Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Közösségi oldalak hatása a társadalmi kapcsolatokra, avagy Facebook és társai Tóth Ágnes Kommunikáció és Médiatudomány Konzulens tanár: Korpics Márta 2012
A kutatás célja A kutatás célja, hogy - ahogy az a címben is megfogalmazódott bemutassa a különbözı közösségi portálok társadalomformáló és befolyásoló hatását. Illetve választ találjon a kérdéses oldalak népszerőségére.
Téma választás A XXI.- században az egymással való kapcsolattartás teljesen megváltozott, átalakult, (melyet többek között az adott divat befolyásol). A közösségi oldalak által próbálunk tájékozódni az ismerıseinkrıl, ahelyett, hogy személyes kontaktusba kerülnénk velük. Az említett portál(ok) a kapcsolattartást hivatottak segíteni, de használatukkal, hajlamosak vagyunk beleesni saját csapdánkba és mellızük a hagyományos szociális kapcsolatokat. Kérdések merülnek fel a társadalom és a közösségi oldalak közötti kapcsolat jövıét illetıen.
Hipotézis Manapság a fiatal generáció túl nagy jelentıséget tulajdonít a közösségi oldalaknak. Mivel környezetükben majdnem mindenki valamilyen oldal tagja, így ık sem akarnak lemaradni. Információ, vélemény, gondolatok, indulatok, érzések furcsa módon közvetetten cserélıdnek. Erre a jelenlétre pedig a média is egyre jobban ráerısít. Keresd a Facebookon! Kövesd a Facebookon! Lájkolj minket a Facebookon!
Kutatás eszközei és módszerei 100 fıs minta Adatfelvétel: kérdıív, interjú Terület: Szekszárd 14-50 éves korosztály Szempontok: A kérdések különösen a Facebookra kihegyezve többek között, arra vonatkoznának, hogy a felhasználók miért tartják fontosnak a közösségi oldal(ak)on való tagságot, mennyire aktívak az adott oldalon, mit tartanak túlzásnak.
Kutatás kérdései Fent vagy e valamelyik közösségi oldalon? Miért igen? Miért nem? Van e Facebook profilod? Ha nem, miért? Mióta vagy Facebook tag? Tagja vagy egyéb közösségi oldalnak? Miért tartod fontosnak, hogy az oldal tagja legyél? Milyen gyakorisággal lépsz fel az oldalra naponta? Naponta átlagosan hány órát vagy bejelentkezve? Vannak Facebook függı ismerıseid? / Te Facebook függınek tartod magad? Van olyan ismerısöd, aki nem Facebook tag? Mi alapján jelölsz valakit ismerısnek? Szerinted milyen a jó Facebook profil? / Mit tartasz túlzásnak? Gyakran osztasz meg általad érdekesnek, viccesnek, fontosnak, stb. tartott dolgokat? Az ismerıseid körében mennyire népszerő az oldal? Általában mire használják? Szerinted az oldal még sokáig népszerő marad? ( Válaszod indokold! )
Közösségi oldalak történelme 1995-ben tőnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Az oldal azóta folyamatosan mőködik, jelenleg a harmadik leglátogatottabb közösségi hállózat az Egyesült Államokban. Azonban kevés közösségi oldalnak van ilyen hosszú és "unalmas" története. 1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. A szolgáltatásnak utazástervezı és -nyilvántartó funkciója is volt, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval bíró hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve saját közösségi szolgáltatásai közé, sokak bánatára 2000-ben bezárta. Az magyar WiW 2002-ben indult, majd 2005-ben az új tulajdonossal iwiw-re változott a neve, s a sok új funkció egyikeként megjelent az e-mail értesítés üzenetekrıl, bejelölésekrıl, melynek hatására aktivizálódtak a régi, s soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményébıl, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhetı, a regisztrációra egyedüli módot jelentı meghívók számát. 2006-ban a Magyar Telekom felvásárolta az iwiw-et egymilliárd forintért. A szolgáltatás megbízhatatlansága és a fejlesztések lassú üteme(illetve rossz iránya) a 2007-es facebook-lázban telt évben közszájon forgott. Csak az év végén indult az oldalon a klub-rendszer, mely a felhasználók közösségekbe való szervezıdését tette lehetıvé - valódi közösségi oldallá formálva az iwiw-et, de a közösség egy részének elvárásaitól még így is igen messze van. 2003-ban és utána egymás után születnek a közösségi hálózatok. Ekkor hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t. A Mark Zuckerberg által létrehozott hálózat elıször csak egyes egyetemek hallgatói számára volt elérhetı, majd amerikai gimnáziumok is csatlakozhattak, 2006 óta pedig bárki regisztrálhat. Felhasználóinak száma 2008 elején már meghaladta a 70 milliót. A 2006 során milliárd dolláros ajánlatokkal bombázott oldal 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvények 1,6%-áért 246 millió dollárt fizetett ki, fıleg az Amerikán kívüli hirdetési lehetıségek miatt. Az összegbıl nem lehet ugyan következtetni a a Facebook teljes értékére, ami így 15 miliárd dollár lenne, bár érdekes módon ennél jóval nagyobb összegő becslések is napvilágot láttak.
Kutatás alapja Magát a kutatás alapját a napjainkban felmerülı kérdések adják. Többek között: Egy ilyen jellegő oldal vajon mennyi idı alatt válik népszerővé? (A kérdés természetesen maga után vonja a következıt, azaz mennyi idı alatt cseng le a felhasználók körében?) Miért gondoljuk fontosnak, hogy jelen legyünk rajtuk? Egyfajta preztizs kérdés a jelenlét? Mennyire lehetnek hasznosak? Vagy csupán csak mentség, amikor azt mondjuk? : Így tartom a kapcsolatot xy-nal. Hogyan hat szokásainkra? Mi motivál valakit, hogy élete minden egyes történését posztolja? ( Talán a feltöltött képért cserébe járó kommentek és a napjainkban oly divatossá vált lájk /like elnyerése? Egyáltalán miért hisszük, hogy érdekesek vagyunk mások számára?
Bibliográfia Gerbner, George (2000) A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris Kiadó Kiss Anita Pikó Bettina: Az elidegenedett én a modern, fogyasztói társadalomban Krajcsi Attila Kovács Kristóf Pléh Csaba (2001): Internethasználók kommunikációs szokásai. In: A 21. századi kommunikáció új útjai tanulmányok Radics Boglárka: Facebook: áldás, vagy átok?
Köszönöm a figyelmet!