ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS Év:2014. Hónap:10. Nap:30 KÜJ: 103 338 255 KTJ (telephely): - Iktatószám: 2009-4/2014. Ügyfél: Gulyás Sándor e.v. Előadó: dr. Sebő F. Dániel Telephely: 9641 Rábapaty Szakértő: Ódor Imre Tárgy: Hulladékgazdálkodási bírság KTJ (létesítmény): - Melléklet: - Hiv. szám: - Ügyintézőjük: - H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) Gulyás Sándor egyéni vállalkozót (székhely: 9600 Sárvár, Árpád u. 14., I. em. 5.; a továbbiakban ügyfél) hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett f i g y e l m e z e t é s b e n r é s z e s í t i. II. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. III. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel. IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni. G:\Hulladek\2014\Sebo\2009-4 1
I N D O K O L Á S A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 5255-3-1/2013. sz. végzésével lakossági panaszbejelentést tett át az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban hatóság), mely szerint az EDILKAMIN International Kft. (székhely: 9600 Sárvár, Selyemgyár u. 6.) tulajdonában álló épület bontása során keletkező hulladék Rábapaty külterületén kerül lerakásra, melyet Gulyás Sándor egyéni vállalkozó (székhely: 9600 Sárvár, Árpád u. 14., I. em. 5.; a továbbiakban ügyfél) végez. A hatóság helyszíni bejárást tartott az érintett ingatlanon 2013. július 23. napján, melynek során rögzítették az ott fellelhető hulladékok körét. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 26. (1) bekezdés c) pontja alapján megkereste a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatalát (a továbbiakban földhivatal) a felmért EOV-koordinátákhoz tartozó terület helyrajzi számának megadására vonatkozóan. A földhivatal tájékoztatása alapján a megkereséssel érintett terület helyrajzi száma 9641 Rábapaty, 0115/10 hrsz. (a továbbiakban ingatlan), amely TAKARNET rendszeren keresztül lekért adatok alapján a HORIZONT 2002 Kft. (székhely: 9641 Rábapaty, 0115/7 hrsz.; a továbbiakban kft.) tulajdonában áll. A hatóság 14780-4,5/2013. sz. végzéseivel megidézte az ügyfelet, valamint a kft. képviselőjét 2013. augusztus 15. napjára a Ket. 46. (1) bekezdése alapján. Az idézés során felvett jegyzőkönyvben pontosításra kerültek a 2013. július 23. napján tartott helyszíni szemlén feltárt alábbi hulladékok köre és azok becsült mennyisége: EWCkódszám Hulladék megnevezése Becsült mennyiség (m 3 ) Sűrűség (tonna/m 3 ) Mennyiség (tonna) 17 01 02 Téglák 2 1,03 2,06 17 01 07 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 5400 m 3 1,01 5.454 17 05 04 Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 300 m 3 1,39 417 Összesen: 5873,06 A kft. képviselője akként nyilatkozott, hogy az ügyféllel kötött bérleti szerződésben az ügyfél kötelezettséget vállalt a mindenkor hatályos környezetvédelmi és hatósági előírások betartására, melyekre figyelemmel helyezi el az EDILKAMIN International Kft. 9600 Sárvár, Selyemgyár u. 6. szám alatti üzemi épületének bontásából származó hulladékokat is. Az ügyfél elmondása alapján fenti hulladékok az ő tulajdonát képezik, illetve azokból mintegy 800-1.000 m 3 mennyiség már korábban letörésre került. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 2. (1) bekezdés 17. pontja alapján a hulladék gyűjtése is hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül. A Ht. 62. (1) bekezdése értelmében: Hulladékgazdálkodási tevékenység e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető. A Ht. 12. (2) bekezdése értelmében: A gyűjtő a 28. (5) bekezdésében meghatározott kivétellel tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi. A hatóság megállapította, hogy az ügyfél sem hulladékkezelési, sem hulladékgazdálkodási engedéllyel nem rendelkezik, illetve ilyen tartalmú engedélyek kiadására vonatkozó kérelmet sem terjesztett elő ez idáig. 2
A Ht. 86. (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. (1) bekezdése értelmében: A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. A Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja értelmében: A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint. A Hbr. 1. (5) bekezdése értelmében: Az alapbírság összege az e (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg az e (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. Fentiekkel összefüggésben a hatóság azt állapította meg, hogy tárgyi ellenőrzését követően feltárt, fenti táblázatba foglalt hulladékok azok kezelésére részére engedéllyel rendelkezők részére történő átadását az ügyfél nem igazolta a hatóság felé, ezért az alapbírság összege 18.000,- Ft, (azaz tizennyolcezer forint) összegben került megállapításra. A Hbr. 4. (2) bekezdése értelmében: Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságának vizsgálata keretében a hatóság azt állapította meg, hogy fenti hulladékok hulladékkezelési, illetve hulladékgazdálkodási engedély nélkül nagy mennyiségben kerültek gyűjtésre az ingatlanon, ezért a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére fenti jogszabályhelyre hivatkozással nincs lehetőség. Fentieken túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 1. (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt. Fentiek nyomán a hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ügyfél jogsértő magatartásának veszélyessége és károsító hatása csekély volt, környezetkárosítás, illetve -veszélyeztetés nem történt; ugyanakkor a térség hulladékgazdálkodási helyzetére hatást gyakorolva az ügyfél jogsértésével gazdasági előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. 3
A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság megállapításának alapját képező hulladékmennyiség műszaki becslésen alapul. A Hbr. mellékletében foglaltak szerint amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni. Miután a meghatározott hulladéktömeg (5873,06 tonna) a Hbr. szerinti 1000 tonna feletti tömegtartományba esik, annak felső határa nincs, ezért középértéke sem számolható, így a bírságösszeg megállapításánál a műszaki becsléssel megállapított 5873,06 tonna mennyiséggel kell számolni. B = A x M x S ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (18000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. pont c) bekezdése alapján: M = V x M c,t ahol V = 1 mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó M c,t = 1077,75 + (t 1000) x 0,80 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 5500 tonna Így M c,t = 1077,75 + (5873,06 1000) x 0,80 = 4976,198 A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 4976,198 = 4976,198 B = A x M x S = 18000 x 4976,198 x 1= 89.571.564,- Ft. A hatóság eljárását megelőzően alábbiak szerint vizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során azt, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja értelmében: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. b) pontja értelmében: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint. A hatóság fentiek nyomán megállapította miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. (3) bekezdés d) pontja alapján kerülne sor, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: 4
Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Fentiekre tekintettel a hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. (1) bekezdés c) pontja alapján, melynek értelmében: Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is. A hatóság jelen (hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló) eljárását 2013. október 24. napján indította meg az ügyféllel szemben, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. -a és 68. -a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 17582-1/2013. számon kibocsátott iratával a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítette az ügyfelet; melyet a tértivevény tanúsága szerint az ügyfél nevében 2013. november 21. napján vettek kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt a hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 2009-4/2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem volt és a Kkvt. 12/A. (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A Ket. 80/A. (1) bekezdés i) pontja értelmében: A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 71. (1) bekezdésének és 72. (1) bekezdésének megfelelően a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. -ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. alapján rendelkeznie kellene. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 96 -a 98. (1) bekezdése, valamint a 99 (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, míg illetékessége ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV./I./A. fejezetén alapul. Győr, 2014. október 06. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. igazgató-helyettes 5