A GVI 18. októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei Budapest, 18. december
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 18. december 12. Cím: MKIK GVI 54 Budapest, Szabadság tér 7. Tel: 235-5-84 e-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu 2 / 18
1. Konjunktúra és Bizonytalansági mutató Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan amely kis- és középvállalkozást ( 249 fő között) és nagyvállalkozást (2 fő felett) tartalmaz a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a Körkép Konjunktúramutatót és a Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki. 1 A 18. októberi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje azonos szinten áll az előző negyedévi értékkel: a Negyedéves Konjunktúramutató a júliusi 42 ponthoz viszonyítva stagnál. Ez a negyedéves konjunktúrakutatás kezdete, óta továbbra is az eddigi legmagasabb érték, a júliusi adathoz hasonlóan (lásd 1.1. ábra). Ha azonban csak a kis- és középvállalkozások körében vizsgáljuk az üzleti bizalom szintjét, akkor megállapítható, hogy a júliusi visszaesést követően a Körkép Konjunktúramutató ismét növekedést mutat: a júliusi 34 pontról 41 pontra emelkedett. Ez a Körkép konjunktúrakutatás kezdete, 5 óta az eddigi legmagasabb érték (lásd 1.2. ábra). 1.1. A Negyedéves Konjunktúramutató alakulása,. 1 18.. - Forrás: GVI 18 Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 1 A Körkép Konjunktúramutató és a Negyedéves Konjunktúramutató, illetve a Körkép Bizonytalansági Mutató és a Negyedéves Bizonytalansági Mutató eltérő képlet alapján kerül kiszámításra (a számítások menetét a Függelékben közöljük). 3 / 18
5_APR 6_APR 7_APR 8_APR 9_APR 1.2. A Körkép Konjunktúramutató alakulása, 5. 1 18.. - - - 18 jan. 18 ápr. 18 júl. 18 okt. Negyedéves Konjunktúramutató 37 39 42 42 Körkép Konjunktúramutató 35 38 34 41 Forrás: GVI 18 Megjegyzés: Az ábrán látható érték százas skálára vetített aggregált egyenlegmutató (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 4 / 18
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke pontos szinten áll, amely 4 ponttal magasabb az előző negyedévben tapasztalt értékhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetűvé vált a júliusi felméréshez képest (lásd 1.3. ábra). A Körkép Bizonytalansági Mutató értéke 6 ponttal nőtt a 18. júliusi adathoz képest, jelenleg 36 ponton áll, ami azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások véleménye is kevésbé egyöntetűvé vált (lásd 1.4. ábra). 1.3. A Negyedéves Bizonytalansági Mutató alakulása,. 1 18.. Forrás: GVI 18 Megjegyzés: Az ábrán látható érték a Negyedéves Konjunktúramutató szórása (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). 5 / 18
5_APR 6_APR 7_APR 8_APR 9_APR 1.4. A Körkép Bizonytalansági Mutató alakulása, 5. 1 18.. 18 jan. 18 ápr. 18 júl. 18 okt. Negyedéves Bizonytalansági Mutató 32 28 26 Körkép Bizonytalansági Mutató 35 34 36 Forrás: GVI 18 Megjegyzés: Az ábrán látható érték a Körkép Konjunktúramutató szórása (számításának módszerét a Függelék tartalmazza). 6 / 18
2. A Negyedéves Konjunktúramutató vállalati jellemzők szerint A Negyedéves Konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+51 pont), a feldolgozóipari cégek körében +41, a kereskedelmi cégek között + ponton áll, míg az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében (+36 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 6 pontos növekedés tapasztalható, az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalatok körében viszont 3, a kereskedelmi vállalkozások esetében pedig 5 ponttal csökkent a mutató értéke. A feldolgozóipari vállalkozások csoportjában júliushoz viszonyítva nem történt változás. 6 2.1. A Negyedéves Konjunktúramutató gazdasági ág szerint,. 1 18.. Építőipar Feldolgozóipar Kereskedelem Egyéb gazd. szolg. - - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 7 / 18
A cégeket tulajdonszerkezet szerint vizsgálva látható, hogy a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok körében, illetve a külföldi (rész)tulajdonú vállalkozások esetében is +41 pont a Negyedéves Konjunktúramutató értéke. Miközben a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások esetén az előző negyedévhez képest 2 ponttal nőtt a mutató értéke, a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 8 ponttal csökkent. 2.2. A Negyedéves Konjunktúramutató tulajdonszerkezet szerint,. 1 18.. 6 Külföldi (rész)tulajdon Tisztán hazai tulajdon - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 8 / 18
Exporttevékenység szerint a Negyedéves Konjunktúramutató értéke a döntően exportáló vállalkozások körében a legmagasabb (+44 pont), a részben exportálók esetében +41 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében + pont. Az előző negyedévhez képest a nem exportáló vállalatok körében 1 ponttal nőtt a mutató értéke, a részben exportáló cégek között viszont 1, a döntően exportáló vállalatok esetében pedig 6 ponttal csökkent. 2.3. A Negyedéves Konjunktúramutató exporttevékenység szerint,. 1 18.. 6 Döntően exportáló Részben exportáló Nem exportáló - - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 9 / 18
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a 49 fős vállalkozások esetében +46 pont, az 99 fős kategóriában +36 pont, a 249 fős cégek körében szintén +46 pont, míg a 2 főnél nagyobb vállalatok esetében csupán +37 ponton áll a mutató. Júliusi vizsgálatunkhoz képest a legnagyobb, 2 fő feletti kategóriába tartozó cégek körében 14 pontos csökkenés következett be, amelynek következtében a Negyedéves Konjunktúramutató áprilisi szintjére esett vissza. Az 99 fős kategóriában 5 pontos csökkenés, a 249 fős cégek körében 5 pontos növekedés tapasztalható, míg a 49 fős vállalkozások esetében ponttal nőtt a mutató értéke júliushoz viszonyítva. 2.4. A Negyedéves Konjunktúramutató létszámkategória szerint,. 1 18.. 6-249 fő -49 fő 2 fő felett -99 fő - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. / 18
3. A Negyedéves Konjunktúramutató komponensei A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll: jelenlegi/várható üzleti helyzet; jelenlegi/várható jövedelmezőség; beruházási aktivitás várható alakulása; jelenlegi rendelésállomány; elmúlt negyedéves/várható termelési szint; létszám várható változása; kapacitáskihasználás várható alakulása. A mutató számításának és a komponensek leírásának részletei a Függelékben találhatók meg. Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői lényegesen optimistábban ítélik meg cégük várható kapacitáskihasználását, várható termelési szintjét, valamint várható beruházási aktivitását, miközben a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi jövedelmezőségi helyzet, az elmúlt negyedéves termelési szint megítélése, valamint a várható üzleti helyzet alakulásával kapcsolatos kilátások jelentősen negatívabbak a 18. júliusi szinthez viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest a létszám várható alakulása kivételével az összes többi komponens esetében pozitívabb helyzetről, illetve várakozásokról számoltak be a cégek. A jövőbeni létszám almutatója viszont 17 októberéhez viszonyítva 2 ponttal csökkent. A fejezetben a Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulását mutatjuk be a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok körében. Az októberi adatok alapján a kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokhoz képest jellemzően pozitívabban ítélik meg helyzetüket: a várható beruházási aktivitás, illetve az elmúlt negyedéves termelési szint kivételével az összes többi szempontból a 2 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek adtak pozitívabb helyzetértékelést. Ennek hátterében az áll, hogy a nagyvállalatok átlagpontszáma több mutató esetében (jelenlegi és várható üzleti helyzet, jelenlegi és várható jövedelmezőség, jelenlegi rendelésállomány) jelentős mértékben visszaesett az előző negyedévhez képest. 11 / 18
3.1. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint jelenlegi üzleti helyzet,. 1 18.. 9 8 7 6 - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 3.2. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint várható üzleti helyzet,. 1 18.. 9 8 7 6 Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 12 / 18
3.3. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint jelenlegi jövedelmezőség,. 1 18.. 8 7 6 - - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 3.4. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint várható jövedelmezőség,. 1 18.. 7 6 - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 13 / 18
3.5. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint várható beruházási aktivitás,. 1 18.. 6 - - - - - -6 Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. Az ábrához a beruházási várakozások négy értékű változóját (-: nincs, -33: csökken, 33: azonos lesz, : nő) alkalmaztuk. 3.6. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint jelenlegi rendelésállomány,. 1 18.. 8 7 6 - - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 14 / 18
3.7. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint elmúlt negyedéves termelési szint,. 1 18.. 6 - - - - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 3.8. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint várható termelési szint,. 1 18.. 6 - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 15 / 18
3.9. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint létszám várható változása,. 1 18.. - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 3.. A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint kapacitáskihasználás várható alakulása,. 1 18.. - Forrás: GVI 18 helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 16 / 18
Függelék 2 A Negyedéves Konjunktúramutató kiszámításának képlete KI = (raj_ + uhj_ + vjj_ + tszm_ + lvv_ + uhv_ + vjv_ + cue_ + tszv_ + bvv_)/, ahol: RAJ_: UHJ_: VJJ_: TSZM_: LVV_: UHV_: VJV_: CUE_: TSZV_: BVV_: rendelésállomány jelenlegi üzleti helyzet jövedelmezőség jelenleg termelési szint az elmúlt negyedévben létszám várható változása várható üzleti helyzet várható jövedelmezőség kapacitáskihasználás várható alakulása termelési szint várható alakulása beruházási aktivitás várható alakulása A Bizonytalansági Mutató kiszámításának képlete BM = a Konjunktúramutató szórása Az értékek jelentése A mutatók értékét felmérő kérdésekre a vállalatok Jó/Javul/Nő/Javulni fog/nőni fog válaszai pontot, Kielégítő/Nem változik/azonos lesz/változatlan válaszai pontot, Rossz/Romlik/Romlani fog/csökkenni fog/csökken válaszai pedig - pontot érnek. A várható beruházási aktivitás négy értékű változójának értékei a következők. -: nincs, -33: csökken, 33: azonos lesz, : nő. 2 A minta alapmegoszlásai és jellemzői, valamint az ábrákon bemutatott mutatók részletes adatsorai a kutatás honlapján elérhetők. 17 / 18
A Körkép Konjunktúra Mutató kiszámításának képlete KM =,18*raj_ +,4*(uhj_ + vjj_ + tszm_ + lvv_ + uhv_) +,18*vjv_ +,* cue_ +,18*tszv_ +,17* bvv_, ahol: RAJ_: UHJ_: VJJ_: TSZM_: LVV_: UHV_: VJV_: CUE_: TSZV_: BVV_: rendelésállomány jelenlegi üzleti helyzet jövedelmezőség jelenleg termelési szint az elmúlt negyedévben létszám várható változása várható üzleti helyzet várható jövedelmezőség kapacitáskihasználás várható alakulása termelési szint várható alakulása beruházási aktivitás várható alakulása A Körkép KI kiszámításának képlete 14 januárjában megváltozott, így az index a GDP növekedési ütemeit jobban követi. A Körkép Bizonytalansági Mutató kiszámításának képlete BM = a Körkép Konjunktúra Mutató szórása Az értékek jelentése A mutatók értékét felmérő kérdésekre a vállalatok Jó/Javul/Nő/Javulni fog/nőni fog válaszai pontot, Kielégítő/Nem változik/azonos lesz/változatlan válaszai pontot, Rossz/Romlik/Romlani fog/csökkenni fog/csökken válaszai pedig - pontot érnek. A várható beruházási aktivitás négy értékű változójának értékei a következők. -: nincs, -33: csökken, 33: azonos lesz, : nő. 18 / 18