NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

Hasonló dokumentumok
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS III. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

Munkaügyi Központja. Győr, május

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

október. szeptember

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

szeptember. augusztus

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

máj dec jan. szept.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Békés megye július

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

2012. május június

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye április

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március

Munkaerő-piaci adatok

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Átírás:

Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2011. IV. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36 92) 549-480, (36 92) 549-489 Fax: (36 92) 549-490 E-mail: zalakh-mk@lab.hu Honlap: www.munka.hu

Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, október közepén egy rövid kérdőívet juttattunk el közel 300 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, 2011. január 1-jén 286 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 194,1 ezer fő, ami a lakónépesség 68%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a 15-64 éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A 15-64 évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,7%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2011.III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 118,7 ezer, a munkanélkülieké 12,0 ezer fő volt, előbbi 8,5 ezer fővel több, utóbbi 2,5 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. 2010-ben a foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott. A 2011. évi adatok alapján kedvező irányú változások indultak el a foglalkoztatás terén. A gazdasági aktivitás is nőtt összességében, míg az inaktívak száma jelentősen mérséklődött. A 67%-os aktivitási ráta 3,8%- ponttal magasabb az országosnál, és a 60,8%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Csupán a fővárosban, Komárom- Esztergom és Veszprém megyében magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál. Megyénkben 2008 óta most először került a ráta értéke 60% fölé. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 11,6%-ról 9,2%-ra mérséklődött a megyében. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesebben érintette, s 2009-től a zalai 2

munkanélküliségi ráta az országos felett volt. Ez év I. negyedévétől azonban már ismét a zalai ráta az alacsonyabb. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) A megyében Országosan Megnevezés 2010. III. 2011. III. 2010. III. 2011. III. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,2 118,7 + 8,5 3790,7 3822,2 + 31,5 Munkanélküliek (ezer fő) 14,5 12,0-2,5 465,4 461,8-3,6 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 124,7 130,7 + 6,0 4256,1 4284,0 + 27,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 71,4 64,5-6,9 2513,9 2493,3-20,6 15-64 éves népesség (ezer fő) 196,1 195,2-0,9 6770,0 6777,3 + 7,3 Aktivitási arány (%) 63,6 67,0 + 3,4 62,9 63,2 + 0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 56,2 60,8 + 4,6 56,0 56,4 + 0,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,6 9,2-2,4 10,9 10,8-0,1 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2011.I-III. negyedévben 16,2 ezer fő volt, ami 1,5 ezer fővel (8%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Valamennyi kirendeltségünk területén kevesebb lett az álláskereső, a legnagyobb mértékben (23%-kal) Lenti térségében csökkent a számuk. 2011.III. negyedévének végén 13,8 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 2,3 ezerrel, 14%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2011.I-III. negyedévben átlagosan 12,1% volt a megyében, 0,9%-ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legmagasabb a ráta, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2010. 2011. 2010. 2011. Változás, Változás,% I-III. n. év I-III. n. év I-III. n. év I-III. n. év %-pont Keszthely 2331 2238-4,0 10,9 10,9 - Lenti 1210 936-22,7 11,7 9,2-2,5 Nagykanizsa 5650 5305-6,1 14,6 13,9-0,7 Zalaegerszeg 5726 5010-12,5 11,4 10,1-1,3 Zalaszentgrót Letenye Zala összesen 1321 1278-3,3 16,8 16,4-0,4 1472 1416-3,8 18,7 18,2-0,5 17710 16228-8,4 13,0 12,1-0,9 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el. 2011. III. negyedév végén a megyében a 3

regisztrált társas vállalkozások száma 11,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 40, ami a 8. legmagasabb a megyék között. Az ipari termelés a 2009. évi 13-14%-os visszaesés után 8,5%-kal nőtt a megyében 2010-ben. 2011.I-III. negyedévben 6%-al haladta meg az egy évvel korábbit. Ez megegyezik az országos növekedés dinamikájával, de 11 megyében is ennél erőteljesebb volt a bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2009. évi területi adatok szerint - 2103 eft, a 2008. évitől kissé elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 6. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 291 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 277 adott értékelhető választ a kérdéseinkre. A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben országosan 76%-os volt a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. Zalaegerszeg és Nagykanizsa térségében is 90-100 közötti, míg a többi kirendeltségünk területén 25-30 körüli volt a megkérdezett cégek száma. A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 4 15 5 1 25 Bányászat - 1-1 2 Feldolgozóipar 10 34 41 16 101 Villamos-energia, gáz-, gőzellátás - 1 1-2 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése.. - 2 5 1 8 Építőipar 5 10 6-21 Kereskedelem, gépjárműjavítás 14 24 6 2 44 Szállítás, raktározás 1 2 2 2 7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 10 5-17 Információ, kommunikáció - 4 - - 4 Pénzügyi, biztosítási tev. 1 2 1-4 Ingatlanügyletek - 2 1-3 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 1 1 1 1 4 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev. 3 2 3 5 13 Oktatás 1 - - - 1 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás 1 1 6 3 11 Művészet, szórakoztatás - 2 4-6 Egyéb szolgáltatás 1 2 1-4 ÖSSZESEN 42 115 88 32 277 A választ adó 277 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2011.III. negyedév végén 35,0 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak 30%-a. 4

A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2010. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazd., erdőgazd., halászat 2379 1179 49,6 Bányászat 899 778 86,5 Feldolgozóipar 14352 17015.. Villamos-energia, gáz-, gőzellátás 147 258.. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése 1437 1042 72,5 Építőipar 2880 956 33,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5293 2013 38,0 Szállítás, raktározás 3750 2570 68,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2501 866 34,6 Információ, kommunikáció 392 87 22,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 316 108 34,2 Ingatlanügyletek 885 122 13,8 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 847 425 50,2 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev. 3434 3157 91,9 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 5039 - - Oktatás 5811 8 0,1 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás 7414 3626 49,0 Művészet, szórakoztatás 1023 545 53,3 Egyéb szolgáltatás 494 260 52,6 ÖSSZESEN 59292 35015 59,1 a/ Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottak alig több mint felét öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ezért fordulhatott elő, hogy 2 ágazatban is a mintában több a foglalkoztatott, mint amit ezen KSH adatgyűjtés összesen jelez.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 42 15,2 245 0,7 10-49 fő 115 41,5 2675 7,6 50-249 fő 88 31,8 10067 28,8 249 fő felett 32 11,5 22028 62,9 ÖSSZESEN 277 100,0 35015 100,0 5

A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása a/ Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2011. III. n.év 2011. végén 2012. III. n.év 2012. III. 2011. végéig végén várható végén várható n.év végéig Keszthely 2747 2387 2282-13,1-16,9 Lenti 2020 2014 2058-0,3 + 1,9 Letenye 629 616 609-2,1-3,2 Nagykanizsa 11827 11770 11894-0,5 + 0,6 Zalaegerszeg 17201 17418 17873 + 1,3 + 3,9 Zalaszentgrót 591 602 610 + 1,9 + 3,2 Zala megye 35015 34807 35326-0,6 + 0,9 a/ A táblázatban szerepel a közfoglalkoztatottak száma is. A megkérdezett cégeknél a III. negyedév végén 280 fő dolgozott közfoglalkoztatásban, míg az év végére 124 főt jeleztek. A 12 hónap múlva várható létszámra vonatkozó kérdés is a közfoglalkoztatottakkal együttes létszámra irányult, de nem volt külön kiemelve belőle a közfoglalkoztatott. 2011. IV. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten 200 fős, 0,6%-os visszaesés várható. Az elmúlt években az októberi megkérdezésekkor minimális létszámváltozást illetve stagnálást terveztek a IV. negyedévre a felmérésbe bevont cégek, akárcsak most. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 300 fővel, 0,9%-kal nőhet a létszámuk. A 2009-es felmérésekkor tapasztalt egy évre szóló negatív várakozások után 2010-ben ismét optimisták lettek a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, a pénzügyi és gazdasági válság 2009-ben bekövetkezett, foglalkoztatást érintő negatív hatásaitól már nem tartottak a megkérdezett cégeknél. A 2011. évi felmérések is azt jelzik, hogy összességében a foglalkoztatott létszám bővülésére számítanak a cégek. Megyén belül az átlagosnál magasabb lehet az emelkedés éves szinten Zalaegerszeg, Zalaszentgrót és Lenti térségében. Letenye körzetében kismértékű, míg Keszthely térségében jelentős létszámvisszaesést mutatnak az adatok. Utóbbinál a IV. negyedévre is kiugró mértékű a jelzett csökkenés, amiben a 130 fős közfoglalkoztatott létszámvisszaesés mellett az is szerepet játszik, hogy a térség reagál legérzékenyebben a szezonális változásokra. Az éves szintű előrejelzésben viszont már nem szerepelnek a szezonális hatások, így ha a jelzett közfoglalkoztatott csökkenést figyelmen kívül is hagyjuk -, cégmegszűnésből, leépítésekből adódóan ténylegesen akár 10%-kal is csökkenhet a megkérdezett cégeknél dolgozók száma a térségben. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! 6

Országosan a választ adó 6,6 ezer munkáltató összességében a IV. negyedévre 1,3%-os, míg 2012.III. negyedév végéig 0,1%-os várható létszámcsökkenést jelzett. A megyei előrejelzések tehát mindkét időszakra vonatkozóan kedvezőbbek az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 26. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A 2010. évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a 2011. évi felmérések alapján is összességében optimisták maradtak a munkáltatók. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.III. + 0,4 + 2,1 2007.IV. + 0,2 + 0,9 2008.I. + 1,7 + 1,8 2008.II. + 0,6 + 0,1 2008.III. + 1,2 + 1,4 2008.IV. + 0,1 + 0,7 2009.I. - 1,8-2,7 2009.II. + 1,0 + 0,3 2009.III. + 2,1-2009.IV. - 0,2-1,9 2010.I. + 2,9 + 1,2 2010.II. + 8,3 + 9,3 2010.III. + 2,6 + 3,3 2010. IV. + 0,6-0,1 2011.I. + 2,3 + 1,2 2011.II. + 3,8 + 1,8 2011.III. + 1,8 + 3,8 2011.IV. - 0,6 + 0,9 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is a legkisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók tervezik éves szinten a legnagyobb arányú bővítést, de ezúttal a 250 főt elérők is összességében 2%-os növelést jeleztek. A munkavállalók számának visszaesésével csupán a 50-249 fő közötti cégek számolnak. 7

A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2011.III. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2011.IV. 2012.III. 2011.IV. n.év 2011.IV. n.év n.év n.év végéig 1-9 fő 245 20 22-0,8 + 7,3 10-49 fő 2675 101 139-1,4 + 1,4 50-249 fő 10067 333 556-2,2-2,6 249 fő felett 22083 633 578 + 0,2 + 2,3 ÖSSZESEN 35015 1087 1295-0,6 + 0,9 A IV. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,1 ezer fős belépés, illetve 1,3 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2012.III. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és esetenként az irányában. Ezúttal 3 olyan ágazat van villamos-energia-, gázellátás; építőipar; művészet, szórakoztatás -, ahol éves szinten 1%-ot meghaladó létszámcsökkenést várnak a munkáltatók. A villamos-energia.. ágazatban kiugró mértékűnek tűnik a csökkentési szándék, de ez főleg abból adódik, hogy a megkérdezéskori 126 közfoglalkoztatott nem szerepel az egy év múlva várható létszámban. Azon ágazatok közül, ahol a megkérdezéskor a mintában legalább 200 főt foglalkoztattak, átlag feletti bővülés várható a szállítás, raktározás; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (ami főleg munkaerő-kölcsönző cégek, döntően feldolgozóiparba irányuló keresletét takarja); valamint a mezőgazdaság területén. Utóbbinál várható 26%-os létszámnövekedés fő oka egy várhatóan 450 főt érintő erdészeti közmunka Nagykanizsa térségében. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal gyakorlatilag alig változik (+0,3%, 40 fő) a létszám. (Ez nem tartalmazza a kölcsönző cégeknél jelzett feldolgozóipari igényeket.) A feldolgozóiparon belül legtöbbeket foglalkoztató villamosgép, műszer gyártása területén 1%, 80 fő a várható bővülés. Az említett kölcsönző cégeknél jelzett kereslet viszont döntően ezt az ágat érinti, így valójában ennél magasabb lehet. A feldolgozóipar legtöbb ágazatában stagnálás várható, visszaesés csupán az élelmiszer, ital, dohány gyártása területén lehet a Keszthelynél említett cégmegszűnés miatt. Néhány %-kal nőhet ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 2012.III. negyedév végéig a textiláru gyártása valamint a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység területén. 8

A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2011.III. n.év végén A belépők várható száma, fő 2011.IV. n.év A kilépők várható száma, fő 2011.IV. n.év Várható változás, % 2011.IV. n.év Várható változás, % 2012.III. n.év végéig Mezőgazd., erdőgazd., 1179 25 5-3,3 + 26,2 halászat Bányászat 778 40 2 + 5,4-0,6 Feldolgozóipar 17015 598 202-0,2 + 0,3 Villamos-energia, gáz-, 258 1 29-46,9-46,5 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz 1042 26 15-3,0 + 0,3 gyűjtése, kezelése Építőipar 956 24 10-10,0-9,2 Kereskedelem, 2013 106 75 - + 0,5 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 2570 95 52 + 1,3 + 4,9 Szálláshely-szolgáltatás, 866 45 9-1,5 + 0,1 vendéglátás Információ, kommunikáció 87 4 2 + 3,4 + 42,5 Pénzügyi, biztosítási tev. 108 2 - + 1,9 - Ingatlanügyletek 122 4 9-3,3 + 4,1 Szakmai, tudományos, 425 48 41 + 7,3 + 10,1 műszaki tev. Adminisztratív és szolg.-t 3157 386 275 + 4,8 + 2,1 támogató tev. Közigazgatás, védelem, - - - - - kötelező tb. Oktatás 8 1 - + 12,5 + 12,5 Humán-egészségügyi-, 3626 63 43 + 0,1 + 0,8 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás 545 21 78-11,0-11,9 Egyéb szolgáltatás 260 16 22-5,0 + 0,8 Összesen 35015 1505 869-0,6 + 0,9 A felmérés során választ adó 277 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban. Annyiban azonban változott a helyzet, hogy míg korábban negyedéves és éves szinten is jóval magasabb volt a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak, addig most mérséklődött ez a különbség. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2011. végéig 2012. III. negyedév végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro 4 30 8 4 29 9 Kis 20 75 20 25 61 29 Közép 25 32 31 24 31 33 Nagy 10 11 11 9 10 13 ÖSSZESEN 59 148 70 62 131 84 9

A megkérdezett munkáltatóknál az III. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő 0 0 0 321 0 0 321 Bolti eladó 0 0 1 134 0 0 135 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 0 1 3 98 0 0 102 Kútfúró, mélyfúró gép kezelője 0 0 40 0 0 0 40 Minőségbiztosítási technikus 0 3 3 24 0 0 30 Mosodai gép kezelője 0 0 0 25 0 0 25 Forgácsoló 0 3 0 21 0 0 24 Rakodómunkás 0 0 0 23 0 0 23 Lakatos 0 4 5 13 0 0 22 Kárpitos 0 5 5 10 0 0 20 Szabó, varró 0 5 7 3 0 0 15 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 0 0 0 5 10 0 15 Egyéb, máshova nem sorolható 0 0 10 5 0 0 15 feldolgozóipari gép kezelője Pék, édesipari termék-gyártó 0 0 6 8 0 0 14 Húsfeldolgozó 0 0 0 6 0 8 14 Ápoló, szakápoló 0 0 8 2 2 0 12 a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámemelkedéssel járó munkakörök A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő 0 0-33 -199 0 0-232 Bolti eladó -4 0 0-125 -2 0-131 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű -115 0 0-2 0 0-117 szolgáltatás Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr -3 0-3 -68 0 0-74 Rakodómunkás -22 0-8 -19 0 0-49 Pék, édesipari termék-gyártó -35 0-4 -3 0 0-42 Egyéb növénytermesztési foglalkozású -11 0-1 -26 0 0-38 Energetikai gép kezelője -35 0 0 0 0 0-35 Egyéb, máshova nem sorolható -15-4 -13 0 0 0-32 szolgáltatási foglalkozások Villamosberendezés-összeszerelő 0 0 0-31 0 0-31 Intézményi takarító és kisegítő -8-2 -12-3 0 0-25 Kőműves -10-1 -5 0 0-6 -22 Mosodai gép kezelője 0 0 0-20 0 0-20 Fakitermelő (favágó) 0 0-20 0 0 0-20 Pultfeltöltő, árufeltöltő -20 0 0 0 0 0-20 a/ A megyei szinten 20 főt elérő létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal arra vonatkozott a kérdés, hogy a munkáltató jellemzően milyen forrásból elégíti ki a munkaerőigényét. A következő táblázatból látható, hogy a leggyakrabban a cégek a munkaügyi kirendeltségekhez fordulnak munkaerőigényük kielégítése céljából. 1 és 2 évvel 10

korábban is feltettük ezt a kérdést munkáltatóknak, hasonló volt az egyes lehetőségek gyakoriság szerinti sorrendje akkor is. A munkaerőigények kielégítésének forrásai Megnevezés Gyakran Alkalmanként Soha Nem jelölte meg Munkaügyi kirendeltségek segítségével 122 99 12 44 Hirdetés útján 55 109 51 62 Informális csatornákon keresztül 51 119 45 62 (család, rokonok, kollégák) Pályázatokkal 24 58 113 82 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 19 79 93 86 Interneten keresztül 16 40 132 89 Munkaközvetítőkön, - kölcsönző 14 22 148 93 cégeken keresztül Egyéb forrásból 3 8 98 168 Zalaegerszeg, 2011. november 25. 11