Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 24. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2015/0287 (COD) 2015/0288 (COD) 9261/18 JUSTCIV 122 CONSOM 152 DIGIT 105 AUDIO 40 DAPIX 155 DATAPROTECT 100 CODEC 833 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 8252/18, 8888/18 Biz. dok. sz.: 15251/15, 13927/17 Tárgy: I. BEVEZETÉS Módosított javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Irányadó vita A Bizottság az európai digitális egységes piaci stratégia 1 részeként 2015. december 9-én elfogadott két szerződési jogi irányelvjavaslatot: a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre (a továbbiakban: a digitális tartalomról szóló irányelv) vonatkozó javaslatot 2, valamint az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre (a továbbiakban: az áruértékesítésről szóló irányelv) vonatkozó javaslatot 3. 1 ST 8672/15. 2 ST 15251/15. 3 ST 15252/15. 9261/18 eh/ll/eo 1 D2 HU
Az IB Tanács 2017 júniusában a digitális tartalomról szóló irányelvre vonatkozóan általános megközelítést 4 fogadott el. Az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) és Foglalkoztatási Bizottsága (EMCO) 2017 novemberében tárgyalási álláspontot fogadott el, majd 2017 decemberében megkezdődtek a háromoldalú egyeztetési tárgyalások, amelyek nagyon konstruktívnak bizonyultak és előrelépést tettek lehetővé. A főbb lezáratlan szakpolitikai kérdések a beágyazott digitális tartalommal rendelkező áruk kezeléséhez és a határidőkhöz kapcsolódtak, különös tekintettel a szavatosság időtartamának és a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó határidőnek a harmonizációs szintjére. Az áruértékesítésről szóló javaslat tekintetében a társjogalkotók egyértelműen kijelentették, hogy el kívánják kerülni, hogy eltérő jogi keret vonatkozzon a távértékesítésre és a hagyományos értékesítésre. A Bizottság 2017 októberében ennek megfelelően módosította javaslatát 5 (a továbbiakban: az áruértékesítésről szóló módosított javaslat). Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) 2018 februárjában elfogadta az áruértékesítésről szóló módosított javaslatra vonatkozó tárgyalási álláspontját. A Tanács polgári jogi munkacsoportja (szerződési jog) 2018 májusában fejezte be az áruértékesítésről szóló módosított javaslat első vizsgálatát. Ahhoz, hogy az áruértékesítésről szóló javaslat, illetve a digitális tartalomról szóló javaslat tekintetében egyaránt sikerüljön megőrizni a pozitív lendületet és biztosítani a további eredményeket, szakpolitikai iránymutatásra van szükség általánosságban a két javaslat közötti kölcsönös összefüggések és egységesség témájában, valamint kiemelten a beágyazott digitális tartalommal rendelkező ( okos ) áruk kezelésének vonatkozásában. Az elnökség ezért az áruértékesítésről szóló javaslattal kapcsolatos további munka eredményességének érdekében a következő szakpolitikai kérdések esetében úgy látja, hogy azokra vonatkozóan a jelen helyzetben hasznos lenne a politikai szintű iránymutatás.. 4 ST 9901/17 + ADD 1. 5 ST 13927/17. 9261/18 eh/ll/eo 2 D2 HU
II. KÉRDÉSEK AZ IRÁNYADÓ VITÁHOZ Felkérjük a Tanácsot (Bel- és Igazságügy), hogy a 2018. június 4 5-i ülésén tartson irányadó vitát az alábbi kérdésekről, figyelembe véve az e feljegyzés mellékletében foglalt háttérinformációkat: 1) Egységes szabályok valamennyi fogyasztási cikkhez Célszerű lenne, ha valamennyi fogyasztási cikkre egy és ugyanaz a szabálycsomag vonatkozna? Amennyiben igen, és tekintetbe véve az Európai Parlament ezzel kapcsolatos álláspontját, a miniszterek egyetértenek-e azzal, hogy a) a beágyazott digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással rendelkező ( okos ) termékekre átfogóan az áruk értékesítésére alkalmazandó szabályokat lenne célszerű alkalmazni, és hogy b) e szabályokat kiigazítható és technológiailag semleges módon kell kialakítani, hogy időtállóak legyenek és idomuljanak a jövőbeli fejleményekhez (új árutípusokhoz)? 2) Jogorvoslat Célszerű-e összehangolni az áruértékesítésre alkalmazandó szabályokat a társjogalkotók által a háromoldalú egyeztetési tárgyalások során a digitális tartalomról szóló javaslatban alkalmazott megközelítéssel a hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat illetően? 3) A harmonizáció szintje/határidők Célszerű-e összehangolni az áruértékesítésről szóló javaslatban szereplő szavatossági időtartam tekintetében a harmonizáció szintjét a digitális tartalomról szóló javaslatra vonatkozó tanácsi általános megközelítésben szereplő kompromisszumokkal annak érdekében, hogy fennálljon a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükséges rugalmasság? 9261/18 eh/ll/eo 3 D2 HU
MELLÉKLET HÁTTÉR 1) Beágyazott digitális tartalommal/szolgáltatásokkal rendelkező ( okos ) termékek 1. Tudatában annak, hogy egyre több fogyasztási cikk működése függ a termékekbe beépített vagy azokkal interakciót folytató összetevőktől ( okos termékek ), a Tanács már a digitális tartalomról szóló irányelvre, illetve az áruértékesítésről szóló irányelvre vonatkozó javaslatról szóló tárgyalások kezdete óta nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kulcskérdésnek. Az IB Tanács 2016 decemberében kezdeti irányadó vitát tartott arról a kérdésről, hogy mely szabályokat célszerű alkalmazni a termékekbe beágyazott digitális tartalomra 6. 2. A digitális tartalomról szóló irányelvre vonatkozó, az IB Tanács által 2017 júniusában jóváhagyott általános megközelítés kivonja a hatály alól a termékek szerves részét képező digitális tartalmat ( beágyazott digitális tartalom ). A Tanács így megerősítette, hogy értelmezése szerint az áruértékesítési szabályok megfelelőbbek lennének e termékek számára, és hogy ezért azokat mind a digitális tartalomra, mind arra az árura célszerű lenne alkalmazni, amelybe be van ágyazva. 3. Az Európai Parlament e kérdésben eltérő álláspontra helyezkedett. Az EP álláspontja értelmében a valamely termékbe beágyazott digitális tartalmakra a digitális tartalomról szóló irányelvben szereplő szabályoknak kellene vonatkozniuk, míg magára a termékre (hardver), amelybe a tartalom be van ágyazva, az áruértékesítésről szóló irányelvnek kellene vonatkoznia. 4. Az áruértékesítésről szóló módosított irányelvről eddig a Tanács polgári jogi munkacsoportjában (szerződési jog) tartott megbeszélések során a résztvevők megerősítették, hogy a tagállamok egyértelmű kívánsága az, hogy a digitális tartalomról szóló irányelvvel kapcsolatban 2017 júniusában kialakított elképzelést kell fenntartani, vagyis a beágyazott digitális tartalommal rendelkező termékekre az áruértékesítési szabályokat kell alkalmazni. 6 ST 14827/16. 9261/18 eh/ll/eo 4
5. Ezen túlmenően úgy tűnik, hogy a tanácsi munkacsoport keretében folytatott megbeszéléseken a résztvevők egy kissé kiigazított tanácsi álláspont elfogadására hajlanak, amely egyértelművé teszi, hogy a beágyazott digitális tartalommal megegyező funkciót ellátó és/vagy a termék működéséhez azonos mértékben szorosan kapcsolódó digitális szolgáltatásokat az értékesítési szabályoknak a beágyazott digitális tartalommal megegyező módon célszerű szabályozniuk. 6. A tanácsi munkacsoportban nemrégiben folytatott megbeszéléseken a résztvevők emellett azt is megerősítették, hogy rendkívül fontos, hogy a tagállamok pontos megoldást dolgozzanak ki, amely kiküszöböl minden kétértelműséget azt illetően, hogy mely szabályok alkalmazandóak a termékekbe beágyazott digitális tartalomra ( okos termékek ). Az a vélemény alakult ki, hogy az Európai Parlament megosztott negközelítésű álláspontja a jogi bizonytalanság kockázatát idézné elé, és a szabályok gyakorlati alkalmazása terén problémákat okozna, mivel hosszas viták tárgyát képezhetné arról, hogy a hiba a digitális tartalomban vagy a hardverben rejlik-e. 7. A legtöbb tagállam véleménye szerint a vágyott biztonságot a legjobban úgy lehetne elérni, hogy az áruértékesítési szabályokat valamennyi termékre alkalmaznák, függetlenül komponenseik jellegétől (amely lehet tárgyi, elektronikus vagy digitális). Ez a megközelítés azzal az előnnyel jár, hogy egyértelműséget teremt: valamennyi termékre azonos szabályok vonatkoznának, függetlenül attól, hogy beépített digitális tartalom vagy digitális szolgáltatások alapján működik-e. Nem lenne szükség annak elemzésére, hogy egy-egy konkrét esetben a hibás teljesítés a digitális komponens vagy a hardver miatt következett-e be, vagyis el lehetne kerülni az esetleges hosszas vitákat kiváltó elemzést. 8. A megközelítés alapja az az értelmezés, hogy a fogyasztó nézőpontjából az okos termékek egyszerűen termékek, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e digitális elemeket vagy más fokozottan technológiai tárgyi vagy digitális alkatrészeket. A fogyasztók fő szempontja az, hogy a termékek eleget tegyenek annak a célnak, amelyekre megvásárolták őket, és hogy hiba, illetve hibás teljesítés esetén az értékesítőhöz lehessen fordulni jogorvoslatért. 9261/18 eh/ll/eo 5
9. A Tanács polgári jogi munkacsoportjában (szerződési jog) általános az egyetértés abban, hogy az áruértékesítési szabályokat az ahhoz szükséges mértékben ki kell igazítani, hogy kiterjedjenek az okos termékekben található digitális elemek sajátosságaira, ahelyett, hogy olyan külön áruértékesítési szabályokat hoznánk létre, amelyek ezen árukategóriára vonatkoznak. Ez biztosítaná, hogy egyetlen rendszer vonatkozzon valamennyi fogyasztási cikkre, vagyis mind az okos termékekre, mind az átlagos árukra. Az áruértékesítésről szóló módosított javaslat érdemi rendelkezéseiről szóló, folyamatban lévő megbeszélések során a Tanács polgári jogi munkacsoportjában (szerződési jog) a résztvevők ezért hangsúlyozottan törekednek annak meghatározására, hogy az árukra vonatkozó szabályok mely aspektusait kell kiigazítani annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok a digitális komponenseket is tartalmazó áruk sajátosságainak is megfeleljenek. 10. További szakmai szintű munkára lesz szükség ahhoz, hogy megfelelő szóhasználatot és fogalommeghatározást sikerüljön találni a fenti elképzelésnek a szabályokba történő beépítéséhez, és annak biztosításához, hogy a szabályok technológiai szempontból semlegesek és a jövőbeli fejlemények (új terméktípusok) fényében megfelelően kiigazíthatók legyenek. 11. Mindazonáltal kívánatos lenne az azt megerősítő szakpolitikai iránymutatás, hogy ebben a szakaszban a fentiekben vázolt elképzelést kell a további munka során alkalmazandó megközelítés alapjául választani, hogy biztosítsuk, hogy gyors eredmények szülessenek a további tárgyalásokon, és hogy az Európai Parlamentnek egyértelműen jelezzük, hogy a Tanácsnak eltökélt szándéka, hogy az áruértékesítési szabályokkal valamennyi árut szabályozza, ideértve a beágyazott digitális tartalommal vagy szolgáltatásokkal rendelkező termékeket is, mivel a Tanács polgári jogi munkacsoportjában (szerződési jog) folyó jelenlegi megbeszélések már egyértelműen ezt az irányvonalat tükrözik. 9261/18 eh/ll/eo 6
2) Hibás teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek az áruértékesítésről szóló javaslatban 12. A digitális tartalomról szóló irányelvre vonatkozó általános megközelítésben, melyet az IB Tanács 2017 júniusában fogadott el, a tagállamok kompromisszumra jutottak a hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat illetően. E kompromisszum értelmében a fogyasztó jogosult a digitális tartalom szerződésszerűvé tételét (azaz javítását vagy cseréjét), illetve bizonyos feltételek mellett árcsökkentést kérni, továbbá szintén meghatározott feltételek mellett a szerződés felmondására is. Ezt a megközelítést a digitális tartalomról szóló javaslatra vonatkozó háromoldalú egyeztetések során az Európai Parlament is elfogadta. 13. A digitális tartalmak és szolgáltatások nyújtására, valamint az áruk értékesítésére vonatkozó szabályok koherenciájának biztosítása érdekében célszerű lehet a digitális tartalomról szóló javaslat kapcsán mind a tagállamok, mind pedig a Tanács és az Európai Parlament között elért kompromisszumot használni az áruk értékesítéséról szóló módosított javaslat hasonló kérdéseinek megoldására. Ez az Európai Parlamenttel a későbbiekben folytatandó tárgyalások során is előnyt jelentene, mivel a Parlament hasonló megközelítést alkalmazott az áruk értékesítéséről szóló javaslatra vonatkozóan elfogadott, 2018. februári álláspontjában, mint amelyről a digitális tartalomról szóló javaslat kapcsán megállapodás született. 14. A Tanács polgári jogi munkacsoportjában (szerződési jog) folytatott megbeszélések során a résztvevők e tekintetben az áruk értékesítésére, illetve a digitális tartalomra vonatkozó szabályok összehangolására törekedtek, hogy biztosítani lehessen e két, egymáshoz szorosan kapcsolódó területen a gyakorlatban alkalmazandó szabályok lehető legnagyobb mértékű egységességét. Amennyiben a társjogalkotók ugyanazt a megközelítést alkalmazzák két irányelvben, az elősegítené azt is, hogy a két irányelvet koherens módon lehessen átültetni a nemzeti jogba. 15. A Tanács politikai iránymutatásából kiderülhet, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket illetően azon kompromisszumok alapján kell-e folytatni az áruk értékesítéséről szóló módosított javaslatra vonatkozó megbeszéléseket, amelyek a digitális tartalomra vonatkozó javaslat kapcsán születtek. A Tanács ez ügyben nyújtott politikai iránymutatása nem zárná ki azt, hogy tovább folytatódjanak a megbeszélések az áruk tartósságára vonatkozó kérdésekről a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek összefüggésében. 9261/18 eh/ll/eo 7
3) Szavatossági időtartam az áruértékesítésről szóló irányelvjavaslatban 16. A digitális tartalomról szóló irányelvre vonatkozó általános megközelítés elfogadása előtt folytatott megbeszélések során kiderült, hogy a harmonizáció szintje és a szavatossági időtartam a tagállamok számára politikailag legérzékenyebb kérdések közét tartozik. Bár a tagállamok többsége nemzeti jogában az 1999/44/EK irányelvben foglalt határidőket alkalmazta, számos tagállam szigorúbb normákat állapított meg, így jelenleg nemzeti jogukban hosszabb szavatossági idő szerepel. 17. Ezért a tagállamok akkor úgy határoztak, hogy nagy rugalmasságot biztosítanak a kereskedőknek az egyszeri szolgáltatási aktussal, illetve szolgáltatási aktusok sorozatával nyújtott digitális tartalomra vonatkozó felelősségét illetően. A Tanács általános megközelítése a minimális harmonizáció elve alapján azt írja elő, hogy a szavatossági idő nem lehet rövidebb két évnél, így a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy hosszabb időtartaot írjanak elő vagy fenntartsák ilyen előírásaikat. Ezért, míg az irányelv más elemeiben a teljes harmonizáció elvét követik, a tagállamok a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása és a politikai kompromisszum érdekében megállapodtak az e konkrét kérdésben szükséges rugalmasság mértékéről. 18. Mivel az áruk értékesítéséről szóló javaslat kapcsán igen hasonló kérdések merülnek fel, a további tárgyalások szempontjából hasznos volna, ha a Tanács politikai iránymutatást nyújtana arról, hogy a digitális tartalomról szóló javaslatra vonatkozó általános megközelítésben alkalmazott kompromisszumos megoldás megfelelő alapnak tekinthető-e az áruk értékesítéséről szóló javaslat hasonló rendelkezéseire vonatkozó további munka során. 9261/18 eh/ll/eo 8