16509/1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 1 DG G 2B

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, december 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0193 (COD) 16509/1/10 REV 1 (hu) SOC 772 SAN 255 CODEC 1296 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) / az EPSCO TANÁCS Előző dok. sz.: 16405/10 SOC 765 SAN 249 CODEC 1276 Biz. jav. sz.: 13983/08 SOC 575 SAN 217 CODEC 1285 COM(2008) 637 végleges + COR 1 Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról Jelentés az elért eredményekről I. BEVEZETÉS A Bizottság október 3-án benyújtotta a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot. A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2008 végén és 2009 elején hét ülésén vizsgálta a javaslatot. A Tanács december 17-én tudomásul vette az elért eredményekről a francia elnökség által készített jelentést / /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 1

2 A cseh elnökség során a Tanács március 9-én irányadó vitát tartott több alapvető kérdésről, majd a június 8-i ülésén tájékoztatást kapott a Tanács keretében folytatott megbeszélések során elért eredményekről 2. Most, miután kézhez kapta az Európai Parlament első olvasatban kialakított, október 20-án elfogadott véleményét, a Tanács újrakezdte a javaslat vizsgálatát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság május 13-én fogadott el véleményt a javaslatról. Valamennyi delegáció általános vizsgálati fenntartással él a javaslattal kapcsolatban, NL pedig fenntartással él. DK, FR, MT és UK parlamenti vizsgálati fenntartással él. II. A BIZOTTSÁG JAVASLATA E javaslat célja a várandós, a gyermekágyas vagy a szoptató munkavállalóknak nyújtott védelem javítása. Legfontosabb eleme, hogy a szülési szabadság minimális időtartamát 14 hétről 18 hétre hosszabbítja, és emellett a következő lényegesebb módosításokat vezeti be: kettős jogalap: a 92/85/EGK irányelv jogalapja (az EKSz cikke, jelenleg az EUMSz cikke) csak a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozik, míg a jelenlegi javaslat ezen túlmenően az EKSz-nek a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódról szóló 141. cikkén (jelenleg az EUMSz cikke) is alapul; e szabadságból hat hetet kötelezően a gyermekszülést követően kell kivenni, a fennmaradó hetek pedig a szülés előtt vagy után is kivehetők; / /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 2

3 a saját munkakörbe vagy egy azzal egyenértékű munkakörbe való visszatérés joga; az az elv, mely szerint a szülési szabadság idejére járó juttatásnak az utolsó havi fizetéssel vagy a havi átlagfizetéssel megegyező jövedelmet kell garantálnia, de semmiképpen nem lehet alacsonyabb a táppénz szintjénél; a munkavállaló arra vonatkozó joga, hogy munkáltatójától akár a szülési szabadság alatt is kérhesse munkaidő-beosztásának és munkaidejének kiigazítását; a munkáltatónak kötelessége mérlegelni e kérést, de elutasíthatja azt; a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezések előírása (a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről szóló 97/80/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva). Megjegyzendő továbbá, hogy a bizottsági javaslat az összehangolási csomag részét képezi, amely hozzájárul a szakmai, a magán- és a családi élet jobb összeegyeztetéséhez. Ebben az összefüggésben az Európai Parlament és a Tanács július 7-én elfogadta az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2010/41/EU irányelvet 3, az európai szociális partnerek pedig megállapodást kötöttek a szülői szabadságról szóló 96/34/EK irányelv felülvizsgálatáról, amit követően a Tanács 2010 márciusában elfogadta a 2010/18/EU irányelvet HL L 180., , 1. o. HL L 68., , 13. o /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 3

4 III. A TANÁCSNAK A JAVASLATTAL KAPCSOLATOS MUNKÁJA A BELGA ELNÖKSÉG ELŐTT 2009 elején a tanácsi munka főként a delegációk bizottsági javaslatot érintő véleményének feltárására összpontosult. A Tanács március 9-én irányadó vitát tartott több, a cseh elnökség által beterjesztett kérdés alapján, melynek középpontjában a jelenlegi irányelv felülvizsgálatának szükségessége állt, különös tekintettel a szülési szabadság időtartamának 14 hétről 18 hétre való meghosszabbítására, valamint annak megvitatására, hogy a szülési szabadság időbeli elosztásának tekintetében a nemzeti jogszabályok meghatározhatnak-e bizonyos korlátozásokat vagy feltételeket. A Tanács megtárgyalta a javasolt felülvizsgálat várható következményeit a nők munkaerőpiaci helyzete, valamint a javaslat két célkitűzése (egészség és biztonság, valamint a szakmai, a magán- és a családi élet jobb összehangolása) közötti kölcsönhatás vonatkozásában márciusában a Tanács megerősítette, hogy támogatja a javaslat célkitűzéseit, nevezetesen a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőséget. A delegációk többsége támogatta a szülési szabadság időtartamának 14 hétről 18 hétre történő meghosszabbítását. Néhány delegáció azonban megkérdőjelezte a javaslat szükségességét, és azon nézetének adott hangot, hogy a jelenlegi irányelv elegendő védelmet szavatol a várandós munkavállalók esetében. A delegációk általánosságban fontosnak tartották, hogy a kizárólag az anyák számára fenntartott védelem ne érintse hátrányosan a nők munkaerő-piaci helyzetét. A delegációk nagy többsége hangsúlyozta, hogy a közösségi szabályok csupán minimumelőírásnak tekintendők, és a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a nemzeti jogszabályok keretében maguk döntsenek a szülési szabadságot érintő további szabályokról, példaként említve a szülési szabadság időbeli elosztását vagy annak kötelező voltát. Jóllehet a delegációk elismerték annak fontosságát, hogy az egyenlőség szempontjai is érvényesüljenek a javaslatban, néhányuk azt emelte ki, hogy a javaslat lényegében egy egészségről és biztonságról szóló irányelvre irányul. E tekintetben több delegáció utalt a szülési szabadság tekintetében megfigyelhető sokféle nemzeti gyakorlatra /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 4

5 A Tanácsot 2009 júniusában ismételten tájékoztatták a munkacsoportban folytatott megbeszélések eredményeiről; a cseh elnökség jelentése ismertette a helyzet állását és körvonalazta a legfontosabb lezáratlan kérdéseket (miként lehetne a várandós és a gyermekágyas munkavállalók védelmét javítani a tagállamokban érvényes, igencsak eltérő szülési szabadságolási rendszerek figyelembevételével, valamint hogy miként lehetne kezelni a szülési szabadság és a családdal kapcsolatos egyéb szabadságok rendszerei közötti kapcsolódásokat). A jelentés megállapította, hogy noha jelentős előrelépés történt a további megbeszélések megfelelő alapjának kialakítása terén, a Tanács munkáját az Európai Parlament első olvasatban kialakított véleményére és az összehangolási csomag egyéb elemeivel kapcsolatban a Tanács által végzett további munkára (lásd a II. szakaszt) figyelemmel tovább kell folytatni. IV. AZ EURÓPAI PARLAMENT ELSŐ OLVASATBAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJA Az Európai Parlament első olvasatban kialakított álláspontját október 20-án fogadta el, miután 2010 nyarán kiegészítő hatásvizsgálatot folytatott, amely elsősorban a módosítástervezetek költségvonzataira összpontosított. Hangsúlyozva az immár 18 éve hatályban lévő és ennélfogva elavult irányelv felülvizsgálatának a szükségességét, a Parlament úgy véli, hogy a szülési szabadság időtartamát 20 hétben kellene meghatározni, amely időtartam alatt a teljes fizetést biztosítani kellene. A Parlament azzal érvelt, hogy a 20 hetes időtartamot a WHO javasolja, és az lehetőséget biztosít az anyák számára arra, hogy teljes mértékben felépüljenek a szülésből és szoros köteléket alakítsanak ki az újszülöttel. A Parlament állítása szerint a szülési szabadság nem szolgálna semmilyen célt, ha ahhoz nem társulna a munkaszerződéshez kapcsolódó jogok mindegyike, beleértve a teljes munkabér fenntartását is. A Parlament hangsúlyozza továbbá, hogy az apák számára jogként kell lehetővé tenni gyermekeik gondozását /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 5

6 A Parlament azonban úgy véli, hogy az irányelvben meghatározott minimális időtartamnál rövidebb időtartamú szülési szabadságot biztosító tagállamok esetében is teljesítettnek kellene tekinteni az irányelv előírásait, amennyiben az anyák részére felkínált a szülési szabadságtól eltérő családdal kapcsolatos szabadság megfelel az irányelvben foglalt kritériumoknak (úgynevezett áthidaló ( passerelle ) rendelkezés). A Parlament úgy véli, hogy a szülési szabadságon kívül az irányelvben rendelkezni kellene egy legalább kéthetes időtartamú, fizetett apasági szabadságról is, amelyet a gyermekágyas nők házas- vagy élettársai vehetnének igénybe. Több módosítás foglalkozik a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók védelmével, beleértve a munkakörülményeikre, az éjszakai munkára, a javadalmazásukra, a képzési lehetőségeikre és általában a szakmai előmenetelükre vonatkozó módosításokat. A Parlament első olvasatban kialakított álláspontja a bizottsági javaslat tekintetében összesen 75 módosítást tartalmaz, ideértve a 92/85/EGK irányelv több olyan cikkében tett változtatást is, amely cikkeket magában a javaslatban nem módosították. VI. A TANÁCS MUNKÁJA A BELGA ELNÖKSÉG ALATT 2010 októberében minden szükséges dokumentum rendelkezésre állt a Tanács munkájának folytatásához. Noha a belga elnökség arra számított, hogy hivatali ideje alatt jelentős előrelépést ér majd el e jogalkotási kérdés tekintetében, a Parlament álláspontjának viszonylag későn, 2010 októberében történt továbbítása csupán a Parlament által javasolt módosítások előzetes vizsgálatát tette lehetővé. A szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2010 novemberében két ülésen vizsgálta az Európai Parlament álláspontját, beleértve a Bizottság által teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott módosítások előzetes vizsgálatát is /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 6

7 Az eredeti javaslatot megerősítve a Bizottság képviselője elmondta, hogy a 20 hetes, teljes fizetés mellett biztosított szabadság a Bizottság számára nem fogadható el. Tájékoztatta a munkacsoportot arról, hogy a Bizottság el tudja fogadni az 1., 2., 4., 6., 17., 24., 30., 31., 42., 57., 63., 68., 72., 75. és 77. módosítást, és részben, tartalmában vagy átszövegezve el tudja fogadni a 3., 8., 9., 10., 15., 28., 33., 34., 115/123., 55. és 60. módosítást. A delegációk túlnyomó többsége nem tudta elfogadni a szülési szabadság minimális időtartamának teljes fizetés melletti, 20 hétre történő meghosszabbítását. A delegációk többsége aggodalmának adott hangot ennek költségvonzatai miatt. Több delegáció hangsúlyozta azt is, hogy az irányelvnek minimumelőírásokat kellene meghatároznia a szubszidiaritás elvének, valamint a tagállami szabályozások sokszínűségének tiszteletben tartásával. Néhány delegáció el tudta fogadni a 20 hetes időtartamot, de célszerűbbnek találta lehetővé tenni, hogy a tagállamok határozzák meg a javadalmazás mértékét. Több delegáció rámutatott arra, hogy a teljes fizetés mellett biztosított 20 hét társadalmi szempontból negatív hatással járhat, és hátrányosan befolyásolhatja a nők foglalkoztatási helyzetét. Számos delegáció elmondta, hogy már jelenleg is jól működő rendszerekkel bírnak, melyeket nem szándékoznak módosítani (sem a szülési szabadság meghosszabbításával, sem a javadalmazás növelésével). Számos delegáció jelezte, hogy a szülői szabadság (vagy néhány esetben az apasági szabadság) ténylegesen a munka, a családi és a magánélet összeegyeztetésére irányuló politikák tekintetében általuk mérlegelt tényezők egyike. Több delegáció azonban azon véleményének adott hangot, hogy az irányelvtervezet amely nagyrészt a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozik nem a megfelelő eszköze az apasági szabadsággal kapcsolatos rendelkezések megállapításának. Két delegáció a maga részéről annak a véleménynek adott hangot, mely szerint az apasági szabadság a kettős jogalap hatálya alá tartozna /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 7

8 A megbeszélések e szakaszában a legtöbb delegáció vizsgálati fenntartással élt a parlamenti módosításokkal kapcsolatban. Több delegáció jelezte azonban, hogy kész megvitatni az Európai Parlament néhány módosítását, különösen az arra vonatkozó módosításokat, hogy miként lehetne javítani az irányelv hatálya alá tartozó munkavállalók védelmét, továbbá az egészségügyi kockázatok és a reprodukciós kockázatok értékelésére, a szülési szabadság leteltét követően a munkakörbe történő visszatérésre és a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó módosításokat. Tekintettel az Európai Parlament álláspontja és a tagállamok nézetei közötti jelentős eltérésre, számos delegáció sürgette, hogy a Tanács vesse alá alapos vizsgálatnak a kérdést, ami jelentős időt fog igénybe venni. Több delegáció támogatta, hogy végezzenek további hatásvizsgálatot annak jobb megértése érdekében, hogy a javasolt rendelkezések milyen hatásokat gyakorolnának a tagállamokban. A munkacsoport megbeszélései során a belga elnökség több olyan konkrét témát is előterjesztett, melyek a javaslathoz és az Európai Parlament álláspontjához kapcsolódnak. Az elnökségi kérdésekre adott válaszaikban a delegációk jelentős száma jelezte, hogy el tudják fogadni a 18 hetes időtartamú szülési szabadságot (sokan közülük ezt már most is biztosítják). A szülési szabadság során biztosított javadalmazás tekintetében a delegációk véleményei között nagy volt a különbség: néhány delegáció a jelenlegi táppénzalapú megközelítést részesítette előnyben, míg más delegációk úgy vélték, hogy alternatív, például a fizetés egy bizonyos százalékához kapcsolt rendszert lehetne alkalmazni. Ezzel összefüggésben néhány delegáció azon kívánságának adott hangot, hogy tartsák fenn a különféle szabadságolási rendszerek (így a szülési és a szülői szabadság) egymástól való függetlenségét; közülük azonban több kész volt arra, hogy az irányelvbe áthidaló rendelkezést illesszenek be, amennyiben az segít egyes tagállamokat. VI. KÖVETKEZTETÉS A delegációk által támogatott belga elnökség hasznosnak tartja, hogy az EPSCO Tanács általános irányadó vitát tartson az Európai Parlament álláspontjáról és arról, hogy miként folytassák a javaslat vizsgálatát annak érdekében, hogy a Tanács első olvasatban álláspontot fogadhasson el. A vita alapjaként az elnökség által javasolt kérdések a 16510/10 dokumentumban találhatók /1/10 REV 1 (hu) zsk/zsk/kz 8