Autonóm társadalmi párbeszéd PHARE program előkészítése Helyzetértékelés és a szociális párbeszéd lehetőségei Készítette: Gaál Károly Budapest, 2002. január
- 2 - Tartalom 1. Bevezető 3 2. A vaskohászat jellege, struktúrája 5 2.1 Az ágazati, alágazati, szakágazati osztályozás rendje 5 2.2 Az acélgyártás gazdasági helyzetképe 6 2.3 Privatizáció, tulajdonosi összetétel 7 2.4 Foglalkoztatás, keresetek 8 2.5 Az EU csatlakozás körülményei, hatásai 9 2.6 Az acélgyártás jelene, piacvédelmi problémái 10 2.7 Az öntvény gyártás helyzete, jövője 11 3. A munkaügyi kapcsolatok szereplői 13 3.1 A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések 14 3.2 A szakszervezeti szövetségek együttműködése 19 3.3 A vaskohászatban működő munkáltatói szövetségek 20 4. A kollektív alku jellemzői 24 4.1 Középszintű és többmunkáltatós kollektív szerződések 24 4.2 A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei 27 4.3 Kollektív szerződéses lefedettség a munkáltatói szövetségek körében 32 4.4 Középszintű kollektív szerződések érvényessége 34 4.5 A középszintű érdekegyeztetés tapasztalatai 36 5. A szociális párbeszéd fórumai 37 5.1 Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei 37 5.2 Tanácskozások, kezdeményezések az elmúlt években 38 6. Részvételi intézmények a vaskohászatban 42 6.1 Üzemi tanácsok a vaskohászatban, Európai Üzemi Tanács 42 7. Összefoglaló megállapítások, távlati törekvések 43 7.1 Következtetések, javaslatok 43 8. Felhasznált irodalom 48 9. Mellékletek, dokumentumok 49
- 3-1. Bevezető Jelen tanulmányban a PHARE projektben történő részvétel, illetve az Ágazati (Szakágazati) Paritásos Bizottság létrehozásának megalapozása érdekében arra vállalkozunk, hogy áttekintést adjunk a középszintű munkaügyi kapcsolatok partnereinkkel kialakított gyakorlatáról a vaskohászati szakágazatokban. Tapasztalataink összegezése szakszervezeti oldalról foglalja keretbe a két-, és több oldalú együttműködés eredményeit, tanulságait. Adatokat és dokumentumokat sorakoztatunk fel annak alátámasztására, hogy a szakágazatainkban kialakult szociális párbeszéd formailag és tartalmilag is megfelel a hasonló szinten szűkkörűen létező és működő más hazai partnerkapcsolatok gyakorlatának. Szakágazatainkban folytatott szociális párbeszéd eredményei és hiányosságai tükrözik a hazánkban tapasztalható munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek intézményes kapcsolataira jellemző nehézségeket és ellentmondásokat. Tanulmányunkban történeti helyzetképet vázolunk az acélgyártás-öntészet (vaskohászat) elmúlt éveinek gazdasági-munkaügyi tevékenységéről a középszintű érdekegyeztetés tartalmáról és tapasztalatairól. Szemléltetjük a szakágazataink termelési, gazdálkodási eredményességét, szervezeti felépítését, valamint a foglalkoztatás változásainak körülményeit. Tapasztalati tényeket, írásos dokumentumokat sorakoztatunk fel, amelyek igazolják, hogy a munkabéke érdekében gazdasági-foglalkoztatási nehézségek és ellentmondások közepette is szükségszerű és indokolt középszinten is kezdeményezni és párbeszédet folytatni a munka világát érintő kérdésekről. Következésképpen megvalósulhat egy egységesebb munkaügyi gyakorlat, amely távlatilag a szakágazatokban működő vállalkozások versenyképességére is kedvező hatással lehet. A tanulmány a TEÁOR 27-es kódjelű Fém alapanyag gyártása ágazati besoroláshoz tartozó szakágazatokban, acélgyártás-öntészet terén (együttesen vaskohászat) kialakult szociális párbeszéd gyakorlatáról, eredményeiről tartalmaz tényfeltáró információkat, adatokat és dokumentumokat. Az alumíniumgyártás, mint szakágazat több évtizedes tradíciói alapján a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) illetékességi körébe tartozik, ezért a szakágazati szociális
- 4 - párbeszéd vonatkozó információit, adatait és dokumentumait a VDSZ által készített résztanulmány tartalmazza. Ezért az alumíniumipari szakágazat részünkről történő említése csak az áttekinthetőséget hivatott szolgálni. Mindezeket azért tartjuk szükségesnek jelezni, mivel a szociális párbeszéd középszintű gyakorlata a vaskohászati szakágazatok acélgyártás, öntészet- mellett tágabb értelmezésben kapcsolódó, kiegészítő gazdasági fő-, és résztevékenységeket is érint. Lényegében a munkáltatói érdekképviseletek működési körébe tartozó tagvállalatok összességére vonatkozó tapasztalatainkat részletezzük. Megjegyezzük, hogy amikor a hagyományos, vagy a statisztikai hierarchiában is hasonló jmegnevezéssel használatos ágazati (kohászat), alágazati (vaskohászat), szakágazati (acélgyártás, öntészet, alumíniumgyártás) fogalom megjelöléseket említjük akkor a fentiek értelmében a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek tagvállalati körébe tartozó fő-, vagy ahhoz közel álló gazdasági tevékenységeket folytató vállalkozások együttesét értjük. Mindezek következtében jelen tanulmány elsősorban a vaskohászati tevékenységet végző vállalkozások érdekvédelmi szövetségeivel -jelesül a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségével (VVSzSz), illetve az érdekvédelmi tevékenység jelenlegi illetékesével, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel (MVAE), valamint a Magyar Öntészeti Szövetséggel (MÖSZ) folytatott partneri együttműködés bemutatásával foglalkozik. Ezzel összefüggésben ismertetjük a vaskohászati szakágazatokban működő, középszintű munkaügyi kapcsolatokban érintett érdekvédelmi szervezeteket, valamint a kölcsönösen kialakított szociális párbeszéd, partneri együttműködés kereteit és gyakorlatát. Továbbá adatokkal és dokumentumokkal kiegészítve áttekintést adunk a munkaügyi kapcsolataink működő formáiról és tartalmáról, valamint azok eredményeiről. A közölt információk, adatok egyrészt az együttműködés során szerzett tapasztalatokra, dokumentumokra, másrészt szóbeli tájékoztatásra és/vagy becsült adatokra épülnek. Végezetül körvonalazzuk jövőbeni elgondolásainkat, amelyek hozzájárulhatnak a szakágazatainkban folyó szociális párbeszéd továbbfejlesztéséhez, formális kereteinek intézményes létrehozásához, működtetéséhez.
- 5-2. A vaskohászat jellege, struktúrája 2.1. Ágazati, alágazati, szakágazati osztályozás rendje Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének kezdeti időszakában vezette be a magyar KSH a 366 szakágazat főtevékenység jellege szerinti új ágazati besorolási rendszerét, az úgynevezett Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerét (TEÁOR). Nemzetgazdasági ág D A KOHÁSZAT, STATISZTIKAI BESOROLÁSA A TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉBEN Alág Ágazat DJ Alágazat Szakágazat A végzett tevékenység megnevezése 27 FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 27.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* 27.10 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* 27.2 Csőgyártás 27.21 Öntöttvas cső gyártása 27.22 Acélcső gyártás 27.3 Vas, acél egyéb feldolgozása,** 27.31 Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása 27.32 Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyárt. 27.33 Hidegen alakított acélidom gyártása 27.34 Acélhuzal gyártás 27.35 Vas, acél egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása,** 27.4 Nem vasfém-alapanyag gyártása 27.41 Nemesfémgyártás 27.42 Alumíniumgyártás 27.43 Ólom, cink, ón gyártása 27.44 Réz gyártása 27.45 Egyéb nem vas fém gyártása 27.5 Fémöntés 27.51 Vasöntés 27.52 Acélöntés 27.53 Könnyűfémöntés 27.54 Egyéb nem vas fém öntése * ECSC: European Coal and Steel Communiti, ** nem ECSC- vasötvözet gyártása
- 6 - A fentiek szerint a statisztikai besorolás és a hagyományos fogalomhasználat megközelítőleg azonos jelentésű csoportosításra utalnak, pl a fém alapanyag gyártás, mint ágazat összefoglalóan kohászat; a hozzá sorolt vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása, a fémöntés mint alágazat, együttesen vaskohászat; továbbá az acél-, és alumínium gyártás, öntészet, mint szakágazatok. Tanulmányunk részletei nem csak a statisztikailag azonos besorolású, hanem az egymással szakmailag összetartozó vállalkozások együttesére vonatkozik. Ez történelmileg formálódott ilyenné, elsősorban azáltal, hogy az elmúlt évtized során lebomlottak a nagyvállalati struktúrák és a tevékenységek jellege szerint történő szervezetileg elkülönült gazdálkodó egységek jöttek létre. A szakmai kapcsolódás azonban továbbra is fennmaradt és a kisegítő, kiegészítő vagy szolgáltató tevékenységük alapján továbbra is szervesen kapcsolódnak a vaskohászat valamelyik szakterületéhez, az acélgyártáshoz, öntészethez. E hagyomány megmutatkozik a munkáltatói érdekképviseletek szerveződési gyakorlatában is. Tagvállalataik összetétele ugyanis főtevékenységük statisztikai besorolása szerint sokszínű foglalatosságot takar. A fentiek alapján a 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártása ágazatba tartozó, illetve ehhez valamilyen szervezeti, szakmai vagy egyéb okból kapcsolódó gazdasági szervezetek száma munkáltatói érdekképviseletekhez tartozás szerint: Vaskohászati vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSzSz): 28 tagvállalat jelenleg a Magyar Vas, és Acélipari Egyesülés (MVAE) Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSz): 59 tagvállalat Összesen: 87 vállalkozás (HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége 4 tagvállalat) 2.2. Az acélgyártás gazdasági helyzetképe Magyarországon a múlt évtizedben történt társadalmi-gazdasági rendszerváltás nyomán kialakult a piacgazdaság, majd megkezdődött a gazdasági stabilizáció és beindult a gazdaság növekedése is. Ezen időszak alatt Magyarország acélgyártását 50%-kal csökkentette. A hazai nyersacéltermelés 2000.-ben 1,9 millió tonna volt, amely az EU termeléséhez viszonyítva 0,8%-os arányt képvisel.
- 7 - A 90-es évek lényeges változásokat eredményeztek a vaskoházsati vállalkozások gazdasági-, szervezeti -, és irányítási feltételeiben, valamint a tulajdonosi viszonyokban, illetve a foglalkoztatottság színvonalában. A bekövetkezett változások, fejlesztések következtében javult az acélipari vállalkozások termelő kapacitásainak kihasználtsága, piaci versenyképessége és pozitív tendenciák indultak meg az acéliparban. A vaskohászat(acélgyártás) öt éves gazdasági eredményei biztatóak. Az 1996-2000 közötti tevékenységét az 1. melléklet szemlélteti. Regionálisan és összességében dinamikusan, de eltérő arányokban növekedett a termelékenység, javult a jövedelmezőség. Amíg 1996-ban az egy foglalkoztatottra jutó nettó árbevétel 10242 eft/fő/év volt, 2000-ben 27093 eft/fő/év, ami 225.5%- os termelékenység javulást jelent. Figyelemre méltó, hogy a borsodi régióban három év alatt megfeleződött a veszteség, a DUNAFERR-nél pedig megháromszorozódott az adózás előtti eredmény. A vállalkozások jövedelmezősége nagy különbségeket mutat, tendenciái ugyanakkor pozitív irányúak. Jelentősek a termelékenység regionális, illetve évenkénti dinamikájának eltérései. Ezek egyrészt konjukturális ingadozásokra utalnak, másrészt az ár-, termék- és volumen összetétel, valamint a piaci-keresleti viszonyok változékonyságát tükrözik. 2.3.Privatizáció, tulajdonosi összetétel Magyarországon a 90-es évek elején indultak meg a nagy állami vállalatoknál a szervezeti változások, a későbbi privatizálhatóság érdekében. A vállalatok a különféle termelő- és szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. A reorganizációs program részeként ebben az időben zajlott le a két Északmagyarországi acélipari nagyvállalat sikertelen privatizációja. Ezt követően a csődök és felszámolások sora következett. A csőd-és felszámolási eljárások után létrehozott, konszolidált vállalakozások újbóli privatizációja 1996-ban kezdődött meg, melynek eredményeként a tulajdonosi összetétel jelentősen átalakult. Napjainkra az állami tulajdon
- 8 - részaránya 79,3%-ról 48%-ra csökkent, a külföldi tulajdon 9,9%-ról 18%-ra emelkedett, további 15% belföldi magán és társasági, valamint egyéb tulajdonformában működik, 18%-os tulajdoni hányad pedig felszámolás alatt áll. A Diósgyőri Acélművek 2001. áprilisától olasz érdekeltségbe került, ezáltal megindulhat a gazdasági felemelkedés útján. Az állami tulajdon még mindig magas részarányát a DUNAFERR társaságcsoport (melynek több cége már részben vagy egészben magántulajdonban van) tulajdoni viszonyai indokolják. 2.4. Foglalkoztatás, keresetek Az acélipar átalakításával járó intézkedések és termelői kapacitások csökkenése súlyos áldozatokat követelt a foglalkoztatás terén, melynek következtében több tízezer munkahely szűnt meg. A létszámcsökkenés több okra vezethető vissza. Egyrészt: megtörtént a szolgáltató, kereskedelmi és egyéb, nem az alaptevékenységgel összefüggő részlegek leválása, leányvállalatok, majd társaságok alakulása. Másrészt: magára az alaptevékenységre, de abból is elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó tovább-feldolgozott termékgyártásra szintén társaságok alakultak. Az elmúlt öt évben közel 5100 fővel, majd harmadával, csökkent a foglalkoztatottak száma. Jelenleg alig 11000 fő dolgozik az acéliparban, kb. 5500-6000 fő az öntészetben. A radikális létszámleépítések időszaka napjainkra feltehetően már lezárult. Az elkövetkező években azonban további csökkenések következhetnek be ott, ahol a gazdaságossági, termelékenységi követelmények kikényszerítik a foglalkoztatottak létszámának leépítését. A technikai, technológiai korszerűsítések, a további privatizáció szintén a létszám csökkenéséhez vezethetnek. Ismereteink szerint a DUNAFERR társaság csoportnál valószínűsíthető technológiaváltás, illetve privatizáció, (jelenleg nincs napirenden) ez eredményezhet további létszámcsökkenést. A foglalkoztatottak létszámának 30%-ot meghaladó csökkenése, illetőleg a termelékenység több mint kétszeres növekedése ellenére az átlagkeresetek emelkedése nem érte el még az infláció mértékét sem. Sajnálatos továbbá, hogy kevés kivételtől eltekintve leértékelődtek a szociális járandóságok, szűkült ezek összetétele is.
- 9 - Regionális összehasonlításban az átlagkeresetek alakulásában igen nagy eltérések mutatkoznak mind a növekedés mértékét, mind az egymáshoz viszonyított arányokat illetően. A reálkeresetek dinamikusabb növekedését számottevően befolyásolja az, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a piaci versenyképességet javító technikai, technológiai beruházások megvalósítására volt, van szükség. A piaci ingadozások, az alkalmazott technológia és kialakított termékösszetétel, továbbá a regionális elhelyezkedés is fontos tényezője a bérek fejlesztésének. Ezek tudomásulvétele mellett is elfogadhatatlan, hogy az emberi erőforrások fejlesztése, - a figyelemre méltó gazdasági eredmények ellenére - számos gazdálkodó szervezetnél háttérbe szorult 2.5. Az EU csatlakozás körülményei, hatásai A hazai acélipar továbbra is a szerkezeti átalakulás állapotában van, és így indul neki az Európai Uniós csatlakozáshoz vezető két, netán három évig tartó felkészülésnek, majd a beilleszkedési követelmények teljesítésének. A hazánkban működő acélipari, öntészeti vállalatok nemzetközi mércével mérve kicsiny méretű gazdasági egységek. Ebben a helyzetben alapvetően kétfajta lehetőség van tartós, kiegyensúlyozottabb működésük fenntartására: - Új termelési és kereskedelmi stratégiák alkalmazásával olyan piaci réseket töltenek ki termékeikkel, amelyek a nagyobb és kevésbé rugalmas vállalatok számára nem gazdaságosak. Ez folyamatos piackövetést, megfelelő termékszerkezetet és jó marketingmunkát igényel az életképesség javítása mellett. - Az ország adottságait is figyelembe véve a hazai acélipari vállalatoknak piacképességük javítása érdekében arra kell törekedni, hogy termékszerkezetükben a minőségi- és az értékesebb, feldolgozott termékek arányát növeljék, azaz a kis méretű magyar acélipar minél nagyobb értéket állítson elő. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából a vállalatok környezetvédelmi helyzete ítélhető a legkritikusabbnak. Elsősorban a légszennyezés és a vízszennyezés mértéke haladja meg az EU normákat. A felkészüléshez néhány éven belül kb. 25 Mrd Ft-nyi (100M Euro) fejlesztést
- 10 - kellene végrehajtani. Ehhez adódnak még a környezetvédelmi rendszerek, berendezések működési költségei. A korszerűsítések pénzügyi fedezetére a vállalatok önerőből nem lesznek képesek. A fejlesztésekhez kormányzati és EU támogatást is igénybe kell venniük. Ami a csatlakozás más követelményeit illeti, a magyar acélipari vállalatok minőségügy szempontjából kedvező helyzetben vannak: valamennyien rendelkeznek nemzetközi szervezetek által tanúsított ISO 9001 vagy 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel. 2.6. Az acélgyártás jelene, piacvédelmi problémái A 2000. évben az acéltermékek piacán a lapos termékeknél folytatódtak a korábbi év végén elindult kedvező folyamatok. A készáruk kereslete felszálló ágba került, az igények és a rendelésállomány növekedett, az árak emelkedtek. Előbbiek következtében a kapacitások kihasználása javult, egyes területeken 100 %-os volt. A melegen hengerelt lapos termékeknél a belföldi vevői igénynövekedés és az árak emelkedése lehetővé tette a célkitűzések teljesülést. A hidegen hengerelt acéllemeznél a bázishoz mérten inkább az export volt a sikeresebb. Kedvezően változtak a bevonatos lemezek export árai is. A társaságok áremeléseire a hatékonyság, a jövedelemtermelés növelése érdekében szükség volt, ugyanakkor a növekvő belföldi árak és a hazai gazdaság acéligényének emelkedése rendkívül kecsegtető az importőröknek is. Ez utóbbi viszont egyáltalán nem kívánatos növekedést idézett és idéz elő a behozatalban. Az országos importban a csőtermékek kivételével igen jelentős a mennyiségi növekedés. Melegen hengerelt acéllemezből, bevont és borított lemezből, melegen hengerelt rúd-idomból (kiemelkedően nagy) és acélhuzalból tovább nőtt a külföldről történő behozatal. 2000-ben a hazai acéltermék felhasználásban már mintegy 54 %-os volt az import részaránya. A folyamatosan növekvő importtal viszont a hazai helyett a külföldi termelő- és munkahelyek megmaradását támogatják a magyar felhasználók. Ezért az acélpiac védelme, amelynek kapcsán a hazai acélipari munkahelyek és az ott foglalkoztatottak védelme együttesen teljesülhet, ma és valószínűleg a közeljövőben is a magyar acélipar egyik legfontosabb kérdésköre. Adminisztratív
- 11 - védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a közép-európai társaságokkal a kétoldalú megegyezések felé tolódott el a hangsúly, nagyon változó sikerrel. 2001.-ben ismét a dekonjukturális folyamatok határozták meg az acélipar gazdasági teljesítményeit. Sajnálatos, hogy megint romló tendenciák erősödtek föl a vaskohászati termékek piacán. Keresleti és árfolyam problémák nehezítik a folyamatos működőképességet, amelyet súlyosbít a nem elég hatásosan működő piacvédelem. A világgazdaságban - az elmúlt hónapokban történt események következtében - kialakult keresleti és exportkorlátozó folyamatok tovább súlyosbíthatják a szakágazat helyzetét. 2.7. Az öntvény gyártás helyzete, jövője Az öntészet, mint háttéripar szolgálja ki a gépipart. Az öntvénygyártás termékösszetételét, színvonalát és jövedelmezőségét a felhasználó ágazatok termékeinek minősége és piacképessége szabja meg. Tipikus beszállítói alapágazat lévén jól követi a gazdaságban és ezen belül elsősorban az iparban bekövetkezett változásokat. A vasalapú öntvények termelése növekedett, amely elsősorban a lemezgrafitos vasöntvények termelés növekedésének köszönhető. A nem vas fémöntvény termelés növekedett, köszönhetően a cink, de elsősorban az alumínium ötvözet öntvények termelésnövekedésének Különösen dinamikusan fejlődött a kokillába öntött és nyomásos öntvények termelése is. Az egyenletes fejlődés a cink nyomásöntvény-termelést jellemezte az utóbbi években. Az adatok és számítások szerint öntvényértékesítés árbevételének 55%-a származik a nem vas fémöntvények, a további 45%-ot az alumínium öntvény értékesítés teszi ki. A magyarországi öntvénygyártásban az utóbbi öt évben bekövetkezett kedvező irányú változások megtorpantak, melynek oka az alapvetően export orientált közvetlen és közvetett export és a belföldi felhasználás visszaesése volt. A legfőbb Nyugat-európai export cél országokban ugyanis a fejlődés dinamikája jelentősen csökkent.
- 12 - A jövőképet számos tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabb a piac, valamint az ár kérdése. A jövőben az lesz a döntő, hogy a magyarországi öntvénygyártók és az öntvényigényes termékeket gyártó felhasználók milyen mértékben képesek bekapcsolódni a globalizálódó világpiacba. Az öntvényár versenyben sok területen csak a specializálódott technikai felkészültségű öntödék képesek a piacon maradni. A technikai megújulás biztosíthatja: - a termelékenység olyan mértékű növelését, amely lehetőséget nyújthat a bérek fejlesztésére, - megbízható minőségi színvonal kialakítására, - az EU csatlakozás miatt is szigorodó környezetvédelmi előírások (levegő tisztaság, hulladékkezelés, talaj- és vízvédelem, stb.) teljesítésére. A műszaki fejlesztéshez szükséges források jelenleg igen differenciáltan állnak rendelkezésre. Nehéz helyzetben a magyar tulajdonú vasalapú és egyes nehézfém öntödék vannak, melyek jelenleg nem képesek a hitel felvételéhez és a különböző támogatások elnyeréséhez szükséges saját forrás megteremtésére. Ismereteink szerint az öntészeti szakágazatban befejeződött a privatizáció, a vállalkozások majdnem teljes köre magántulajdonban van. A fentieket figyelembe véve a magyarországi öntvénygyártásnak, és ezen belül a magyar tulajdonú öntödéknek is van esélye a globalizálódó öntvénypiacon maradni, azonban ehhez számos területen meg kell újulni, és fejleszteni is szükséges. A műszaki színvonal tekintetében nagy a lemaradás, és nemcsak a fejlett országok, de a régiónk országainak öntödéihez viszonyítva is. Vasöntvény gyártás tekintetében valószínűsíthető, hogy: - A vasöntvény termelés a jelenlegi szinten stabilizálódik, ehhez azonban az is szükséges, hogy a meglévők mellett további szakmai befektetők válasszák beruházásaikhoz Magyarországot cél országnak. - Az acélöntvény és temperöntvény termelés tovább csökkenhet. - A magyar tulajdonú vas-és acélöntödék száma várhatóan tovább csökken - A precíziós öntvénygyártásban a távol-keleti óriási kínálattal kell versenyezni a világpiacon
- 13 - A nem vas fémöntvény gyártásunkban a vasalapú öntvénygyártástól eltérő trendek valószínűsíthetők. A jelentősen nagyobb piaci kereslet miatt az alumínium öntvény gyártása várhatóan további bővülés előtt áll. A nehézfém öntvénygyártáson belül a cinknyomásos öntvénygyártásban is hasonló trendre lehet számítani, mint az alumíniumöntvény gyártás esetében. A rézalapú ötvözetekből gyártott öntvények esetében változatlanul a sárgaréz öntvények jelentik a nagyobb volument, elsősorban a hazai szerelvény, illetve alkatrészgyártás bővülése miatt. A felvázolt jövőképet döntően átalakíthatja, megváltoztathatja néhány olyan tényező, amelyet nem érintettünk. Ilyen például a humán erőforrások kérdése. A betanított-, és szakmunkásokból, mérnökökből már ma is hiány van az öntödékben, amelyet az is súlyosbít, hogy a vaskohászati kapacitások leépülése következtében sajnálatos módon a szakember utánpótlás képzése is visszaesett. Gyengítik a szakma vonzását a nehéz munkakörülmények és az alacsony kereseti lehetőségek is. Az elmúlt évi átlagkeresetek színvonala: fizikai állomány esetében 50-138 eft/fő/hó; a szellemi állománycsoportban 65-226 eft/fő/hó értékek között alakult. Összefoglalva megállapítható, hogy a könnyűfémöntvény gyártás jövője kedvezőbb folyamatokat mutat, mint a vasalapú és részben a nehézfém öntvénygyártásé. 3. A munkaügyi kapcsolatok szereplői A 27-es kódjelű Fém alapanyag gyártása ágazatban, valamint a kapcsolódó szakágazatokban működő munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek az elmúlt évtizedben hazánkban végbement gazdasági, politikai rendszerváltás idején alakultak ki jelenlegi összetételükben. A közöttük lévő kapcsolatokat egyrészt a korábbi évtizedek hagyományai, másrészt az elmúlt évtized nagy horderejű változásai révén bekövetkezett politikai, gazdasági szervezeti átalakulások formálták, formálják napjainkban is.
- 14 - A közös törekvések-érdekek által motivált munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek működési köre jelentős eltéréseket mutat a tagvállalati, tagszervezeti lefedettségek tekintetében. Ez nehézségeket okoz a munkaügyi kapcsolatok kiépítésében, illetve az együttműködés összehangolásában egyaránt. 3.1. A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések - Vasas Szakszervezeti Szövetség VSzSz -, valamint a Vasas szakmai szerveződésű képviseleti egysége a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, - KÖÉSz-, - Liga Vas- és Fémipari Szövetség, - Fém - Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége, Jelentősebb munkahelyi szövetségek: - Dunaferr Ifjúsági Szakszervezet DISz-, - Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetség, - Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. (A kohászati ágazat alumínium ipari szakágazatában működik: a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége VDSz-, valamint az alumíniumgyártás terén illetékes szakmai szerveződésű szervezeti egysége: az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége ASzSz is ). A Liga és a Munkástanácsok ágazati szakszervezeti képviselőinek szóbeli tájékoztatása szerint szervezeteik a közel múltban szövetséget kötöttek és a jövőben Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség elnevezéssel közös képviseletet látnak el a verseny szféra hatáskörükbe tartozó ágazati, szakágazati szintű érdekvédelmi kérdéseiben. 3.1.1. A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSzSz) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, így különösen: a Fém alapanyag gyártása (27), Fémfeldolgozási termékek gyártása (28), Gép, berendezés gyártása (29), Villamos gép, készülék gyártása (31),
- 15 - Híradástechnikai termék, készülék gyártása (32), Műszergyártás (33), Közúti járműgyártás (34) tevékenységi körökhöz, illetve ezekhez valamilyen módon kapcsolódó, kisegítő szolgáltatásokat nyújtó tevékenységi területekre. Pl: energiaszükséglet biztosítása, szállítás, kereskedelem, minőségügy, vagyonvédelem, stb. A Vasas Szakszervezeti Szövetség érdekvédelmi tevékenységét meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. 385 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40%, a vaskohászat területén 51%. Szerveződési elvei, működési köre, illetve jogképessége alapján meghatározó szakszervezet a vaskohászat szakágazataiban létrejött középszintű munkaügyi kapcsolatokban. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi tevékenységében mind a kétoldalú, mind a többoldalú együttműködés jellemző. Figyelemre méltóak a kétoldalú kapcsolatai az osztrák, a német, a dán, a finn és a svéd vasasok ágazati szakszervezeteivel. E szervezetek kiemelkedő szerepet vállaltak és segítséget nyújtottak a saját és a nemzetközi tapasztalataik átadásával a magyar vasas tisztségviselők elméleti oktatása, saját gyakorlatuk helyszínen történő megismertetése révén. Ezzel jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség napjainkban is versenyképes szakszervezetként működik. A többoldalú nemzetközi tevékenységben meghatározó a Nemzetközi Fémipari Szövetség (International Metalworkers Federation IMF-) alapító tagszervezeteként vállalt és végzett eredményes együttműködés. E szervezet öt kontinensre kiterjedően reprezentálja a világ fémipari szakszervezeteinek szövetségét. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek. (Europarische Metalgewerkschafts Bund EMB-). Ezen keresztül a vasasok közvetett módon részt vehettek az Európai
- 16 - Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában. A Vasas az MSzOSz-en keresztül közreműködik az Európai Szakszervezeti Szövetség, illetve a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének munkájában is. A Vasas szerveződési és működési elveivel összhangban a szakmai érdekazonosság alapján öt önálló szakmai szervezeti egység működik a szövetségben. Ezek az azonos tevékenységet folytató, illetve ezekhez szakmai vagy szervezeti okból kapcsolódó munkahelyi szervezetek középszintű érdekvédelmi közösségei. Fő feladatuk a szakmai érdekazonosság alapján történő munkavállalói érdekek középszinten történő feltárása, képviselete és szerződéses védelme. Ezek középpontjában az illetékes szakmakörhöz tartozó munkavállalók jövedelmi-, foglalkoztatási helyzetének javítása, illetve munkakörülményeik jobbítása áll. A hatáskörükbe tartozó kérdésekbe munka- és társszervezeti kapcsolatot tartanak fenn hazai munkáltatói érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel. Szerves közreműködői a Vasas nemzetközi tevékenységének. A Vasas Szakszervezetben a szakmai illetékesség alapján 1989.-től a Kohász- Öntész tagozat látta el az érdekvédelmi feladatokat a kohászat-öntészet területén. Alig több mint egy évvel ezelőtt 2000. április 6.-án utódja és folytatójaként az érdekazonosság alapján történő egységes szakmai összefogás, illetve az intézményes érdekvédelmi lehetőségek (szakágazati szociális párbeszéd, érdekegyeztetés) jobb kihasználása, érvényesítése érdekében 43 munkahelyi szervezet részvételével jött létre a Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség (KÖÉSz) E szakmai szerveződés egyenlő jogú munkahelyi szakszervezetek együttműködési szerve, amelyet a tagszervezetek a saját szintjüket meghaladó közös érdekeik képviseletére és érvényesítésére hoztak létre. A Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, mint szakmai érdekvédelmi szerveződés szervezetileg és jogképesség szempontjából önálló, szerves alkotó eleme a Vasasnak. A rendeltetésszerű működése által meghatározott körben
- 17 - (kohászat-öntészet és a hozzájuk valamilyen okból kapcsolódó tevékenységű vállalkozások) tagszervezeteinek, illetve a Vasas Szövetségnek származtatott jogi személyiséggel rendelkező képviseleti egysége. A KÖÉSZ működési körében közel 20 ezer fő, a foglalkoztatottak létszáma, amelyek 52%-a szervezett dolgozó. A KÖÉSZ működési körében jelentősebb munkahelyi szakszervezeti szövetségek is tevékenykednek a kohászatra jellemző regionális elhelyezkedés szerinti megoszlásban. A Közép-magyarországi régióban működik: - a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságainak 28 munkahelyi szakszervezetét tömörítő DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely kiemelkedő szerepet játszik a nagyvállalat közel tízezer dolgozóját érintő érdekvédelem magas színvonalú megvalósításában. Ennek egyik legfontosabb eszköze a DUNAFERR társaságcsoport 28 munkáltatóra kiterjedő, több munkáltatós kollektív szerződésének megkötése, rendszeres karbantartása, továbbfejlesztése. A Dunai Vasmű. Rt. társaságainál foglalkoztatottak létszáma közel tíz ezer, a szakszervezeti szervezettség meghaladja az 50%-ot. Az Észak-magyarországi régióban működik: - az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, amely nyolc munkahelyi szakszervezet működését koordinálja, illetve összehangolja az aktuális érdekvédelmi feladatokat. A szövetség keretében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megközelítőleg 2000 fő, szervezettsége 35%-os. - a Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetsége, amely öt munkahelyi szakszervezet tevékenységét egyesíti, illetve szervezi az időszerű tennivalókat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2200 fő. Szervezettsége 40%-os. 3.1.2. A Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége ágazati jellegű szakszervezeti szerveződések. A 3.1. pontban jelzett szövetkezésük révén a Független Vasas
- 18 - Koalíciós Szakszervezeti Szövetség működési- szerveződési területe lényegében a verseny szféra egészére kiterjed. Szóbeli tájékoztatásuk szerint a Vasas Koalíciónak 53 tagszervezete van jelen a versenyszféra ágazataiban. A teljes szerveződési, működési kört érintő foglalkoztatottak létszáma, illetve taglétszámuk összesített adatai nem ismeretesek. A Koalíció a kohászati ágazat szintjén (vaskohászat, alumíniumipar) összesen nyolc, ebből a Munkástanácsok öt, a Liga három munkahelyen rendelkezik szakszervezeti képviselettel. Ebből öt munkahelyi szervezet a vaskohászatban található (Munkástanácsok 4; Liga 1.). Az általuk képviselt munkahelyeken a teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma megközelítően:3000 fő, szervezettség a vaskohászatban (acélgyártás-öntészet):17%os. Konföderációs hovatartozásuk tekintetében külön-külön a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszövetségei. Ismereteink szerint a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség nem tagszervezete a hazai országos szakszervezeti konföderációk egyikének sem. Nemzetközi kapcsolataik vonatkozásában a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége által az Ipari Dolgozók Világszövetsége Metál tagozatának tagszervezeteként töltenek be érdekvédelmi szerepet. 3.1.3. A DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet elsősorban a DUNAFERR társaságainál foglalkoztatott fiatal munkavállalók érdekeinek képviseletét és védelmét látja el, valamint a munkaidőn kívüli kulturális és sport programok szervezésében jeleskedik. Tagjainak létszáma megközelítően 3000 fő, akiknek egyharmada kettős tagsággal (DISZ- Vasas) rendelkezik. Szervezettségük majdnem 30%-os. Reprezentatív szakszervezetként vesznek részt a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsában, ahol a munkáltató, a Vasas, és a DISz képviseleti aránya 5-5-5 fő. A kollektív szerződés aláíróiként fontos szerepet töltenek be a DUNAFERR fiatal munkavállalóinak érdekvédelmében. Országos szakszervezeti konföderációhoz, ágazati szakszervezethez nem kötődnek, azonban a civil szerveződésű Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének
- 19 - tagszervezeteként részt vállalnak a munkahelyi szintet meghaladó érdekvédelmi tevékenységben. Ágazati vonatkozásban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési körében 51000 fő a foglalkoztatottak száma, szervezettsége 54%-os. Szakmai szerveződésű szervezeti egységével az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetséggel- közösen meghatározó szerepet tölt be a 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártása ágazathoz tartozó alumíniumgyártási szakágazatban. Kettős tagsággal tagszervezete a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataik, -tevékenységük tagszervezeti minőségben kiterjednek az EMCEF- ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetsége), valamint az ICEM-ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) vállalt érdekvédelmi közreműködésre. AZ Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség a VDSz szakmai szervezeti egysége, amely közvetlen hatáskörrel a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége partnereként, annak működési körében foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmét látja el. Megközelítően 2500 munkavállaló képviseletében illetékes, szervezettsége 56%os. 3.2. A szakszervezeti szövetségek együttműködése Ágazati, szakágazati szinten nem alakult ki formális és rendszeres együttműködés a képviselettel rendelkező szakszervezeti szövetségek között, inkább az alkalmi jellegű, vezető tisztségviselői találkozók a vélemény cserék keretei. Számos munkahelyen eltérő konföderációkhoz tartozó szakszervezetek működnek egymás mellett a szakágazatok vállalkozásainál. A munkahelyek szintjén található külön álló szakszervezetek szervezeti együttműködésére a kényszerű rendszeresség a jellemző. Pl.: kollektív szerződéskötés, bértárgyalás, Üzemi Tanács jelöltállítás, szervezett
- 20 - létszámleépítés és egyéb, a vállalkozás működésével, szervezeti-gazdasági helyzetével, foglakoztatással összefüggő kérdések együttes képviselete, stb. E munkahelyi együttműködés korábban és jelenleg is ellentmondásos, helyenként problematikus. Ez egyrészt személyi szembenállásból adódik, másrészt a tisztségviselők eltérő módon ítélik meg a szakszervezeti követelések realitását, hangsúlyait, illetve a munkavállalói érdekek érvényesítésének módszereit. Ezekből következően gyakran az érdekvédelem eredményessége szenved csorbát. A munkahelyi szintű együttműködésben jelenleg mind jobban mértékadó az a felismerés, mely szerint egyeztetett álláspontok, akcióegység nélkül a munkavállalók érdekei sérülhetnek. Ezért az utóbbi időben kiegyensúlyozottabb, rendszeresebb a munkahelyi szakszervezetek közötti együttműködés. Minden bizonnyal ennek hatására az ágazati, szakágazati szintű szakszervezeti kapcsolatokban is előnyös változások érzékelhetők. A személyes vezetői találkozók ma már rendszeresebbek, mint korábban. Közeledés tapasztalható a szervezeti kapcsolatok intézményességének kialakítása irányában, illetve az érdekvédelmi feladatok összehangolásában is. A napjainkban folytatott kölcsönös párbeszéd döntően arra is irányul, hogy akár közös szervezeti keretekben, de együttes felelősséggel vállalt, közösen megalapozott követelések kidolgozására, érvényesítésére kerüljön sor a közeli jövőben. Erre jó lehetőséget kínál az Ágazati Párbeszéd (Paritásos) Bizottságok létrehozása, működése. 3.3. A vaskohászatban működő munkáltatói szövetségek A szakágazati szintű munkaügyi kapcsolatok keretében két munkáltatói érdekképviseleti szövetség hatáskörébe tartozik a munka világát érintő kérdések megvitatása, esetleges megállapodásba foglalása. Az acélipari szakágazatban: - a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (2001. szeptember 20.-tól )a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés, Az öntészeti tevékenységre jellemző szakágazatban: - A Magyar Öntészeti Szövetség, (Az alumínium gyártási szakágazatban: - a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége.)
- 21-3.3.1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSzSz) 43 tagvállalat elhatározása alapján 1992.-ben alapított társadalmi szerveződésű munkáltatói érdekvédelmi szervezet. A szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépéssel elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. Célja volt továbbá az, hogy összefogja a vaskohászat és a hozzákapcsolódó területen működő különböző méretű és működésű vállalatokat és vállalkozásokat. Képviselje a vaskohászati vállalkozások érdekeit, ellássa a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt tevékenységet és fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. Feladatai között a szakmai tevékenységet érintő sokoldalú ön és érdekvédelmi kérdések a hangsúlyosak, amelyek kiterjednek a munkáltatói és vállalkozói érdekvédelemben, valamint az ágazati szintű többoldalú érdekegyeztetésben felmerülő feladatokra is. A szövetség főtitkárának szóbeli tájékoztatása szerint a VVSzSz 2001. szeptember 20.-án tartott közgyűlésén tevékenységét jogutódlás nélkül megszüntette (2. sz. melléklet). A szakágazatban esedékes érdekvédelmi feladatok, így a VVSzSz munkaügyi kapcsolatainak keretében kialakult középszintű szociális párbeszéd folytatójaként a Magyar Vas-, és Acélipari Egyesülés MVAE- az illetékes munkáltatói érdekvédelmi szervezet a jövőben. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a tagvállalatok által alapított önkéntes, kooperatív szervezet, melynek célja a tagvállalatok érdekeinek képviselete, gazdálkodásuk eredményességének előmozdítása az Igazgatótanács határozatainak megfelelően. Tevékenysége többek között a következőkben foglalható össze: - Figyelemmel kíséri a tagvállalatok termelési kapacitásainak kihasználását, ezzel összefüggésben elemzi az acéltermékek bel és külföldi értékesítésének alakulását.
- 22 - - Képviseli a tagvállalatok érdekeit nemzetközi vaskohászati szervezeteknél (IISI, EUROFER, ENSZ EGB, OECD, stb.), magyarországi intézményeknél (kamarák, egyesületek), illetve törvényhozói és végrehajtó szervezetéknél (parlamenti bizottságok, minisztériumok). - Az acéltermékek export- értékesítésének növelése érdekében kapcsolatot tart a legfontosabb partnerországokban működő magyar kereskedelmi szervezetekkel. - Folyamatosan elemzi a tagvállalatok gazdálkodását, a tagvállalati problémákat és javaslatokat közvetíti az illetékesek felé. - Figyelemmel kíséri a tagvállalatok termékeinek műszaki színvonalát, mértékadó nemzetközi színvonallal való összehasonlítás alapján. - Követi és elemzi a tagvállalatok technológiai színvonalának alakulását, minőségügyét. - Folyamatosan vizsgálja és értékeli a tagvállalatok környezetvédelmi helyzetét, különös tekintettel az EU- csatlakozással kapcsolatos elvárásokra. Tagvállalatainak jelenlegi száma 28, az általuk foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2001. december 31-én 11634 fő. A 28 tagvállalatból 14 a 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártás ágazathoz sorolt vaskohászati (acélgyártás) tevékenységet folytat és 9692 főt foglalkoztat, a további 13 egyéb, nem vaskohászati TEÁOR számú besorolás alá tartozó vállalkozás. Az MVAE tagja a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nemzetközi kapcsolatai: - 1991 óta a tagja a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI) Az 1967-ben alapított Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézet egy non profit kutatóintézet, melynek tagjai acéltermelő vállalatok, nemzeti, vagy regionális acélipari egyesülések és acélipari kutatóintézetek több mint 50 országban. Az IISI tagok országai együttesen a globális acéltermelés több mint 70 százalékát adják. - 1995 óta a tagja az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER). Az Európai Vas- és Acélipari Szövetség 1976-ban alakult. Tagjai és társult tagjai acélipari cégek és nemzeti acélipari egyesülések az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa országainak területén.
- 23 - A EUROFER célja, hogy elősegítse a nemzeti szövetségek és vállalatok együttműködését minden tekintetben, mely hozzájárul az európai acélipar fejlődéséhez, hogy képviselje tagságának közös érdekeit harmadik személyek, legfőképp az EU intézményei és nemzetközi szervezetek előtt. 3.3.2. A Magyar Öntészeti Szövetség A 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártás ágazatba sorolt, jellemzően öntészeti tevékenységet végző vállalkozásainak érdekvédelmi szövetsége. A Magyar Öntészeti Szövetség 1992 decemberében alakult a korábbi Magyar Öntészeti Egyesülés bázisán. A hazai öntészet szakmai érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet, jelenleg. 59 tagvállalatot egyesít. A vállalkozások többsége a 27.5 Fémöntés alágazatba sorolt vas-, és acélöntéssel, illetve könnyűfém-, és egyéb, nem vasfém öntésével foglalkozik és megközelítőleg hatezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szövetségnek néhány kivételtől eltekintve valamennyi jelentősebb vas-, acél-, alumínium és egyéb színesfémöntöde tagja. Az öntödéken kívül az öntészeti háttér ipar pl. segédanyagokat gyártó cégek és kereskedelemmel, tanácsadással foglalkozó vállalkozások is tagjai a szövetségnek. A szövetség alaptevékenysége a hazai öntészet érdekeinek képviselete, amely az általános munkaadói és gazdasági érdekképviseleten, érdekközvetítésen túl, konkrét szakmai képviseletet jelent. Ez utóbbi közé sorolható a környezetvédelemmel, szakmai oktatással összefüggő tevékenység mellett a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. A MÖSz tagja a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Az alumíniumgyártásban a HUNGAMOSz, Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége tölt be munkáltatói érdekképviseleti szerepet.)
- 24 - A Szövetség célja: - A magyar alumíniumipar hagyományos értékeinek ápolása, általános iparági - szakmai érdekeinek védelme. - Az alumíniumipari vállalkozások, társaságok érdekvédelme, szakmai együttműködésük kereteinek megteremtése és fejlesztése. - A magyar alumíniumipar nemzetközi szakmai képviselete. - A Szövetségbe tömörült munkaadók és az országos munkaadói szervezetek közötti kapcsolatok létesítése, gondozása, fejlesztése. - Kapcsolattartás és egyeztetés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. - A sajátos ipari-szakmai szempontok és a tagvállalatok gazdasági érdekeinek érvényesítése az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatási szervezetek felé. Tagvállalatai 2500 főt foglalkoztatnak. A Szövetség tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataikat nem ismerjük. 4. A kollektív alku jellemzői 4.1. Középszintű és többmunkáltatós kollektív szerződések A vaskohászatban 1980. óta két évtizedet is meghaladó hagyománya van a kétoldalú kapcsolatoknak az MVAE és a Vasas Szakszervezet között. Az együttműködés a távolabbi időben hagyományosan inkább a szakma (kohászat-öntészet) érdekében felmerülő törekvések összehangolására, közös képviseletére irányult (pl: a Kohászati Iparági Bizottság munkájában történt együttműködés), mint a munkaügyi kapcsolatok kérdésköreire. A vaskohászat a 80-as évtized második felétől a 90-esévek közepéig jelentős válságon ment keresztül. Ez idő szerint zajlott le a nagy acélipari vállalatok szervezeti átalakulása, termelési-, és termékszerkezet váltása, amely a foglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését eredményezte. Sikertelen
- 25 - privatizációs törekvések, a gazdálkodás veszteségeinek növekedése súlyosbította a szakágazat vállalkozásainak tevékenységét. A kormányzat az érdekképviseleti szervezetek, köztük a Vasas közreműködésével reorganizációs programot dolgozott ki a működés stabilizálására, nagy mértékű állami támogatást biztosítva. Egyrészt ennek, másrészt a vállalatok önerős erőfeszítése révén a 90-es évtized közepére javult a cégek teljesítménye, a szakágazat megindult a fokozatos konszolidáció irányába. 4.1.1. A Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás A fentiekben jelzett válsághelyzet időszakában a szakma reorganizációját is segítő együttműködés egyik figyelemre méltó eleme volt az 1992. július 1.-i hatállyal a VVSzSz - MVAE, illetve a Vasas és a Kohász-Öntész tagozat részvételével megkötött Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás. A szerződő felek e megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy a vaskohászatra vonatkozó ágazati munka-besorolási rendszert, és ehhez kapcsolódóan differenciált bértételeket határozzanak meg, valamint összehangolják az ágazat béralakítási törekvéseit, amelyhez ajánlásokat és szabályokat mellékeltek. Ajánlás jelleggel megfogalmazták az 1992. évre irányadó alsó-felső sávos átlagkereset növelés mértékét, és eljárási szabályokat rögzítettek. Meghatározták a munka-besorolási feltételeket, illetve az országos minimálbér figyelembevételével e munkaköri kategóriák minimális bértételeit. Megállapodtak továbbá abban, hogy a vitás kérdések rendezésére egyeztető bizottságot hoznak létre. A bérmegállapodás időtartama egy évre vonatkozott, és egyedi felhatalmazások alapján 32 vállalkozásra kiterjedő hatállyal lépett érvénybe. Az 1994-ben lezajlott bértárgyalások alkalmából az egyeztetés - az 1992-es megállapodást kibővítve - a 10500 Ft/fő/hó ágazati minimálbér, illetve a fokozottan kedvezőtlen munkafeltétel meghatározására vonatkozóan tartalmazott változtatásokat. A szakágazat válságának mélypontjára jutott, ezért a tárgyalások nem zárultak érdemi megállapodás megkötésével.
- 26-4.1.2.Többmunkáltatós kollektív szerződés, bér-, és szociális megállapodás A sikertelen középszintű bértárgyalások ugyanakkor nem akadályozták, hogy a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságaira kiterjedően több munkáltatóra érvényes kollektív szerződés, illetve bérmegállapodás szülessen, amely jelenleg is hatályos. A kollektív szerződés, valamint ennek szerves részét képező évenkénti bér-, és szociális megállapodás hatálya kiterjed a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., és annak többségi tulajdonú társaságaira, valamint az általuk foglalkoztatott munkavállalókra. Jelenleg 27 vállalkozás tartozik a hatálya alá, közel 9000 munkavállalóra tartalmaz kölcsönös kötelezettségeket és jogosultságokat. Húsz vállalkozásnál van érvényes függeléki szabályozás is. A szerződés aktualizálásával kapcsolatos változtatásokat a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsa készíti elő és fogadja el, amelynek 10-10 fős létszámú paritásos munkáltatói és szakszervezeti képviselő lehet a tagja. A szakszervezeti oldal képviseletében a DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetségtől és a DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezettől egyenlő arányban 5-5 fő rendelkezik tárgyalási mandátummal. A megállapodás rendelkezik a tárgyévi alapbérfejlesztés %-os mértékéről, a cégcsoport társaságainál kötelező minimálbérről, 26 munkaköri besorolás minimális bértételeiről és a teljesítményösztönzésről, valamint a hatályba lépésről. A szociális rész előírásokat rögzít a béren kívüli járandóságok összetételének formáiról és az egyes ellátások igénybevételéről, a támogatás mértékeiről. 4.1.3.A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés létrehozása A Vasas Szakszervezet vezetői illetékes tagozatának tisztségviselői rendszeres kezdeményezésekkel tettek javaslatot szakágazati kollektív szerződés jellegű megállapodás megkötésére. Az előző kormányzat által ígért átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulását követően a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökei 1995. május 5.-én Szándéknyilatkozat -ot írtak alá a középszintű munkaügyi kapcsolatok formális működtetésének létrehozásáról.
- 27 - Létrejötte szorosan kapcsolódik a hagyományosan jó együttműködéshez, a vállalkozások gazdasági helyzetében mutatkozó viszonylagos javulási tendenciákhoz, illetve a munkáltatói szövetség (VVSzSz) és néhány tagvállalati vezetőjének előre mutató szemléletéhez. A Szándéknyilatkozat -ban a tárgyaló felek rögzítették, hogy: - A szakágazati kollektív szerződés közös érdek. - A szerződés előkészítésére 6-6 főből álló, paritásos bizottságot bíznak meg, amelynek tagjait a felek által kijelölt szakértők alkotják. - A szükséges egyeztetések során el kell érni, hogy a kollektív szerződés megkötése lehetőleg 1995. december 31.-ig megtörténjen. Az előkészítési munkálatok az alábbi kérdéskörökre irányuljanak: 1. A munkaügyi kapcsolatok javítását célzó olyan megállapodásokra, amelyek különösebb anyagi kötelezettség-vállalással nem járnak, 2. A foglalkoztatással kapcsolatos egyes kérdések szabályozására, 3. A munkaidővel kapcsolatos kérdésekre, különös tekintettel a Munka Törvénykönyv várható módosítására, (munkaidőkeret, túlmunka, stb.) 4. Bérmegállapodásra (a Kohász-Öntész tagozattal 1992-ben kötött bérmegállapodás aktualizálására). Ezt különösen indokolttá teszik a kormányzatnak a központi bérszabályozás ismételt bevezetésére irányuló törekvései. A Vasas Szövetség kívánatosnak tartja a minimálbér legalább három kategóriában történő megállapítását. 5. A béren kívüli juttatások minimális szintjének megállapítására, a fokozottan dráguló szociális ellátások egy részének bérrel történő kiváltására. A fentiek következtében 1996. január 1.-től kezdődően eleinte 27, majd 2001- ben 33 vállalkozásra érvényes középszintű kollektív szerződés működött a vaskohászatban. 4.2.A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei A 6-6 fős Szakágazati Előkészítő (paritásos) Bizottság alig fél év alatt aláírásra előkészítette a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződést. A szerződést a tagvállalatok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseletet ellátó Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke Horváth István és a