TÓTH I. JÁNOS JÁTÉKELMÉLET ÉS TÁRSADALOM JATEPress Szeged 1997 LEKTORÁLTA: SZABÓ TIBOR ÉS FELEKY GÁBOR

Hasonló dokumentumok
TÁRGYMUTATÓ. Á állam (17, 19, 118, 123, 133, 152, 160, 181) állandó összegő játék/interakció (49, 94)

Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK. Externáliák, közjavak. 34. és 36.

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

A játékelmélettõl az etikáig

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét STRATÉGIAI VISELKEDÉS ELEMZÉSE JÁTÉKELMÉLET

KÖZGAZDASÁGTAN. Játékelmélet Szalai László

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Fogalmak Navigare necesse est

PIACI JÁTSZMÁK. Bevezető Közgazdaságtan Tanszék

A közgazdaságtan alapfogalmai

Élelmiszer-etika: régimódi történet? Szeitzné Szabó Mária Cseh Júlia

PIACI JÁTSZMÁK. Kereskedelempolitikai játszmák Vígh László

Racionális- e az ötlet? Kivitelezhető?

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

PIACI JÁTSZMÁK. Bevezető Szalai László

Döntéskontroll Tréning

Tóth I. János Játékelmélet és történelem

Hogyan kerüljük el a közlegelők tragédiáját? Tikopia tanulságos története. Témavezető: Dr. Takács-Sánta András

Debreceni Egyetem AGTC

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Tantárgy adatlap Közösségi gazdaságtan és pénzügyek

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

Ökonómiai (közgazdasági) alapok

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL

Elméleti közgazdaságtan I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI

A résztvevők felkészítése a mérnöki munkában adódó erkölcsi problémák, konfliktusok megértésére, kezelésére.

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Döntési rendszerek I.

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Követelmények nappali tagozaton

A TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÉS A RENDI RÉTEGZŐDÉS FARKAS ZOLTÁN

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti etika. 2008/2009. I. félév

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: Vizsga: írásbeli.

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

A menedzsment alapjai

A POLITIKA MINT A FOGOLYDILEMMA MEGHALADÁSA

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

2015/ Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet

EMBERISMERET ÉS ETIKA

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

Üzleti etika TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2007/2008 I. félév

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei

Döntéselmélet KONFLIKTUSELMÉLET

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Miért van szükség államra?

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

Konfliktuskezelési módszerek

Társadalomismeret és jelenismeret

Kereskedelempolitikai játszmák

Átírás:

TÓTH I. JÁNOS JÁTÉKELMÉLET ÉS TÁRSADALOM JATEPress Szeged 1997 LEKTORÁLTA: SZABÓ TIBOR ÉS FELEKY GÁBOR Bevezetés Az ember a szűkösen rendelkezésre álló javak és korlátozott lehetőségek világában él, ezért fontos, hogy hatékonyan és önérdekkövető módon viselkedjen. Az önérdekkövető viselkedés tételezéséből indul ki több társadalomtudomány; úgy mint a döntéselmélet, játékelmélet, konfliktuskutatás, közgazdaságtan, közösségi választások elmélete, politikatudomány illetve számos társadalomfilozófiai irányzat. A mindennapi életben, sőt egyes diszciplínákban is az önérdek fogalmát sokkal szűkebb értelemben, használják mint ahogy ebben a könyvben a játékelmélet eredményeire támaszkodva használjuk. Számunkra az önérdek, illetve a racionális viselkedés fogalma a legtriviálisabb esetektől eltekintve többértelmű fogalom. Az önérdekét érvényesíteni kívánó egyén számára a társaslétforma egyrészt kísértést jelent, arra, hogy saját jólétét a társadalom szempontjából destruktív módon érvényesítse, másrészt lehetőséget ad számára az együttműködésre és általában a konstruktív önérdekkövetésre. Az individuális racionalitás destruktív formái agresszió, önzés, kizáró együttműködés társadalmi dilemmákhoz illetve kollektív kudarchoz vezetnek. Jelen jegyzet nem a játékelmélet teoretikus összefoglalását célozza, hanem a játékelméleti paradigma konkrét alkalmazását társadalmi jelenségekre és e jelenségek játékelméleti nézőpontból való értelmezését. A könyv célkitűzése egyrészt az, hogy számba vegye és részletesen tárgyalja a különböző társadalmi dilemmákat, illetve kollektív kudarcokat, amelyek veszélyeztetik, vagy egyenesen lehetetlenné teszik a társadalmi együttélést. Másrészt a könyv részletesen foglalkozik a társadalmi dilemmák lehetséges megoldási módjaival is. A dilemmáknak nincs egyetlen minden szempontból tökéletes és univerzális megoldása, hanem csak különböző részleges megoldási formái léteznek. Ráadásul minden megoldás formának megvannak a maga hátrányai, negatív

következményei. A részleges megoldások és ezek negatív következményei újabb és újabb érdekkonfliktusokat és dilemmákat indukálnak és amelyekre újabb és újabb válaszok keresendők, és így tovább a végtelenségig. Az ember soha nem hozhat létre olyan társadalmat, amelyet ne feszítenének ellentmondások, ennek ellenére kitartó szenvedéllyel a végső megoldást soha meg nem találva kell keresni a problémák megoldási lehetőségeit. Az első rész a döntéselmélethez kapcsolódóan mutat be néhány kritikus döntési helyzetet. Majd a játékelmélet eredményeit felhasználva elemzi az önérdekkövető viselkedés alapvető formáit, amely éppúgy jelenthet rövid távú előnyök maximalizálására törekvő agresszív viselkedést, mint a hosszú távú érdekek érvényesítésére törekvő kölcsönösen előnyös együttműködés. Ebben a részben kerül sor a különböző játékelméleti dilemmák szisztematikus bemutatására. Az érdekkonfliktusok minden alapvető típusát vizsgáljuk és részletesen foglalkozunk olyan bonyolultabb szituációkkal is mint például az agresszió, a csalás, a potyázás, a közlegelő tragédiája, a természeti állapot stb. A játékelméleti modellek példák sokaságával vannak reprezentálva a formális érvelések és levezetések mellőzésével. A második rész röviden foglalkozik a történelem során kialakult tipikus és általános megoldási formákkal, s olyan integrációs erőkkel mint szeretet, erkölcs, hatalom, együttműködés és demokratikus döntéshozatal. Könyvünk harmadik részében a különböző társadalmi dilemmák fő okát a szűkösséget tárgyaljuk, mivel a szűkösség mértékének a csökkentése lehetőséget ad az ennek kapcsán felmerülő érdekkonfliktus elkerülésére. Végül kitérünk a polgári társadalom játékelméleti szempontból való elemzésére. Míg a társadalmi dilemmák viszonylag jól tárgyalhatók a játékelmélet illetve a közösségi választások elméletének keretein belül, addig a társadalmi dilemmák lehetséges megoldási módjai természetesen nem korlátozódnak egyetlen diszciplínára. Így a társadalmi dilemmák megoldási módjainak a tárgyalása elkerülhetetlenül inter- illetve transzdiszciplináris jelleget kölcsönöz az elemzésnek. Vizsgálódásunk célja természetesen nem az, hogy eredetien új megállapítást tegyünk például az erkölcs, a magántulajdon vagy a demokratikus döntéshozatal kérdéskörben, hanem pusztán annyi, hogy ezeket a kollektív cselekvéseket illetve intézményeket újra

gondoljuk a társadalmi dilemmák és kollektív kudarcok elkerülésében betöltött szerepük szempontjából. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 7 I. PROBLÉMÁK 9 1. Történeti áttekintés 9 1.1 A döntéselmélet kialakulása 9 1.2 A játékelmélet kialakulása 14 1.3 A közösségi választások elméletének kialakulása 19 2. Döntéselmélet 27 2.1 Viselkedési formák 27 2.2. Normatív döntéselmélet 33 2.3 Döntési folyamat 35 2.4 Döntési helyzetek 38 2.5 A racionalitás kritikája 50 3. A játékelmélet alapfogalmai 55 3.1 A játék mint társadalomelméleti paradigma 55 3.2 Stratégia 56 3.3. Állandó és változó összegű játékok 58 3.4 Szereplők létszáma 59 3.5 Az interakció szimmetriája és időbelisége 60 3.6 Az önérdekkövetés formái 60 3.7 Pareto-optimum 66 3.8 Az interakciók osztályozása 68 4. Játékelméleti dilemmák 72 4.1 Az újrahívás dilemmái 72 4.2 Csirke dilemma 75 4.3 Családi vita 79 4.4. Ajándékozási dilemma 80 4.5 Hős és vezér dilemmája 82 4.6 A hiányzó hős csapdája 83 4.7 Aszimmetrikus dilemmák 84 4.8 Fogoly dilemma 87 4.9 Potyázás 92 4.10 Többlépéses játékok 98 4.11 Axelrod versenye 100 4.12 Csalás 104 4.13 A nemek harca 107 4.14 Agresszivitás 111 4.15 Természeti állapot 120 4.16 Világállam 125 II. ALTERNATÍVÁK 128 5. Együttműködés 128

5.1 Együttműködés sok személy esetében 134 5.2 Kollektív egységek 138 6. Szeretet 141 6.1 Rokonság 141 6.2 Nemiség 142 6.3 Barátság 144 6.4 Közösségi érzés 145 6.5 Felebaráti szeretet 147 7. Erkölcs 147 7.1 Hofstadter lottója 150 7.2 Az interakció játékelméleti elemzése 150 7.3 Az interakció etikai elemzése 152 7.4 A normák áttekintése 156 7.5 Erkölcsi érzék 160 7.6 Empirikus tapasztalatok 162 8. Hatalom 165 8.1 Korlátlan hatalom 165 8.2 Korlátozott hatalom 168 8.3 A bűnözés dilemmái 170 8.4 Korrupció 173 III. SZŰKÖSSÉG 173 9. Források és javak osztályozása 176 9.1 Szűkös illetve bőséges javak 176 9.2 Dolgok és szolgáltatások 177 9.3 A természeti és mesterséges javak 178 9.4 Magánjavak és közjavak 180 9.5 A javak alapformái 184 10. Közlegelő tragédiája 187 10.1 A természeti erőforrások bősége 188 10.2 A természeti erőforrások szűkössége 188 10.3 A természeti erőforrások kimerülése 193 11. Közlegelő megóvásának intézményei 194 11.1 Hardin felfogása 194 11.2 Vándorlás és hódítás 197 11.3 Csere és kereskedelem 198 11.4 Termelés 200 11.5 Tulajdon 208 12. Piac 216 12.1 Az interakció leírása 216 12.2 Az interakció elemzése 217 12.3 Tulajdonosok dilemmái 218 12.4 Környezetvédelem és piacgazdaság 229 12.5 Piaci kudarcok 233 13. Polgári társadalom 234 13.1 Polgári társadalom 234 13.2 Társadalmi struktúrák 243 Irodalomjegyzék 247

Ábrák 1. ábra. Az eredménymátrix általános formája 35 2. ábra. Bizonyosság 39 3. ábra. A farmer kockázata 44 4. ábra. Növénytermesztés 48 5. ábra. A növénytermesztés megbánás mátrixa. 49 6. ábra. Több szempontú döntés 52 7. ábra. Döntési fa 57 8. ábra. Telefonos játék 73 9. ábra. Ekvivalens egyensúlypontokat tartalmazó interakció 74 10. ábra. Csirke dilemma 76 11. ábra. Kubai válság 78 12. ábra. Sokszemélyes csirke dilemma 79 13. ábra. Családi vita 80 14. ábra. Ajándékozási dilemma 81 15. ábra. A hős dilemmája 82 16. ábra. A vezér dilemmája 82 17. ábra. Felvett kesztyű 84 18. ábra. Zsarnok 85 19. ábra. Nagy zsarnok 86 20. ábra. Pártfogó 86 21. ábra. A gyanúsítottak dilemmája 87 22. ábra. A fogoly dilemma általános formája 88 23 ábra. Fegyverkezési verseny 90 24.ábra. Az USA értékrendje 91 25. ábra. Perceptuális dilemma 92 26. ábra. A potyautas dilemmája 93 27. ábra. A sokszemélyes potyautas 94 28. ábra. Az adófizető dilemmája 95 29. ábra. Állati konfliktusok 114 30.ábra. Az agresszív viselkedés 116 31. ábra. A korlátlan szuverenitás dilemmái 126 32. ábra. Megegyezés lehetősége a fogoly dilemmában 129 33. ábra. A szavazás dilemmái 136 34. ábra. Hofstadter lottója 152 35. ábra. Lopni vagy nem lopni 170 36. ábra. A nyomozó dilemmái 172 37. ábra. A közlegelő tragédiája 190 38. ábra. Benzinháború 217 39. ábra. Tulajdonosok dilemmái 220 40. ábra. Környezetvédelmi dilemma 230 A KÖNYV BESZEREZHETŐ: JATEPress Kiadó SZEGED 6722 Petőfi Sándor sgt. 30-34. Tel: (62) 544 379, 544 325, Fax: (62) 426 632

http://www.jate.u-szeged.hu/jatepress A szerző a könyvvel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a kötetet. E-mail: jtoth@philo.u-szeged.hu Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE) A kötet elkészítését a Civitas Egyesület támogatta az ACLS keretében, amelyet a The Pew Charitable Trusts alapítvány támogatott.