EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közremőködésével Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelıs: Orosz Éva 2011. június
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 3. hét Az állami szerepvállalás alapvetõ kérdései az egészségügyben Készítette: Orosz Éva Szakmai felelıs: Orosz Éva Témakörök Az állami beavatkozás mellett szóló érvek: a méltányosság/esélyegyenlıség és hatékonyság kérdései Az állami beavatkozás céljai, területei, fı eszközei A kormányzati kudarcok elmélete A piaci és kormányzati kudarcokból eredı feltételek a gyakorlati egészségpolitikák számára A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén Az állami szerepvállalás céljai Jó egészségi állapot Méltányosság (egyenlı hozzáférés) 2
Hatékonyság a piaci kudarcok korrekciója a szolgáltatások költségének és az összkiadásnak a befolyásolása Elégedettség a fogyasztók / állampolgárok és a szolgáltatók oldalán Érvek az állami beavatkozás mellett A szegénység fontos okának egyike a súlyos betegség költségei Nagymértékő piaci kudarcok az egészségügyben A kínálati oldal dominálja a keresleti oldalt (az információ aszimmetria következtében) A kínálati oldal meghatározó szerepe a minıségre és a kiadásokra A biztosítási piac jellemzıi erkölcsi kockázat kockázat-szelekció A piac számos fontos területen nem tudja a jólétet (egészségnyereséget) maximalizálni: A közjavak elıállítása (pl. egészségpolitikai programalkotás és információ) Jelentıs externális hatású javak elıállítása (pl. betegségek megelızése) Jelentıs piaci kudarcokat generáló javak elıállítása (pl. biztosítás) Az állami beavatkozás területei, típusai információ-szolgáltatás (lakosságnak, betegeknek, egészségügyi dolgozóknak) szabályozás (pl. a köz- és magánszektor optimális mőködése érdekében) kötelezıvé tétel finanszírozás (egyenlı hozzáférés a szolgáltatások és javak meghatározott köréhez) szolgáltatás (közjavak, kvázi-közjavak) 3
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlõtlenségeinek csökkentése Alapelv: azonos szükséglet esetén azonos esély az ellátás igénybevételére (horizontális méltányosság); a nagyobb szükséglettel rendelkezı egyén nagyobb mértékben részesül az erıforrásokból (vertikális esélyegyenlıség) Korlátozó tényezık: gazdasági társadalmi, kulturális földrajzi távolság humán erıforrások és egészségügyi kapacitások egyenlıtlen eloszlása pénzügyi erıforrások egyenlıtlen elosztása A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezõk SZÜKSÉGLET szegénység magas költség magas költség információhiány* piaci ösztönzık szolgáltató indukálta kereslet* externális hatások* információhiány* közjavak* KINÁLAT KERESLET *Piaci kudarc forrásai (Forrás: Musgrove 1996) Információhiány* Versenyt akadályozó tényezık* Nem-piaci ösztönzık 4
Eltérések a kereslet kínálat között kereslet szükséglet között szükséglet kínálat között A piac jobban képes a kereslet és kínálat összhangba hozására; DE nem képes a kereslet szükséglet és a szükséglet kínálat közötti egyensúly megteremtésére Az állami beavatkozás jobban képes a szükségletek kielégítésére; DE nem képes a differenciált keresletet figyelembe venni Az állami beavatkozás a biztosítási piacon A társadalombiztosítás kiterjedtségnek okai Történeti (társadalmi szolidaritás) Méltányosság A kötelezı biztosítás: csökkenti a káros szelekciót (ha több biztosító van, akkor nem szünteti meg hozzájárulás és juttatás különbözhet) A közvetlen (adóból történı) finanszírozás esetén, egyetlen finanszírozó hatékonyabban kezeli a káros szelekció problémáját, mint a decentralizált kötelezı biztosítás. A kötelezı biztosítás elkerüli a munkaerı inmobilitás problémáját (amely felmerül a munkáltató által nyújtott magánbiztosítás esetén) A szabályozatlan, magán biztosítási piac problémái miatt a közfinanszírozás társadalmi szinten hatékonyabb, mint a magánfinanszírozás Ebbıl nem következik, hogy az egyedi klinikai döntések esetén is hatékony (de a szabályozatlan piac sem hatékony) A közfinanszírozás hatékonyabb a lakosság egészségi állapotának javításában nagyobb mértékben koncentrálódik néhány egyértelmően hatásos szolgáltatásra Tapasztalati tény: a közfinanszírozás dominanciáján alapuló egészségügyi rendszerek jobban képesek az egészségügyi kiadások növekedésének a korlátozására, mint az USA 5
Összefoglalás: az állami szerepvállalás indokai A méltányosság és a hatékonyság is javítható, ha az állam MEGFELELİEN avatkozik be: a közjavak és a jelentıs externális hatással bíró javak termelésének és fogyasztásának biztosítani az optimális szintjét a biztosítás hatékonyabbá és méltányosabbá tétele a szegények támogatása, akik nem képesek megfelelı biztosítást vásárolni, továbbá az alacsony költségő szolgáltatásokat sem képesek megfizetni Kormányzati kudarcok Kormányzati kudarcról beszélünk, ha (a hatékonyságot biztosító beavatkozáshoz képest): a kormányzat túl sokat vállal (szolgáltatás terén) a kormányzat túl keveset avatkozik be (információ, szabályozás terén) Fı okok politikai érdekek / alkuk befolyása információ-hiány Információs aszimmetria a közszektorban Információs aszimmetria: a beteg (a lakosság) és az egyes egészségügyi szolgáltatók között a beteg és az egészségügyi ellátórendszer egésze, illetve annak irányítói között az egészségügyi szolgáltatók, dolgozók és az egészségügyi rendszert irányítók között 6
A közszektor elszámoltathatóságához kapcsolódó problémák Az érdekek, célkitőzések sokfélesége a beavatkozás nyerteseket és veszteseket teremt Számos megoldatlan procedurális kérdés Politikai rövidlátás Korrupció A teljesítmény mérésének nehézségei Visszaélés az állami monopólium erejével Az állami szolgáltatók monopol helyzete kialakulásának lehetséges okai: törvényi versenykorlátozás a szubvencionált tıkéhez és bevételekhez való egyenlıtlen hozzáférés (egyenlıtlen játékfeltételek) a javak és szolgáltatások valós költségektıl elmaradó árazása közjavak, illetve piaci úton nem biztosítható javak elıállítása Lehetséges következmények: a minıség csökkenése Járadékhoz jutás Csak second-best megoldás lehetséges Nincs egyértelmő, legjobb megoldás az állami szerepvállalás módjára Az egészségpolitika számára a fı kérdés: az egészségügy egyes területein a kormányzati beavatkozás és a piac összehangolása (megfelelı szerepük és mértékük kialakítása) 7
Az információ segítheti ezt a folyamatot Tudás-bázisok kialakítása (pl. technológiák gazdasági értékelése) A jó kormányzás gyakorlati példáinak a közzététele Kormányzati beavatkozás: eszközök, instrumentális és alapvetõ célok Forrás: (Hsiao and Heller, 2007) A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén 8
A tényezõpiacok termelési jellemzõi Könnyő Közepes Nehéz I. típus II. típus III. típus Jó mérhetıség Egészségügyi fogyasztási cikkek gyártása Kiskereskedelem: Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek Képzetlen munkaerı Mőszerek gyártása Nagykereskedelem Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek Kis tıkeigény kielégítése Termelés Gyógyszerek Csúcstechnika Nagy tıkeigény kielégítése Közepes mérhetıség IV. típus V. típus Alapszintő képzés Szakképzett munkaerı VI. típus Kutatás: Tudás Felsıoktatás Magasan képzett munkaerı Rossz mérhetıség VII. típus VIII. típus IX. típus Forrás: (Preker és Harding, 2005) A termékpiacok jellemzõi Könnyő Közepes Nehéz Jó mérhetıség Közepes mérhetıség Rossz mérhetıség I. típus II. típus III. típus IV. típus Nem klinikai tevékenységek: Menedzsment V. típus Klinikai beavatkozások Csúcstechnológiájú VI. típus Kutatás: Tudás Felsıoktatás Mosoda, diagnosztika Rutinjellegő konyha munkaerı diagnosztika Magasan képzett VII. típus VIII. típus IX. típus Ambuláns Közegészségügyi Egészségpolitikai kezelés: intézkedések programok Orvosi ellátás Ágazatközi megalkotása Ápolás programok Monitoring és Fogászat Fekvıbeteg-ellátás értékelés Forrás: (Preker és Harding, 2005) 9
A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei A piac át elısegítheti: a nagy, bürokratikus struktúrák felbontása (az állami irányítás módjának megváltoztatása) egyes funkciók kiszervezése arra szakosodott szolgáltatókhoz (a finanszírozási rendszer megváltoztatása); azonos piaci szabályok kialakítása minden szereplı számára A piac át elısegítheti: azon belépési korlátok leépítése, amelyeket csak a politikai beavatkozás indokol a versenyzıi piacok útján ellátható és a társadalmi funkciók világos szétválasztása (az állami irányítás és gazdálkodás módszereinek változtatása) A szolgáltatók tevékenységének mérését megkönnyítheti: a teljesítménycélok bevezetése a kvantifikálható eredményeken (teljesítmény vagy eredménymutatókon) alapuló elszámoltatás a rövidebb távú, konkrétabb szerzıdési megállapodások a kvantifikálható, pénzügyi ösztönzık a jelentési, ellenırzési és elszámoltatási mechanizmusok szigorítása (az irányítási és a finanszírozási rendszer megváltoztatása) Irodalom Hsiao, W. and Heller, P. (2007) What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper WP/07613. International Monetary Fund Roberts, M. J.(et. al.) (2008) Getting Health Reform Right. Qxford University Press Preker, A. és Harding, A. (2005), Állami és magánszerepek gazdaságtana az egészségügyben az intézményi közgazdaságtan és szervezetelmélet szemszögébıl. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, I. évfolyam 1. szám, 4 32. 10