Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Általános tudnivalók Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A szaktanár csak a megoldási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől eltérés elfogadhatóságára a részletes megoldási útmutatóban utalás található. Az itt feltüntetett pontozási előírásokat is pontosan be kell tartani! A vizsgázó egyes feladatra kapott pontszámát a feladatok alatt található a maximális pontszámot feltüntető melletti téglalapba kell írni. Kérjük, a szaktanár ügyeljen a részpontszámok pontos összeadására! I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni. írásbeli vizsga 1111 2 / 11 2011. október 25.
EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 3 pont meghatározott állami szervek közbiztonság fenntartására megzavarásának megelőzésére 2. Elérhető pontszám 4 pont terrorelhárító ügyeletei és védelmi igazgatási állami futár bevetési 3. Elérhető pontszám 4 pont állami ( hivatásos ) tűzoltóság önkormányzati ( hivatásos ) tűzoltóság önkéntes tűzoltóság létesítményi tűzoltóság 4. Elérhető pontszám 5 pont hamis, hamis, igaz, hamis, igaz 5. Elérhető pontszám 4 pont helyszínbiztosítás ruházat-, csomagátvizsgálás felvilágosítás adást és kérést igazoltatás 6. Elérhető pontszám 5 pont elfogás, előállítás, előállítás, elfogás, elfogás 7. Elérhető pontszám 5 pont Földtani: talajsüllyedés, gátszakadás, iszapár Meteorológia: szökőár, belvíz 8. Elérhető pontszám 3 pont Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer Országos Atomenergia Hivatal Nemzeti Atomenergia Ügynökség írásbeli vizsga 1111 3 / 11 2011. október 25.
9. Elérhető pontszám 2 pont karantén: a járvány sújtotta területet a hatóságok lezárják, oda csak indokolt esetben, megfelelő óvó rendszabályok betartásával és csak egészségügyi személyzet léphet be, ugyanakkor a területet senki nem hagyhatja el. A karantén időtartamát a betegség lefolyása és lappangási ideje határozza meg. kimenekítés: a váratlanul bekövetkező katasztrófa következtében a település már károsodott vagy rövid időn belül kárterületté válik, és az ott élő embereknek mielőbb el kell hagyniuk az érintett területet saját biztonságuk érdekében. 10. Elérhető pontszám 5 pont hamis, hamis, igaz, hamis, igaz 11. Elérhető pontszám 4 pont eredetben rögzítés, megmintázás, mintavétel, fóliára rögzítés elfogadható továbbá: rajzzal történő rögzítés, fényképezés, jegyzőkönyvben leírás, illetve minden szakmailag elfogadható más módszer 12. Elérhető pontszám 4 pont nagyítás, megfestés, megvilágítás, a lehetséges módszerek kombinációi 13. Elérhető pontszám 3 pont emberi testrészek nyomai, állatok testrészeinek nyomai, eszközök, egyéb tárgyak, gépek nyomai 14. Elérhető pontszám 4 pont A/ változtatott, B/ koholt, C/ tagolt, D/ élő 15. Elérhető pontszám 5 pont terhelt, tanú és terhelt, terhelt, tanú írásbeli vizsga 1111 4 / 11 2011. október 25.
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: - helyes feladatmegoldás, - szaknyelv alkalmazása, - logikus felépítés, - megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: - A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; - Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; - A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok 14 16 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. írásbeli vizsga 1111 5 / 11 2011. október 25.
6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 9 13 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre, vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. írásbeli vizsga 1111 6 / 11 2011. október 25.
3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! írásbeli vizsga 1111 7 / 11 2011. október 25.
16. Elérhető pontszám 30 pont A fegyveres rendvédelmi szerveknél létesített hivatásos szolgálati viszony feltételrendszerét, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályozza. A feltételrendszer jelentős eleme az önként jelentkezés, mely lényegében a szabad akarat elhatározáson alapuló hivatásos szolgálati viszony létesítését jelenti. Napjainkban a Magyar Köztársaság alkotmányos szabályozása szerint, fegyveres rendvédelmi szervbe úgynevezett sorozással senki sem kerülhet. A jogszabály értelmében szolgálati viszonyt csak 18. életévét betöltött, de 35. életévnél nem idősebb magyar állampolgárral lehet létesíteni. Különleges szabályt is tartalmaz a szolgálati törvény, miszerint indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró miniszteri vagy az országos parancsnok hozzájárulásával 47. életévét még be nem töltött személlyel is létesíthet szolgálati viszonyt. Minden államnak joga, hogy bizonyos, az állam szolgálatában álló személyekkel kapcsolatban szigorúbb feltételrendszert támasszon a szolgálati viszonyt illetően. A rendvédelmi szervek különleges államhoz fűződő elkötelezettséget, hűséget valamint bizalmat kívánnak meg, ezért a hatályos jogszabály kizárólag magyar állampolgárok számára teszi lehetővé a hivatásos állományba történő jelentkezést. További feltételként állapítja meg a törvény a cselekvőképességet, miszerint cselekvőképes az a személy, akinek ez a képessége, állapota vagy hatóság határozata alapján nincs korlátozva vagy kizárva. A jogszabály állandó belföldi lakóhely meglétét kívánja meg a jelentkezőtől, mely biztosítéka a rendelkezésre állásnak, indokolt esetben a haladéktalanul szükséges szolgálati feladatra történő berendelésnek. A fegyveres rendvédelmi szervek összetett tevékenysége indokolja, de ezzel egyidejűleg az állampolgárok jogos elvárása a szervezet tagjaival szemben a lehető legmagasabb szintű szakképzettség. Ennek érdekében jogszabály bizonyos beosztások betöltéséhez, de különösen a szolgálati viszony létesítéséhez, meghatározott iskolai végzettséget ír elő. Ez tiszti vagy magasabb rendfokozat esetében felsőfokú, akár egyetemi végzettséget is jelent. A fegyveres rendvédelmi szervnél történő munkavégzés egy szigorú bizalmi viszony. Jogos társadalmi igényt jelenít meg a jogszabály, amikor az alkalmazás feltételeként a büntetlen előélet meglétét írja elő. Ez kiegészül azzal, hogy a jelentkező nem állhat az ide vonatkozó foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt. A rendvédelmi szervnek joga van az erre vonatkozó nyilvántartásokat is ellenőrizni. Ez az ellenőrzési jog a szolgálati jogviszony fennállása alatt is érvényes. írásbeli vizsga 1111 8 / 11 2011. október 25.
Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a jelentkezőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy ezen követelményeknek megfelel, és hozzájárulását adja ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Bizonyos esetekben a jelentkező hozzátartozóinak ez irányú nyilatkozatát is be kell szerezni. A hivatásos szolgálatra csak egészséges, fizikai és pszichikai szempontból alkalmas személy jelentkezhet, melynek célja az, hogy a szolgálatra jellemző a fokozott igénybevételnek meg tudjon felelni, és az elvárásoknak eleget tudjon tenni. Ennek érdekében a rendvédelmi szervek sokrétű és alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket, akiknek egy összetett feltételrendszernek kell minden tekintetben megfelelniük. A jelentkezéssel egyidejűleg a jelöltnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy elfogadja egyes alkotmányos jogainak a HSZT szerinti korlátozását. Ezek a korlátozások vagy abszolút értékűek, mint például a sztrájk, az érdekérvényesítés egy módjának tilalma vagy a politikai tevékenység általános tilalma szolgálati helyen vagy szolgálati feladat végrehajtása során. Más alkotmányos jogok csak relatívan korlátozottak. Ilyen például az anyanyelv használata, ugyanis a fegyveres rendvédelmi szerveknél a szolgálati és vezényleti nyelv a magyar. Egyébként a fegyveres szerv hivatásos állományának nem magyar anyanyelvű tagja szabadon használhatja anyanyelvét. Ilyen korlátozott jog lehet a választójog is mely szerint országgyűlési, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson a passzív választójog gyakorlását be kell jelenteni, hiszen ehhez jelentős joghatások fűződhetnek, mint a szolgálati viszony szünetelése vagy a szünetelés megszűnése. A HSZT felsorolja azokat az eseteket, amikor a jelentkezővel nem létesíthető szolgálati viszony. Az előbbieket is figyelembe véve a büntetett előéletű, bizonyos esetekben a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló, úgyszintén egyes esetekben a büntetőlejárás hatálya alatt álló személlyel nem létesíthető hivatásos szolgálati viszony. 17. Elérhető pontszám 30 pont A szabálysértés elkövetőjével szemben a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben meghatározott joghátrányokat, idegen szóval szankciókat lehet alkalmazni. A jogszabály a lehetséges szankciókat büntetések és intézkedések csoportjára osztja. A szabálysértési szankció alkalmazásának a célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető akár más személy szabálysértést kövessen el. A büntetést vagy az intézkedést az eljáró hatóságoknak a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához. Figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit valamint azt, hogy a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két évben az elkövető követett e el ugyanolyan vagy hasonló szabálysértést. Szabálysértés elkövetése miatt büntetésként elzárás vagy pénzbírság alkalmazható. írásbeli vizsga 1111 9 / 11 2011. október 25.
Szabálysértés miatt elzárást, mint büntetési nemet csak törvény állapíthat meg, alacsonyabb jogi norma nem. Az elzárás egy személyi szabadságot korlátozó büntetés, amelynek legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap lehet. Fiatalkorú elkövető esetén az elzárás leghosszabb időtartama 30 nap. Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el. Ebből eredően az elzárás büntetést csak bíróság szabhatja ki az elkövetővel szemben. A törvény a büntetés nem alkalmazásának kizáró okait is felsorolja. A pénzbírság vagyoni hátrányt okozó büntetési nem a szabálysértés elkövetőjével szemben. Legalacsonyabb összege 3000 Ft, legmagasabb összege 150.000 Ft lehet. Önkormányzati rendelet 50.000 Ft-ban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Amennyiben az elkövető a pénzbírságot nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtatni. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Ilyenkor egynapi közérdekű munkának 5.000 Ft pénzbírság felel meg, míg elzárásra történő átváltoztatás során 1.000 Ft-tól 3.000 Ft-ig terjedő összeg között kell megállapítani az egynapi elzárás tartamát. A pénzbírság sajátos fajtája a helyszíni bírság. A helyszíni bírságot a szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjével szemben lehet alkalmazni. A helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet. A helyszíni bírság megfizetését, amennyiben a feltételek adottak, a helyszínen akár bankkártyával is lehet teljesíteni, de az esetek jelentős részében az elkövető részére készpénzátutalási megbízást kell átadni, amelyet 30 napon belül kell megfizetnie. A meg nem fizetett helyszíni bírság összege kizárólag adók módjára hajtható be. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések közül az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegőjével szemben a járművezetéstől eltiltás szankcióját alkalmazhatja a hatóság, akár pénzbírság kiszabása mellett is. Mód van arra, hogy meghatározott járműkategóriára vagy járműfajtára korlátozódjon ez az intézkedés. Legrövidebb időtartama 1 hónap, leghosszabb időtartama 1 év lehet. Az elkobzás tulajdonjogot korlátozó intézkedés, melyet akkor is lehet alkalmazni, ha az eljárás alá vont személy valamely oknál fogva nem vonható felelősségre. El kell kobozni többek között azt a dolgot, melyet szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely a szabálysértés útján jött létre, avagy amelyre nézve a szabálysértést elkövették. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. A kitiltást, mint intézkedést akkor alkalmaz a hatóság, ha az elkövetőt sportrendezvényen való részvétellel összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt vonja felelősségre. Az elkövetőt sportrendezvényről illetve sportlétesítményből lehet kitiltani. A figyelmeztetést akkor alkalmazhat a hatóság, ha az elkövetett cselekmény csekély súlyú, és az elkövető személyi körülményei is arra utalnak, hogy ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. A hatóság a figyelmeztetéssel egyidejűleg felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjék a szabálysértés elkövetésétől. írásbeli vizsga 1111 10 / 11 2011. október 25.
18. Elérhető pontszám 20 pont A büntetőügyekben eljáró hatóságok közül az ügyész feladata mind a nyomozásban, mind a büntetőeljárás bírói szakaszában meghatározó. Összetett feladatrendszerét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény írja le. Ennek értelmében az ügyész a közvádló, amely azt jelenti, hogy az ügyész az állam nevében lép fel, és a bíróság előtt képviseli a vádat. Ez a feladata széles körű, ugyanis eljárása során figyelembe kell vennie a terheltet terhelő és mentő, a büntetőjogi felelősséget súlyosbító és enyhítő körülményeket egyaránt. A vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében az ügyész azt megelőzően nyomozást végeztet, vagy maga nyomoz. Ha a nyomozóhatóság önállóan végzi a tevékenységét, az ügyész feladata a nyomozás feletti törvényességi felügyelet, valamint az, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat megfelelően érvényesíthessék. Az ügyész joga, hogy nyomozást rendeljen el, annak a lefolytatásával a nyomozóhatóságot bízhatja meg. Nyomozási cselekmények elvégzésére, vagy a nyomozásnak megjelölt határidőn belüli befejezésre utasíthatja a nyomozóhatóságot. Belátása szerint nyomozási cselekményeknél jelen lehet, az iratokba betekinthet, azokat magához kérheti. A nyomozóhatóság határozatait megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti. Az ügyész a nyomozást megszüntetheti, illetve az eljárást magához vonhatja. Törvényességi felügyelet keretében a nyomozóhatóság döntései vagy annak elmulasztása miatt a hozzá érkezett panaszokat elbírálja. Az ügyésznek feladata, hogy ellenőrizze a büntetőeljárás során elrendelt személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását. Az ügyész a vádképviseleti tevékenysége során a bíróság előtt vádat emel, a vádat képviseli, de akár módosíthatja vagy ejtheti azt. Az ügyészség kizárólagosan végzi a nyomozást bizonyos mentességet élvező személyek által vagy szűk körben sérelmükre elkövetett bűncselekmények miatt. Széles körben végzi többek között a Rendőrség és más rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja által elkövetett nem katonai bűncselekmények esetén, de például az igazságszolgáltatás tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények körében, így különösen a hamis vád és a hamis tanúzás körében a nyomozást. Az ügyészség hatásköre és illetékessége általában ahhoz a bírósághoz alkalmazkodik, amely mellett működik. írásbeli vizsga 1111 11 / 11 2011. október 25.