BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 24. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maimális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / október 24.

3 EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 1 pont a) Magyarország Alaptörvénye a 46. cikkében rendelkezik a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról. 2. Elérhető pontszám 5 pont 2012 az egyes szabálysértésekről 2011 a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1994 a Rendőrségről 2012 a Büntető Törvénykönyvről 2011 a rendőrség szolgálati szabályzatáról 3. Elérhető pontszám 4 pont az ellenőrzési szakszolgálat, a gazdasági szakszolgálat, a hivatali szakszolgálat, valamint a humánigazgatási szakszolgálat. 4. Elérhető pontszám 6 pont A rendőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az azonos rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak. A rendőr fentieken kívül tiszteletadást teljesít: a Himnusz, a Szózat és az Európai Unió himnusza elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor, Magyarország állami zászlajának. A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek. 5. Elérhető pontszám 6 pont Állítás: szolgálati viszony azzal a/az Igaz Hamis önként jelentkező ideiglenes belföldi lakhellyel rendelkező magyar és külföldi állampolgárral aki betöltötte a 16. életévét meghatározott iskolai végzettséggel és meghatározott szakképzettséggel rendelkezik a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas 1712 írásbeli vizsga 3 / október 24.

4 6. Elérhető pontszám 4 pont - Feljebbvaló magasabb. elöljárói... -Alárendelt szolgálati parancs. 7. Elérhető pontszám 3 pont Az általánosan használt testtartásnál feszesebb tartás a megjelenésben, a tevékenységben a fegyelmezett magatartást, szabályozott feladatvégzést jelképezi. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége komoly belső fegyelmet követel, amely megnyilvánul az egyenruha viselésben, az alakias megjelenésben és a szolgálati magatartásban is. Az alakiasság kifejezi a rendészeti szervek tagjai közötti hierarchiát, a testületen belüli együvé tartozást, egységet. Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely a megadott válaszokkal tartalmi megegyezést mutat. 8. Elérhető pontszám 3 pont Veszélyes üzemek felügyelete, kapcsolódó hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok, Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése, Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elhárításával kapcsolatos feladatok, Kritikus infrastruktúrák védelme, Nukleárisbalast-elhárítási feladatok Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely a megadott válaszokkal tartalmi megegyezést mutat. 9. Elérhető pontszám 3 pont A veszély helyszínét el kell zárni a külvilágtól, szükség esetén karantént kell létrehozni, gondoskodni kell a veszélyeztetettek elkülönítéséről, ellátásáról, veszélyhelyzetnek megfelelő védőruházatról és védőfelszerelésről, gondoskodni kell a veszély elhárításáról, stb. Megjegyzés: minden olyan válasz elfogadható, amely a megadott válaszokkal tartalmi megegyezést mutat. 10. Elérhető pontszám 2 pont bőr; nyílt 1712 írásbeli vizsga 4 / október 24.

5 11. Elérhető pontszám 5 pont A) A felsoroltak közül melyik szervet nem a belügyminiszter irányítja: d) Információs Hivatal B) A kriminológia: a) az ember és a bűnözés kapcsolatával foglalkozó tudomány. C) A felsoroltak közül melyik feladata az Alkotmánybíróságnak: a) a törvények előzetes, illetve utólagos vizsgálata. D) Ki rendelhet ki védőt? Húzza alá a helyes felsorolást! a) bíróság, ügyész, nyomozó hatóság E) Hányadfokon jár el a helyi bíróság? Húzza alá a helyes választ! a) első fokon 12. Elérhető pontszám 4 pont igazoltatás, felvilágosítás kérés, fokozott ellenőrzés, ruházat-csomag- és jármű átvizsgálás, 13. Elérhető pontszám 3 pont bűnügyi technikus, nyomozókutya vezető, szakértők/szaktanácsadók Megjegyzés: A helyes válaszok bármely sorrendben elfogadhatók. A szakértők és szaktanácsadók válasz esetében mindkét elem megjelölése esetén is csak egy pont adható. 14. Elérhető pontszám 6 pont A) Eszköz megnevezése: feszítővágó Mely rendészeti szerv alkalmazza: katasztrófavédelem Hol használható az eszköz: műszaki mentésnél B) Eszköz megnevezése: térfigyelő kamera Mely rendészeti szerv alkalmazza: rendőrség Mire használható az eszköz: közterek, közterületek megfigyelésére 15. Elérhető pontszám 5 pont A) fedett, részben fedett, nyílt B) a) tájoló, b) fényképezőgép 1712 írásbeli vizsga 5 / október 24.

6 II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A vizsgázó a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a vizsgázó legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek írásbeli vizsga 6 / október 24.

7 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában írásbeli vizsga 7 / október 24.

8 16. Elérhető pontszám 20 pont Minden emberi társadalom különféle normák által szabályozott társas viszonyok között működik. Ezek a normák leírják a viselkedés, az egyéni és társas lét, a társadalmi szintű létezés magatartási szabályait. Jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, tartalmukat tekintve lehetnek követendő, és tiltott magatartások. Ezek egy része írott jogi norma szintjére emelkedik, mások íratlan szabályként, erkölcsi normákként vagy szokásokként léteznek tovább. A jogi normaszegés jogkövetkezménnyel jár, mert minden jogi normaszegés, ha eltérő mértékben is, de veszélyt jelent a társadalomra, ám ebben szélsőséges eltérések lehetnek. Emiatt nem szükséges minden normaszegő magatartást büntetéssel sújtani, mivel egyes normaszegő magatartások olyan csekély mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy emiatt bármilyen büntetés kiszabása az egyén számára aránytalan hátrányt jelentene, tehát a megtorlás társadalmi hasznossága eltörpül az egyén által elszenvedett sérelem mellett. A normaszegő magatartás társadalomra veszélyességének meghatározása a jogalkotó feladata, melynek felismerése az általánosan elfogadott társadalmi értékek és érdekek (erkölcsi, gazdasági, vallási és politikai ideológiai alapú értékek és érdekek) ismeretén alapul. A jogellenességet eszerint így definiálhatjuk: Jogellenes cselekmény az a jogi normaszegés, mely a társadalomra veszélyességnek a jogalkotó által megállapított szintjét meghaladja, ezért azt leírja megfogalmazza, és jogi normába önti és tanúsításához joghátrányt fűz. Hazánkban társadalomra veszélyes csak olyan, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló emberi magatartás lehet, amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák (érdekek vagy értékek) megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít, és amely Magyarország Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Jogellenes cselekményt csak élő ember, azaz jogi szakkifejezéssel élve természetes személy valósíthat meg olyan magatartásával, mellyel valamely jogi tilalmat megszeg, vagy egy jogi kötelezésnek nem tesz eleget. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés az állam monopóliuma, ezért az állami szervek és intézmények feladata és felelőssége az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotása (törvényhozás), azok alkalmazása (jogalkalmazó szervek), és a jogszabályszegők felelősségre vonása (igazságszolgáltatás szervei). A jogellenes cselekményeket a társadalomra veszélyességük szempontjából általában két nagy csoportba soroljuk: Szabálysértések: azok a társadalomra veszélyes emberi magatartások, amelyek társadalomra veszélyessége a bűncselekményekénél csekélyebb. A szabálysértést is a bűncselekményekhez hasonlóan csak törvény határozhat meg. Bűncselekmények: az a szándékosan vagy ha a Btk. a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli írásbeli vizsga 8 / október 24.

9 Hogy mely emberi magatartások lesznek szabálysértések vagy bűncselekmények, annak meghatározása szintén a jogalkotó szerv kizárólagos joga, amely a jogellenes cselekmények e két csoportba sorolásánál alapvetően a társadalomra veszélyesség enyhébb (csekélyebb) vagy súlyosabb fokát veszi figyelembe. 17. Elérhető pontszám 20 pont A rendészeti szervek hivatásos állományú tagjai katonai rendfokozat viselésére jogosultak, amely annak állománycsoportjától, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján a szolgálati törvény/hszt./ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. tv alapján kerül meghatározásra. Az egyes szolgálati beosztásokban meghatározott rendfokozati állománycsoportban tartozó rendfokozat viselhető. A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik. A hivatásos állomány tagja rendfokozatát az adott rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban, pl. rendőr őrmester vagy tűzoltó százados. Rendfokozati állománycsoport szerint megkülönböztetünk: tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatokat. A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester. A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós. A tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: hadnagy, főhadnagy, százados. A főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: őrnagy, alezredes, ezredes írásbeli vizsga 9 / október 24.

10 A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes. A rendfokozatban történő előmenetel a rendészeti szervek hivatásos állománya előmeneteli rendszerének, és az egyéni motivációs és ösztönzési rendszer részét képezi. A hivatásos állomány tagja magasabb rendfokozatba akkor léptethető elő: ha a szükséges képzési követelményeknek eleget tett; ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik; a nyugállományba helyezésekor a törvényi feltételeknek megfelel (pl. a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte) egyéb szempontok, példák ismertetése. Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető. Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy ha ellene büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban írásbeli vizsga 10 / október 24.