BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1713 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 18. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / május 18.

3 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. 4 pont A a) pénzbírság B c) Ez a kényszerintézkedés a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. C d) eljárás alá vont személy, felbujtó, bűnsegéd D a) a terhelt vallomása 2. 4 pont A a) műszaki mentés B b) polgári védelem C c) helyreállítás, tevékenység elemzés (tűzvizsgálat) D a) szakhatóságként 3. 4 pont A halon B oxidáció C kiszóródás D evakuáció 4. 9 pont 1) igaz; 2) igaz; 3) hamis, 4) hamis; 5) hamis; 6) igaz; 7) hamis; 8) hamis; 9) hamis; 1713 írásbeli vizsga 3 / május 18.

4 5. 10 pont 2 N 3 L É T R 4 A 1 K M B Ő L 5 T O N F A A 6 K E 7 V P 8 K Ö Z K E G Y E L E M R Y S S Ö 9 N V S Z E Z E É T É 10 S É R Ü L T S Y 1: K ; 2: N ; 3: L ; 4: A ; 5: T ; 6: K ; 7: V ; 8: K ; 9: N ; 10: S Megjegyzés: Meghatározásonként a helyes válaszok 1-1 pontot érnek. Kivételt képeznek a vízszintes és a függőleges 3-as meghatározások. Az ezekre adott 2 helyes válasz együtt ér 1 pontot. (Fél pont nem adható.) 6. 4 pont b) objektumőri d) ügyeleti e) körzeti megbízotti i) útlevélkezelői 7. 4 pont A természeti katasztrófa meteorológiai / forgószél B civilizációs katasztrófa technikai / közlekedési Megjegyzés: a válasz elfogadható, amennyiben annak tartalmából a fenti meghatározásokra lehet következtetni pont a) A rendészeti szervek hivatásos állományú tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. b) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. c) A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. d) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi távolléti díjnak megfelelő összeg írásbeli vizsga 4 / május 18.

5 e) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, mely lehet például a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása is. f) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának (két és félszeresének) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult pont [a közügyektől eltiltás leghosszabb időtartama] = [a határozott ideig tartó kiutasítás büntetés leghosszabb időtartama] > [a szabálysértési elzárás legrövidebb időtartama] < [a bűnügyi őrizet leghosszabb időtartama] pont A a) Szüntessük meg B c) A CO áldozatát rosszullét pont A b) A rendőr lőfegyvert használhat a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására. e) A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte. f) Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető. B b) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai, a rendőrcsapatok és egységek a rendőrség alaki szabályzata előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást. c) A rendőr tiszteletadást teljesít a Himnusz, a Szózat és az Európai Unió himnusza elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor. f) Tiszteletadást nem kell teljesíteni rendőri intézkedés közben, forgalomirányításkor, személybiztosítás, lakásbiztosítás, programhely-biztosítás és útvonal-biztosítás közben, járművezetés közben, valamint az alaki szabályzatban meghatározott egyéb esetekben pont A nyom B anyagmaradványok C DNS vizsgálat D szemle / helyszíni szemle 1713 írásbeli vizsga 5 / május 18.

6 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza írásbeli vizsga 6 / május 18.

7 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem írásbeli vizsga 7 / május 18.

8 3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! 1713 írásbeli vizsga 8 / május 18.

9 13. Elérhető pontszám 20 pont K. Zoltán, R. József és T. Béla lopás bűncselekmények sorozatos elkövetésében állapodtak meg, melyet bűnszövetségben kívántak megvalósítani. Bűnszövetség olyan társas elkövetési forma, amelynél több elkövető előzetesen megállapodik több bűncselekmény elkövetésében, és ebből legalább egyet, legalább kísérleti szakaszig eljuttatnak. Jelen esetben a három személy nagy értékű gépkocsik eltulajdonításában állapodik meg úgy, hogy kialakítják a megfelelő munkamegosztást. K. Zoltán az, aki a riasztó rendszerek hatástalanításához és az autók indításához szükséges eszközöket megszerzi az egyéb lényeges adatokkal együtt (riasztó kódok, indítókulcs, lakcímadatok), társai pedig végrehajtják a terv szerint a lopásokat. K. Zoltán felbujtói és bűnsegédi minőségben, míg R. József és T. Béla társtettesként valósítják meg a lopást, K. Zoltán részesi magatartást fejtett ki egyrészt mint felbujtó, másrészt mint bűnsegéd. Felbujtó az, aki a tettesben kialakítja a bűncselekmény szándékát, vagy a már kialakult szándékot tovább erősíti. Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt, de maga nem lép a törvényi tényállás keretei közé. Társtettesek azok az elkövetők, akik a bűncselekményt egymás tevékenységéről tudva, szándékegységben valósítják meg, közösen fejtik ki a törvényi tényállásban megfogalmazott elkövetési magatartást. Az előzetes megállapodásuk a szándékos bűncselekmények esetén maga a szándék kialakulása, mikor is az elkövetők tudatában megjelenik a bűncselekmény elkövetésének képe, és az ahhoz kapcsolódó kívánalom. Ennek még büntetőjogi következményei nincsenek. Attól a pillanattól, mikor kapcsolatba lépnek J. Alberttel, és átveszik tőle a kérdéses technikai eszközt már az előkészület szakaszába lépnek, mely a törvényben megjelölt bűncselekmények esetén már büntetendő magatartás. J. Albert is bűnsegédként vesz részt a cselekményben, hiszen tudomással bír arról, hogy a birtokában lévő eszközt mire kívánják felhasználni, és maga is részt kér a zsákmányból. A két tettes akkor lép a tényállás keretei közé, amikor T. Béla az autót beindítja, és a helyszínről elhajt, amivel befejezetté vált a lopás, hiszen a tulajdonos hatóköréből az idegen dolgot elvonták. Amíg az elkövetők csak a tervezés fázisában vannak, és még nem kezdik meg a bűncselekményt elősegítő vagy könnyítő feltételek biztosítását, egyikük sem vonható felelősségre. Amikor már az előkészületi magatartásokat megkezdik, a Btk-ban meghatározott bűncselekmények esetében büntetendővé válnak. Attól a pillanattól, hogy a tettesek a törvényi tényállás keretei közé lépnek és a bűncselekményt megkezdik vagy végig viszik teljes büntetőjogi felelősséggel tartoznak, és a részesekre is a tettesekre megállapított büntetést kell alkalmazni. Megjegyzés: Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy a válaszban a vastagon szedett ismeretek, illetve a tanult szakkifejezések milyen mértékben jelennek meg, illetve mennyire képes a vizsgázó a megadott szempontok alapján a tanult ismereteket logikus egységbe rendezni írásbeli vizsga 9 / május 18.

10 14. Elérhető pontszám 30 pont A rendészeti szervek feladataikat változatos terepen, az év- és napszaktól függetlenül hajtják végre. A feladat végrehajtása előtt meg kell ismerni az adott területet. Tájékozódni a terepen annyit jelent, mint ismerni az álláspont helyét a fő világtájakhoz és a környező tereptárgyakhoz, domborzati idomokhoz viszonyítva. A tájékozódás fontos szabálya, hogy egy pontot és egy irányt minden körülmények között azonosítani tudjunk. A terepen történő feladatok sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele, hogy biztosan el tudjunk igazodni a terepen, helyeket és irányokat pontosan meg tudjunk határozni. A belügyi rendészeti szervek feladatainak többsége olyan természetes és mesterséges tereptárgyak között zajlik, ahol a tájékozódás különösen fontos, gondoljunk az államhatár helyzetének pontos ismeretére, a járőrtevékenység pontos meghatározására és végrehajtására. Az ügyeleti szolgálatok számára is fontos, hogy a kivonuló szolgálatokat a terep, a közúthálózat pontos ismeretében igazíthassák el. A tájékozódással kapcsolatos ismeretek nélkülözhetetlenek egy terepen végzett mentési művelet vagy csapaterős tevékenység végrehajtása során is. A tájékozódás történhet álló helyzetből és mozgás közben is. A biztos tájékozódáshoz egy pontot és egy irányt állandóan azonosítanunk kell a terepen. Ez többféleképpen történhet: A tájékozódást végző hely és személy ismerete alapján, pl. a körzeti megbízottak vagy az adott területen hosszabb ideje szolgálatot teljesítők (rendőrök, tűzoltók) ismerik területüket, azon leggyakrabban minden különösebb nehézség nélkül képesek tájékozódni, és feladataikat ellátni. Tájékozódást segítő eszközök felhasználásával. Olyan esetekben, amikor a feladat végrehajtásához nem rendelkezünk a terep szükséges mértékű ismeretével, többféle eszköz felhasználása válik szükségessé. A tájékozódást segítő eszközök között első sorban a különféle méretarányú térképeket kell megemlíteni. A térképek sokfélék lehetnek, és eltérő mértékben segítik a terepen történő eligazodást. Felhasználásukkor a feladattól függő, megfelelő méretarányú térképet kell kiválasztani, mely a szükséges részletességgel ábrázolja a terepet. Méretarányuk szerint megkülönböztetünk kis, közepes és nagy méretarányú térképeket. A tájékozódás szempontjából legjobban a nagy méretarányú térképek használhatók, melyek a terep kis részletét nagy részletességgel ábrázolják, és ezzel jelentősen megkönnyítik az egyes tereptárgyak azonosíthatóságát. Ilyenek első sorban a katonai térképek, de jól használhatóak a turista térképek is. A tájékozódás során, a terep-térkép kapcsolat nem szakadhat meg. Ha ez mégis bekövetkezik, azonnal meg kell határozni az álláspont helyét és a további menetirányt. A feladat végrehajtásának helyszínén, a terepen a szükséges pontosításokat el kell végezni, mert a térkép elkészítését követően bizonyos változások következhettek be. Az adott területen új tereptárgyak (utak, hidak, házak, stb.) építése történhetett, vagy lebontották azokat, illetve erdőket telepíthettek, vagy irthattak ki. Ezeknek a változásoknak a figyelmen kívül hagyása azt eredményezheti, hogy eltévedünk és a kitűzött célt nem tudjuk elérni. Ilyen esetekben szabálysértéseket, bűncselekményeket nem tudunk megakadályozni, illetve a lakosságnak nem tudunk megfelelő segítséget nyújtani. A közepes és nagy méretarányú térképek a tájékozódást nem segítik, mivel nem kellően részletesek, így terepadatokat, azonosítható tereptárgyakat nem tartalmaznak, a nagy lépték miatt erre nincs is lehetőség. A tájékozódást segítik a térképek mellett a különböző tájolók is. A tájoló a világtájak meghatározására, irányok és vízszintes szögek mérésére szolgáló eszköz. Ügyelni kell 1713 írásbeli vizsga 10 / május 18.

11 arra, hogy használata közben ne legyen nagyobb fém tárgy az iránytű közelében, mivel azt kitéríti az északi irányból. Modern tájékozódást segítő eszköz a GPS (Global Positioning System = Globális Helymeghatározó Rendszer). A különféle GPS alkalmazások már elérhetőek a modern telefonkészülékeken is, melyek a terepen történő eligazodást jelentősen megkönnyítik, három dimenziós, valós idejű tájékozódást téve lehetővé. Az alkalmazhatóságot ugyanakkor jelentősen befolyásolja a készüléken telepített térképszoftver minősége, illetve a frissítések gyakorisága. A készülék címadatok vagy koordinátapontok megadásával képes útvonal tervezésre, ezzel segítve a tájékozódást. Mivel energia igényes eszköz, alkalmazhatósága függ az alkalmazott energiaforrástól. Használhatóságát erősen befolyásolják az aktuális vételi viszonyok is (épületen belül vagy kívül, időjárási körülmények). 15. Elérhető pontszám 30 pont A belső rend és fegyelem fenntartása a rendészeti szervek számára a jogszerű és szakszerű szolgálatellátás alapja, ezért a parancsnoki munka szerves részét képezi a fegyelemkezelő tevékenység. A forrásban leírt történeti tényállás szerint B. Z. cselekményével súlyos fegyelemsértést követett el, mivel a szolgálatellátásra vonatkozó szabályokat szándékosan és súlyosan megszegte. Emiatt az állományilletékes parancsnoknak aki egyben a fegyelmi jogkör gyakorlója ebben az esetben a évi XLII. tv. / Hszt. szabályai szerint fegyelmi eljárást kell elrendelni. Tekintettel azonban arra, hogy B. Z. cselekményével több bűncselekményt is megvalósítani látszik, ezért az eset összes körülményére és a fegyelmi eljárásban várható bizonyítási nehézségre is figyelemmel az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti megbízhatósági vizsgálat lefolytatását. Ezt a Nemzeti Védelmi Szolgálat megfelelő előkészítést követően hajtja végre, a Hszt. és az évi XXXIV. tv. / Rtv. felhatalmazása alapján. A megbízhatósági vizsgálat során olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben a kérdéses cselekmény elkövetése során tettenérésre nyílik lehetőség. Ehhez titkosszolgálati eszközök és módszerek is felhasználhatók, melyre a hivatkozott két jogszabály együttesen teremti meg a törvényi kereteket. A megbízhatósági vizsgálat mellett a kifogástalan életvitel ellenőrzésére is lehetőség van, melyet szintén az NVSZ hajt végre a HSZT felhatalmazása alapján. Amennyiben a vizsgálat során beigazolódik a fegyelemsértés, illetve a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja, a hivatásos állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelésével egy időben büntető feljelentést kell tenni, melyet meg kell küldeni az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak, mely lehet az ügyészség, illetve katonai bűncselekmények esetén a katonai ügyészség. A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, melyet egyben a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. A fegyelemsértés és az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel az állományilletékes parancsnok dönthet arról, hogy: - a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az illetmény 50 %-ának visszatartása mellett felfüggeszti; - a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszünteti írásbeli vizsga 11 / május 18.

12 A hivatásos állomány tagja is kérheti a szolgálati viszony megszüntetését, melyre közös megegyezéssel vagy lemondással nyílik lehetősége. Utóbbi esetben a szolgálati viszonyával együtt lemond rendfokozatáról, és valamennyi a szolgálati viszonnyal összefüggésben megszerzett jogairól. A büntetőeljárás jogerős befejezését követően, annak eredményét is figyelembe véve a fegyelmi eljárás folytatását kell elrendelni, és meg kell állapítani a fegyelemsértést. Ha bíróság ítéletében a szolgálati viszony megszüntetéséről, lefokozásról, foglalkozástól vagy közügyek gyakorlásától történő eltiltásról rendelkezett, akkor a szolgálati viszonyt meg kell szüntetni. Ha a bíróság ítéletében ennél enyhébben bírálja el a cselekményt, akkor az állományilletékes parancsnok dönt a szolgálatba helyezésről, vagy az állományviszony megszüntetéséről. Ha a hivatásos állomány tagja szolgálatban megtartható, akkor az elkövetett cselekmény tárgyi súlyának megfelelő olyan fenyítést kell kiszabni, mely nem jár a szolgálati viszony megszüntetésével. Ha a szolgálat ellátására méltatlanná vált, akkor a szolgálati viszony megszüntetésére kerül sor. Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor első sorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni, nem szükséges a jogszabályok szakasz szintű ismerete. Nem elvárás alacsonyabb szintű jogszabályok megnevezése sem, de nem is hiba. Ezért, ha a válaszban a megadott jogszabályokon belül rossz -ra hivatkozik vagy az alacsonyabb szintű jogszabályt hibásan vagy tévesen jelöli meg, a javításban jelezni kell, de nem szabad pontot levonni írásbeli vizsga 12 / május 18.