BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ MINTAFELADATOKHOZ

2 Általános tudnivalók A rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: 0,5 vagy 1 pont (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont. A pontszámok kerekítésére valamennyi pontszám összesítése után egyszer kerülhet sor. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igazhamis), ott az összes válaszelem megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. 2 / 8

3 I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Elemenként 0,5 pont 4 pont a. Határrendészet, határrend, határrendet. b. Közrend. c. Rendészet, közrend, közbiztonság. d. Közbiztonság. 2. (Elemenként 0,5 pont) 4 pont a. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal b. Rendőrség g. Katasztrófavédelmi Főigazgatóság h. Polgári Titkosszolgálatok i. Büntetés-végrehajtási szervezet l. Vám- és Pénzügyőrség m. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal n. Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 3. (Elemenként 0,5 pont) 3,5 pont a: vám és pénzügyőrség országos parancsnoka b: megyei katasztrófavédelmi igazgató c: országos rendőrfőkapitány d: őrsparancsnok e: polgármester f: megyei rendőrfőkapitány g: katasztrófavédelmi főigazgató 4. (Elemenként 0,5 pont) 3,5 pont A B C IRM ÖTM PM I Központi c g a II Területi f b III Helyi d e 5. (Elemenként 0,5 pont) 3 pont 1. bűnügyi; 3. határrendészeti; 7. igazgatásrendészeti; 3 / 8

4 6. (Elemenként 1 pont) 4 pont 1. közlekedésrendészeti; 3. személy- és objektumvédelmi; 7. humánigazgatási; 8. igazgatásrendészeti; 7. (Elemenként 1 pont) 3 pont 2. hivatali; 4. ellenőrzési; 7. humánigazgatási; 8. (Elemenként 1 pont) 9 pont Állítások Igaz Hamis A parancsnoka utasításának teljesítését a szolgálatra alkalmas állapotban lévő rendőr csak akkor tagadhatja meg, ha a parancs végrehajtásával x bűncselekményt követne el. A rendészeti szervek hivatásos állományú tagja a kapott utasítást semmilyen körülmények között nem tagadhatja meg, mivel annak x jogszerűségéért az azt kiadó elöljáró felel. A rendészeti szervek tagja esetében az intézkedési kötelezettség akkor is fennáll, ha az intézkedésre okot adó körülmény, történés vagy esemény x közvetett módon jut a tudomására. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, vagy az arra jogosult adhat felmentést. x A rendészeti szervek hivatásos állományú tagjai feladatai ellátása érdekében kérheti, és igénybe veheti magánszemély vagy szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt, amennyiben ebbe a x segítségnyújtásra felkért beleegyezik. A rendőr példamutató szolgálati magatartásával vagy teljesítményével kapcsolatban ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt x elfogadhat. Minősített időszakban rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet elrendelése setén a katasztrófa- tűz- és polgári védelem x működése rendeleti úton is szabályozható. A rendőr szabadidejében részt vehet a törvényesen szervezett gyűléseken, politikai rendezvényeken, és ott is gyakorolhatja szolgálattal összefüggő x jogait, az egyenruha és a lőfegyver viselésének jogát is beleértve. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem hivatásos állományú tagjai jogosultak a norma szerinti ruházatta és felszereléssel való ellátásra, de fegyverviselésre nem. x 4 / 8

5 9. (Elemenként 1 pont) 6 pont A. 3. Igen, abban az esetben, ha a személy magatartásából, tevékenységének módjából a lőfegyver személy elleni közvetlen alkalmazására lehet következtetni B. 4. Műszaki mentés. C. 2. Technikai eszközök vegyi és sugárvédelmi eszközök. D. 1. Megelőzés, felkészülés. E. 4. Közlekedésrendészeti intézkedés F. 2. Feljelentést. A szöveges feladatok javítása, értékelése A szöveges feladatok értékelése II. Szöveges, kifejtendő feladatok A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, szaknyelv alkalmazása, helyes feladatmegoldás, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. A szöveges feladatok javítása során a tanuló 5 tizedes pontszámot is elérhet, melyet felfelé kell kerekíteni, emiatt elméletben előfordulhat, hogy egy tanuló több pontot ér el, mint a maximálisan elérhető. Emiatt valamennyi feladat pontszámát összeadva a szükséges kerekítést egy lépésben a végső pontszám esetében kell alkalmazni! 1. Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A diák a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 pontból a diák legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet. 5 / 8

6 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak. 2. Útmutató a szaknyelv alkalmazása pontozásához A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden megadott szempontra utalnia kell, lehetőleg azok logikai sorrendjét betartva. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen az egyes kérdések között fontos, hogy a logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Így különösen az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: 6 / 8

7 Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. 5-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések több mint felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 4. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 5. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség pontozása 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a tanuló válaszában. 7 / 8

8 10.. Elérhető 20 pont Az iskola rendőre program a rendőrség megelőzési tevékenységéhez kapcsolódik, mely egyaránt magában foglalja a bűnmegelőzéssel, és a baleset-megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását is. Célja az ifjúság védelme, megóvása a fiatalokat fenyegető veszélyhelyzetektől, melyek lehetnek akár bűncselekmények, szabálysértések, balesetek. A Rendőrségről szóló évi XXXIV. tv. / Rtv. / Rendőrségi törvény rendelkezései alapján a Rendőrség alapvető feladati közé tartozik a jogellenes cselekmények megelőzése is. A program célcsoportját az általános iskolás korosztály adja, hiszen a forrásból kiderül, hogy abban 2448 általános iskola vesz részt, de a Rendőrség további iskolák jelentkezését várja, mellyel a program kiszélesítését szeretnék elérni. Az általános iskolás korosztályt számos veszély fenyegeti nem csak az iskolában, hanem azon kívül is. Ezek közül a legfontosabb a közlekedési balesetek bekövetkezésének veszélye. Emellett a gyermekek könnyebben válhatnak bűncselekmények áldozatává is. Megfelelő ismeretek nélkül azonban akár bűncselekmények, akár szabálysértések elkövetői is lehetnek A program az elmúlt két év távlatát tekintve sikeresnek minősíthető, hiszen 2007-hez képest 2008-ban 2434-ről 2117-re csökkent a gyermekbalesetek száma, és ezen belül jelentős mértékben, 37-ről 25-re a halálos kimenetelű gyermekbaleseteké. Ezen belül 2008-ban az iskolák közvetlen közelében nem történt halálos gyermekbaleset. A programban a rendőrség külső együttműködő partnerei maguk a résztvevő iskolák, ahol a program folyik, és emellett a polgárőrség. A számadatokból és a mellékelt képből is kitűnik, hogy a programban kiemelt hangsúlyt kap a közlekedési ismeretek átadása, valamint az iskolák környékének közlekedési szempontból történő biztonságosabbá tétele. Ezt célozza az az újítás is, hogy ingyenesen elérhető GPS kiegészítő szoftvert fejlesztettek ki, mely az internetről letöltve a gépjárművezetőt figyelmezteti, ha gyalogátkelőhelyhez közeledik. Ennek használatával elkerülhetővé válnak a súlyos kimenetelű balesetek. 8 / 8