BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 25. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók AZ EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: minden válasz 1 pontot ér (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl.: igazhamis), az összes válaszelem megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. írásbeli vizsga / október 25.

3 I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Elérhető pontszám 6 pont a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal b) Rendőrség c) Büntetés-végrehajtási Szervezet d) Katasztrófavédelmi Főigazgatóság e) rendőrőrs f) önkéntes tűzoltóságok és tűzoltó egyesületek 2. Elérhető pontszám 9 pont Állítások Igaz Hamis A szolgálati fellépés módjára vonatkozó szabályok tartalmazzák, hogy az intézkedő rendőrnek hogyan kell a törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtani. A rendészeti szervek minden hivatásos állományú tagját intézkedési kötelezettség terheli, mely bizonyos kivételekkel szolgálaton kívül is fennáll. A rendészeti szervek személyi állománya hivatásos állományúakból, közalkalmazottakból és bevonható erőkből áll. A rendészeti szervek hivatásos állományú tagja a kapott utasítást minden esetben köteles haladéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtani, indokolt esetben kérheti annak írásba foglalását. A kényszerítő eszközök alkalmazását minden esetben meg kell előznie a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó figyelmeztetésnek, kivéve, ha az ezzel járó késedelem az intézkedés célját veszélyeztetné. Rendőri lőfegyverhasználatnak csak a személyre, szándékosan leadott lövés minősül. A rendészeti szervek egyenruhát viselő hivatásos állományú tagja az intézkedés megkezdésekor nem köteles nevét közölni, mivel az az egyenruhán viselt névkitűzőn látható. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatok ellátása a hatályos jogszabályokban megjelölt korlátozások mellett minden magyar állampolgár kötelessége. Az önkormányzati tűzoltóságoknak különös szabálysértési és nyomozóhatósági jogköre van a tűzokozással járó cselekményekkel kapcsolatban. 3. Elérhető pontszám 6 pont...; B. 6. ; C. 5. ; D. 2. ; E. 7. ; F. 1. ; G. 4. ; 4. Elérhető pontszám 7 pont Természeti katasztrófák árvíz; járványok; túlnépesedés; földrengés; Civilizációs katasztrófák terrorcselekmények; ipari katasztrófa; migráció 5. Elérhető pontszám 6 pont A. b. tiszthelyettesek B. c. Akinek magasabb a rendfokozata. C. a. Az elöljáró részére intézkedés közben. D. d. egy fizetési fokozattal történő előresorolás E. b. Aki a jelentkezéskor 37. életévét már betöltötte. F. a. ezredes b. alezredes c. őrnagy A három helyes válaszelem együttes megjelöléséért adható meg az 1 pont. írásbeli vizsga / október 25.

4 6. Elérhető pontszám 3 pont A. a. hajszáleres vérzés B. b. vénás vérzés C. c. artériás vérzés 7. Elérhető pontszám 3 pont A. sokkos állapotban B. stabil oldalfekvés C. rögzítő kötés 8. Elérhető pontszám 6 pont SZ pénzbírság SZ segítő B bűnsegéd SZ elzárás B szabadságvesztés B pénzbüntetés 9. Elérhető pontszám 7 pont É NY K B. D írásbeli vizsga / október 25.

5 A. A megoldás a térképvázlaton található. B. A megoldás a térképvázlaton található. Bármelyik bekarikázott rész elfogadható. C. szőlő és/vagy gyümölcsös D. emelkedő 10. Elérhető pontszám 7 pont A. c. eredmény B. b. motívum vagy célzat C. b. csak mulasztással D. c (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E. a. Az elkövetési módban. F. b. lovas fogat G. c. Igen, ha korábbi hivatali tevékenysége miatt bántalmazzák. írásbeli vizsga / október 25.

6 II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A diák a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a diák legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. írásbeli vizsga / október 25.

7 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában. írásbeli vizsga / október 25.

8 11. Elérhető pontszám 20 pont Az elkövető, a királynő/gonosz mostoha a Btk (1) bekezdésbe ütköző emberölés bűntett kísérletét követte el Hófehérke sérelmére. Bár az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállásának minden elemét kimerítette, de a sértett halála ténylegesen mint utóbb kiderült nem következett be. Ugyanakkor a bűncselekmény minősített esetei közül több is megvalósult, hiszen a királynő előre megtervezte, és a tervnek megfelelően kivitelezte az elkövetési magatartást. Emellett megállapítható az is, hogy aljas indokból féltékenységből követte el tettét. Ezzel kimerítette a Btk (2) bekezdés a. és c. pontját is, ennek megfelelően előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt felel. A kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Emiatt a vele szemben kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. Azért nem más bűncselekmény pl. életveszélyt vagy halált okozó testi sértés valósult meg, mert az elkövető kívánta a sértett halálát, és a halálos eredmény előidézésére alkalmas volt az elkövetési magatartása is, a halálos eredmény rajta kívülálló okból nem következett be. Tettesünk tehát egyenes szándékkal cselekedett. Amennyiben rendőri intézkedésre került volna sor, a helyszínen intézkedő rendőrnek először is az életmentésre kellett volna intézkednie, majd a helyszínbiztosítást kellett volna végrehajtani. Ennek keretében számos teendője lett volna: - A helyszínre szemlebizottságot kell kérni. - Ki kell kérdeznie a tanúkat, és a bizottság megérkezéséig a helyszínen visszatartani őket. Ennek során személyazonosságuk megállapítása érdekében igazoltatni kell őket. - A helyszínt körülhatárolni, és a látható nyomokat megóvni a megsemmisüléstől. - Érdemleges információ felmerülése esetén intézkednie kell az elkövetővel szemben a nyomonüldözés bevezetésére. - A szemlebizottság kiérkezésekor a helyszínt átadni, addig végzett tevékenységét jelenteni a bizottság vezetőjének, ezt követően az ő utasításai szerint tevékenykedni. - A helyszínről történő bevonulást követően jelentést készíteni. A helyszíni szemlére halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerülhet sor, mellyel a büntetőeljárás megindul. Ennek első szakasza a nyomozás. A szemle során fel kell kutatni azokat a nyomokat és elváltozásokat, melyek a bűncselekménnyel összefüggésben keletkeztek. Ezek tárgyi bizonyítási eszközök lesznek, melyeket a szemle keretében le kell foglalni. Ki kell hallgatni a helyszínen visszatartott tanúkat, és vallomásukat jegyzőkönyvbe kell foglalni. írásbeli vizsga / október 25.

9 12. Elérhető pontszám 20 pont A forrás szerint egy civilizációs eredetű, helyi kiterjedésű, hatásintenzitását tekintve relatív erősségű katasztrófa történt (ha a vizsgázó ezt a tartalmat, a szakszavakat körülírva, a saját szavaival fogalmazza meg, akkor is teljes értékű a válasza), mely a főváros I. kerületének egy részére terjedt ki. A katasztrófahelyzetet egy gázvezeték szivárgása idézte elő, mely robbanásveszéllyel járt, emellett a levegőbe került veszélyes anyag belégzése egészségre ártalmas is lehetett. A katasztrófahelyzet közvetlen környezete három háztömbnyi területet foglalt magába. Tekintettel a veszélyhelyzet lokális voltára, jellegére, minősített időszak bevezetésre nincs szükség. Emiatt a lakókat ki kellett telepíteni, a mentés és kárelhárítás idejére ideiglenes elhelyezésükről és ellátásukról gondoskodni kellett. Emellett a kerület egy részén a forgalom korlátozását kellett bevezetni, mely a forgalom elterelésével is együtt járt. A veszélyhelyzet felszámolásában a tűzoltóság mellett a katasztrófavédelem munkatársai vesznek részt. A konkrét eseményeket tekintve bevonható erőknek kell tekintetni az áramés a gázszolgáltató szakembereit, aki egyrészt a robbanásveszély megszüntetése érdekében áramtalanították a területet, és elvégezték a hibás vezeték kijavítását. Emellett a Mentőszolgálat munkatársai és járművei elvégezték az önmagukról gondoskodni nem tudó személyek egészségügyi intézménybe történő elszállítását. A rendőrség feladata a terület lezárása, a forgalom elterelése, a lezárt területre az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a vagyonbiztonság megóvása. Ugyancsak a rendőrség intézkedik a mentést akadályozó járművek elszállítására is, ha a tulajdonosok kiértesítése nem jár eredménnyel. A tájékozódás itt is fontos szerephez jut, hiszen pontosan meg kell határozni a veszélyhelyzettel érintett terület kiterjedést, ezen belül meg kell tervezni a lakosság kitelepítésének, és a mentésben résztvevő járműveknek az útvonalát. A forgalom elterelése miatt meg kell határozni azokat a terelő útvonalakat, melyek a közlekedés zavartalanságát leginkább képesek biztosítani. A mentésben résztvevőket el kell látni egyéni védőeszközökkel, jelen esetben tűzálló ruházattal és légzésvédelmi eszközökkel. A mentés során el kell kerülni azt, hogy pánik törjön ki, különösen a lakosság kitelepítése során, és a terület elhagyásakor. A rendet minden körülmények között fenn kell tartani. A terület lezárását követően meg kell akadályozni a fosztogatást, és biztosítani kell, hogy a veszélyhelyzet felszámolásában résztvevő erők és eszközök a lehető leghamarabb eljussanak a célterületre, és ott akadálytalanul mozogjanak. Ezért van szükség az útvonalak megtisztítására, és a mentést akadályozó járművek eltávolítására. A forrásban megjelölt és elszállított járművek közül az egyik ún. különleges rendszámtáblával / hatósági jelzéssel volt ellátva. A DT jelű hatóság jelzés a diplomáciai, konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek és ezek nemzetközi szerződés alapján személyes mentességet élvező tagjainak és családtagjainak személyi használatában lévő járműveire van kiadva. Ezek a hatósági jelzések kék alapon fehér DT betűjelzéssel és négy számmal vannak jelölve. Méretük megegyezik a normál hatósági jelzésekével. A P betűjelű, ideiglenes hatósági jelzések a kísérlet vagy kipróbálás alatt álló járművekre vonatkozik. Ezek P betűvel, és öt számmal vannak jelölve, külső megjelenésük megegyezik a normál hatósági jelzésekkel. írásbeli vizsga / október 25.