BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek középszint 1911 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / május 16.

3 EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 7 pont terrorizmust elhárító szerv általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a, b, d, f c, e, g 2. Elérhető pontszám 6 pont ezredes > hadnagy < százados > őrmester ezredes > főtörzsőrmester < vezérőrnagy > őrnagy 3. Elérhető pontszám 2 pont fegyveres, rendvédelmi 4. Elérhető pontszám 8 pont A) rendészetért felelős irányítja B) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, terrorizmust elhárító szerv, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatot ellátó szerv alkotja. C) a) hivatásos állományú rendőrök d) közalkalmazottak f) tisztjelöltek Megjegyzés: A feladat a je előtti állapotot tükrözi. Ha a vizsgázó válaszában a hatályos törvényben meghatározott válaszelemet, a közalkalmazottak helyett a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak meghatározást írja, jár az 1 pont. 5. Elérhető pontszám 4 pont 5. a IGEN; a rendőrt intézkedési kötelezettség a szolgálaton kívül is terheli amennyiben az intézkedés megkezdésekor intézkedésre alkalmas állapotban van, és szolgálatban lévő rendőr nincs jelen, vagy ilyen rendőrnek kell segítséget nyújtani. 5. b IGEN; a rendőrt bárki felkérheti más személy igazoltatására, és ennek során is köteles részrehajlás nélkül intézkedni. Megjegyzés: a megadotton kívül minden olyan válasz elfogadható, amely a rendőri intézkedés szükségességét szakmailag helyesen magyarázza. 6. Elérhető pontszám 2 pont hivatásos állományba, fegyverviselési 7. Elérhető pontszám 4 pont A) őrnagy, B) hadnagy, C), altábornagy, D) őrmester/zászlós 1911 írásbeli vizsga 3 / május 16.

4 8. Elérhető pontszám 6 pont a) Nem, mert ilyen esetben indokolt lett volna a kezek hátra bilincselése, amit a gépkocsiban történő szállítás során is alkalmazhatnak, mivel az ilyen célra kialakított jármű kivételével tilos járműben történő szállítás esetén tárgyhoz bilincselést alkalmazni. b) ha biztonságosan végrehajtható, akkor a jogszabály szerint lehetőség van a személyek egymáshoz bilincselésére is. Ha ez biztonságosan nem hajtható végre, akkor a fenti szükségeszközök alkalmazására is sor kerülhet, mivel ezek a rendszeresített eszköz helyett használhatók. c) igen, mert testi kényszer, illetve bilincs alkalmazására olyan személlyel szemben is lehetőséget biztosít a jogszabály, akivel szemben más kényszerítő eszköz nem alkalmazható, így a terhes nővel szemben is. Megjegyzés: a megadotton kívül minden olyan válasz elfogadható, amely szakmailag helyesen magyarázza a bilincs alkalmazását. 9. Elérhető pontszám 3 pont A) b), d) B) c) 10. Elérhető pontszám 5 pont Jogszabály kiadás éve száma a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya szolgálati jogviszonyáról szóló XLII. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló CXXVIII. a Büntető Törvénykönyvről szóló C. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló II. a rendőrség szolgálati szabályzata Elérhető pontszám 6 pont térkép, kisebbítve, felülnézeti, domborzatnak, sík, lejtő 12. Elérhető pontszám 4 pont É N Térkép K D 13. Elérhető 3 pont A) c), B) c), C) a) 1911 írásbeli vizsga 4 / május 16.

5 II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A vizsgázó a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a vizsgázó legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek írásbeli vizsga 5 / május 16.

6 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában írásbeli vizsga 6 / május 16.

7 14. Elérhető pontszám 20 pont A rendőröket valószínűsíthetően a biztonsági őr bejelentése alapján - a Tevékenység Irányítási Központ küldte a helyszínre. A rendőröket intézkedési kötelezettség terheli a rendőrségi törvény rendelkezése alapján. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. A cikk alapján a rendőrség tudomására hozott esemény lopás - intézkedési kötelezettséget keletkeztetett. A rendőri intézkedésre a felhatalmazást a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény adja meg, az intézkedés végrehajtásának a módját, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet adja. A biztonsági őrök elmondásából és a helyszínen megtalált csípőfogó, mint tárgyi bizonyítékból következtetünk arra, hogy a lopást dolog elleni erőszakkal követte el a férfi, ezen tényekből egyértelműen megállapítható, hogy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűncselekmény valósult meg. A helyszínre érkező rendőröknek elsősorban meg kell hallgatni a bejelentőt, adott esetben az áruház biztonsági őrét. Indokolt a biztonsági őr adatait rögzíteni és ellenőrizni, valamint az általa elmondottakat szintén rögzíteni. Ezt követően a jogsértés elkövetőjével szemben igazoltatásra kerül sor szintén a rendőrségi törvény alapján, majd a nevezett elfogására és előállítására kerül sor, tekintettel arra, hogy szándékos bűncselekményt követett el, és az elkövetéskor tetten érték. Az elfogáskor amennyiben együttműködő a személy, úgy a bilincs használata mellőzhető, azonban ha együttműködésre nem hajlandó, akkor a bilincs kényszerítő eszköz is alkalmazható az elkövetővel szemben. Az előállításra az intézkedéshez legközelebb lévő rendőri szervnél kerül sor. Az elkövetett cselekmény bizonyítására az alábbiak állnak rendelkezésre: A cikk adatai szerint az eltulajdonított tárgy az elkövető karján volt, és az elkövetéshez használt csípőfogó szintén a helyszínen megtalálható volt. Tekintettel arra, hogy ezek a tárgyak bizonyítási eszközök, ezért lefoglalásukra intézkedni kell. Indokolt a helyszínen meggyőződni arról, hogy esetleg rendelkezésre áll-e további bizonyíték például biztonsági kamera felvétele. Amennyiben igen, úgy annak lefoglalására is intézkedni kell. Megjegyzés: minden a megadottól eltérő, de szakmailag helyes válasz elfogadható. 15. Elérhető pontszám 20 pont Magyarország Alaptörvénye szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. E jogok jogkorlátozását kizárólagosan törvény által, más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszik lehetővé. Ilyen jogkorlátozásokkal jár szükségképpen együtt a hivatásos szolgálatteljesítés is. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A korlátok törvényes keretét a 1911 írásbeli vizsga 7 / május 16.

8 rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény egyes rendelkezései adják meg. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása A hivatásos szolgálat sajátossága, hogy egyes szolgálati feladatok időben előre nem tervezhetők. A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből más szervezeti egységéhez meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető, kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről, külföldre utazásáról szolgálati elöljárójának bejelentse, tájékoztassa. A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető. A véleménynyilvánítás szabadsága A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, arról véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot, sajtóterméket nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat. Gyülekezési jog A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető ilyen rendezvény, ha az politikai célt szolgál vagy például a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes célra irányul. Választási gyűlésen, politikai rendezvényen, a helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját nem viselheti. Egyesülési jog A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az érdek-képviseleti szervek törvényes keretek között szabadon működhetnek, de sztrájkot nem szervezhetnek. Összeférhetetlenség A rendőrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, politikai tartalmú közszereplést nem vállalhat. Az anyanyelv használata A rendvédelmi szerveknél a szolgálati érintkezés nyelve a magyar, ezen felül a hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. Választójog A hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget, amennyiben a választásokon jelöltként nyilvántartásba vették, haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni, azonban választóként jogaiban korlátozni nem lehet. A munka és foglalkozás szabad megválasztása A hivatásos állomány tagja a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja, azonban más keresőfoglalkozást csak jogszabályban leírt módon folytathat. Megjegyzés: minden a megadottól eltérő, de szakmailag helyes válasz elfogadható írásbeli vizsga 8 / május 16.