BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 25. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A szaktanár csak a megoldási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől eltérés elfogadhatóságára a részletes megoldási útmutatóban utalás található. Az itt feltüntetett pontozási előírásokat is pontosan be kell tartani! A vizsgázó egyes feladatra kapott pontszámát a feladatok alatt található a maximális pontszámot feltüntető melletti téglalapba kell írni. Kérjük, a szaktanár ügyeljen a részpontszámok pontos összeadására! I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni. írásbeli vizsga / október 25.

3 EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 4 pont A nemzetbiztonság Magyarország szuverenitásának, alkotmányos rendjének, nemzetbiztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott külső és belső veszélyektől, fenyegetéstől mentes állapota. 2. Elérhető pontszám 2 pont Dél Dél 3. Elérhető pontszám 2 pont A világtájak megállapításához az órát vízszintesen úgy tartjuk, hogy a kismutató a nap felé mutasson, majd a kismutató és az óra 12-es számjelölése által bezárt szöget képzeletben megfelezzük, amely valóságban a déli irányt jelzi. Délutáni napszakban szintén a nap irányába tartott kismutató és a 12-es számjel közötti irányt felezzük meg a déli irány meghatározásához. 4. Elérhető pontszám 6 pont Hajszáleres vérzés: gyöngyöző, a vér a sebből szivárog. A vérveszteség mennyisége leggyakrabban elhanyagolható. Általában horzsolások esetén látható. A sebkörnyék lefertőtlenítése után steril gézlapot kell a sebre helyezni és rögzíteni. Vénás vérzés: Vénás vérzésnek azokat a vérzéseket nevezzük, ahol a bőr alatti vagy mélyebben elhelyezkedő vivőerek megsérülnek, vörös színű egyenletes folyású vérzés tapasztalható. A sérültet le kell fektetni, majd a sérült végtagot fel kell emelni. A seb környékét meg kell tisztítani, és nyomókötést kell a sebre helyezni. Az átvérzett kötést nem szabad levenni, hanem újabb pólyával kell a vérzést csillapítani. írásbeli vizsga / október 25.

4 Artériás vérzés: élénkpiros vér, a szívösszehúzódásokkal azonosan lüktetve ürül a sebből. A beteget le kell fektetni, és el kell szorítani az artériás nyomáspontot, majd a sérült végtagot meg kell emelni, és artériás nyomókötést kell felhelyezni. Az artériás vérzés helyett az ütőeres vérzés kifejezés is elfogadható. 5. Elérhető pontszám 6 pont hamis, igaz, hamis, igaz, hamis, hamis 6. Elérhető pontszám 5 pont Bevetési Szolgálat, Rendőri Csapaterő Szolgálat, Bűnügyi Szolgálati ág, Repülőtéri Rendőri Szolgálat, Humánigazgatási Szakszolgálat 7. Elérhető pontszám 5 pont A: 5, B: 1, C: 2, D: 3, E: 4 8. Elérhető pontszám 2 pont B, D 9. Elérhető pontszám 3 pont DT, - válaszként CK, - Z, P, E az utóbbi esetben bármely betűjel elfogadható helyes 10. Elérhető pontszám 4 pont A rendvédelem meghatározott közbiztonsági szervek/ állami szervek/ fegyveres szervek által végzett állami tevékenység, amely a közrend és a közbiztonság fenntartására/pótlására/elleni támadás, megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megszakítására, megakadályozására/befolyásolására/az elkövetők elfogására, és a megzavart rend helyreállítására/biztosítására/ellen irányul. 11. Elérhető pontszám 9 pont Műszaki-technikai berendezések Technikai eszközök Szolgálati állatok térfigyelő rendszer fényképezőgépek kábítószer-kereső kutyák bevetés irányító központ vízágyú szolgálati lovak objektumvédelmi berendezések járőrlámpa járőrkutyák írásbeli vizsga / október 25.

5 12. Elérhető pontszám 3 pont - általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkör - szabálysértési hatósági jogkör - közlekedési hatósági jogkör További elfogadható válaszok: engedélyezési és felügyeleti jogkör a személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység során, közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatot, illetve más szakmailag helyes jogkör. 13. Elérhető pontszám 3 pont - a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel - a terheltet fogva tartják - a terhelt süket, néma vagy kóros elmeállapotú További elfogadható válaszok: a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, ha a törvény erről külön rendelkezik. 14. Elérhető pontszám 6 pont Meghatározások részletfizetés és fizetési halasztás elkövető vallomása kifogás közvetlen letiltás ügyészi óvás tárgyi bizonyíték Eljárás szakasza alapeljárás jogorvoslat végrehajtás írásbeli vizsga / október 25.

6 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. írásbeli vizsga / október 25.

7 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. írásbeli vizsga / október 25.

8 3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! írásbeli vizsga / október 25.

9 15. Elérhető pontszám 30 pont A rendőrség szolgálati tagozódása azt jelenti, hogy a törvényes feladatok végrehajtása érdekében a rendőrség szervezete különböző szakterületekre ágazódik. A tagoltság jellegét a különböző feladatcsoportok határozzák meg és az így létrehozott szervezeti rendszerekhez szükséges erők és eszközök párosulnak. A rendőrség szolgálati tagozódása 3 szintű, mely alapján megkülönböztetünk szolgálati ágakat, szolgálatokat és szakszolgálatokat. Részletes feladataikat a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény rendelkezésein túl a 30/2011 (IX.22.) BM rendelet ( RSZSZ ) határozza meg. A szolgálati ágak és a szolgálatok a rendőrség szakmai és szolgálati feladatainak végrehajtásáért, míg a szakszolgálatok a szervezet működéséért felelősek. I. A rendőrség szolgálati ágai - belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési - bűnügyi - közrendvédelmi - közlekedésrendészeti - igazgatásrendészeti - személy-és objektumvédelmi - határrendészeti - terrorelhárítási szolgálati ág A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szolgálati ág végzi a hivatásos állományba jelentkezőnél, valamint a hivatásos állomány tagjainak kifogástalan életvitel ellenőrzését. Ezen túl, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak, valamint törvényben leírt más szervek kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak, megbízhatósági vizsgálatát folytatja le. Feladatát képezi a rendvédelmi szerveknél a bűncselekmények felderítése, azonban nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél. A bűnügyi szolgálati ág a látens és a hatóság tudomására jutott bűncselekmények felderítésével összefüggő feladatokat látja el. Ennek keretében bűnmegelőzési tevékenységet végez, de jórészt a bűncselekmények felderítése, az elkövetők kilétének megállapítása a feladata. A bűncselekmények elkövetőivel szemben lefolytatják a büntetőjogi felelősség megállapítását célzó bizonyítási eljárásokat. Személyi állományát a felderítők, vizsgálók és a nyomozók, valamint a bűnügyi technikusok alkotják. A közrendvédelmi szolgálati ág a szolgálati feladatait alapvetően a közterületen látja el. Feladatuk a bűncselekmények, szabálysértések megelőzése, az észlelt jogsértő cselekmények megszakítása, megakadályozása, de ide sorolható a bűncselekmények elkövetőinek az elfogása, előállítása. Egyes szabálysértések esetén szankcionálási jogkörrel is rendelkeznek, de felvilágosítás adása és információ nyújtása is feladatuk közé tartozik. Fentieken túl a rendezvények biztosítását is ellátják. A közlekedésrendészeti szolgálati ág szakmai tevékenysége a közrendvédelmi szolgálati ághoz képest szűkebb. Alapvetően a közlekedés rendészettel kapcsolatos rendőri feladatokat írásbeli vizsga / október 25.

10 látják el, mint például a forgalom segítése, irányítása, ellenőrzése vagy a balesetek helyszínén történő szemle megtartása. A szolgálati ág állományába tartozók egyenruhája, illetve szolgálati felszerelése bizonyos részében a fehér szín miatt, eltérést mutat a közrendvédelmi állományhoz képest. Az igazgatásrendészeti szolgálati ág jellemző feladata, a rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértési eljárások lefolytatása első fokú hatóságként. Leggyakoribbak a közlekedéssel kapcsolatos egyes szabálysértési eljárások. Feladataik közé sorolható a hatósági igazgatási jellegű, például egyes engedélyügyek elbírálása, vagy más rendészeti feladatok elvégzése. Ezek lehetnek a személy és vagyonőr igazolványok, magánnyomozói igazolványok kiadása, illetve fegyverengedélyek kiadása és ellenőrzése. A személy és objektumvédelmi szolgálati ág a jogszabály módosítás után, néhány közjogi méltóság személybiztosítását végzi, de túlnyomó részt az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos objektumok védelmét látják el. Különleges feladatuk, a hazánkba érkező állami vezetők, küldöttségek személyi biztosítása. A határrendészeti szolgálati ág törvényes feladata az országhatár őrizete, a határ védelme, a személy- és áruforgalomnak az ország területére történő ki és beléptetése. A magyar rendvédelem átszervezését megelőzően, január 1-je előtt ezeket a feladatokat a független szervezetként működő Határőrség látta el. A terrorelhárítási szolgálati ág a terrorizmust elhárító feladatkörében végzi a terrorcselekmény vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, de nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkezik. Törvényben leírt esetekben eljár a bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szemben, és ennek során megelőzési, felderítési és felszámolási feladatokat lát el. Végrehajtja a veszélyes személyek elfogását, valamint a Magyarország kiemelten védett vezetői tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el. II. A rendőrség speciális feladatait a szolgálatai látják el. A Repülőtéri rendőri szolgálat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren látja el a közrend, és közbiztonság fenntartása érdekében a szolgálati feladatait. A rendőrség Tűzszerész szolgálata javarészt a nem II. világháborúból származó robbanóanyagok és robbanószerek felkutatását és elszállítását valamint hatástalanítását végzi. Lehetőségeikhez mérten, az úgynevezett bombariadók alkalmával épületeket, gyanús csomagokat, tárgyakat vizsgálnak át. A Rendőri csapaterő szolgálat a demonstrációk, politikai és kulturális rendezvények biztosítási feladatait látja el rendőri csapaterő formájában. Sajátossága a szolgálatnak, hogy a beosztott rendőrök csak utasításra tevékenykedhetnek, egyszemélyi vezetés alatt látják el feladataikat. A rendőrségi feladatok végrehajtása érdekében, a szervezet működésének, és a rendőri munka folyamatosságának biztosítása céljából állandó vagy ideiglenes jelleggel a rendvédelmi szerv ügyelet szolgálatot működtet. Feladata, hogy kapcsolatot tartson az intézkedésre jogosult vezetőkkel, együttműködő szervekkel. Rendkívüli események esetén halaszthatatlan intézkedéseket tegyen meg, és folyamatosan tájékoztassa az intézkedésre jogosult és köteles személyeket, vezetőket. írásbeli vizsga / október 25.

11 A Védelmi igazgatási szolgálat alapvető feladata az alkotmányban meghatározott minősített időszakokban, vagy azok kialakulásának veszélye esetén az egyes rendőrségi tevékenységek tervezése, szervezése és irányítása. Bevetési szolgálat alapvető feladata a közrend, közbiztonság fenntartása a közterületeken, nyilvános helyek fokozott ellenőrzése, a szolgálat jellegéből adódó jogsértő cselekmények megelőzése és megakadályozása. A szolgálat állománya különböző, a közterületre vezényelhető rendőrökből tevődik össze. Az Állami Futárszolgálat az ország rendvédelmi szervei közötti hivatalos küldemények szállítását végzi. Bűnügyi technikai és szakértői szolgálat ellátja a bűncselekmények helyszínein, majd a nyomozások későbbi szakaszaiban a krimináltechnika ajánlása szerinti nyomkutatás, biztosítás, rögzítés feladatait, majd segítséget nyújt szakértői intézet és szakértői által a nyomok, anyagmaradványok szakértői vizsgálatában és más, kriminalisztikai jelentőséggel bíró feladatok elvégzésében. A Légirendészeti szolgálat a polgári repülés rendészeti szabályait felügyeletét. A jogszabályokban rögzített módon ellenőrzi a polgári repülés és az azzal kapcsolatos tevékenység szabályainak betartását. Ezenkívül engedélyezési tevékenységet lát el a repülések végrehajtását esetlegesen zavaró magas építmények létesítése során. A Vízirendészeti szolgálat feladata, a vízi közlekedés rendjének biztosítása, fenntartása, a bűncselekmények megelőzése. A szolgálat ellátja a halászatra, horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesítésének ellenőrzését és a vízhasználatokkal és vízi munkákkal kapcsolatos vízjogi engedélyek meglétének és az abban foglaltak betartásának ellenőrzését is. Feladata a szabad vizekben való fürdés, és azok jegén való tartózkodás, valamint környezetvédelmi szabályok betartatása. III. A rendőrség szervezeti működését biztosító szakszolgálatok közé tartozik a Gazdasági szakszolgálat, mely pénzügyi, anyagi, műszaki és információ technológiai, leginkább logisztikai jellegű feladatokat végez. A Humánigazgatási szakszolgálat személyügyi, fegyelmi kérdésekkel foglalkozik, ellátja az egészségügyi és pszichológiai, oktatási és kiképzés szervezeten belüli feladatait. A Hivatali szakszolgálat adat és titokvédelmi, a felderítő tevékenységet segítő elemzőértékelő feladatokat lát el, de ide soroljuk a rendőrség szakjogászi munkáját és média kapcsolattartását is. Az Ellenőrzési szakszolgálat feladata a magas szintű rendőri-szakmai tevékenység elvégzése érdekében a helyi, területi szervek munkájának rendszeres és folyamatos ellenőrzése. írásbeli vizsga / október 25.

12 16. Elérhető pontszám 30 pont A szabálysértést mint jogellenes cselekményt elkövetőkkel szemben, kizárólag a szabálysértésekről szóló 1999.évi LXIX törvényben megfogalmazott joghátrányokat lehet alkalmazni. A joghátrányoknak, más néven szankcióknak a rendszere kettős alakzatú. Egyrészt a törvény nevesíti a szabálysértési büntetéseket másrészt pedig a szabálysértési intézkedéseket. Magának a szabálysértési szankciók alkalmazásának a célja, a társadalom védelme érdekében annak a megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más személy a későbbiekben szabálysértést kövessen el. A szabálysértés elkövetőjével szemben csak olyan szankció alkalmazható, amelyet a konkrét szabálysértésre a törvény vagy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet leír. I. A szabálysértési büntetések az elkövetővel szemben alkalmazható súlyosabb szankciók, amelyeket a szabálysértési hatóság a társadalomra veszélyesebb, súlyosabb joghátrányt okozó cselekmények elkövetőivel szemben szab ki. A szabálysértési büntetések két fajtáját határozza meg a törvény: az elzárást illetve a pénzbírságot. Az elzárás személyi szabadságot korlátozó jellegű büntetés, és mint kiszabható joghátrányt csak olyan szabálysértés esetén lehet alkalmazni, amikor azt a törvény kifejezetten nevesíti, lehetőséget ad rá. Az elzárás büntetés mellett, a törvény vagylagosan pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi. Az elzárással is sújtható szabálysértések elkövetése miatt az eljárás lefolytatása és a büntetési kiszabása kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik. Az elzárás legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 60 nap. Fiatalkorú elkövető esetén az elzárás leghosszabb tartama 30 nap lehet, és a végrehajtás során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. Különleges szabály, hogy elzárás büntetés kiszabásának nincs helye fogyatékos személy esetén, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy esetében. A terhesség 4. hónapjától, vagy kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő esetén, továbbá fogyatékos vagy ápolást igénylő hozzátartozót gondozó esetén sem alkalmazható ez a szankció. A pénzbírság vagyoni hátrányt okozó büntetés, melyet jogszabályban meghatározott esetekben lehet az elkövetővel szemben alkalmazni. A pénzbírság legalacsonyabb összege 3000 Ft, legmagasabb összege Ft. Önkormányzati rendelet Ft-ban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. A pénzbírság meg nem fizetése esetén, azt elsősorban adók módjára kell behajtani, ha ez nem lehetséges, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Egy napi közérdekű munkának Ft felel meg, míg elzárásra történő átváltoztatás esetén 1000-tól 3000 Ft-ig terjedő összeg helyett 1 napi elzárást kell számítani, amely összességében azonban 60 napnál több nem lehet. A pénzbírság sajátos formája a helyszíni bírság, melynek legalacsonyabb összege Ft, legmagasabb összege Ft, és alkalmazására külön jogszabály jogosítja fel a rendvédelmi szerveket. írásbeli vizsga / október 25.

13 A valóságban itt csak a bírság kiszabása történik meg a helyszínen, a bírság összegének megfizetése azonban nem készpénzben, hanem az eljáró szerv tagja által átadott postai befizető utalványon történik. II. A szabálysértési intézkedések a büntetéshez képest enyhébb szankciók, amelyeket a hatóság a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények esetén vagy az elkövető egyedi személyi tulajdonságára tekintettel alkalmazhat. A járművezetéstől eltiltható az az elkövető, aki a szabálysértést engedélyhez kötött jármű vezetése szabályainak megszegésével követte el. Így például a kerékpár vezetésétől senkit nem lehet eltiltani. Az eltiltás vonatkozhat meghatározott járműkategóriára vagy járműfajára is, így például az elkövetőt el lehet tiltani kizárólag személygépkocsi vezetésétől is. Az intézkedés alkalmazásának legrövidebb időtartama 1 hónap, míg leghosszabb időtartama 1 év. Ezt az intézkedést nemcsak önállóan alkalmazhatja a hatóság, hanem pénzbírság kiszabása mellett is. A vezetői engedély visszaadásának feltételeit azonban más jogszabály írja le. Az elkobzás olyan szabálysértési intézkedés, mely tulajdonjogot korlátoz. Sajátossága, hogy akkor is lehet alkalmazni, ha az eljárás alá vont személy más okból nem vonható felelősségre. A szabálysértési törvény szerint el kell kobozni azt a dolgot, melyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az az eljárás alá vont személy tulajdona, vagy a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti. Ilyenek lehetnek a jogszabály által nevesített szúró, vágó sérülés okozására alkalmas tárgyak. Azt a dolgot is el kell kobozni, mely a szabálysértés útján jött létre, valamint az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Szintén elkobzandó az a dolog, amire nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi. Az elkobzott dolgok tulajdona az államra száll át. A szabálysértési hatóság és a bíróság az eljárás alá vont személyt akár büntetés alkalmazása mellett is kitilthatja bármelyik sportszövetség sportrendezvényről, valamint a sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. Ezt az intézkedést csak akkor lehet alkalmazni, ha a szabálysértést a sportrendezvényen való részvétellel vagy az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggésben követik el. legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb időtartama 2 év. A figyelmezetés a szabálysértési hatóság erkölcsi jellegű, rosszallást kifejező intézkedése, melyben felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől. Akkor lehet alkalmazni, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Megjegyzés: A szabálysértési törvény évi változása miatt a javítás során el kell fogadni a régi és az új szerinti válaszokat is. írásbeli vizsga / október 25.

14 17. Elérhető pontszám 20 pont A helyszínbiztosítás a rendőr olyan szolgálati feladata, amikor olyan esemény helyszínét kell lehetősége szerint eredetben megóvnia, ahol a későbbiekben további rendőri vagy más szakhatósági feladat elvégzése szükséges. A helyszínbiztosító rendőr tevékenysége magas szakmai hozzáértést igényel, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőr az a hivatalos személy, aki először találkozik az eseménnyel, és ott haladéktalanul szakszerű döntéseket kell hoznia. A helyszínbiztosításra bűncselekmény, szabálysértés, jogi felelősséget megalapozó más baleset, rendkívüli halál vagy katasztrófa helyszínén kerülhet sor. Biztosítandó helyszín lehet vagyon elleni, élet-, testi épség elleni bűncselekmény helyszíne, míg szabálysértés esetén tipikus a közúti közlekedés körébe tartozó jogsértések helyszíne. Közigazgatási hatósági eljárás keretében kell vizsgálni az üzemi vagy háztartási baleseteket, valamint a rendkívüli vagy tisztázatlan halálesetet, ugyanakkor a tényállás tisztázása érdekében szükséges az események helyszínének eredetben történő megőrzése. A helyszínre kiérkező rendőr elsődleges feladata, hogy felmérje a helyszínt és megállapítsa a szükséges intézkedéseket és azok sorrendjét. Mindenekelőtt az emberi élet mentése és védelme az elsődleges feladata, amikor elsősegélyben részesíti az esemény során megsérült személyeket, vagy segítséget nyújt a más okból rászorulóknak. Amennyiben indokolt, intézkednie kell a mentők, a társ rendvédelmi szervek, a közszolgáltatók értesítéséről, egyben intézkedik az újabb baleset vagy sérülésveszély elhárításáról. A jogsértések elkövetőit, amennyiben felismerhetők vagy tettenérés esetén a rendőr elfogja, az eseményt észlelő tanúkat visszatartja és adataikat rögzíti. Minden más illetéktelen személyt a helyszínről eltávolít. A helyszínbiztosító rendőrnek amennyiben lehetősége nyílik, a cselekmény helyszínét körbe kell határolnia, és azt lehetőségeihez képest eredeti állapotában kell megőriznie. Ennek keretében a nyomok megóvása szintén fontos feladat, hiszen azok az esemény bekövetkezésével, lefolyásával kapcsolatban információt hordoznak. A lehető legrövidebb időn belül a megbomlott közrendet helyre kell állítani, melynek részét képezheti, a forgalmi torlódások megszüntetése is. A vezetői utasítások érdekében az észlelt cselekményről jelentést kell tennie elöljárójának aki további feladatokat határozhat meg számára. Az esemény jellegére tekintettel indokolt esetben a rendőr közreműködik a társszervek tevékenységében. Lényeges feladata a helyszínbiztosító rendőrnek, hogy feljegyezze az esetleges sérülteket elszállító mentőgépkocsi rendszámát és a sérülteket ellátó orvos nevét. Előfordulhat, hogy az élet vagy testi épség nincs veszélyben, de a menekülő elkövető elfogására rögtön lehetőség nyílik. A nyomonüldözést késedelem nélkül teljesíteni kell. A helyszín megóvásáról ez esetben is gondoskodni kell, melyet rábízhat más személyre, például polgárőrre vagy magára a sértettre is. írásbeli vizsga / október 25.

15 A helyszínre kiérkező helyszíni szemlebizottság vezetőjének szóban jelentést tesz az általa elvégzett tevékenységről, a helyszín esetleges megváltoztatásáról, majd a továbbiakban az ő utasítása alapján jár el. A helyszínbiztosító feladat végeztével az elvégzett tevékenységről írásos jelentést kell készíteni. írásbeli vizsga / október 25.