BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 24. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / október 24.

3 EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. 5 pont A) c) terrorelhárító B) d) Akkor, ha a terhelt betegsége miatt nem tud az eljárási cselekményeknél jelen lenni. C) a) Magyar Honvédség D) c) elzárás E) b) állami futár 2. 4 pont A) mentesítés B) közrend C) tűzvédelem D) határrend 3. 4 pont A) önkormányzatok B) tiszthelyettesi C) intézkedési kötelezettség D) a szolgálati út Megjegyzés: Ennél a feladatnál a javítás során csak az általunk megadott helyes válaszelemek fogadhatók el, a pontatlan megnevezésekre vagy rövidítésre akkor sem adható pont, ha a válaszból kiderül, hogy a vizsgázó ismeri helyes választ pont igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis 5. 3 pont a) Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága d) Alkotmányvédelmi Hivatal g) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központ 6. 6 pont A) beavatkozás, mentés, kárelhárítás B) technikai eszközök, gépjárműtechnikai eszközök C) szervezetszerű erők, hivatásos állományúak D) bevonható erőkként E) rendőrség F) biztonsági intézkedés 1711 írásbeli vizsga 3 / október 24.

4 7. 3 pont szabálysértési elzárás pénzbírság közérdekű munka 8. 5 pont a) Országgyűlési Őrség b) Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat c) rendőrséget d) évi XXXIV. tv. e) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 9. 4 pont [a szabálysértési elzárás legrövidebb időtartama] < [az előzetes letartóztatás első elrendelésének időtartama] = [a megelőző távoltartás leghosszabb időtartama] < [a szabálysértés elévülésének leghosszabb időtartama] < [a határozatlan idejű szabadságvesztés legrövidebb időtartama] pont 5. A sérült állapotának figyelemmel kísérése, ápolása a megfelelő személynek történő átadásáig. 4. A halaszthatatlan és helyes beavatkozások fontossági sorrendnek megfelelő elvégzése. 2. A sérülés vagy betegség mibenlétének lehetőség szerinti megállapítása. 3. Segítségkérés, intézkedés a sérült kórházba szállítására. 1. A helyzet gyors és biztonságos felmérése pont A) kommunikációs szolgálati ág B) elfogás és előállítás C) őrizetbevétel D) közlekedésrendészeti intézkedés E) a helyszín biztosítása F) bilincs Megjegyzés: a D) feladat megoldásaként a helyszín biztosítása intézkedés is elfogadható pont A) GPS vagy Globális Helymeghatározó Rendszer B) mágneses elhajlás vagy mágneses azimut C) vízszintes szögek és irányok D) álláspont meghatározás / hátrametszés E) a térkép méretaránya F) az északi irány Megjegyzés: Ennél a feladatnál a javítás során minden olyan válasz elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megadott válaszokkal írásbeli vizsga 4 / október 24.

5 II. A SZÖVEGES, KIFEJTŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A vizsgázó a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a vizsgázó legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek írásbeli vizsga 5 / október 24.

6 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában írásbeli vizsga 6 / október 24.

7 pont Az idézett műből megállapítható, hogy bűncselekmény történt, így a helyszínre érkező rendőrnek helyszínbiztosítást kell végrehajtania, melynek célja, hogy a bűncselekmény helyszínét megóvjuk minden további változtatástól, ezzel biztosítva azt, hogy lehető legtöbb bizonyítási eszközt szerezhessük be. A helyszínbiztosítást végző rendőrnek a rendőrségi törvény / évi XXXIV. tv és a Szolgálati szabályzat / 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet alapján számos feladatot kell végrehajtania, így: elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak, a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, a tanúkat visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja, az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja, a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi, megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben változtatták meg, ha igen, ki és miért, a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti, az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti, feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el, nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíti, valamint a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz, és a továbbiakban az utasításai szerint tevékenykedik. Az esemény kapcsán helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, melyet a kiérkező helyszíni szemle bizottságnak kell foganatosítani. A bizottság vezetője nyomozó vagy vizsgáló, másik tagja bűnügyi technikus. Kovács őrmester nyomkövető kutyavezetőként vonható be a szemlebizottság munkájába. Már a szemle során szükség van fegyverszakértő bevonására, hiszen a bűncselekményt lőfegyverrel követték el, és igazságügyi orvosszakértőt is a helyszínre kell kérni, tekintettel arra, hogy élet elleni bűncselekmény történt. Ez utóbbiak szaktanácsadóként vesznek részt a szemlebizottság munkájában. A szemle eredményességét az időjárási körülmények, és a látási viszonyok is jelentősen befolyásolják, jelen esetben nehezítik, hiszen a bűncselekmény idején havazott, és már majdnem éjfél volt. Bár a friss hóban az elkövető nyomai is jól kivehetőek voltak, de azokat a lökésszerűen feltámadó szél gyorsan elfedheti, így azok megsemmisülhetnek. Az idézetből az is látható, hogy az események gyéren beépített területen történtek, ahol a közvilágítás is hiányos volt, így a téli, éjszakai látási viszonyok mellett csak mesterséges megvilágítást alkalmazva lehetséges a nyomok felkutatása. A műben szereplő Kovács őrmester a helyszínre érve rendelkezett a tanúk visszatartásáról, és haladéktalanul megkezdte kutyáival a tettes nyomon üldözését. Az esemény helyszínén többféle nyom is fellelhető, ezek egy részére a műben is találunk utalást. Ilyen a friss havon látható recés lábbeli nyom, valamint az a lábnyomcsapás, melyen a kutyák elindultak. A helyszínről eltűnt kalauztáska un. negatív nyom, de a bűncselekmény felderítése és bizonyítása szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ez a nyomképző fajtáját tekintve az emberi nyomok közé tartozik, nyomhordozón való ábrázolódása alapján térfogati, a nyomkeletkezés mechanizmusa szerint statikus, de lehet dinamikus is. Utóbbit nem tudjuk eldönteni a szöveg alapján. A lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény helyszínén a lövési elváltozások felkutatása és összegyűjtése is lényeges. Az áldozaton fellelhető lőpornyomok kiterjedtsége, elhelyezkedése a lövés pillanatában a tettes és az áldozat közötti távolságra utal írásbeli vizsga 7 / október 24.

8 A helyszínen fel kell kutatni a lövedék hüvelyét, mely a fegyver azonosításához is elengedhetetlen, és mely alapján a fegyver típusa is meghatározható. Amennyiben hüvely nem maradt a helyszínen az utalhat arra, hogy a tettes magával vitte ez képzett elkövetőt feltételez vagy olyan fegyverből (pl. revolverből) lőtték ki, mely a hüvelyt nem veti ki. A helyszínről hiányzó töltényhüvely szintén a negatív nyomok közé tartozna. A kilőtt töltényhüvely nem nyom, hanem tárgyi bizonyítási eszköz, mely ugyanakkor többféle nyomot is hordozhat magán, jelentősége a nyomozás szempontjából éppen ebben áll. Ilyen nyomok lehetnek a fegyveralkatrészek nyomai, melyek a fegyver működése során keletkeznek a hüvely palástján, és a csappantyún, emellett akár DNS vagy ujjnyomtöredék is maradhat vissza felületén. A DNS a nyomképző fajtáját tekintve az emberi nyomok közé tartozik, nyomhordozón való ábrázolódása alapján felületi, a nyomkeletkezés mechanizmusa szerint statikus. A hüvelypaláston visszamaradó ujjnyomtöredék az emberi nyomok közé tartozik, nyomhordozón való ábrázolódása alapján felületi, a nyomkeletkezés mechanizmusa szerint statikus pont Feladataik ellátása során a rendészeti szervek együttműködnek egymással, az egyéb állami és az önkormányzati szervekkel, a társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal és azok közösségeivel. Kiemelt szerepet tölt be a rendészeti szervek együttműködési rendszerében a Magyar Honvédség. Az együttműködés fontos eleme a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség teljesítése. Ez az együttműködés mint ahogyan a forrásban is olvasható nem öncélú, hanem hatékony megvalósításához fontos társadalmi érdek is párosul. Ez megmutatkozik a feladatok megosztásában is, mely biztosítja a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékony felhasználását, a hatásköri és illetékességi szabályok érvényre jutását. A konkrét hír a nemzeti ünnep rendezvényeinek biztosítása kapcsán fontos kiemelni, hogy nem csak a fővárosban, hanem az ország minden településén hasonló feladatokkal kell számolni a területi és helyi szerveknek, így az együttműködésből adódó kötelezettségek mindenhol hasonlóképpen jelentkeznek. A hír a főváros eseményeire szorítkozik, és kiderül belőle, hogy mely szervek vesznek részt az operatív törzs munkájában, így pl. a rendészeti szervek közül a rendőrség (BRFK, ORFK), az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Fontos szerep hárul az együttműködésben a Honvédelmi Minisztériumra, az irányítása alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, és a Magyar Honvédség különböző alakulataira is. A civil együttműködő szervezetek között a hír is kiemeli az Országos Mentőszolgálatot, a Budapesti Közlekedési Központot, valamint a Országos Meteorológiai Szolgálatot. Valamennyi szervezet képviselője részt vesz a törzs munkájában azért, hogy az ott meghozott döntéseket haladéktalanul közvetíteni tudják szervezeti egységeik irányába. A rendészeti szerveknek jogszabály írja elő a tájékoztatási kötelezettséget az önkormányzati és közigazgatási szervek vezetőinek irányába. A rendőri szervek, és azok egyes szervezeti egységei és elemei a tevékenységük során szintén kötelesek egymással együttműködni. Az együttműködés célja a hatékonyság, eredményesség, gazdaságosság minél teljesebb biztosítása a feladatok végrehajtása során. A hír alapján elmondható, hogy a rendőrség alaptevékenységébe tartozó feladatai közül a közterületek ellenőrzését, és a korlátozó rendelkezések érvényre juttatását, ezen belül a 1711 írásbeli vizsga 8 / október 24.

9 forgalomkorlátozások betartatását, a lezárt területek biztonsági ellenőrzését, forgalomirányítást, és forgalomelterelést, a tömegrendezvények közbiztonsági célú biztosítását végzi. A polgári és katonai titkosszolgálatok, valamint a Terrorelhárítási Központ eszközeikkel és személyi állományukkal részt vesznek a védett személyek pl. a köztársasági elnök részvételével zajló állami ünnepségek, valamint a nagy tömegeket vonzó rendezvények nyílt és titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel végzett biztosításában. Mindez az érintett szervezeteknek a megelőzés, felkészülés időszakában végzett tevékenységéhez tartozik. A feladatok és a résztevékenységek meghatározására tervek készülnek, melyek igyekeznek számításba venni minden lehetséges veszélyhelyzetet. A tervek alapján kerül sor valamennyi közreműködő szervezet bevont állományának az eligazítására, és felkészítésére is. Megjegyzés: a fentieken kívül minden megoldás elfogadható, melyből kiderül, hogy a vizsgázó tisztában van a rendészeti szervek funkcionális és szakmai tevékenységének összefüggéseivel, kapcsolódási pontjaival, és képes a hír alapján önálló következtetéseket levonni írásbeli vizsga 9 / október 24.