BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / május 17.

3 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. 4 pont A) c) évi CXXVIII. törvény B) b) A biztonságosság elve. C) a) ideiglenes megelőző távoltartás D) d) a tanú vallomása 2. 4 pont A) d) Felbujtó B) c) végszükség C) b) jogértelmezés D) a) tudatos gondatlanság 3. 4 pont A) őrnagy B) szolgálati igazolványának és azonosító jelvényének felmutatásával C) bevetési öltözet D) az első szolgálati beosztásba és rendfokozatba történő kinevezéssel és annak elfogadásával 4. 9 pont hamis, hamis, igaz, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, hamis 5. 3 pont A) lőfegyver B) útzár C) vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap Megjegyzés: A feladat C) részénél minden fent felsorolt eszköznek szerepelnie kell a válaszban, de csak a megadottak szerepelhetnek, és erre a részfeladatra is egy pont adható a helyes válasz esetén pont 1.: D; 2.: A; 3.: F; 4.: E; 5.: C; 6.: B 7. 5 pont a) Eredete vagy jellege szerint: társadalmi vagy civilizációs b) Időparaméterei alapján: gyors lefolyású c) Hatásintenzitása alapján: relatív d) Helye vagy kiterjedése szerint: helyi e) Tér- és időkoordinátái alapján: statikus Megjegyzés: Az a) válaszelem esetében fontos, hogy társadalmi vagy civilizációs eredetű katasztrófaként jelölje meg az eseményt a vizsgázó, ha csak közlekedési balesetként írja le, az nem elfogadható írásbeli vizsga 3 / május 17.

4 8. 6 pont a) földfelszínt b) domborzatnak c) térkép tájolása d) tájoló e) hatósági jelzés f) DT 9. 3 pont határrendészet, rendőrség, határrend pont A) a) vigilek B) c) kezdetben a poroszlók, majd a csendbiztos pont A) b) emberi testrészek nyomai, kéznyomok B) a) bőrfodorszálak vagy papilláris vonalak C) c) daktiloszkópia D) b) azonosítás E) a) beléptető rendszerek kialakításához F) b) Bűntettesek nyilvántartása pont A) irányítás B) szolgálati elöljáró C) Honvédelmi Tanács D) szolgálati út pont A) a) Rablás B) b) elkövetés módja C) 270 Ft készpénz és egy működésképtelen karóra D) a kés 1811 írásbeli vizsga 4 / május 17.

5 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza írásbeli vizsga 5 / május 17.

6 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem írásbeli vizsga 6 / május 17.

7 3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! 1811 írásbeli vizsga 7 / május 17.

8 14. Elérhető pontszám 20 pont Bekövetkezhet olyan katasztrófa, amikor az emberek életvédelmét csak óvóhelyi védelemmel lehet biztosítani. Óvóhelynek minősíthető minden olyan építmény, vagy természetes üreg, barlang, amely kellően képes a benntartózkodó embereket a külvilágtól elszigetelni, életfeltételeiket egészségkárosodás nélkül hosszabb-rövidebb ideig biztosítani. Óvóhelynek használhatók: a kifejezetten erre a célra épült, minősített védőlétesítmények, a budapesti METRO erre a célra kialakított vonalszakaszai, az úgynevezett kettősrendeltetésű, mélyépítésű garázsok, azok az épület alatti, megerősített födémű pincék, amelyek a felettük lévő épület összeomlása esetén a romok terhét elviselik, az épületektől kellő távolságra telepített, megfelelően lefedett, betonelemekkel, vagy deszkával bélelt árkok (árokóvóhelyek) a nagyátmérőjű (1,5-2 m) gőzölt betoncsövekből (ROCLA-cső) kialakított szükségóvóhelyek, a megfelelő zárószerkezettel (ajtóval) ellátható természetes üregek, tárlók, barlangok, kőzetbe vájt pincék. Az óvóhelyen tartózkodó emberek védettek minden mechanikai eredetű sérülés ellen, minősített óvóhelyen még a tiszta, szűrt levegő bejuttatása is biztosított. A minősített óvóhely ajtaja gáz- és repeszbiztos, a bejárás légzsilipen át történik. Megfelelő gyógyszer, kötszer, ivóvíz készlet van eltárolva az óvóhelyen. Az óvóhely elfoglalása után a benntartózkodók számára tilos a dohányzás, minimálisra kell csökkenteni a mozgást és a beszédet. A természetes, vagy mesterséges üregeket, pincéket, tárlókat természetesen csak korlátozott mértékben lehet úgy átalakítani, hogy eleget tegyenek az óvóhely követelményeinek. Ha megfelelő ajtószerkezettel látják el, a gyűjtőnéven: barlangóvóhelyek igen jó hatásfokú mechanikai és sugárzás elleni védelmet nyújtanak, elsősorban nukleáris balesetek és háború esetén. Épített műtárgyak (épület alatti és szabadon álló pincék, mélygarázsok) óvóhellyé alakításának egyik fontos követelménye a statikai szilárdság, amely a mechanikai védelmet garantálja. Ez abban az esetben a legjobb, ha az épületszerkezet monolit vasbeton, illetve - hagyományos, téglaépítés esetén a födém boltíves szerkezetű. Óvóhelyi védelemre az említett nukleáris veszélyhelyzet és háború esetein kívül terrorista fenyegetettség, egyes vegyi katasztrófák és nagykiterjedésű területtüzek esetén lehet szükség, vagyis minden olyan veszélyhelyzetben, amikor az emberek nagyobb csoportjait lakó-, vagy munkahelyükön kell nagy hatásfokú életvédelemben részesíteni, mivel kimenekítésükre nincs lehetőség. Az óvóhelyi védelem kialakítása a szakértelmen kívül jelentős időt, speciális eszközöket, valamint bizonyos építészeti előfeltételeket követel. Ezért fontos, hogy minden pince, mélygarázs, METRÓ-vonal, stb. létesítésekor legalább az óvóhely-funkció alapfeltételeit kialakítsák! Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor első sorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni, illetve azt, hogy mennyire van tisztában a katasztrófa elhárítás alapvető kérdésivel írásbeli vizsga 8 / május 17.

9 15. Elérhető pontszám 30 pont A forrásban szereplő MTI tudósítás alapján megállapítható, hogy Pándy András és Ágnes nevű lánya családtagjaik sérelmére emberölés bűncselekményét, illetve annak több minősített esetét valósították meg az 1980-as évek közepétől 1989-ig. Pándy András és lánya, Ágnes a gyilkosságokat társtettességben követték el, melyek többségében a férfi hajtotta végre az ölési cselekményeket, de Ágnes legalább egy esetben testvére Dániel sérelmére maga is ölt. Az öt cselekmény vonatkozásában megfigyelhető, hogy a két tettes egymás cselekményéről tudva, közösen hajtották végre a gyilkosságokat, és közösen tüntették el annak nyomait, melyből a szándékegységre következtethetünk. Ezen kívül Pándy András egy esetben önálló tettesként cselekedett Tünde nevű nevelt lánya sérelmére. A bűncselekmény nyomait is közösen tüntették el, a férfi feldarabolta a holttesteket, a lány pedig eltakarította a nyomokat, így tehát közöttük megfelelő feladatmegosztás volt. Az emberölés bűncselekményének több minősített esete is megvalósult, így a több emberen elkövetett emberölés, mivel a tettesek közösen öt, míg Pándy további egy embert, Tünde nevű lányát ölte meg. Megállapítható az előre kiterveltség is, mivel a lány vallomásából kiderül, hogy minden cselekményt előre elterveztek. Pándy, Edit nevű feleségét egy búcsúlevél megírására kényszerítette, amiben a saját és lánya eltűnésére ad magyarázatot, majd ezt követően mindkettőt megölte, és maradványaikat Ágnessel közösen eltüntette. Később az apa Ágnest vette rá másik házasságából származó gyermeke, Ágnes testvére Pándy Dániel megölésére, majd aznap annak anyját is megölték, két hét múlva pedig a családtagjait kereső Pándy Zoltánt is. Maradványaikat ugyanúgy tüntették el, mint a korábbi áldozatokét. A bűncselekmények elkövetésében az aljas indokból történő elkövetés mint motiváció szintén szerepet játszott, mivel a forrásból kiderül, hogy Pándy rendszeresen megerőszakolta lányait és nevelt lányait, sőt még fiait is szexuálisan zaklatta. Amikor ennek valamelyik hozzátartozója (pl. Tünde nevű neveltlánya) ellenszegült vagy emiatt felelősségre vonta mint Edit nevű felesége akkor megölte őket. A gyilkosságokat a külső szemlélő számára is elborzasztó módon követték el, hiszen a holttesteket feldarabolták, majd vegyszerben feloldották, a maradványokat pedig fóliába csomagolva kidobták vagy a csatornába öntötték. Ez megalapozza a különös kegyetlenséggel történő elkövetést is. Arra a forrásból nem derül ki, hogy a gyilkosság idején a megölt gyermekek betöltötték-e 14. életévüket, vagy bármilyen más okból az áldozatokat védekezésre képtelen személynek kellett-e tekinteni, így ezen minősített esetek vonatkozásában nem lehet az esetet vizsgálni. Mint ahogyan azt sem, hogy a deliktumok megvalósításában bármilyen anyagi motiváció vagy vagyonszerzési célzat szerepet játszott-e. Az viszont biztosan kizárható, hogy az áldozatok bármelyike a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy vagy hivatalos személy lett volna. Mindkét elkövető vonatkozásában vizsgálni kell azt, hogy a forrásban szereplő súlyos bűncselekményeket kóros elmeállapotban követték-e el, mert ha igen az büntethetőséget kizáró ok lehetne. Pándy Ágnes kapcsán esetleg felmerülhetne az is, hogy kényszer, illetve fenyegetés hatása alatt volt, amikor részt vett az ölési cselekmények megvalósításában, de ennek ellentmond, 1811 írásbeli vizsga 9 / május 17.

10 hogy az emberölés sorozatot legalább három-négy éven belül követték el, és csak az apja letartóztatása után egy hónappal tárta a nyomozó hatóság elé a bűncselekményeket. Megjegyzés: a vizsgázó megoldásának értékelésekor első sorban a vastagon szedett szövegrészek és az aláhúzott szakkifejezések helyes alkalmazását kell figyelembe venni, illetve azt, hogy mennyire van tisztában a büntetőjog általános részének vonatkozó ismérveivel, azokra hogyan következtet, illetve érvel. 16. Elérhető pontszám 30 pont Az elsősegélynyújtás legfontosabb alapelve: ha nem tudjuk biztosan, hogy hogyan segíthetünk, akkor inkább ne tegyünk semmit, azaz ne ártsunk! Az elsősegély olyan azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyben a sérült részesül valamely sérülése vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvos, vagy más ellátásra képes személy megérkezése előtt, mely a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítására és az állapot további romlásának feltartóztatására irányul. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Összefoglalva hármas célnak kell megfelelnie: életmentés; további egészségkárosodás megelőzése; a gyógyulás elősegítése. A méreg (toxin) olyan anyag, mely az emberi szervezetbe jutva időleges, vagy maradandó káros hatást vált ki. Alkoholmérgezés tünetei: enyhe fokú ittasság esetén megváltozik a mozdulatok összehangoltsága, nő a reakcióidő, csökken a mozdulatok pontossága, az ittasság súlyosbodásával piros arc, élénk, hadaró beszéd, élénkebb kézmozdulatok és arcmimika, hevesebb és mind összehangolatlanabb mozdulatok jelentkeznek, lazaság, oldottság érzése lesz úrrá a fogyasztón. Az alkoholszint növekedésével megemelkedik a vérnyomás, tág pupilla, szaporább pulzus jellemző. A reakcióidő és a mozdulatok lassulnak, a koncentrációképesség csökken. Súlyos részegség esetén a fogyasztónál súlyos mozgáskoordinációs zavar, nehéz beszéd, a légzés lassulása, álmosság lép fel. Ha a részegség tovább fokozódik, akkor az erős álmosságtól az eszméletvesztésig minden előfordulhat. 4,5 feletti véralkohol koncentráció esetén az állapot életveszélyesnek tekinthető. Elsősegély: Az alkohol tágítja a hajszálereket, így nő a hőleadás, azaz a bajbajutott a kihűlés veszélyének is ki van téve. Első lépés a sérült megnyugtatása, nyugalomba helyezése ültetéssel vagy lefektetéssel. Ha eszméletlen, stabil oldalfekvés vagy hasra fektetés javasolt. Fontos a légutak átjárhatóvá tétele és az ingerreakciók ellenőrzése. Ingerreakciók hiánya esetén meg kell kezdeni az újraélesztést. Kábítószerek és pszichotróp anyagok okozta mérgezések tünetei: A nyugtatók, altatók fogyasztása esetén álmosság, fáradság, aluszékonyság, lomhaság, ernyedtség, alacsony vérnyomás, pupillareflex lassulása, eufória, hányás jelentkezhet. A hallucinogének hatására érzéki csalódások lépnek fel, víziók jelentkeznek, melyek lehetnek kellemes és 1811 írásbeli vizsga 10 / május 17.

11 rémisztő hatásúak is. A fogyasztó hangulata hirtelen változik, érzelmileg nagyon labilissá válik. Jelentkezhet zavartság, paranoia, üldöztetéses víziók. Stimulánsok alkalmazásának hatására élénkség, felfokozott hangulat, a fáradtságérzet hiánya, magas vérnyomás és testhőmérséklet, szapora pulzus, verejtékezés, a pupilla tágassága jellemző, megnő a szellemi és fizikai teljesítőképesség, enyhe eufória jelentkezik. A szervezetet teljesen kimeríti, nő az agyvérzés és szívroham veszély, az éhség és szomjúságérzet hiánya miatt megnő a kiszáradás veszélye. Az elsősegélynyújtás szempontjából ezért első sorban a megvonási tünetek kezelése a legfontosabb, melyek remegés, reszketés, izomgörcsök, rángások, pánikszerű szorongás, erős szívdobogás. Az egyre jobban terjedő újtípusú pszichoaktív szerek, melyeket dizájner drogoknak nevezünk a köznyelvben, azért különösen veszélyesek, mivel összetételük folyamatosan változik hatásaik is szélsőségesen eltérőek lehetnek. Elsősegély: A szerfogyasztásra utaló tünetegyüttes sokféle lehet, így soha ne csak egykét tünet alapján következtessünk a kábítószer fogyasztásra. Bizonyos szerek rendszeres fogyasztása esetén, illetve a függőség kialakulása után a megvonási tünetek árulkodóbbak lehetnek. Mivel a szerfogyasztás a bejuttatási kapu függvényében is sokféleképpen történhet, a tünetek közt meg kell említeni az ahhoz használatos eszközöket is, mint árulkodó jelet. Ilyenek lehetnek az intravénás fogyasztáshoz használatos eszközök (fecskendők, alufólia darabok, megégett aljú kanalak, stb.), furcsán hajtogatott papír pakettek, önzáró műanyag tasakok, különféle pipák, stb. Ha a sérült eszméleténél van, legfontosabb minden esetben a kontaktus felvétele, megnyugtatása, és a mentők értesítése. Kiszáradásos tünetek esetén folyadékbevitel víz itatása szükséges. Ha lehet, akkor megnyugtató, ingerszegény környezet megteremtése. Semmilyen gyógyszert ne adjunk az egyes tünetek enyhítésére! Ha eszméletlen, akkor fontos a légutak átjárhatóvá tétele, és az ingerreakciók, a pulzus, lélegzés ellenőrzése és a stabil oldalfekvő állapotba helyezés. Amennyiben tudjuk, hogy mit fogyasztott, azt közöljük az egészségügyi személyzettel is! Nagyon fontos hogy az elsősegélynyújtás során fokozott óvatossággal járjunk el! Használjunk gumikesztyűt, és a sérülttel való fizikai érintkezés során legyünk óvatosak! 1811 írásbeli vizsga 11 / május 17.