MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK 9. hét Mezőgazdasági cserearányok Fertő Imre
Irodalom Elmélet: Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 10. fejezet Colman, D. (2009): Agriculture s Terms of Trade: Issues and Implications. Presidential Address prepared for presentation at the 27 th Conference of the International Association of Agricultural Economists, Beijing, China, August 17, 2009. Alkalmazás: Zanias, G. P. (1998). Inflation, Agricultural Prices and Economic Convergence in Greece. European Review of Agricultural Economics, 25, 19 29.
Mezőgazdasági cserearányok A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők Az árak általános szintje változásának mérése A mezőgazdasági cserearányok agrárolló Definíció Mérés Tények
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők Eddig az árváltozásokat termékszinten vizsgáltuk De a termékszintű, sokszor különböző viselkedést mutató árváltozások általános szintre aggregálása is érdekes A mezőgazdasági árak általános szintjének gazdasági és politikai következményei vannak A farmerek gazdálkodásának sikere függ a relatív áraktól A fiskális, monetáris és kereskedelempolitika is befolyásolhatja a relatív árakat
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők A mezőgazdasági árak szintjét az aggregált kereslet és kínálat alakulása határozza meg Kereskedelmi szintű kereslet P=D -1 (Q,Y) P: az élelmiszerek fogyasztói ára Q: aggregált élelmiszerfogyasztás Y: keresletre ható egyéb változók, pl. jövedelem, lakosság száma, más jószágok, szolgáltatások árai Farm szintű származtatott kereslet P A =D -1 (A, P, P B ) A: aggregált farm output P A : mezőgazdasági árindex P B : mezőgazdasági inputok árindexe P: az élelmiszerek fogyasztói ára
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők Farm-szintű kínálat A=A(P A,t-1, X) X a kínálatra ható tényezők P A,t-1 = az inputok késleltetett ára A három egyenlet segít megérteni, hogy a termelők által kapott árat sok tényező befolyásolja, amelyek részben a mezőgazdaságon belülről részben a gazdasági más szektoraiból, vagy a nemzetközi gazdaságból származnak
Az árak általános szintje változásának mérése A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások), nem szerepelnek a fogyasztói árindexben
A fogyasztási kiadások megoszlása Főcsoportok A fogyasztói árindexben A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexben Élelmiszerek 23,223 30,316 Szeszes italok, dohányáruk 9,483 6,305 Ruházkodási cikkek 4,403 2,700 Tartós fogyasztási cikkek 6,851 2,843 Háztartási energia 9,903 16,994 Egyéb cikkek, üzemanyagok a) 17,272 16,913 Szolgáltatások 28,865 23,929 Összesen 100,000 100,000 a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.
A fogyasztói árindex bázisai A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül: Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez általában hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal egy hónap alatt bekövetkezett változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat összegzi, ily módon hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást, illetve az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát az infláció gyorsuló vagy lassuló voltát
100 110 120 130 140.9.95 1 1.05 arány százalék Élelmiszerárak és fogyasztói árindex 1985 1990 1995 2000 2005 2010 év élelmiszer fái 1985 1990 1995 2000 2005 2010 év
90 100 110 120 százalék 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év fái mg.8.9 1 1.1 1.2 arány Mezőgazdasági árindex és fogyasztó árindex 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 évr
90 100 110 120.85.9.95 1 1.05 1.1 arány százalék Mezőgazdasági és élelmiszer árindex 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év élelmiszer mg 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év
Cserearányok A probléma a nemzetközi kereskedelem elméletéből származik Cserearány: Az exportárak és az importárak közötti kapcsolat Exportár- és az importárindexek aránya Ha nő a cserearány, jó az exportáló országnak Ha nagyobb egynél a cserearány az exportáló ország jobban jár
Magyarország cserearányai 150 140 130 120 110 100 90 80 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Behozatal Kivitel Cserearány-mutató
Agrárolló mezőgazdasági cserearányok Agrárolló mezőgazdasági termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe mezőgazdasági termékek termelői árindexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja Ráfordítási árindex: nem csak az ipari, hanem a mezőgazdasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza
Agrárolló Magyarországon (előző év=100) 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok, és állati termékek Összesen Mezőgazdasági ráfordítási árindex Agrárolló
Agrárolló Magyarországon (előző őv azonos időszaka=100) 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. összesen mezőgazdasági folyó termelő-felhasználásra beruházásra Agrárolló (termelőiár-index/ráfordítások árindexe)
A mezőgazdasági és az ipari árak alakulása egy növekvő gazdaságban P S 1 S 2 P i P e P m D i2 D i1 D m1 D m2 Q
Nyersanyagtermékek cserearányai Az agrárolló általánosítva Prebish Singer hipotézis: A nyersanyagtermékek relatív árai csökkennek Mivel a nyersanyagtermékek többségét a fejlődő országokban állítják elő, ezért a fejlődő országok cserearányai romlanak
Empirikus tanulmányok P-S hipotézisről 1817 1985 Emelkedő TOT a fejlődő országokban Csökkenő TOT a fejlődő országokban Nincs statisztikai kapcsolat 1817 1900 5 0 0 1900 1949 11 3 1 1950 1985 9 38 34 Forrás: Scandizzo Diakosavas (1987)
A P-S hipotézis értékelése Az empirikus vizsgálatok részben alátámasztják Miért lehet igaz? Engel-görbe Az ásványi anyagok a technológiai fejlődés miatt helyettesíthetők lettek Miért nem lehet igaz? A technikai haladás a feldolgozóiparban csökkentette az ipari termékek árát, amely inkább a fejlett országokat érintette nem a fejlődőket Az OPEC mesterségesen magasan tartja az olajárakat, amely növeli az olajtermelő országok cserearányait (fejlett és fejlődőt egyaránt)
Összefoglalás A mezőgazdasági árak előrejelzése nehéz feladat függetlenül az időtávtól és aggregációs szinttől, mert azok függnek Gazdasági tényezőktől Nem gazdasági tényezőktől mint Kormányzati döntések Időjárás Más előre nem látható események A mezőgazdasági árak ingadozása ezért inkább normának számit, mint kivételnek Ezért az élelmiszerlánc szereplői fenntartják érdeklődésüket olyan stratégiák és közpolitikák iránt, amelyek csökkentik az árkockázatokat vagy kompenzálják a bizonytalan cserearányokat