Lipusz Éva Az orosz-kínai fegyverkereskedelem a XXI. században

Lipusz Éva Az orosz-kínai fegyverkereskedelem a XXI. században Tartsd közel a barátaidat, még közelebb az ellenségeidet. 1 Szun Ce Rezümé A hidegháború vége óta a nemzetközi közösségben a multipolaritás helyeződött előtérbe. Ázsia vált az egyik legfontosabb térséggé a világban, ahol Oroszország és Kína kapcsolata egyre komolyabbá és mélyebbé válik. A sikeres együttműködésükre épülő Sanghaji Együttműködési Szervezet 2001-es megalakulásától számos új, ázsiai országgal gyarapodott. Az orosz-kínai kapcsolatban az egyik legjelentősebb terület a fegyverkereskedelem, amely világviszonylatban növekszik, ám e két hatalom között változó intenzitást mutat. A két ország fegyverkereskedelmének irányát nagyban befolyásolják a felek érdekellentétei és a kínaiak technológia másolása is. Kulcsszavak: fegyverkereskedelem, Kína, Oroszország, Sanghaji Együttműködési Szervezet Abstract Eva Lipusz The Russia-China arms trade in the XXI century Since the end of the cold war the multipolarity came to the front in the international community. Asia became one of the world s most important region, where the relation of Russia and China pass into more serious and deeper. The Shanghai Cooperation Organization is the result of their successful cooperation, since the organization s inception in 2001, it has several new asian members. The most significant field of the Russia-China relation is the arms trade, which increases all over the world, but between these powers the arms trade shows varying intensity. The conflicts of their interest and the copy of high-tech arms from China influence very strongly the direction of the common arms transfer. Key words: arms trade, China, Russia, Shanghai Cooperation Organization Bevezetés A kétpólusú világrend felbomlása óta a nemzetközi élet egyre inkább a multipolaritás irányába halad. A globális közösségben a felek hol kooperálnak, hol egymás riválisai, mikor mit kíván meg az adott helyzet és aktuális érdekeik. A világ ugyanakkor a különböző arányú függőségek helyszíne is, ahol a ma ellensége a holnap üzleti partnere elv mentén szerveződik a nemzetközi kapcsolatok rendszere. Az egymásrautaltság, a gazdasági kiszolgáltatottság, a szűkös energiaforrások kérdése azonban megfontoltságra és hosszú távú, közös stratégiák kidolgozására inti az államok vezetőit. Ennek az új, többpólusú globális rendszernek az ázsiai térségben a két legfontosabb szereplője Oroszország és Kína. A két ország kapcsolata a múlt század krónikájában fordulatokban gazdag történetként marad fenn. 1 Az idézet forrása: http://szepidezet.hu/idezetek/13421 (Letöltés dátuma: 2013.07.04.) 1

Gazdaságilag alapvetően Kína kezd a XXI századra felülkerekedni, amit Moszkva nem néz sem túlzott jókedvvel, sem pedig tétlenül. Hosszú évtizedes együttműködésük számos területre terjed ki, köztük a katonai, hadiipari kooperációra is, melyet jelen írásomban szeretnék áttekinteni az utóbbi évek eseményeinek tükrében. Az orosz-kínai viszony a Sanghaji Együttműködési Szervezet 2 A Szovjetunió elsők között ismerte el az 1949. október 1-jén létrejött Kínai Népi Köztársaságot és a későbbiekben is mindig igyekezett jó viszonyban lenni a népes szomszéddal. A gazdasági és tudományos együttműködés keretében Moszkva jelentős anyagi támogatást nyújtott Peking számára, az óvatos Kína pedig hamarosan a szovjet árucikkek egyik legfontosabb exportpiacává vált. Az ötvenes évek biztató lépései után a kétkedő távolságtartás jellemezte kapcsolatukat, ami negatív hatással volt az addig elért eredményekre is. Az 1960-as években egyes helyeken határviták generálódtak és emiatt fegyveres atrocitások történtek, máshol gazdasági projektek maradtak befejezetlenül. A felek kereskedelmüket tekintve változó intenzitással kötődtek egymáshoz, amely a hidegháborús korszak végére kezdett emelkedő tendenciát mutatni. A diplomáciai áttörést Gorbacsov 1989- es pekingi látogatása hozta meg, ami mai kifejezéssel élve elindította a két ország közötti reset folyamatát (orosz fegyvereladások, nagy kereskedelmi szerződések, jelentős tőkeáramlás.) 1991 után az új korszak egyben új alapokra is helyezte a két hatalom egymáshoz fűződő kapcsolatát. Az Oroszországi Föderáció a szuperhatalmi státusz elvesztéséből és a gazdasági összeomlásból felocsúdva próbálta újrapozícionálni magát a nemzetközi közösség színterén és stabil hátteret kívántak teremteni az orosz gazdaság számára. Ez a politikai, gazdasági és biztonsági téren bekövetkező paradigmaváltás egy gyümölcsöző együttműködés kezdetét jelentette, hiszen Ázsia két legnagyobb hatalma, a orosz medve és a kínai sárkány kettősére épült az a kezdeményezés, amely 1996. április 26-án indult útjára. Ekkor született meg Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán részvételével a Sanghaji Egyezmény. 1. számú kép: A Sanghaji Együttműködési Szervezet országainak földrajzi kiterjedése (Forrás: http://www.windowonheartland.net/p/maps_17.html, letöltés dátuma: 2013.07.05.) 2 Dr. Nagy László: A Sanghaji Együttműködési Szervezet, 2012 Felderítő Szemle, p. 5-22., in: http://www.kfh.hu/hu/letoltes/fsz/2011-3-4-2012-1.pdf, letöltés dátuma: 2013.02.15. 2

A Sanghaji Ötök néven ismertté vált csoportosulás kezdeti célja az országok határvitáinak rendezése és azok fegyvermentesítése volt. Az évente megrendezett találkozók során 1997-ben Oroszország és Kína határát demilitarizálták és kiadtak egy közös nyilatkozatot is, amely a többpólusú világról és az új világrendről szólt, már ekkor is az USA tudtára akarták hozni, hogy az a világ, amelyben az USA az egyetlen szuperhatalom, nem lehet hosszú életű. A résztvevők nagyobb mérföldkőhöz érkeztek, amikor 2001. június 15-én a Sanghaji Ötök Üzbegisztánnal kiegészülve aláírták a Sanghaji Együttműködési Szervezetről szóló megállapodást, melynek célja a felek közti barátság, jó szomszédság és együttműködés elősegítése volt. (Az alapelvekről és az intézményrendszer létrehozásáról szóló dokumentumot pedig 2002-ben írták alá Szentpétervárott.) Ez a momentum azért rendkívül fontos, főként utólag visszatekintve, hiszen ez a csoport a politikai és gazdasági területek mellett már ekkor a terrorizmus, az extrémizmus és a szeparatizmus hármas célrendszere ellen kívánt közös erővel fellépni. Csak néhány hónap telt el ezután, amikor a nyugati világ rádöbbent, milyen sebezhető is a hidegháborús korszak után fennmaradt egyetlen szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok. Ekkor a terrortámadások után meghirdetett war on terror hadjárat pozitív változásokat hozott Washington és Moszkva kapcsolatába, ezt viszont a kínaiak nem nézték jó szemmel. Az ehhez hasonló hangsúlyváltások és -eltolódások állandó jellemzői a nemzetközi politikai életnek. A SESZ-en belül a tagok bizalomerősítő intézkedésekkel, minden területre kiterjedő együttműködés kiépítésével igyekeznek felvenni a küzdelmet a közös fenyegetésekkel szemben. 3 A SESZ, mint Ázsia jelentős részét lefedő szerveződés, komoly szereplő a világ geostratégiai sakktábláján, így méltó ellenfél avagy másik hatalmi pólus a nyugati világgal, élén az USA-val szemben. Az amerikai külpolitika pedig továbbra is szeretné megtartani a globális hatalmi befolyásának mértékét, vagy amennyiben a hanyatlás meggátolhatatlan, úgy igyekszik minimalizálni a hatalmi potenciálbeli veszteségét. A hosszú távú tervezésben pedig a keletiek rendkívül sikeresek. Megfigyelhető, hogyan változik a két ország közötti viszony, a Nyugattal való kapcsolat függvényében: ha az orosz-kínai viszony kiegyensúlyozott, annak hátterében az amerikai elhidegülés áll. A két ázsiai fél szeretné ezáltal is megmutatni globális súlyát a szuperhatalommal szemben, hogy az unipoláris világból multipoláris váljon. Amennyiben az orosz-kínai relációt beárnyékolja valami, akkor az orosz-amerikai, illetve kínai-amerikai kapcsolat mérlege billen át pozitívba. Egy bizonyos, a nemzetközi egyensúly elve érvényesül, amelyben az Európai Uniónak főként akkor jut nagyobb szerep, amikor az oroszok éppen európaiságukat kívánják előtérbe helyezni. A SESZ azért is stratégiai fontosságú csoport, mert remek lehetőséget kínál mind az oroszoknak, mind a kínaiaknak hataloméhségük kielégítésére. Az oroszok a Szovjetunió összeomlásakor elveszített szuperhatalmi státuszukat szeretnék minden eszközzel visszaállítani, Kína pedig az elmúlt évtizedekben elért lenyűgöző gazdasági fejlődéséből szeretne globális vezetői szerepre törni, az ő szuperhatalmiságuknak gazdaságilag már nem sok akadálya van, ám katonailag a technológiai elsőség még valószínűleg jó néhány évigévtizedig az amerikaiaké marad. A SESZ két nagy játékosa tehát nem véletlenül talált egymásra, hanem kölcsönös stratégiai érdekeik vezérelték őket. A közöttük lévő együttműködés két fő területe is a fegyver- és energiaexportra terjed ki. Célkitűzéseit tekintve rendkívül sokszínű a SESZ működése: a kölcsönös bizalom, barátság és jószomszédi viszony erősítése; a béke, biztonság garantálása a nemzetközi konfliktusok békés rendezése által; a terrorizmus, szeparatizmus és extrémizmus elleni harc; 3 In: a SESZ hivatalos honlapja: http://www.sectsco.org, a letöltés dátuma: 2013.03.08. 3

a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem; az illegális migráció kezelése; fegyverzet-leszerelési megállapodások. Egyes nézőpontok szerint az orosz és kínai fél némileg versengve, riválisként tekintve egymásra, ahol Kína igyekszik magához ragadni a szervezetbeli vezetést. Mások pedig úgy vélik, a SESZ nem azért jött létre, hogy a két fő állam viszonyát koordinálja. Ám a SESZ katonai szegmense az együttműködés gyümölcsöző ágát jelenti, melynek keretében a tagok 2002 óta rendszeresen közös katonai gyakorlatokat, kiképzéseket tartanak. 2013 júniusában tartották a 10. közös, terrorizmus elleni gyakorlatot a kazah Shymkentben, amely tovább erősíti a SESZ országok közötti katonai kooperációt a térséget érintő biztonsági problémák kezelésében. A résztvevő államok így kellő gyakorlatot szerezhetnek a terroristák elleni hatékony fellépés és az összehangolt katonai műveletek terén. 4 A kiképzés keretében például MIG 29-es vadászrepülőgépek leszállásra kényszerítettek egy repülőgépet, amely illegálisan lépett be a kazah légtérbe, a légierő semlegesített egy terrorista csoportot, a speciális erők pedig azt demonstrálták, hogyan kell kiszabadítani a bűnözők által fogva tartott túszokat. A szimulációt közös irányítás alatt hajtották végre, ám a gyakorlat érdekessége, hogy csak a kazah, kirgiz és tádzsik fél vett részt benne katonai erejével, Kína, Oroszország és Üzbegisztán ezúttal csak megfigyelőként szerepelt. A kazah helyszín azért is fontos, hiszen ezzel a katonai gyakorlattal is próbálnak minél jobban felkészülni a 2014-es afganisztáni szövetséges erők kivonulása utáni helyzetre, amely egyelőre beláthatatlan kockázatot jelent a térség biztonságpolitikai helyzetére nézve. Egyes elemzők úgy vélik, az a tény, hogy nem az összes állandó tag vett részt a katonai gyakorlaton, azt is jelezheti, hogy az afgán probléma kezelésében nem kívánnak a későbbiek folyamán olyan aktív szerepet vállalni, mint a NATO és szövetségesei tették korábban és teszik napjainkban is. Hogy ez a megközelítés mennyire bizonyul valósnak, az hamarosan kiderül. Ám az a tény, hogy Afganisztán megfigyelői státuszt kapott a SESZ-ben 2012 folyamán arra enged következtetni, hogy a szervezet a bővítéssel is próbálja tágítani hatáskörének és felelősségének határait. 5 Védelmi fejlesztések és az orosz-kínai fegyverkereskedelem alakulása Az orosz-kínai relációban a fegyverkereskedelem már sok évtizedes múltra tekint vissza és a történelmi hangulattól függően változott annak mélysége és szélessége. A stratégiai együttműködés 90-es években létrejövő új elméleti keretei a 2000-es években teltek meg igazán tartalommal. Az orosz történelmet alapvetően a megkésettség jellemezte a transzatlanti események alakulásához képest. A világgazdaság bővüléséről és az információs forradalomról való lemaradásukat pedig szintén csak megkésve sikerült pótolniuk. A darabjaira hullott Szovjetunió romjain születő Oroszország hadiiparának, hadseregének újbóli felépítésére kényszerült. A gazdasági mélyrepülésben lévő országot az indiai és kínai megrendelések is hozzásegítették a kilábaláshoz. Másik fontos tényező, hogy a két ország egyrészt a kommunista múltjuk, másrészt az ázsiai eltérő gondolkodásmód miatt kevésbé nézik olyan szigorú szemmel a másik országában zajló politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat, mint nyugati társaik. Ám általánosságban is elmondható a nagyhatalmakról, hogy nem kizárólag a demokrácia és jogállamiság védelmezőinek számító országokat látják el fegyverszállítmányaikkal. Idő- és helyzet függvénye csupán, éppen kit sújtanak nemzetközi fegyverembargókkal. Figyelemre méltó adat, hogy 1993 és 2006 között a Kínába irányuló teljes orosz export és az innen érkező import több mint az ötszörösére nőtt. E téren is 2020 a 4 Liu Yuanhui: SCO Holds 10th Joint Military Drill, in: http://english.cri.cn/6909/2013/06/14/2561s770221.htm, a letöltés dátuma: 2013.07.10. 5 A Diminished SCO Exercises In Kazakhstan, in: http://www.eurasianet.org/node/67128, a letöltés dátuma: 2013.07.10. 4

következő mérföldkő, ekkorra ugyanis el szeretnék érni a 100 milliárd dollár értéket az oroszkínai kereskedelem volumenében. Annak ellenére, hogy a gazdasági fejlődés mértéke e két országban jelentősen megemelkedett a XXI. században, a fegyverkereskedelem gazdaságuknak csupán egy kis arányát teszi ki. (A régi hatalmi státuszára vágyó Oroszország például a világgazdaság egészének GDP arányát tekintve csak 2% körüli értéket képvisel.)a főként az energiaexport bevételekre alapozott erős Oroszország Putyin elnök ideje alatt született meg, amely vissza kívánta állítani az elveszített nagyhatalmi státuszhoz nélkülözhetetlen katonai erejét is. Szükség volt a védelmi fejlesztésekre annál inkább is, mivel a 90-es évek két orosz-csecsen háborúja jelentősen megterhelte az elavult és kevésbé felkészült, gyengébben kiképzett orosz hadsereget. Az utolsó figyelmeztetés a 2008-as grúz háború volt, ahol a Dávid és Góliát nagyságrendű harcban bár sikerült legyőzniük a csöppnyi Grúziát, ám megtapasztalták katonai erejük hiányosságait. Ám már ezt megelőzően is született egy gyökeres reform 2005-ben, amely 2006 és 2010 között határozta meg a közel egymillió fős fegyveres erő fejlesztési irányvonalát. 2006-ban jött létre az a nagyszabású fegyverkezési program, amely 2011-2020 közötti évtizedre fektette le a hadiipari jövő koncepcionális alapköveit. A hosszú távú elképzelések a 2008-as új külpolitikai koncepció, a szintén 2008-as új haderőreform, a 2009-es új Nemzeti Biztonsági Stratégia és a 2010-es új Katonai Doktrína formájában testesültek meg. Komplex haderőreformot hajtottak végre és egyre inkább jellemző a Kremlre a védelemgazdasági nyitás is, főként Franciaország (4 Mistral helikopterhordozó hajó projektje, melyből 1 db-ot megvásárolnak, 3 db pedig Oroszországban kerül legyártásra a francia-orosz technológiatranszfernek köszönhetően), Izrael (közös védelmi vállalatok) és Olaszország (Iveco IFV) felé. Védelmi költségvetésüket is jelentősen növelték Putyin 2000-es hatalomra kerülése óta, melyben szintén egyre nagyobb a haditechnikai K+F részesedése, főként a stratégiai elrettentő erők, a nagy pontosságú fegyverek, a stratégiai szállítóképesség, a légvédelmi rendszerek (S-400) és a szárazföldi erők terén. Oroszország hogy a reform eredményeit demonstrálja 2013. július közepén nagyszabású hadgyakorlatot is tartott, valamint tovább fokozza Moszkva a hosszú távú, 2020- ig tartó, átfogó katonai beruházásokat, mind szervezeti, mind infrastrukturális szinten. 6 Az orosz-kínai biztonságpolitikai és ezen belül a katonai együttműködés pedig az ázsiai és csendes-óceáni régió fellendülésének, biztonságának kulcsa lehet. Bár különböznek az ideológiájukban és a politikai rendszerükben, mégis kölcsönös tiszteletre és megértésre törekednek. A legfőbb határ menti problémákat sikeresen megoldották és az oroszok készek megnyitni Szibériát is a távol-keletiek részére. A kínai határ menti orosz lakosság körében is csökken a kínaiakkal szembeni előítélet és félelemérzet, így egyre befogadóbbnak bizonyulnak. 7 A 2013. június végi értesülések szerint Oroszország részleteket is elárult az átfogó fegyverkezési programjuk és infrastrukturális fejlesztéseik kapcsán. Százas nagyságrendben tervezik az új katonai létesítmények és különböző bázisok számát. Stratégiai célkitűzéseik között szerepel a katonai felszerelések többségének 2019-re való innovációja, 2010-re a szárazföldi rakétarendszer fejlesztése, az S-500-as légvédelmi rakétarendszer tökéletesítése, 2016-ra új korvettek átadása a haditengerészet számára mindezekre mintegy 730 milliárd dollárt szán az orosz vezetés. 8 Kína 2010-ben adta ki a legutóbbi Kínai Fehérkönyvet és az utóbbi években elért gazdasági növekedésből a katonai erejük széleskörű átalakításába kezdtek. Az ország hosszú 6 Oroszország nagy katonai beruházásba kezd, in: http://kitekinto.hu/europa/2013/06/30/oroszorszag_nagy_katonai_beruhazasba_kezd&s=hlk#.uer0cul-mhi, a letöltés dátuma: 2013.07.05. 7 Russian-Chinese Cooperation is the Key to Prosperity in the Asia-Pacific Region, in: http://russiancouncil.ru/en/inner/?id_4=1149#top, a letöltés dátuma: 2013.07.03. 8 Oroszország nagy katonai beruházásba kezd, in: http://kitekinto.hu/europa/2013/06/30/oroszorszag_nagy_katonai_beruhazasba_kezd&s=hlk#.uer0cul-mhi, a letöltés dátuma: 2013.07.05. 5

távú stratégiai céljai között szerepel a világgazdasági vezető szerep megszerzése (2030 körülre a jelenlegi trendek esetén ez meg is valósulhat), a hatalmas energiaszükségletének biztosítása, a katonai hatalmuk növelése és a sérthetetlen Kína koncepciójának érvényesítése (Tajvan bekebelezése, Tibet problémája), amelyet nem tanácsos megkérdőjelezni. Az USA számára is napjainkban egyre inkább az ázsiai kontinens kerül előtérbe, egyre több haditengerészeti bázist létesítve a térségben. Emiatt Kína fenyegetve érzi magát és a kínai gyöngysor néven haditengerészeti bázisokat hozott létre a nyugati erők ellensúlyozására, valamint nagy horderejű haditengerészeti fejlesztésbe fogott (többek között az atommeghajtású tengeralattjárók terén- Type-093, Type-094, Type-095 programok). Kína alapvetően harmonikus, jó külkapcsolatok kialakítására törekszik a nemzetközi közösségben (elsősorban a gazdasági reláció mentén), ám hosszú távú törekvéseiben nem fogadja el a jelenlegi területi kiterjedését, világhatalomként szeretne kijutni a Csendes- és/vagy az Indiaióceánra. 9 Ennek érdekében az oroszokhoz hasonlóan ők is rendkívül jelentős összeget költenek védelmi kiadásokra. Hatalmas állandó hadseregük átalakítása (több mint kétmillió fő) és a védelmi ipar fejlesztése a gyors ütemű haderőfejlesztés keretében zajlik. 2007. január 11-én műhold-megsemmisítő rakétakísérletet hajtottak végre. Prioritást jelent számukra többek között a K+F növelése (bár ezek nem elhanyagolható része külföldi fejlesztések másolása - orosz, izraeli know-how), az űrtechnika, a kiberbiztonság, a radarrendszerek, a légi utántöltés kapacitásának és kettős felhasználású technológiai eszközök fejlesztése. A kínaiak rendelkeznek emellett a világ legdinamikusabban gyarapodó ballisztikus rakétaarzenáljával, amelyekkel akár már a saját felségvizeikről is képesek elérni az USA nyugati partjait, valamint kiemelkedő még a robotrepülőgép flottájuk is. 10 Amennyiben ez a növekedési és fejlesztési ütem folytatódik, a kínai hadsereg a következő évtizedre globális szinten is ütőképes fegyveres erővel fog rendelkezni.mindezek alapján összességében az orosz katonai erő a világon a második legerősebb, a kínai pedig a harmadik helyen áll, ám a katonai kooperáció folytán a Nyugat már félő tekintettel néz a szövetségesekre. Ezért is érdemes figyelmet fordítani a SESZ-re és benne a két főszereplőre, akik a multipolárissá vált világunkban afféle kiegyenlítő szerepet játszhatnak a Kelet és Nyugat, avagy az USA, EU, Oroszország és Kína négyes viszonyrendszerében. Az együttműködés fontos, hiszen ezáltal is erősítik egymás nemzetközi presztízsét, hangsúlyozzák globális felelősségvállalásukat és támogatják egymás érdekeit a világpolitikában. (Például az ENSZ Biztonsági Tanácsában is sokszor szavaznak egyformán azonos álláspontot képviselve, illetve egyszerre élnek vétójogukkal.) Globális biztonságpolitikai elemzések előrejelzései szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség hatalmi súlya tovább fokozódik majd az elkövetkezendő évtizedekben, ami emeli majd az itteni államok stratégiai szerepét. Abban a kérdésben, hogy ezen országok együttműködése milyen intenzitással, illetve milyen területeken fejlődik a jövőben, egyelőre csak találgatásokra hagyatkozhatunk. Az azonban már most sem áll Moszkva érdekében, hogy a kínaiak túlságosan megerősödjenek katonailag, mert az erőteljesen rontaná a globális fegyverkereskedelem piacán az oroszok versenyképességét és ezt a Kreml semmiképp sem szeretné megkockáztatni. 11 A kínaiak így is rendkívül leleményesek és részletekben megvásárolt fegyverrendszereket is képesek apránként, ám mégis gyorsan lemásolni és később saját gyártmányukként feltüntetni. Az ilyen negatív tapasztalatok miatt Moszkva még elővigyázatosabb és a legújabb, legfejlettebb hadiipari technológiáit nem minden esetben 9 Egyszer fent, egyszer lent: Eltörpül-e a NATO Kína és Oroszország mellett? IX. Budapesti Közgazdasági Napok konferencia Dr. Szenes Zoltán és Dr. Nógrádi György előadása, in: http://www.youtube.com/watch?v=tnaawp7v1d4, a letöltés dátuma: 2012.12.15. 10 Rés az amerikai rakétapajzson, in: http://kitekinto.hu/amerika/2013/07/15/res_az_amerikai_raketapajzson&s=hl#.uer3gel-mhi, a letöltés dátuma: 2013.07.17. 11 Dr. Szenes Zoltán: Védelempolitika I. egyetemi kurzusának előadás anyaga 6

osztja meg Pekinggel, ellentétben például Indiával. (Az oroszok óvatossága nem újkeletű, már a múlt század közepétől is jelen volt kapcsolatukban ez a fajta kettősség.) Kína hatalmas gazdasági fejlődése bár napjainkban némi visszaesés mutatkozik és demográfiai súlya világpolitikai befolyását is növelte. Mindez ahhoz vezetett, hogy mára a SESZ-en belül is egyre inkább Pekinget tekintik a szervezet vezetőjének. Kezdetben Peking számára Moszkva jelentette a nagytestvéri támogatást, amely mára kezd megfordulni s az orosz tekintély jelentősen csorbul a kistestvér-szindróma kényszerű elviselése közben. Az oroszok szempontjából bár a Kínával folytatott fegyverkereskedelem hatalmas felvevőpiacot jelent, ám a Kína gyártotta fegyverek terjedése az orosz eszközök komoly versenytársává válik a Moszkva érdekeltségi körébe tartozó területeken. Az 1992 és 2007 közötti időszakban még Oroszország elégítette ki a kínai fegyverkereslet túlnyomó többségét (90% feletti arány). Az orosz oldalon pedig a teljes fegyverkereskedelmüknek harmadát- felét szállították Kínába a fenti időszakot tekintve. A rendszeres orosz fegyverexport megfelelő alapot nyújtott a kínai vezetés számára, hogy a saját high tech fejlesztésükhöz is felhasználják azokat. Ennek egyik példája az orosz Jak 130-as kiképző repülőgép mintájára gyártott kínai L 15-ös, egy másik pedig az orosz Szu 27SK repülőgép, ami a kínaiaknál J 11B néven került ki a piacra. Ez utóbbi kapcsán Moszkva még 2006-ban felmondta a licencszerződést, melynek értelmében Kína 200 db Szu-27SK gépet gyártott volna. Ebből csak 90 db-ot szállított le, a maradék mennyiséget saját verzióban kívánta eladni megrendelőinek. Arra is volt példa, hogy a Moszkvától vásárolt fegyverrendszer elemeit a saját fejlesztésű rendszereibe építette be, majd harmadik félnek adta el az oroszok előzetes engedélye nélkül. Ez történt a Pakisztánnak leszállított JF 17-es vadászrepülőgép kapcsán is, amelynél az orosz gyártmányú Klimov RD 93-as gázturbinát használták fel. Ugyanígy koppintották le az oroszoktól az RPG 7P harckocsi-elhárító rakétát, az Sz 300 légvédelmi rendszert, amelyek összességében már komoly veszteséget okoztak Moszkva fegyverkereskedelemből származó bevételeiben. Az oroszok versenyképességét rontja tehát, ha túlzott bizalmat szavaznak a kínaiaknak, akik még olyan országokat is hajlandóak felfegyverezni, akiket már Moszkva sem lát el, főként a Nyugatról érkező kritikák enyhítése miatt (például 2008-2009 idején az Iránnak szánt Sz-300- as légvédelmi rendszerek). 2. számú kép: A globális katonai kiadások alakulása 2003 és 2012 között 12 (Forrás: http://www.sipri.org/yearbook/2013/03 Letöltés dátuma: 2013.07.12.) 12 Az oszlopdiagram a 2003-2012 közötti időszakra vonatkozó globális katonai kiadások növekvő trendjét mutatja, amelyből kitűnik, hogy az ázsiai országok ilyen jellegű költségvetése az USA-éhoz hasonlóan dinamikusan emelkedik. 7

Az oroszok másik, belső problémája viszont a megfelelő minőség biztosítása és a fegyverszállítmányok határidőre történő szállítása, amely sok esetben rontja az ország megbízhatóságát és üzleti hitelét. A meghibásodások miatt több megrendelés, szerződés esett már kútba, például Algéria vagy India esetében. 13 Moszkva azonban nem tudja megkerülni a hatalmas déli szomszédot. Ezért az érdekellentétek tompítása miatt az együttműködés még mindig jobb megoldásnak tűnik. Hiszen így némileg ellenőrizhető marad az ellenfél, amennyiben a kínai gazdasági erőfölény, a szibériai területekre betelepülő kínaiak jelentette demográfiai nyomás, Közép-Ázsia energiakincseiért és üzleti lehetőségeiért folytatott rivalizálás miatt egymás ellenfeleiként tekintünk a két országra. 14 3. számú kép: A világ top 5 fegyverexportőre (balra) és top 5 fegyverimportőre (jobbra) 2008 és 2012 között (Forrás: http://www.sipri.org/research/armaments/transfers/measuring/atimages/market%20share%20of%20top%205%20arms%20exports.png és http://www.sipri.org/research/armaments/transfers/measuring/atimages/market%20share%20of%20top%205%20arms%20importers.png, a letöltés dátuma: 2013.07.12.) A két fenti kördiagramból kirajzolódik, hogy míg Oroszország tartja az eddigi kereskedelem volumenét, addig a kínai fegyverkereskedelem utóbbi 5 évben végbement fejlődése elképesztő ütemben haladt. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a hidegháborús korszak óta először történt tagváltás a világ hagyományos fegyvereinek öt legnagyobb exportőrének klubjában (ők bonyolítják le a világ fegyverexportjának 75%-át). Kína ugyanis a 2003 és 2007-es időszakhoz képest az elmúlt években kiszorította Nagy- Britanniát a fegyverkereskedelem piacán elért és hosszú évtizedeken át megőrzött előkelő pozíciójából. Igaz, nem jelentős a különbség, csupán 1%-nyi, de a növekedés dinamikáját tekintve az is lehetséges, hogy ez a differencia a jövőben még nagyobb lesz. 15 A legnagyobb importőrök összetételéből láthatjuk (amellett, hogy mindegyikük ázsiai ország): Kína 13 Rácz András: Az orosz fegyverexport főbb irányai és fejlődési tendenciái, Nemzet és Biztonság, 2010. december, in: http://www.nemzaetesbiztonsag.hu/kitekinto.php?id=8, a letöltés dátuma: 2013.07.08. 14 Ludvig Zsuzsa: Oroszország és Kína: A partnerség határai, Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, 80. Szám 2008. november (1-32. oldal) http://www.vki.hu/mt/mh-80.pdf, a letöltés dátuma: 2013.07.02. 15 18 Mar.: China replaces UK as world s fifth largest arms exporter, says SIPRI, in: http://www.sipri.org/media/pressreleases/2013/atlaunch, a letöltés dátuma: 2013.07.12.) 8

fegyverek iránti kereslete az elmúlt tíz év viszonylatában kereken a felére esett vissza. A legutóbbi SIPRI adatokból az is kiderül, hogy az orosz-kínai fegyverkereskedelemben a kínai teljes import terén az oroszok részesedése napjainkban is rendkívül jelentős, 69%-ot tesz ki. Őket a franciák (13%) és meglepő módon a feltörekvő ukránok (10%) követik. Ezen belül a kínai védelmi kiadások egyharmadát rakétákra, az egyötödét a légierőre költötték. 16 Az orosz adatok alapján az utóbbi években egyre csökkenő teljes fegyverexportból a legnagyobb szeletet a jelenleg fegyverimportban világelső India szerezte meg 35%-kal, Kína csak a második helyen szerepel 15%-ával, őket pedig Algéria követi (14%). Az oroszok 3 legkelendőbb áruja a légierő eszközei, a rakéták és a légvédelmi rendszerek, a kínaiak pedig a légierő eszközei, a páncélozott harceszközök és a hadihajók terén keresettek. Peking teljes fegyverexportja azonban kissé egyenlőtlenebb képet mutat, hiszen a gyártmányai 55%-a Pakisztánba ment, 8% Mianmarba, 7% Bangladesbe, a maradék 29% pedig egyéb országokba. Az is jellemző bizonyos országok esetében a kínai fegyverüzletekre, hogy cserébe nyersanyagszállítmányokkal fizetnek Pekingnek. 17 A SIPRI adatbázisa alapján a XXI. században az orosz-kínai fegyverkereskedelmi szerződések tárgyát képezték például a következők: 1996-2004 Su27 és Su30 vadászrepülőgép; 1999-2001 Sovremenny romboló; 2002, 2011 Il-76M/Candid-B szállító repülőgép; 2002-2003, majd 2012-ben Mi-8MT/Mi-17/Hip-H helikopter; 2004-ben 9M317/SA-17 Grizzly; 2005-2006 53-65 AS torpedo motor tengeralattjáróhoz; 2004-2006 Project-636E/Kilo tengeralattjáró; 2009-2010 Ka-27PL/Helix-A ASW helikopter. 18 A 2013. márciusi fejlemények szerint Kína újabb orosz fegyverimportja keretében vadászrepülőgépeket és tengeralattjárókat vásárolt. Oroszország és Kína ezzel fontos fegyverüzletet kötött, amely nagy jelentőséggel bír az ázsiai- és csendes-óceáni térség biztonságának stabilizálására. A szerződés szerint a két ország közösen fogja legyártani a 4 Lada Class tengeralattjárót, ami azután Kína tulajdonába kerül. Ezen kívül Peking 24 db Su- 35-ös vadászrepülőgépet is vásárolt Oroszországtól és együttműködnek az S-400-as nagy hatótávolságú föld-levegő rakéták, a 117S turbofan motorok, az Il-476 szállító-repülőgép és az IL-78 légi üzemanyag utántöltő repülőgépek továbbfejlesztésében is. Ez az első alkalom, hogy Kína kiemelten fontos katonai eszközt vett az oroszoktól az elmúlt 10 évben. A fejlett technológiához való hozzáférés elnyerésén kívül az ilyen fegyverek elrettentő erejük miatt is stratégiai fontosságúak a szomszédokkal való esetleges viták rendezésénél. 19 2013 márciusában találkozott az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu és a kínai elnök, Xi Jinping Moszkvában. Az országok képviselői igyekeznek félretenni a szellemi tulajdon jogok megsértése miatti kétségeket és inkább a közös fegyverüzlet jelentette kölcsönös előnyökre összpontosítanak, amely fellendíti az orosz védelmi ipart rövidtávon. 20 16 Top 5 arms importers: main sellers and types of arms, in: http://www.sipri.org/research/armaments/transfers/measuring/at-images/top%205%20importers%20- %20main%20sellers%20and%20types%20of%20arms.png, a letöltés dátuma: 2013.07.12. 17 Top 5 arms exporters: main sellers and types of arms, in: http://www.sipri.org/research/armaments/transfers/measuring/at-images/top%205%20exporters%20- %20main%20buyers%20and%20types%20of%20arms.png, a letöltés dátuma: 2013.07.12.) 18 Transfers of major conventional weapons: sorted by supplier. Deals with deliveries or orders made for year range 1991 to 2012, SIPRI Arms Transfers Database, a letöltés dátuma: 2013.07.14. 19 Harry Kazianis: China Purchasing Russian Jets and Subs?, in: http://thediplomat.com/china-power/chinapurchasing-russian-jets-and-subs/, a letöltés dátuma: 2013.07.06. 20 Vadim Savitsky: An Arms Deal That Will Benefit Russia and China, in: http://www.stratfor.com/sample/analysis/arms-deal-will-benefit-russia-and-china, a letöltés dátuma: 2013.07.06. 9

Összegzés A XXI. század előestéjén, a kétpólusú világ felbomlása utáni években Ázsia két hatalmas országa, Oroszország és Kína új alapokra helyezte kapcsolatát. A felek biztonságpolitikai, gazdasági együttműködésének a Sanghaji Együttműködési Szervezet ad intézményi keretet, amelynek egyre gyarapodó létszáma jelzi a képződmény fejlődését és a globális problémák okozta egymásra utaltságot. Az orosz medve és a kínai sárkány bár sokmindenről eltérően gondolkodik, mégis igyekeznek megtalálni azt a közös nevezőt, amelyet a biztonsági kihívások és kockázatok megoldása megkíván tőlük. A kooperáció egyik legfontosabb területe a nemzetközi fegyverkereskedelem, mely globális szinten is egyre növekvő mértéket ölt és a két fél között is rendkívül fontos kapcsolódási pont. A fegyverügyletek jövőjét nagyban befolyásolja az egyes államok saját technológiai fejlesztési sikere és gazdasági kapcsolataik, valamint politikai irányvonalaik alakulása. Az már most is nyilvánvaló, hogy Moszkva és Peking is erőteljes és átfogó védelmi strukturális átalakítások, haderőreformok és hadiipari fejlesztési programok kellős közepén jár, amelynek regionális és globális hatásai még kiszámíthatatlanok az elkövetkezendő évek, évtizedek nemzetközi közösségére. Felhasznált irodalom 1. A Diminished SCO Exercises in Kazakhstan, in: http://www.eurasianet.org/node/67128, a letöltés dátuma: 2013.07.10. 2. A SESZ hivatalos honlapja, in: http://www.sectsco.org, a letöltés dátuma: 2013.03.08. 3. Dr. NAGY László: A Sanghaji Együttműködési Szervezet, Felderítő Szemle, 2012, p.5-22., in: http://www.kfh.hu/hu/letoltes/fsz/2011-3-4-2012-1.pdf, a letöltés dátuma: 2013.02.15. 4. Dr. SZENES Zoltán Védelempolitika I. egyetemi kurzusának előadás anyaga. 5. Egyszer fent, egyszer lent: Eltörpül-e a NATO Kína és Oroszország mellett?, IX. Budapesti Közgazdasági Napok konferencia Dr. SZENES Zoltán és Dr. NÓGRÁDI György előadása, in: http://www.youtube.com/watch?v=tnaawp7v1d4, a letöltés dátuma: 2012.12.15. 6. Harry KAZIANIS: China Purchasing Russian Jets and Subs?, in: http://thediplomat.com/china-power/china-purchasing-russian-jets-and-subs/, a letöltés dátuma: 2013.07.06. 7. Liu YUANHUI: SCO Holds 10th Joint Military Drill, in: http://english.cri.cn/6909/2013/06/14/2561s770221.htm, a letöltés ideje: 2013.07.10. 8. LUDVIG Zsuzsa - Oroszország és Kína: A partnerség határai, Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, 80. Szám 2008. november, p. 1-32. oldal, in: http://www.vki.hu/mt/mh-80.pdf, a letöltés dátuma: 2013.07.02. 9. Oroszország nagy katonai beruházásba kezd, in: http://kitekinto.hu/europa/2013/06/30/oroszorszag_nagy_katonai_beruhazasba_k ezd/, a letöltés dátuma: 2013.07.05. 10. RÁCZ András: Az orosz fegyverexport főbb irányai és fejlődési tendenciái, Nemzet és Biztonság, 2010. december in: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/kitekinto.php?id=8, a letöltés dátuma: 2013.07.08. 10

11. Rés az amerikai rakétapajzson, in: http://kitekinto.hu/amerika/2013/07/15/res_az_amerikai_raketapajzson&s=hl#.u er3gel-mhi, a letöltés dátuma: 2013.07.08. 12. Russian-Chinese Cooperation is the Key to Prosperity in the Asia-Pacific Region, in: http://russiancouncil.ru/en/inner/?id_4=1149#top, a letöltés dátuma: 2013.07.03. 13. Transfers of major conventional weapons: sorted by supplier. Deals with deliveries or orders made for year range 1991 to 2012, SIPRI Arms Transfers Database, a letöltés dátuma: 2013.07.14. 14. Vadim SAVITSKY: An Arms Deal That Will Benefit Russia and China, in: http://www.stratfor.com/sample/analysis/arms-deal-will-benefit-russia-andchina, a letöltés dátuma: 2013.07.06. 15. China replaces UK as world s fifth largest arms exporter, says SIPRI http://www.sipri.org/media/pressreleases/2013/atlaunch, a letöltés dátuma: 2013.07.12. 11