Észak-Korea útja az atomhoz

Átírás

1 2012 március 05. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Több mint fél évszázada folyik az észak-koreai atomprogram, amelyet többször is felfüggesztettek, legutóbb a múlt hét közepén hajolt meg a phenjani vezetés a nagyhatalmak akarata előtt. Amerikai közlés szerint Észak-Korea hajlandó felfüggeszteni urándúsító tevékenységét, nukleáris moratóriumot hirdet és nagy hatótávolságú rakétáinak kipróbálását is szünetelteti. Az amerikai segélyek ezután a jelek szerint hamarosan indulhatnak az ázsiai országba. Victoria Nuland, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője múlt hét szerdán bejelentette: Phenjan abba is belement, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) megfigyelői 1. oldal (összes: 5)

2 ellenőrizzék az urándúsítási moratóriumot és hogy megerősíthessék, valóban működésképtelenné tették a jongbjoni nukleáris erőművet. Közölte továbbá, hogy az Egyesült Államok hajlandó élelmiszer-segélyt juttatni Észak-Koreának. A javasolt, 240 ezer tonnányi segélyszállítmány összetételéről a két fél a későbbiekben egyeztet. Ugyan ilyen egyezményeket korábban többször is kötöttek a felek, Észak-Korea valójában soha nem mondott le végleg nukleáris ambíciójáról. A döntéshozók és diplomaták most azonban optimisták a tekintetben, hogy a kommunista rezsim ezúttal valóban tiszteletben fogja tartani a nagy csinnadrattával bejelentett lépést. Phenjan hivatalosan 2002-ben jelentette be atomprogramját, majd négy évre rá fel is robbantatta első bombáját. A remetekirályság nukleáris ambíciói nem újkeletűek, egészen 1956-ig kell visszakanyarodnunk a történelemben. Ekkor Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alapítója szovjet és kínai szakértőkkel együtt azon munkálkodott, hogy országa mihamarabb nukleáris technológiára tegyen szert. 2. oldal (összes: 5)

3 Hat évet kellett várni, hogy felépüljön az első nukleáris létesítmény Phenjantól 90 kilométerre, Jongbjonban, amely 1967-ben szovjet segítséggel kezdte meg működését. A hatvanas és hetvenes években tovább folytatódtak a kísérletek, és megkezdték a nukleáris fűtőanyagok felhalmozását ben beengedték az országba a NAÜ szakértőit, akik háborítatlanul végezhették munkájukat az erőműben. Észak-Koreában csak a nyolcvanas években dördült a startpisztolyt, már ami a nukleáris fegyverek fejlesztését illeti. Phenjan 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, de ezzel egy időben kezdte el kifejleszteni nagy hatótávolságú rakétáit, majd egy újabb atomreaktort épített, amely már képes volt uránt is dúsítani. 3. oldal (összes: 5)

4 A Szovjetunió felbomlása komoly csapást jelentett a kommunista rezsim számára, nemcsak azért, mert gazdasága romokban hevert, hanem ideológiailag is elszigetelődött. A két Korea között köttetett, a félsziget atommentességét kimondó 1992-es egyezmény újra felcsillantotta a reményt, hogy Phenjan felhagy nukleáris programjával. Ez nem következett be, sőt 1993-ban az észak-koreai vezetés kilátásba helyezte, hogy felmondja az atomsorompó-egyezményt, ami majdnem katonai konfrontációt eredményezett Phenjan és Washington között. (Nixon korábbi tervéről pedig itt olvashat) 1994-ben a feszültség tapinthatóvá vált, talán ennek is köszönhető, hogy a felek végre egy asztalhoz ültek: a tárgyalás eredménye az lett, hogy Észak-Korea bejelentette, beszünteti atomprogramját, cserébe pedig olyan reaktorokat építhet, ahol csak békés célú, fegyverré át nem alakítható plutónium előállítása folyhat. Észak-Korea azonban nem tartotta be szavát: annak ellenére, hogy a remetekirályságot a kilencvenes években hol a soha nem látott áradás, hol a több millió ember halálát okozó éhínség fenyegette, folytatta nukleáris programját, amelyről ezen a héten (az utóbbi években immáron sokadszor) újfent lemondott. Nem kell jóstehetség ahhoz, ha kijelentjük: talán nem örökre. mult-kor.hu Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 4. oldal (összes: 5)

5 5. oldal (összes: 5)