Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Átírás

1 2010 október 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Simon értékelve Böske, az első Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első je Simon Böske volt, egy keszthelyi lány, akiről halálának negyvenedik évfordulója alkalmából könyv jelent meg a napokban, és akinek életét a Múlt-kor történelmi magazin nyári számában elsőként mutattuk be. Böske - akit Erzsébetként anyakönyveztek januárjában nyerte el 218 jelentkező közül az akkor először megrendezett szépségversenyen a Miss Hungária címet, alig egy hónappal később Párizsban pedig a Miss Európa díjat is kiérdemelte - mutattuk be a Múlt-kor magazin nyári számában. 1. oldal (összes: 5)

2 Életének későbbi szakaszáról, sőt halálának időpontjáról azonban alig vannak pontos adatok, ezeket is próbálta tisztáznia a Nők a Balatonért Egyesület és a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár az egykori ről készült, A Golgota virága című, többnyire fikciós elemekre épülő, Menyhei Réka által írt könyv bemutatójához kapcsolódva. Kovács Emőke történész, a siófoki Városi Könyvtár igazgatója felidézte a Múlt-korban általa közölt életrajzi adatokat, amelyek szerint Simon Sándor keszthelyi járási tiszti főorvos leányának "szépségipari" pályafutása 1925-ben kezdődött. Akkor, 15 évesen választották meg a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte január 6-án Budapesten, a Színházi Élet című lap Erzsébet körúti szerkesztőségében rendezték meg az első magyarországi szépségversenyt a párizsi Le Journal című lap kezdeményezésére. A Színházi Élet hasábjain még Márai Sándor is méltatta a verseny ifjú győztesét. 2. oldal (összes: 5)

3 A fiatal hajadon alig egy hónappal később, február 8-án már 16 nemzet lányai közt, a párizsi Miss Europa versenyen képviselte Magyarországot. A cím elnyerésével Simon Böske a két világháború közötti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak is egyfajta elégtételt szolgáltatott. Miss Europaként fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, számos diplomata és híresség, kirándulást tett a francia tengerparton, és amerikai filmajánlatot kapott. Úgy tervezték, hogy Böske Miss Europaként részt vesz az Egyesült Államokban megrendezendő Miss Universe versenyen is, de erre mégsem került sor. A Fox stúdió mindazonáltal bemutatta az öreg kontinens legszebbnek ítélt lányát. Miss Europa a verseny után egy hónappal tért haza Franciaországból, és a Keleti pályaudvaron - mint az MTI hírarchívumában ma is olvasható akkori beszámolóból tudni lehet - "ezrekre menő tömeg" üdvözölte. Simon Böskére azonban nem mindenki volt büszke, a nyiladozó szélsőséges eszmék okán - a korabeli lapok tudósítása szerint - "füttyökkel és inzultusokkal fogadta a nacionalista diákság". Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel. Hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz és posztógyároshoz, ám a házasság nem volt tartós. A válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül. A wikipédia tévesen azt írja, hogy Simon Böske férjével túlélte a holokausztot, de még a háború vége előtt, 1945-ben súlyos betegségben meghalt. A hibás közlést unokaöccse, Simon Tibor cáfolta a keszthelyi könyvbemutatón: elmondta, hogy hosszú éveken át, egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig közös lakásban élt Budapesten az egykori első vel. Tájékoztatása szerint Böske a fővárosban vészelte át a háborút, de egészsége nagyon megromlott. A fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett. Férje, Jób Dániel 1955-ben hunyt el. 3. oldal (összes: 5)

4 Arra is az unokaöccs világított rá, hogy mi is történt az szépségverseny után, miért nem folytatódott a szépen indult és kecsegtető lehetőségekkel járó karrier. Simon Böske már Párizsban kényszerűen tapasztalta, hogy kihasználják. Luxuskörülmények között lakott, gyönyörű ruhákkal halmozták el, ám hazautazása előtt kifizettették vele a szállodai költségeket. Hazatérte után viszont az egyre erősödő zsidóellenesség megnyilvánulásait volt kénytelen elviselni, így rövidesen, a személyét ért gyakori nyílt támadások miatt teljesen visszavonult. A most újra felfedezett első magyar és előtt tisztelegve a napokban emléktáblát is avattak Keszthelyen Kossuth utcai szülőháza falán. mult-kor.hu/mti Tweet 4. oldal (összes: 5)

5 (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)