A közlekedésben résztvevők viselkedése Siska Tamás szakpszichológus (tsiska@egyuttbt.hu)
A veszélyes magatartás két formája Hibázás: gyakran az információ feldolgozás sikertelensége okozza. Nem tudatos. Tudatos szabályszegés. Oka: a biztonságot nem szolgáló motivációk.
Információ felvétel-feldolgozás A cselekvés irányításának alapvető feltétele, hogy a körülöttünk lévő tárgyakról, eseményekről a valóságot tükröző információkkal rendelkezzünk. Alap: érzékelés-észlelés, amire épülnek a további feldolgozási folyamatok: figyelem, emlékezet, tanulás, gondolkodás.
Látás kiemelt jelentősége. A közlekedők számára a látás útján nyerhető információk alapvetően fontosak. A fényt a tárgyak visszaverik, átengedik vagy elnyelik.
Centrális látás a retina középpontjában, az éleslátás helyén kialakuló kép) Perifériás látás a látótér szélén elmosódott kép, a de a perifériás látás különösen érzékeny a mozgásra.
Feldolgozási folyamatok Alulról felfelé irányuló, közvetlen feldolgozás: az érzékszervek által az agynak továbbított szenzoros adatok feldolgozásán alapul. Eredménye az érzéklet, amelyet a környezeti ingerek fizikai jellemzői határoznak meg (látás esetén különböző világosságú, színű,élességű alakzatokat tartalmazó kép)
Feldolgozási folyamatok Felülről lefelé irányuló (közvetett) feldolgozás: a közvetlen érzékleti adatoknak egy olyan további feldolgozása, amelyet tudásunk, tapasztalatunk, elvárásunk irányít. A tárgyak azonosítása, felismerése lehetetlen lenne a felülről lefelé irányuló feldolgozás nélkül.
Sémák Tárgyak, személyek, események korábbi tapasztalatok alapján kialakult mentális reprezentációja. A felismerés a sémák alapján történik. A sémák előkészítik az észlelőt arra, hogy bizonyos fajta információt inkább figyelembe vegyen, mint másokat, így irányítják a figyelmet. Könnyen felismerjük azokat a tárgyakat, amelyek a sémához tartoznak. A sémák nem merev struktúrák, az újabb tapasztalatok hatására módosulnak. A sémák a hosszú távú memóriában tárolódnak.
A különböző útkategóriákhoz, csomóponti kialakításokhoz egyedi útelemek, jelzések tartozzanak, és ezek egymással ne keveredjenek. Az átmenet az egyik útkategóriából a másikba ne legyen váratlan, az útkategória váltás legyen jól jelzett. A környezet kialakítása ne hozzon létre téves elvárásokat bizonyos események bekövetkezésére. A kialakítás feleljen meg a már kialakult sémáinknak.
Figyelem Az ember információfeldolgozási kapacitása véges szelektálni kell az ingerek között. Előnyt kell biztosítani azoknak, amelyek fontosak a pillanatnyi motivált viselkedés szabályozása szempontjából, illetve azoknak, amelyek veszélyt jelezhetnek.
Kapacitáselmélet A figyelem kapacitása korlátozott. A korlátozott kapacitás oszlik meg a különböző információfeldolgozási területek között.
Szűrő elmélet Colin Cherry dichotikus hallgatási kísérletei A nem figyelt információknak nem vagyunk tudatában, és alig vagy egyáltalán nem emlékszünk rá. ( nemfigyelési vakság ) Koktélparti-helyzet Több kísérleti adat bizonyítja azt is, hogy a nem figyelt csatornán beérkező szavak is feldolgozásra kerülnek és ha ennek nem is vagyunk tudatában, befolyásolják teljesítményünket.
A figyelmet magukra vonó ingerek Intenzív ingerek: erős fény, hang. Ismételt ingerek: szaggatott hang, villogó fény Gyors vagy hirtelen változás Gyors vagy hirtelen mozgás Újszerűség Érdekes, azaz valamilyen ok miatt fontos ingerek.
Emlékezeti tárak 1. Szenzoros tár: Bemenet: az érzékszerveken keresztül beérkező minden információ Időtartam: vizuális ingereknél 0,5 sec. Auditív ingereknél: 2-3 sec.
Emlékezeti tárak 2. Rövid távú emlékezet (munkamemória) Bemenet: figyelmünket felkeltett információk, és a hosszú távú emlékezet A tárolt információ állandóan hozzáférhető Tudatosság Időtartam: 20-30 sec., a tárolás sérülékeny Megőrzés: ismétléssel Kapacitás: 7± 2 egység
Emlékezeti tárak 3. hosszú távú emlékezet Bemenet: rövid távú emlékezet Kódolás: verbális anyagoknál: jelentés Időtartam: korlátlan Kapacitás: korlátlan Felidézés során az információt a rövid távú memóriába juttatja vissza
1 4 9 1 6 2 5 3 6 4 8
Szemmozgás
Fixáció aránya VJT 90% fölött Pálya feletti táblák 50-60% Jobb oldali táblák 20% alatt,
Motiváció szerepe
1. A szabálykövető magatartás hátrányos, a szabályszegő magatartás előnyös következményekkel jár A magatartás szabályozás alapelemei: Előzmény Magatartás Következmény Az előzmény lényeges eleme a megkülönböztető vagy jelző inger, amely jelzi, hogy a magatartásnak milyen következménye lesz. A közlekedésben a jelző ingereknek nagyon sok formája alakulhat ki nem szándékos tanulási folyamatok révén.
Formalizált jelzőingerek
Szabályok A magatartási szabályok is jelzőingerek: tartalmazzák, hogy bizonyos magatartásnak milyen következményekkel járhatnak. Tilos előzni beláthatatlan útkanyarulatban Ha beláthatatlan kanyar van előtted (megkülönböztető inger) és előzöl (magatartás), összeütközhetsz a szembejövő járművel (büntető következmény).
Következmény szerepe Egy magatartás akkor ismétlődik meg, ha a következményei a cselekvő számára előnyösek (kedvezőek), és akkor gyengül, illetve szűnik meg, ha a következményei hátrányosak (kedvezőtlenek).
A szabályok betartását gyengíti, hogy a közlekedésben a szabályszegő magatartás viszonylag ritkán jár hátrányos következményekkel, sőt gyakran éppen az ellenkezője fordul elő, azaz a szabályszegő magatartás megerősítést nyer. A szabálytartó magatartás következtében létrejövő balesetmentes közlekedést természetes állapotként fogjuk fel, meglétét nem tekintjük jutalom értékűnek. A szabálytartó magatartás hátrányos következményeire érzékenyebbek vagyunk (pl. megnövekszik a menetidő, akadályozottság érzése stb.)
A szabályok betartásának növelése érdekében a rendszerben csökkenteni kell a szabályos magatartás hátrányos és növelni az előnyös következményeinek valószínűségét. csökkenteni kell a szabályszegő magatartás előnyös és növelni a hátrányos következményeinek valószínűségét.
5. A közlekedési környezet kialakítása nem segíti elő a szabály betartását Hiányoznak a veszélyre utaló természetes jelzőingerek
Kockázat kompenzáció elmélet Gerald Wilde kanadai pszichológus professzor A járművezetők elfogadnak egy bizonyos mértékű baleseti kockázatot vezetés közben, amelynek mértéke egyénenként változó. Elfogadott kockázat Észlelt baleseti kockázat Elfogadott észlelt kockázat = 0
Magatartási adaptáció A járművezető a sebesség növelésével alkalmazkodik a megjavított környezeti feltételekhez, úgy vezet, hogy előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki tudja használni, a baleseti kockázat szintje nem változik meg.
Kockázat kompenzáció hatásai Csökkenti, de nem szünteti meg a biztonság javítását célzó beavatkozások hatását. A kockázatkompenzáció bekövetkezésének valószínűsége nagyobb a jól látható beavatkozások esetében. Norvégiában egy lakott területen kívüli úton kiépítették a közvilágítást, amivel jelentősen megnövelték a belátható útszakasz hosszát. Várt balesetszám csökkenés: 80%. Tényleges: 30%.
Köszönöm a figyelmet!