ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP 1027 Budapest, Horvát u. 14-24. BESZÁMOLÓ az Országos Betétbiztosítási Alap 1999. évi gazdálkodásáról és a 2000. évi költségvetési terv Budapest, 2000. február 29.
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 8 1.1 AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP BEMUTATÁSA... 8 1.1 GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖRNYEZET... 8 1.2 AZ ALAP TAGINTÉZETEI ÉS AZOK BETÉTÁLLOMÁNYA... 9 1.2.1 A tagintézetek száma... 9 1.3.2 A biztosított betétállomány áttekintése betétfajták és tagintézeti csoportok szerint... 10 1.4 AZ ALAP KÁRTALANÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK ALAKULÁSA... 13 1.5 AZ ALAP FORRÁSAI ÉS A FORRÁSFEDEZETTSÉG VIZSGÁLATA... 14 2. AZ ALAP SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI... 16 2.1 KÖNYVVEZETÉS ÉS A BESZÁMOLÁS FORMÁJA... 16 2.2 A BESZÁMOLÓBAN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ISMERTETÉSE... 16 2.3 AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSI MÓDSZERÉNEK ISMERTETÉSE... 16 3. A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETEZÉSEK, MAGYARÁZATOK: ESZKÖZÖK... 17 3.1 AZ ESZKÖZÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE... 17 3.2 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK... 17 3.2.1 Immateriális javak... 17 3.2.2 Tárgyi eszközök... 17 3.2.3 Befektetett pénzügyi eszközök... 18 3.3 FORGÓESZKÖZÖK... 18 3.3.1 Készletek... 18 3.3.2 Követelések... 18 3.3.3 Értékpapírok... 19 3.3.4 Pénzeszközök... 20 3.4 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK... 20 4. A MÉRLEG TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ MAGYARÁZATOK: FORRÁSOK... 21 4.1 SAJÁT TŐKE MEGOSZLÁSA:... 21 4.2 CÉLTARTALÉKKÉPZÉS... 21 4.3 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ALAKULÁSA... 22 4.4 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK... 22 5. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS EGYES TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK... 23 5.1 BEVÉTELEK ALAKULÁSA... 23 5.2. AZ OBA ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI BEVÉTELEINEK BEMUTATÁSA... 24 5.3 A KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGNEMENKÉNTI ALAKULÁSÁNAK BEMUTATÁSA... 24 5.4 MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK... 25 6. A PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (CASH FLOW)... 27 7. A VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA... 27 7.1 AZ ÉRTÉKPAPÍR PORTFOLIÓ BEMUTATÁSA... 28 7.2 A VAGYONKEZELŐK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 28 7.3 AZ EREDMÉNY ALAKULÁSÁNAK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE... 29 7.4 A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, JELENTŐS FOLYAMATOK... 30 7.4.1 Követelések változása... 30 7.4.2 Kötelezettségek változása... 30 7.4.3 Bevételek és ráfordítások alakulása... 30 7.4.4 Egyéb... 31 8. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK... 31 8.1 AZ ALAP TÁJÉKOZTATÁSPOLITIKÁJA... 31 8.2 AZ ALAP DÍJPOLITIKÁJA... 32 8.4 A REALBANK RT. VÁLSÁGKEZELÉSÉVEL ÉS FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FEJLEMÉNYEK... 34 8.5 PERES ÜGYEK... 35
8.6 MUNKAÜGYI ADATOK... 36 8.7 TISZTSÉGVISELŐK JUTTATÁSAI... 37 8.8 AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEKRŐL... 37 8.9 AZ OBA NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE 1999-BEN... 38 9. AZ ALAP IGAZGATÓTANÁCSA ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOK ÉS AZOK TELJESÍTÉSE... 39 10. AZ OBA 2000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE... 39 10.1 VÁRHATÓ GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖRNYEZET... 39 10.2 AZ OBA 2000. ÉVI STRATÉGIAI CÉLJAI... 40 10.3 AZ OBA 2000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE... 42 10.4 MAGYARÁZATOK AZ 1999. ÉVI TERV ÉS TÉNY ADATOK KÖZÖTTI LÉNYEGESEBB ELTÉRÉSEKHEZ... 43 10.5 MAGYARÁZATOK AZ 1999. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV EGYES SORAIHOZ... 44 10.6 A 2000. ÉV INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVE:... 48 FÜGGELÉK... 50 Országos Betétbiztosítási Alap 3
Statisztikai számjel: 10830516-6719-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg ESZKÖZÖK (aktívák) Adatok E Ft ESZKÖZÖK 1998.12.31. 1999.12.31. A. Befektetett eszközök 38.469 29.776 I. Immateriális javak 4.816 2.420 1. Vagyoni értékű jogok 0 0 2. Szellemi termékek 4.816 2.420 3. Alapítás, átszervezés aktivált értéke 0 0 II. Tárgyi eszközök 24.658 18.387 1. Ingatlanok 0 0 2. Berendezések, felszerelések, járművek 24.658 18.387 3. Beruházások 0 0 4. Beruházásokra adott előlegek 0 0 5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök 8.995 8.969 B. Forgóeszközök 18.233.421 24.176.456 I. Készletek 17.300 17.300 1. Anyagok 0 0 2. Áruk 17.300 17.300 3. Alvállalkozói teljesítmények 0 0 4. Készletekre adott előlegek 0 0 II. Követelések 934.575 6.072.583 1. Tagintézetekkel szembeni követelések 540.842 5.616.342 a) díjkövetelések 38.364 0 b) Alapra átszállt követelések 262.073 5.320.392 c) visszterhes köt. váll. utáni díjak 240.405 295.950 2. Hitelintézetekkel szembeni egy. köv. 365.194 430.917 3. Betétesekkel szembeni követelések 0 0 4. Állammal szembeni követelések 0 0 5. Egyéb követelések 28.539 25.324 III. Értékpapírok 17.230.408 18.077.271 1. Állampapírok 17.230.408 18.077.271 2. Egyéb értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök 51.138 9.302 1. Pénztár, csekkek 360 251 2. Bankbetétek 50.778 9.051 C. Aktív időbeli elhatárolások 957.195 883.498 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 19.229.085 25.089.730 Budapest, 2000. február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 4
Statisztikai számjel: 10830516-6719-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg FORRÁSOK (passzívák) Adatok E Ft FORRÁSOK 1998.12.31. 1999.12.31. D. Saját tőke 18.310.665 21.536.606 I. Jegyzett tőke 807.017 807.267 II. Tartalék 12.932.772 17.503.648 III. Értékelési tartalék 0 0 IV. Mérleg szerinti eredmény 4.570.876 3.225.691 E. Céltartalék 860.815 3.497.069 F. Kötelezettségek 8.469 49.221 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 8.469 49.221 1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek 151 0 2. Rövid lejáratú hitelek 0 113 3. Betétesekkel szembeni kötelezettségek 0 0 4. Állammal szembeni kötelezettségek 0 0 5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 8.318 49.108 G. Passzív időbeli elhatárolások 49.136 6.834 FORRÁSOK ÖSSZESEN 19.229.085 25.089.730 Budapest, 2000. február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 5
Statisztikai számjel: 10830516-6719-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Eredménykimutatás (összköltség eljárással) Adatok E Ft Megnevezés 1998. 1999. 01. Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek 4.992.799 3.405.472 02. Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek 0 0 03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek 0 0 04. ÁPTF által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének az OBA-t megillető része 9.724 84.655 I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01+02+03+04) 5.002.523 3.490.127 II. Egyéb bevételek 127.988 5.103 Céltartalék felhasználás 801.976 860.815 III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 66.879 55.545 IV. Pénzügyi műveletek bevételei 5.091.806 5.206.733 V. Rendkívüli bevételek 27.294 0 05. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 0 11.740 06. Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 0 0 07. Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 0 0 VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (05.+06.+07.) 0 11.740 VII. Egyéb ráfordítások 330.344 99.240 Céltartalékképzés 860.815 3.497.069 VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 5.171.625 2.583.552 X. Rendkívüli ráfordítások 0 0 08. Anyag jellegű ráfordítások 16.570 19.818 09. Személyi jellegű ráfordítások 106.151 117.320 10. Értékcsökkenési leírás 13.044 12.048 11. Egyéb költségek 49.041 51.845 XI. Működési költségek (08.+09.+10.+11.) 184.806 201.031 A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+Céltartalék felhasználás+iii.+iv.+v.-vi.-vii.-céltartalékképzés -VIII.-IX.-X.-XI.) Budapest, 2000. február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató 4.570.876 3.225.691 Országos Betétbiztosítási Alap 6
Statisztikai számjel: 10830516-6719-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Cash flow-kimutatás Adatok E Ft Megnevezés 1998. 1999. I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (1-11. sorok) -4 934-38 731 1. Mérleg szerinti eredmény 4 570 876 3 225 691 2. Elszámolt amortizáció 13 044 12 048 3. Elszámolt értékvesztés 3 061 944 0 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 58 839 2 636 254 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 0 0 6. Szállítói kötelezettség változása -601 30 016 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (szállító nélkül) változása 1 100 10 736 8. Passzív időbeli elhatárolások változása 8 525-42 302 9. Vevőkövetelés változása -10 914 806 10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása -7 467 101-5 985 677 11. Aktív időbeli elhatárolások változása -240 646 73 697 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (12-13. sorok) -5 287-3 355 12. Befektetett eszközök beszerzése -7 541-6 596 13. Befektetett eszközök eladása 2 254 3 241 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás (14-17. sorok) 54 664 250 14. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) 54 664 250 15. Hitelfelvétel 0 0 16. Véglegesen kapott pénzeszköz 0 0 17. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 0 0 18. Hiteltörlesztés, -visszafizetés 0 0 19. Véglegesen átadott pénzeszköz 0 0 IV. Pénzeszközök változása (+/-I.+/-II.+/-III. sorok) 44 443-41 836 Budapest, 2000. február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 7
1. Általános rész 1.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása A gazdasági szervezet neve: Országos Betétbiztosítási Alap, röviden: OBA vagy Alap Székhelye: 1027 Budapest, Horvát utca 14-24. Alapítás módja: 1993. évi XXIV. törvény Létrejöttének időpontja: 1993. március 31. Gazdálkodási forma: Az Alap tevékenységi köre: 916 Egyéb nem nyereségérdekeltségű szerv 6719 A pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai Adószám: 10830516-2-41 Statisztikai számjel: 10830516-6719-916-01 TB törzsszám: 71882-6 igazgatótanács tagjai: Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, Magyar Bankszövetség főtitkára, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, OBA ügyvezető igazgatója, valamint állandó helyetteseik. 1.2 Gazdasági-pénzügyi környezet A beszámoló lezárásának időpontjában rendelkezésre álló adatok szerint 1999-ben a magyar gazdaság - a kedvezőtlen világgazdasági környezet (pl. az orosz és a távol-keleti gazdasági és pénzügyi válság 1999. I. félévében még érezhető utóhatása), valamint az országot sújtó természeti katasztrófák ellenére külső és belső egyensúlyi pályán maradt, és a makroszintű mutatók többségét teljesítette. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése - a KSH hivatalos tájékoztatása alapján 4,5 % volt (az 1999. évi előirányzat 4-5 % körüli bővüléssel számolt). Továbbra is igaz, hogy 1999-ben a gazdasági fejlődés motorja az export volt (13,2 %-os növekedési ütem), de egyre nagyobb Országos Betétbiztosítási Alap 8
szerep jutott a belföldi felhasználásnak (beruházás, lakossági fogyasztás) is. A beruházások - a KSH adatai alapján - 6,6 %-kal bővültek. A lakosság fogyasztása az év egészében - az 1998. évi 4 % után 4,6 %-kal nőtt, ami meghaladja a GDP növekedési ütemét. A folyó fizetési mérleg hiánya az 1998. évi 2,2 milliárd-ról 2,0 milliárd USD-ra csökkent, de ezt a hiányt a működő tőke beáramlása ellensúlyozta. A működő tőke beáramlás 1999-ben 2,7 milliárd USD-t tett ki, ami kétszerese az 1998. évinek. A költségvetés (helyi önkormányzatok nélküli) hiánya 1999. évben 420,5 milliárd Ft volt, ami a GDP 4 %-a. A beszámolási évben az infláció a tervezettnél (11 %) kedvezőbben alakult. A KSH adatai szerint a fogyasztói árindex éves átlagos növekedési üteme 1999-ben kereken 10 % volt. Ez 1998-hoz viszonyítva 4,3 százalékpontos csökkenést jelent. A háztartások nettó pénzvagyonának növekménye az 1998-as 794,7 milliárd Ft-ról 648,5 milliárd Ft-ra csökkent, a GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált évben 8 %-ról 6 %-ra mérséklődött. A megtakarítások összegének és a megtakarítási hányadnak a csökkenése a lakossági fogyasztás növekedése mellett ment végbe. A fogyasztás növekedésében szerepet játszott a csökkenő infláció, a 3-4 % közötti reálkereset növekedés, a csökkenő betéti kamatok miatt némileg mérséklődő megtakarítási hajlandóság, valamint a lakosság pozitív várakozásai a gazdaság növekedési ütemének fennmaradására és így saját jövedelme emelkedésére vonatkozóan. A kedvező kilátások mellett további motivációként említhető a korábbi években elhalasztott vásárlások pótlása is. A pozitív gazdasági folyamatoknak köszönhetően fellendült a lakossági hitelezés. A megelőző két év mérsékelt növekedése után 1999-ben 115,2 milliárd Ft-tal bővült a lakosság tartozásainak (ezen belül főleg fogyasztási hiteleinek) állománya. 1.3 Az Alap tagintézetei és azok betétállománya 1.3.1 A tagintézetek száma Az Alapnak 1998. december 31-én összesen 285 tagja volt, ebből 37 bank, 4 lakástakarékpénztár és 236 takarékszövetkezet, valamint 8 hitelszövetkezet. 1999. december 31-ére az Alap tagjainak száma 254-re csökkent a következő okokból: Az év folyamán - beolvadás és felszámolás miatt két bankkal csökkent az OBA tagbankjainak száma. (Az Európai Kereskedelmi Bank Rt. beolvadt a Citibank Budapest Rt.-be, a Realbank Rt. pedig felszámolás alá került.) Egyesülés révén 30-cal csökkent, az Eurodirect Takarékszövetkezet megalakulásával pedig 1-gyel emelkedett, végeredményben tehát 29-cel csökkent a takarékszövetkezetek száma. 1999. december 31-én összességében 254, ezen belül 35 bank, 207 takarékszövetkezet, 8 hitelszövetkezet és 4 lakástakarék pénztár tagja volt az Alapnak. Országos Betétbiztosítási Alap 9
OBA tagintézetek száma a biztosítási év végén 300 250 200 150 100 50 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1997-től lakástakarék pénztár összesen 1.3.2 A biztosított betétállomány áttekintése betétfajták és tagintézeti csoportok szerint Az 1998. év végi mérlegadatok szerint 92,6, illetve 7,4 %-os arányban osztozik a hitelintézeti megtakarításokon a kereskedelmi banki szektor, (ideértve a lakástakarék pénztárakat is) és a szövetkezeti szektor (ideértve a hitelszövetkezeteket is). Ez az arány 1998. elején 93,2, illetve 6,8 % volt. (1. sz. táblázat) Megtakarítások pénzintézet-típusok közötti megoszlása Megnevezés 1998. elején 1999. elején Állomány E Ft-ban Állomány E Ft-ban Bankok és lakástakarékpénztárak Ebből 1. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Betétek 3 536 735 585 4 158 432 229 92,8 7,2 ebből Takarékbetét 501 507 498 593 190 189 72,7 27,3 Egyéb betét 3 035 228 087 3 565 242 040 96,1 3,9 Értékpapír 384 418 182 362 292 377 93,4 6,6 Fizetendő kamat 70 809 345 80 603 553 82,6 17,4 ÖSSZESEN 3 991 963 112 4 601 328 159 92,6 7,4 Az OBA biztosítottság részaránya a hitelintézetekben lévő megtakarításokon belül összességében 68,3 %-ról közel 71 %-ra nőtt 1998. folyamán, ugyanakkor az állam által garantált állomány 10,0 %-ról mintegy 7,7 %-ra, a nem biztosított állomány pedig 21,7 %-ról 21,4 %-ra csökkent. Így a hitelintézeti körön belül a valamilyen intézményes védettséget élvező megtakarítások részaránya - az állami garanciával védett betétállomány arányának csökkenése, illetve az OBA biztosított betétállomány arányának növekedése összhatásaként - az 1998. év eleji 78,3 %-ról 78,6 %-ra növekedett. A nem biztosított megtakarítások részaránya, ha kis mértékben is, összességében csökkent, amit kizárólag a betétek utáni - az időbeli elhatárolások között nyilvántartott és még el nem számolt - kamatok Országos Betétbiztosítási Alap 10
biztosítottságának növekedése okozott; a nem biztosított/nem garantált takarékbetétek részaránya pl. 8 százalékponttal nőtt. (2. sz. táblázat) Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Megnevezés 1998. év elején 1999. év elején OBA biztosított Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált 2. sz. táblázat Nem biztosított Betétek 75,7% 11,9% 12,4% 77,1% 8,2% 14,7% ebből Takarékbetét 36,8% 38,6% 24,6% 36,1% 31,2% 32,7% Egyéb betét 82,2% 6,6% 11,2% 83,9% 4,4% 11,7% Értékpapír 4,2% 0,2% 95,6% 3,1% 0,2% 96,7% Fizetendő kamat 44,2% 7,7% 48,1% 55,6% 11,9% 32,5% ÖSSZESEN 68,3% 10,0% 21,7% 70,9% 7,7% 21,4% A megtakarítások védettség szerinti megoszlását vizsgálhatjuk szektoriálisan is. Az OBA 1999. elején a bankokban elhelyezett megtakarítások állományának 71,6 %-át, a szövetkezeti hitelintézeti szektorban lévő megtakarítások 62,4 %-át biztosította. Ez a részarány a bankszektor esetében 2,5 százalékpontos, a szövetkezeti szektor esetében 6,2 százalékpontos növekedést jelent 1998. elejéhez viszonyítva. A bankszektorban az előző évhez viszonyítva az OBA biztosítottság részaránya a takarékbetét és értékpapír állománynál csökkent, ugyanitt pedig a nem biztosított részarány jelentősen növekedett. (3. sz. táblázat) A szövetkezeti szektorban 1998-ban az OBA biztosítottság részaránya számottevően nőtt, amit alapvetően az értékpapírszerű betétállomány Hpt 88. szerinti átminősülése okozott. 1999-ben a részarány növekedés 6,2 százalékpontra esett vissza. Az OBA biztosítottság kizárólag az állami garancia rovására növekedett, a nem biztosított megtakarítások részaránya - az anonim takarékbetéteknek tulajdoníthatóan kismértékben még növekedett is. (4. sz. táblázat) Az elmúlt években az intézményesen nem védett megtakarítások állományának aránya a takarékszövetkezetekben mindig magasabb volt, mint a bankokban. Ez a különbség 1999. év elejére kiegyenlítődött. Megtakarítások védettség és hitelintézet-típus szerinti megoszlása 1999. elején Megnevezés 3. sz. táblázat Bankok és lakástakarék-pénztárak OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 78,1% 7,6% 14,3% 100,0% ebből Takarékbetét 25,7% 35,7% 38,6% 100,0% Egyéb betét 84,7% 4,0% 11,3% 100,0% Értékpapír 0,2% 0% 99,8% 100,0% Fizetendő kamat 57,4% 7,7% 34,9% 100,0% ÖSSZESEN 71,6% 7,0% 21,4% 100,0% Országos Betétbiztosítási Alap 11
Megnevezés 4. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 64,5% 16,6% 18,9% 100,0% ebből Takarékbetét 63,8% 19,2% 17,0% 100,0% Egyéb betét 65,4% 13,6% 21,1% 100,0% Értékpapír 44,4% 3,0% 52,6% 100,0% Fizetendő kamat 47,0% 36,4% 16,6% 100,0% ÖSSZESEN 62,4% 16,3% 21,3% 100,0% A megtakarítás állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 40% 20% 0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Országos Betétbiztosítási Alap 12
A takarékbetét állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% 40% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 20% 0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1.4 Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása A hitelintézeti megtakarítások intézményi védettségének (az Alap kártalanítási és az állam garanciális kötelezettségének) százalékos megoszlása 1993-99. között a következőképpen alakult: 1993-ban, a betétbiztosítás indulásának évében az Alap a megtakarítások mintegy 44 %-át biztosította, az állam garanciális kötelezettsége pedig a megtakarítások 32,5 %-ára terjedt ki. Akkor a megtakarítások mintegy 23 %-a nem élvezett semmilyen védelmet. 1999. év elején az intézményi védettség fő terhét már az OBA viselte 71 %-os részesedéssel, miközben az 1993. óta mozdulatlan betétek utáni állami garancia 8 %-ra zsugorodott, ugyanakkor a nem biztosított betétek aránya csak kis mértékben (23-ról 21%-ra) változott. Az OBA kártalanítási kötelezettségének aránya a biztosított állományon belül 45 %-ra csökkent, ami 3 százalékpontos csökkenést jelent 1998-hoz képest. Ez a csökkenés azért következett be, mert az OBA által biztosított betét-fajtákon belül megnőtt az 1 millió Ft feletti betétek, azaz a nem védett betétrészek részaránya. Ennek következtében a teljes megtakarítás állományon belül nőtt ugyan a biztosított betétfajták állománya (68 %-ról 71 %-ra emelkedett ilyen értelemben a biztosítottság foka), de az OBA kártalanítási kötelezettsége 1 százalékponttal (a hitelintézeteknél elhelyezett megtakarítás állományon belül 33 %-ról 32 %- ra) csökkent. Az OBA biztosítás és állami garancia együttes mértékét tágabban úgy is értelmezhetjük, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi keretek szerint Magyarországon a hitelintézeti rendszer zavartalan működése és a betétesek bizalmának erősítése érdekében mintegy 40 %-os kártalanítási kötelezettség áll fenn. Ebből a 32 %-os részarányú OBA-ra jutó kártalanítás fedezetét a hitelintézeti szektor állja, 8 %-ért pedig az állami költségvetés áll helyt. (5. sz. táblázat) Országos Betétbiztosítási Alap 13
Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Biztosí tási év elején 1993 1998 1999 OBA által biztosított 44,2 68,3 70,9 Állam által garantált 32,5 10,0 7,7 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 21,7 21,4 5. sz. táblázat Összesen % 100,0 100,0 100,0 Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a biztosított/garantált állományon belül (OBA esetében 1 millió Ft-os összeghatár) Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül 1993 1998 1999 1993 1998 1999 n.a *. 48,0 45,0 n.a. 32,8 31,9 100,0 100,0 100,0 32,5 10,0 7,7 0 0 0 0 0 0 - - - n.a. 42,8 39,6 n.a. = nincs adat 1.5 Az Alap forrásai és a forrásfedezettség vizsgálata Az Alap saját bevételi forrásai: a Hpt. 119. -a szerint az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, esetleg rendkívüli éves befizetés, az Alap befektetéseinek hozama, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a.) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg. 1999-ben ilyen címen 250 ezer Ft volt az Alap bevétele, az Eurodirect Takarékszövetkezet csatlakozása révén. b.) Éves díjfizetés Az éves rendszeres befizetési kötelezettség felső határát a Hpt. 121. (1) és (2) bekezdése a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezrelékében állapította meg. A biztosított betétek teljes összegét mint díjalapot - kell figyelembe venni az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségük megállapításánál. 1999. évtől lényegesen módosult az Alap díjpolitikája. A tagintézeteknek az eddigi két díjkulcs helyett betétosztályonként differenciált, a magasabb betétosztályok felé haladva degresszíven mérséklődő négy díjkulcs alapján kellett az éves díjfizetési kötelezettségüket teljesíteni. (Az Alap díjpolitikájának 1999. évi változását részletesen ismerteti a 8.2 fejezet.) A díjkulcs szerkezeti változása miatt az átlagos díjkulcs 1,8 -ről 1,07 -re, az Alap díjbevétele az 1998. évi 4,9 milliárd Ft-ról 3,4 milliárd Ft-ra csökkent. Országos Betétbiztosítási Alap 14
A díjbevétel csökkenés a bankszektorban következett be. Ennek több oka volt: az előző évek viszonylag gyors díjalap növekedési üteme lelassult. Az így kialakult díjalaphoz átlagosan alacsonyabb díjkulcs párosult; a díjalap kétharmadát adó kisbetétes ( lakossági ) hitelintézetek átlagos (súlyozott) díjkulcsa jelentős mértékben csökkent (1,9-ről 1,17 ezrelékre). Ez arra utal, hogy a kisbetétes hitelintézetek betétösszetétele is, - az 1 millió Ft-os kártalanítási összeghatárhoz viszonyítva - a magasabb összegű betétek felé tolódott el. A takarékszövetkezeteknél ellentétes folyamat játszódott le, mert a viszonylag gyors díjalap növekedés kisebb mértékű díjkulcs csökkenéssel járt. Ez azt eredményezte, hogy a díjbevétel a bázis évhez viszonyítva növekedett. A díjfizetési rendszer változtatását az OBA vagyoni helyzetének kedvező alakulása támasztotta alá. Az OBA fedezettségi mutatója - az a mutatószám, amely az Alap (állampapírban elhelyezett) vagyonát hasonlítja össze a kártalanítási kötelezettséggel - 1998. folyamán 1 %-ról 1,12 %-ra nőtt. (Az összehasonlításban az 1998. december 31-ei kötelezettség állományt és az ugyanebben az időpontban meglévő OBA vagyont hasonlítottuk össze, és ugyanígy jártunk el az 1998. eleji mutató kiszámításánál is.) A hitelintézeteknél elhelyezett betétek átlagos nagysága a vizsgált évben 31 %-kal, az 1998. év eleji 209 ezer Ft-ról, 274 ezer Ft-ra emelkedett. A normál díjfizetési kötelezettség mellett az Alap féléves rendszerességgel emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. A Díjfizetési Szabályzat alapján akkor lehet emelt díjat kivetni, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt tőke-megfelelési mutatónak, és/vagy díj, illetve díjelőleg fizetési kötelezettségének 30 napon túli késedelemmel tett eleget, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt. 121. (6) és (7) bekezdése) Emelt díjat 1999. év folyamán négy tagintézet fizetett, ami 1,2 millió Ft-tal növelte az Alap díjbevételét. A kettős védelemre tekintettel, 1999. évben is kedvezményes díjkulcs alkalmazására került sor azon takarékszövetkezetek esetében, amelyek tagjai voltak az Alappal együttműködési megállapodást kötő, megfelelő pénzügyi fedezettel rendelkező integrációs szervezetnek, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (OTIVA). A kedvezményes díj 203 takarékszövetkezetre terjedt ki, a kedvezmény pedig 80 millió Ft-tal csökkentette az Alap tárgyévi díjbevételét. Ennek ellentételezését jelenti, hogy az Alap - az érintett tagintézetekkel kapcsolatos - esetleges tehervállalásának egyharmadát az OTIVA megtérítené az Alap részére, továbbá kész az Alappal együttműködni az ellenőrzésben, megelőzésben. Országos Betétbiztosítási Alap 15
2. Az Alap számviteli politikájának fő vonásai 2.1 Könyvvezetés és a beszámolás formája A számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerint az OBA az olyan egyéb szervezetek közé tartozik, amelyek speciális könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének szabályozása a számviteli törvényben és a Hpt.-ben kapott felhatalmazás alapján a kormány feladata. 2.2 A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az Alap számviteli politikájának alapvető célja a valós eredmény megbízható kimutatása, illetve ennek számviteli alátámasztása. Az 1999. évi mérleg készítésének időpontja 2000. február 29. Az Alap által alkalmazott főbb értékelési eljárások a következők: A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket beszerzési költségükön szerepeltetjük a mérlegben, csökkentve azt a számviteli törvény 37-39. szerint elszámolt leírásokkal (értékcsökkenéssel). A kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot a beszerzéskor ráfordításként könyveljük el. Az OBA által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, az OBA-ra átszállt követelések összege után - a felszámoló tájékoztatása alapján - céltartalékot képeztünk a követelés várhatóan meg nem térülő összegére. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történt. 2.3 Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése Az immateriális javak esetében az értékelés alapja a beszerzési ár. A terv szerinti értékcsökkenést a szoftvereknél a várható használati idő függvényében számoljuk el, melyet ez esetben - figyelembe véve ezen termékek gyors avulását - 3 évben határozunk meg. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja a bruttó (általános forgalmi adós) beszerzési költség, és amortizációjukat az adótörvényben szereplő leírási kulcsok alkalmazásával számoljuk el. Országos Betétbiztosítási Alap 16
3. A mérleg és az eredmény-kimutatás tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele Az eszközállomány összetételének előző évhez viszonyított változásait a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés 1998. 12. 31. (E Ft) 1999. 12. 31. (E Ft) 1999/1998 (%) Immateriális javak 4 816 2 420 50,2% Tárgyi eszközök 24 658 18 387 74,6% Befektetett pénzügyi eszközök 8 995 8 969 99,7% Befektetett eszközök összesen: 38 469 29 776 77,4% Készletek 17 300 17 300 100,0% Követelések 934 575 6 072 583 649,8% Értékpapírok 17 230 408 18 077 271 104,9% Pénzeszközök 51 138 9 302 18,2% Forgóeszközök együtt: 18 233 421 24 176 456 132,6% Aktív időbeli elhatárolások: 957 195 883 498 92,3% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 19 229 085 25 089 730 130,5% Az egyes eszközcsoportok változásait a következőkben elemezzük. 3.2 Befektetett eszközök 3.2.1 Immateriális javak A szellemi termékek (szoftverek) állománya a felére csökkent, ennek oka, hogy új beszerzés alig volt, a meglévő állomány pedig nagy mértékben amortizálódott. 3.2.2 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök állománya egynegyedével csökkent, aminek magyarázata szintén a viszonylag csekély mértékű új beszerzés, és a beszerzések háromszoros értékét kitevő értékcsökkenés volt. Az alábbi táblázat az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának változásait mutatja be: Országos Betétbiztosítási Alap 17
Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástábla BRUTTÓ ÉRTÉK: Immateriális Tárgyi eszközök Összesen javak Nyitó 14.769 47.479 62.248 Növekedés 104 3.118 3.222 Csökkenés 0 282 282 Záró 14.873 50.315 65.188 KUMMULÁLT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Nyitó 9.953 22.821 32.774 Növekedés 2.499 9.375 11.874 Csökkenés 0 268 268 Záró 12.452 31.928 44.380 NETTÓ ÉRTÉK: Nyitó 4.816 24.658 29.474 Növekedés -2.395-6.257-8.652 Csökkenés 0 14 14 Záró 2.421 18.387 20.808 A táblázatból láthatjuk, hogy az értékcsökkenés növekedése mindkét eszközcsoport esetében meghaladta a beszerzések összegét, így összességében a mérlegben szereplő értékük csökkent. Az Alap 174 E Ft értékben szerzett be 30 E Ft alatti értékű immateriális javakat és tárgyi eszközöket, melyek azonnal leírásra kerültek. 3.2.3 Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között a munkavállalóknak nyújtott kamatos és kamatmentes kölcsönök hosszúlejáratú állománya szerepel, melynek összege az előző évhez képest alig változott. Itt jegyezzük meg, hogy a Realbank Rt.-ben meglévő tulajdonrészünket reprezentáló - 3.061.944 Ft beszerzési értékű - részesedés könyv szerinti értéke nulla. 3.3 Forgóeszközök 3.3.1 Készletek A mérlegben az áruk soron az előző évihez hasonlóan az Iparbankház válságkezelése nyomán az OBA tulajdonába jutott egri ingatlan szerepel 17.200 E Ft-os értéken, továbbá egy ugyancsak eladásra szánt üdülési jog 100 E Ft-os értéken. 3.3.2 Követelések A követeléseink megoszlását és annak az előző évivel való összehasonlítását - szemlélteti a következő táblázat. Országos Betétbiztosítási Alap 18
Sorszám Követelések 1998. 12. 31. (E Ft) 1999. 12. 31. (E Ft) 1999/1998 (%) 1. Díjkövetelések 38 364 0 0% 2. Alapra átszállt követelések 262 073 5 320 392 2030% 3. Visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak 240 405 295 950 123% 4. Tagintézetekkel szembeni összes követelés (1+2+3) 540 842 5 616 342 1038% 5. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések 365 194 430 917 118% 6. Egyéb követelések 28 539 25 324 89% 7. Követelések összesen (4+5+6) 934 575 6 072 583 650% Mint látható, az előző évivel ellentétben a tárgyévben a mérleg fordulónapján nem volt áthúzódó díjkövetelésünk egyik tagintézetünkkel szemben sem. Az Alapra átszállt követelések állománya több, mint húszszorosára nőtt, ami teljes egészében a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetésének a következménye. A korábbi években keletkezett követeléseink - a Heves és Vidéke Takarékszövetkezetnél befagyott betétek kifizetése és az Iparbankház Rt.-nél teljesített betétkifizetések miatti követelések változatlanul szerepelnek ezen a mérlegsoron, mivel leírásukra a felszámolási eljárások lezáratlansága következtében továbbra sem volt lehetőségünk. A tagintézetekkel szembeni visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak összegében az Iparbankház Rt.-vel szemben a meg nem fizetett hiteltartozás után kiszámlázott díjak szerepelnek. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelésünk 18 %-kal nőtt az előző évhez képest, a növekedésből 58.181 E Ft a Realbank Rt. felszámolójának benyújtott, a befagyott betétek kifizetésével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét tartalmazza, megtérülése a felszámolásban elfoglalt kedvezőtlen kielégítési sorrend figyelembe vételével csak részlegesen várható. Szintén itt tartjuk nyilván a betétkifizetéssel megbízott hitelintézetnél lévő számlánkat 23.042 E Ft értékben. Az egyéb követelés állománya csökkent, összege a tárgyévben 25.324 E Ft. Ennek összetétele: 10.620 E Ft vevőkövetelés, 8.018 E Ft az Iparbankház által az OBA-ra engedményezett és még a mérleg zárónapjáig nem értékesített követelés, 3.332 E Ft az MNB-vel szemben az Iparbankház felszámolása következtében fennálló követelés, 2.491 E Ft összegben a dolgozóknak nyújtott kamatmentes és kamatos lakáskölcsönök éven belül esedékes része és munkabérelőleg, továbbá 863 E Ft egyéb követelés. 3.3.3 Értékpapírok Az OBA a tulajdonában lévő értékpapírokat a forgóeszközök között, az előírás szerint beszerzési értéken tartja nyilván. A tárgyévben az értékpapírok állománya 18.077.271 E Ft, az előző évihez képest 5 %-kal nőtt. A korábbi években tapasztalt dinamikus növekedés elmaradása annak következménye, hogy a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetésére a portfolióból ki kellett vonni hozzávetőleg 5 milliárd Ft összegű tőkét. Országos Betétbiztosítási Alap 19
3.3.4 Pénzeszközök A mérleg fordulónapján 9.302 E Ft összegű pénzeszközzel rendelkeztünk, melyből a házipénztárban 251 E Ft, bankszámláinkon pedig összesen 9.051 E Ft volt. 3.4 Aktív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolás 1999. évben 883.498 E Ft, melynek megoszlása a következő: Megnevezés Összeg (E Ft) 2000. évet terhelő, költség és ráfordítás 9.921 ÁPTF bírság OBA-t illető, 2000-ben befolyt része 256 Kölcsön- és betéti kamatok 686 Állampapírok kamatának elhatárolása 872.635 Összesen: 883.498 Az aktív időbeli elhatárolás állománya az előző évhez képest 8 %-kal csökkent, melynek elsődleges oka az állampapírok kamatainak csökkenése. Országos Betétbiztosítási Alap 20
4. A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő források előző évhez viszonyított változását az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés 1998.12.31. (E Ft) 1999.12.31. (E Ft) 1999/1998 (%) Saját tőke 18 310 665 21 536 606 118% Céltartalék 860 815 3 497 069 406% Kötelezettségek 8 469 49 221 581% Passzív időbeli elhatárolások 49 136 6 834 14% FORRÁSOK ÖSSZESEN 19 229 085 25 089 730 130% 4.1 Saját tőke megoszlása: A forrásokon belül a saját tőke megoszlása eredet szerint a következő volt: (Adatok E Ft-ban) Saját tőke fajtája 1998. 1999. 1999/1998 (%) Jegyzett tőke 807 017 807 267 100% Tartalék 12 932 772 17 503 648 135% Értékelési tartalék 0 0 0% Mérleg szerinti eredmény 4 570 876 3 225 691 71% Saját tőke 18 310 665 21 536 606 118% A tartalék állománya az előző évi mérleg szerinti eredmény következtében nőtt 35 %-kal. A mérleg szerinti eredmény 30 %-kal csökkent, melynek okát a 7.3 fejezetben elemezzük. 4.2 Céltartalékképzés 1999-ben összesen 3.497.069 E Ft értékben képeztünk céltartalékot. Ebből 3.495.428 E Ft-ot tesz ki a betét-kifizetési veszteségekre képzett céltartalék. Az egyéb célú céltartalékon belül (1.641 E Ft) 760 E Ft összegben két, Iparbank Rt.-től átvett engedményezett követelésre, továbbá 881 E Ft értékben két peresített követelésre képeztünk céltartalékot. Országos Betétbiztosítási Alap 21
4.3 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Hosszú lejáratú kötelezettségünk nincs. A rövid lejáratú kötelezettségeink értéke összesen 49.221 E Ft, ebből 113 E Ft egy VISA kártyaszámlával kapcsolatos rövid lejáratú hitel, 49.108 E Ft pedig egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Ezen belül legnagyobb részt, 30.455 E Ft-ot képvisel a szállítókkal szemben fennálló, következő évre áthúzódó fizetési kötelezettség. Ez utóbbi zömében a vagyonkezelőknek fizetendő portfoliókezelési díjakból áll, melyeket az éves elszámolás után egyenlítettünk ki. A decemberi munkabérek utáni, januárban esedékes adó- és járulékkötelezettségek 8.140 E Ft-os összegén kívül a betétkifizetéssel megbízott hitelintézetnél vezetett számlánkon lévő egyenlegből a hitelintézet által tévesen jóváírt, tehát részükre visszajáró összeg szerepel 10.513 E Ft értékben. 4.4 Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolás 6.834 E Ft, a 2000. évben kifizetésre kerülő, de valójában 1999. évet terhelő költségekből áll, mint például a vezetői prémiumok és járulékaik, az éves könyvvizsgálat díja, a belső ellenőrzés díja. Országos Betétbiztosítási Alap 22
5. Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések Az eredmény-kimutatásban felsorolt bevételek megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés 1998. (E Ft) 1999. (E Ft) 1999/1998 (%) Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek 4 992 799 3 405 472 68% Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek ÁPTF által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének az OBA-t megillető része 0 0 0% 0 0 0% 9 724 84 655 871% Betétbiztosításból eredő bevételek 5 002 523 3 490 127 70% Egyéb bevételek 127 988 5 103 4% Céltartalék felhasználás 801 976 860 815 107% Nem betétbiztosításból eredő bevételek 66 879 55 545 83% Pénzügyi műveletek bevételei 5 091 806 5 206 733 102% Rendkívüli bevételek 27 294 0 0% ÖSSZESEN 11 118 466 9 618 323 87% 5.1 Bevételek alakulása A tárgyévben a díjbevételek több, mint 30 %-kal elmaradtak az elmúlt évitől, aminek oka a díjkulcs átlagának csökkenése volt. Ez a több, mint másfél milliárd Ft kieső bevétel a mérleg szerinti eredmény markáns csökkenésének fő oka. A tárgyévi biztosítási díjat valamennyi tagintézet hiánytalanul megfizette. (A tárgyévben befizetett díjak összegét tagintézetenként a függelék tartalmazza.) Összességében elmondható, hogy tovább javult a díjfizetési fegyelem, ennek következtében a tárgyévben csekély, 62 E Ft késedelmes díjfizetés miatti kamatbevételünk volt. Az ÁPTF bírságok OBA-t megillető része ugyanakkor több, mint nyolcszorosára nőtt. Ezen bevételi forrás jelentős növekedése összefüggésben lehet az ÁPTF-nek a Hpt. előírásait megszegő hitelintézetekkel szembeni szigorú és következetes fellépésével. Az egyéb bevételek jelentősen lecsökkentek, 96 %-kal alacsonyabb értéket mutatnak, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy míg 1998-ban az Iparbankház Rt.-től átvett tárgyi eszközökből még nagyértékű ingatlanokkal rendelkeztünk, és ezeket értékesítettük, addig 1999-ben ez a bevételi forrás elapadt. Országos Betétbiztosítási Alap 23
A céltartalék felhasználás összege azonos az előző évben megképzett céltartalékkal, nagyságrendje hasonló a tavalyi felhasználáshoz. A nem betétbiztosításból eredő bevételek között az Iparbankház Rt.-nek tartozása után kiszámlázott kamatot könyveltük, ennek befolyása azonban nem várható, a követelés halmozott összegére céltartalékot képeztünk. Bevételeink legnagyobb része a pénzügyi műveletek bevételéből származik. Értéke 5.206.733 E Ft, mely túlnyomórészt a tulajdonunkban lévő állampapír portfolióból származó tárgyévi kamat- és árfolyamnyereségből, illetve hozambevételből tevődik össze. Rendkívüli bevételünk tárgyévben nem volt. Az előzőekben részletezett bevételek közül az egyéb bevételeket kissé részletesebben is bemutatjuk: 5.2. Az OBA alaptevékenységen kívüli bevételeinek bemutatása Az alaptevékenységen kívüli tevékenységekből származó bevételek 1999-ben 5.103 E Ft-ot tettek ki. Ebből 3.700 E Ft volt a követelések értékesítéséből befolyt összeg, 409 E Ft nem biztosítási díj utáni késedelmi kamat bevételünk pedig egy korábban részletfizetéssel értékesített ingatlan vevőjének késedelmes teljesítése nyomán keletkezett. Ezenkívül 464 E Ft gépjármű káresemények után a biztosítóktól befolyt bevételünk, és 530 E Ft különféle egyéb bevételünk volt. 5.3 A költségek költségnemenkénti alakulásának bemutatása A ráfordítások között tartjuk nyilván az OBA működésével közvetlenül nem összefüggő költségeket, az alábbi költségnemenkénti bontásban: Megnevezés 1998. (E Ft) 1999. (E Ft) 1999/1998 (%) Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 0 11 740 0% Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 0 0 0% 0 0 0% Betétbiztosításból eredő ráfordítások összesen 0 11 740 0% Egyéb ráfordítások 330 344 99 240 30% Céltartalék képzés 860 815 3 497 069 406% Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 0% Pénzügyi műveletek ráfordításai 5 171 625 2 583 552 50% Rendkívüli ráfordítások 0 0 0% RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN 6 362 784 6 191 601 97% A befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások mérlegsoron a betétbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, tagintézetekre tovább nem hárítható ráfordításokat könyveltük: Országos Betétbiztosítási Alap 24
egy szoftvert, ami a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetését segítette, valamint a nyers (megszemélyesítés nélküli) betétbiztosítási kártyák költségét, melyeket egy esetleges későbbiekben bekövetkező kártalanítási folyamatban fogunk felhasználni. Az egyéb ráfordítások között tartjuk nyilván az értékesített tárgyi eszközök és követelések bekerülési értékét 3.331 E Ft értékben, valamint az állami költségvetéssel, önkormányzattal szemben elszámolt adókat (munkaadói járulék, vissza nem igényelhető ÁFA, gépkocsik súlyadója, kifizetői SZJA) 20.340 E Ft értékben. A tárgyévben portfoliónkat kezelő három vagyonkezelő (CA IB Értékpapír Rt., Postabank Értékpapír Rt., Credit Suisse First Boston Alapkezelő Kft.) jutaléka 74.279 E Ft összegben jelentkezett, ezeken kívül 1.290 E Ft értékű egyéb ráfordításunk volt. Az 1999. évi céltartalék képzés többlete elsősorban a Realbankban befagyott betétek utáni kártalanítással függ össze. A pénzügyi műveletek ráfordításai az előző évinek a felére csökkentek, ami főleg abból adódott, hogy 1998-ban számoltuk el a Realbankos részesedésünk 100 %-os értékvesztését, melynek összege 3.061.944 E Ft volt. Ha ettől megtisztítjuk az előző év mérlegszámát, akkor 2.109.681 E Ft marad, amelyhez képest a tárgyévben 22 %-kal magasabb, 2.583.552 E Ft volt a pénzügyi műveletek ráfordítása. Ez érthető is, hiszen nőtt az értékpapír állomány, és a kamatozó állampapírok vásárlásakor a beszerzési árban lévő felhalmozott kamat összegét ráfordításként kell lekönyvelni, ami azonban nem tekinthető valódi ráfordításnak, csupán egy könyveléstechnikai művelet. Összességében a ráfordítások összege alig változott 1998-hoz képest. Mindkét évben a ráfordítások megközelítőleg felét tette ki a Realbank Rt. válságkezelésével kapcsolatos ráfordítás. 5.4 Működési költségek Az Alap működési költségeinek költségnemenkénti alakulását, valamint a tervezetthez viszonyított arányát szemlélteti a következő táblázat: Megnevezés 1999. évi terv (E Ft) 1999. évi tény (E Ft) Terv/Tény % Anyagjellegű ráfordítások 21 600 19 818 92 Személyi jellegű ráfordítások 121 676 117 320 96 Értékcsökkenési leírás 18 657 12 048 65 Egyéb költségek 58 485 51 845 89 Működési költségek összesen 220 418 201 031 91 Mint látható, valamennyi költségnemnél összességében csaknem 9 %-kal maradtunk el a tervezett működési kiadástól. Az előző évi tényszámhoz (184.806 E Ft) viszonyítva 9 %-kal növekedtek az Alap működési kiadásai. Országos Betétbiztosítási Alap 25
Az anyagjellegű ráfordítások (19.818 E Ft) soron a telefon, irodaszerek, szakkönyvek, üzemanyag, nyomtatvány, tisztítószerek, postai költségek, hírlap előfizetések, gépkocsijavítások, nyomdai költségek mellett szerepelnek a külföldi kiküldetések, és anyagjellegű szolgáltatások értékei is, melyeknél az 1999. évre tervezett költségekhez képest több, mint 8 %-os megtakarítást értünk el. Az 1998. évi tényszámhoz (16.570 E Ft) képest több, mint 3 millió forintos növekedés oka az egyes költségfajtáknak (pl. telefon, irodaszerek) a Realbank Rt.-nél károsultak részére történt betétkifizetés miatti olyan növekedése, mely közvetett volta miatt a felszámolótól nem követelhető. A személyi jellegű ráfordításoknál (117.320 E Ft) 4 %-os megtakarítást értünk el, melynek oka egyrészt az, hogy a tervezett kétfős létszámbővülésből az egyik dolgozó felvétele a 2000. évre áthúzódott A megtakarítás további része a megbízási díjból, a reprezentációs költségből és az igazgatótanács tiszteletdíjából eredt. Az előző évi 106.151 E Ft-os értéket 10,5 %-kal haladtuk meg, ami a létszámbővülést is figyelembe véve szerény növekedés. Az értékcsökkenési leírásnál (12.048 E Ft) elért nagy összegű, 6,6 millió Ft-os megtakarítás oka az, hogy elmaradt néhány nagy értékű beruházás, többek között a díjkifizetési szoftver beszerzése, illetve áthúzódik a 2000. évre. Az egyéb költségeknél (51.845 E Ft) elért 11 %-os megtakarítás főként a marketing költségnél, és a számítástechnikai szolgáltatásoknál realizálódott. Az egyéb költségek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Érték (EFt) Megoszlás (% ) Bérleti díj 24 713 48 Hirdetés, kommunikáció 9 038 17 Oktatás, továbbképzés 797 2 Biztosítási díjak 3 098 6 Bankköltség 1 360 3 Szakértői díjak 5 385 10 Számítástechnikai szolgáltatás 1 423 3 Egyéb nem anyagjell. szolg. 6 031 12 Összesen 51 845 100 Országos Betétbiztosítási Alap 26
6. A pénzeszközök változása (cash flow) Az OBA cash flow értékelésénél mindenek előtt figyelembe kell venni, hogy az nem hasonlítható a profitorientált vállalkozások hasonló kimutatásához. (Fontos megemlíteni, hogy az értékpapír portfolió változásának hatása, ami gyakorlatilag az OBA befektetési tevékenységének eredménye, a cash flow-ban mégsem a befektetési tevékenységből származó, hanem a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változásnál szerepel.) A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás 38.731 E Ft csökkenés, mely több tényező ellentétes irányú hatásának eredőjeként alakult ki. A forgóeszköz-változásból eredő pénzeszköz-csökkenés 123.732 E Ft-tal meghaladja a mérleg szerinti eredmény és a céltartalék képzés pénzeszköz növelő hatását. A pénzeszközök állományát az amortizáció elszámolása 12.048 E Ft-tal, az aktív időbeli elhatárolások változása 73.697 E Ft-tal növelte. A vevői és szállítói kötelezettségek, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeink szintén a pénzeszközök növekedése irányába hatottak. A befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás 3.355 E Ft csökkenés, ami jelentős részben a tárgyi eszközök beszerzéséből adódik. A pénzügyi műveletekből 250 E Ft pénzeszköz-növekedés származott, ami egy, az év folyamán csatlakozott hitelintézet csatlakozási díja, mely a jegyzett tőke növekedését eredményezte. Összességében az év folyamán az OBA szokásos tevékenységéből, a befektetési tevékenységéből és a pénzügyi műveletekből származó összes pénzeszköz-változása 41.836 E Ft pénzeszköz csökkenés. 7. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az Alap mérlegében az eszközök összetétele az ismert főbb csoportosításban 1999. december 31-én a következők szerint alakult: Mérl.hiv. Megnevezés 1998. (E Ft) 1999.(E Ft) 1999/1998 (%) A. Befektetett eszközök 38 469 29 756 77% B. Forgóeszközök 18 233 421 24 176 476 133% C. Aktív időbeli elhatárolások 957 195 883 498 92% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 19 229 085 25 089 730 130% D. Saját tőke 18 310 665 21 536 606 118% E. Céltartalék 860 815 3 497 069 406% F. Kötelezettségek 8 469 49 221 581% G. Passzív időbeli elhatárolások 49 136 6 834 14% FORRÁSOK ÖSSZESEN 19 229 085 25 089 730 130% Országos Betétbiztosítási Alap 27
A mérlegfőösszeg közel 6 milliárd Ft-tal (több, mint 30 %-kal) nőtt. A növekedést eszközoldalon a forgóeszközök ezen belül is túlnyomórészt a követelések, valamint kisebb részben az értékpapírok állományának növekedése okozta. Forrásoldalon a főösszeg növekedés több, mint felét tette ki a saját tőke növekedése (3,2 milliárd Ft-ot), a növekedés kisebbik része céltartalék növekedés. 7.1 Az értékpapír portfolió bemutatása A tárgyévben az értékpapír forgalom összes tranzakció száma (vétel, eladás, jegyzés stb.) az előző évi 583-mal szemben 1.194 volt. Az értékpapír nyitó állományunk 17.230.408 E Ft volt, a záró állomány pedig 18.077.271 E Ft. Ebből 16.798.061 E Ft a magyar államkötvények, 1.279.210 E Ft pedig a diszkont kincstárjegyek záró állománya. Az év folyamán az államkötvények után 4.770.634 E Ft kamatbevételt és 263.378 E Ft árfolyamnyereséget, a kincstárjegyek után pedig 159.101 E Ft hozambevételt könyveltünk el. Az értékpapír eladásoknál és a vételárban lévő kamattartalomra 2.583.540 E Ft árfolyam és kamat veszteséget könyveltünk el. A tárgyévben 74.279 E Ft vagyonkezelési díjat fizettünk ki portfoliókezelőink javára, szemben az előző évi 161.973 E Ft-os díjjal, amit egy átlagosan kb. 1 milliárd Ft-tal kisebb értékpapír-állomány és a tárgyévihez viszonyítva feleannyi tranzakció után fizettünk. 7.2 A vagyonkezelők munkájának értékelése Az OBA igazgatótanácsa 1998. október 29-i ülésén határozott arról, hogy az OBA vagyonát sorrendben 8:6:3 arányban adja át kezelésre a Creditanstalt Értékpapír Rt.-nek (CA-IB), a Postabank Értékpapír Rt.-nek (PB), és a Credit Suisse First Boston Rt.-nek (CSFB). Ennek alapján az 1999. évi induló vagyont, valamint a továbbiakban vagyonkezelésre átadott és vagyonkezelésből kivont tőkeösszegeket is ugyanilyen arányban osztottuk meg. Az év során a legjobb hozamot a CA-IB érte el, és a PB is a benchmark (MAX Composite index) fölötti eredményt produkált. Mindezek eredményeként az OBA vagyonának átlagos éves hozama 18,0129 % volt, ami 20 bázisponttal magasabb az előírt benchmarknál. A kapcsolattartás és az írásbeli beszámolók pontossága az év során megfelelő volt mindhárom vagyonkezelő esetében. Letétkezelőt csak a CSFB esetében alkalmaztunk, ők ugyanis a külföldi tulajdonos instrukcióit követve kizárólag így szerződhettek. A letétkezelő az OBA döntésének megfelelően - a Citibank volt. Az eltelt egy év tapasztalatai megerősítették az igazgatótanács 1998. végén született döntésének helyességét az OBA vagyonának több vagyonkezelőre történő szétosztásáról. Az 1998. év során a vagyonkezelőknek kifizetett díjak nagysága a múlt évre mintegy felére csökkent, tehát a vagyongyarapodás figyelembevételével is jelentős költségmegtakarítást értünk el. Országos Betétbiztosítási Alap 28
A külföldi állampapírhozamok eltérő, a hazai állampapírhozamok alakulását alulmúló teljesítménye okán a vagyonkezelők egyike sem fektetett a befektetési irányelvek által lehetővé tett külföldi állampapírokba. 7.3 Az eredmény alakulásának összegző értékelése Az 1999. évben 3.225.691 E Ft mérleg szerinti eredményt realizáltunk. Ez 1,3 milliárd Ft-tal elmaradt az 1998. évitől, az elmaradás okát a következő táblázat szemlélteti. Megnevezés 1998. (E Ft) 1999. (E Ft) Különbség (E Ft) Betétbiztosításból eredő bevételek 5 002 523 3 490 127-1 512 396 Egyéb bevételek 127 988 5 103-122 885 Céltartalék felhasználás 801 976 860 815 58 839 Nem betétbiztosításból eredő bevételek 66 879 55 545-11 334 Pénzügyi műveletek bevételei 5 091 806 5 206 733 114 927 Rendkívüli bevételek 27 294 0-27 294 Bevételek összesen 11 118 466 9 618 323-1 500 143 Betétbiztosítából eredő ráfordítások 0 11 740 11 740 Egyéb ráfordítások 330 344 99 240-231 104 Céltartalék képzés 860 815 3 497 069 2 636 254 Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 0 Pénzügyi műveletek ráfordításai 5 171 625 2 583 552-2 588 073 Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 Ráfordítások összesen 6 362 784 6 191 601-171 183 Működési költségek 184 806 201 031 16 225 Ráfordítások és működési költség összesen 6 547 590 6 392 632-154 958 Mérleg szerinti eredmény 4 570 876 3 225 691-1 345 185 A táblázatból látható, hogy három tényező befolyásolta markánsan a mérleg szerinti eredmény csökkenését, ezek közül kettő (a céltartalék képzés növekedése és a pénzügyi műveletek ráfordításainak az 5.3 fejezetben bővebben kifejtett csökkenése) megközelítőleg egyenlők, tehát kioltják egymás hatását. Elmondható tehát, hogy az eredmény csökkenése a Országos Betétbiztosítási Alap 29