EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 572 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ES SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az energiaunió helyzete, 2015 {SWD(2015) 208} {SWD(2015) 209} {SWD(2015) 217 à 243} HU HU
1. BEVEZETÉS Az Európai Bizottság által kialakított, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája 1 című dokumentum új lendületet adott a karbonszegény, biztonságos és versenyképes gazdaságra való átállás megvalósításának. A lendület fenntartása érdekében az energiaunió helyzetéről szóló első jelentés 2 az utóbbi kilenc hónapban elért eredményeket tekinti át, és azokat a kulcskérdéseket tárja fel, amelyek különleges politikai figyelmet igényelnek 2016-ban, amely kulcsfontosságú évnek számít az energiaunió megvalósítása szempontjából. 3 A világ vezetői néhány napon belül összegyűlnek Párizsban, hogy egyeztessenek az emberiség egyik legnagyobb kihívása, az éghajlatváltozás kezeléséről. Az energiaunióról szóló helyzetjelentés kiemeli Európa hozzájárulását a párizsi tárgyalásokhoz, és a nyomon követésre összpontosít. A karbonszegény gazdaságra való átállás terén kialakult európai vezető szerepnek fenn kell maradnia Párizs után is, mind a 2030-ig terjedő éghajlat- és energia-célkitűzések végrehajtása, mind pedig a koherens energia- és éghajlat-politikai diplomácia révén, biztosítva azt, hogy minden ország nyomon követhesse kötelezettségvállalásait. Az átállás szükségességét meggyőző üzleti szempontok is alátámasztják. A vezető európai vállalatok üzleti modelljei változóban vannak. A megújuló energia és az energiahatékonyság új készségeket és beruházásokat igénylő munkahelyeket teremt Európában. Az átállással kapcsolatos számos változás a városokhoz és a településekhez kapcsolódik; amint városaink intelligensebbek lesznek, az Európai Unió fenntartható energiapolitikáinak kulcsfontosságú megvalósítójává válnak. A villamosenergia- és gázpiacok még nem az elvárásoknak megfelelően működnek. Annak érdekében, hogy a karbonszegény gazdaságra és társadalomra való átállás sikeres és társadalmi szempontból tisztességes legyen, a polgároknak jobban magukénak kell érezniük az átállást, közüzemi számláik csökkentése érdekében saját hasznukra kell fordítaniuk az új technológiákat és az erőteljesebb versenyt, továbbá aktívabban kell részt venniük a piaci folyamatokban. A közvetlen közelünkben 2015-ben bekövetkezett geopolitikai események folyamatosan napirenden tartották az energia kérdését. A kihívások kezelése szempontjából az energiabiztonság, a hatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése, a belső energiapiac kiépítése és a fenntarthatóság komoly kapcsolatban áll egymással. A közös érdekű projektek második listája olyan infrastrukturális projekteket határoz meg, amelyekre sürgősen szükség volt energiapolitikai céljaink és célkitűzéseink megvalósításához. Az energiaunió helyzete a kiszámíthatóbb, átláthatóbb és stabilabb szakpolitikai környezethez vezető mechanizmus végrehajtásának legfontosabb építőelemeit mutatja be. Az integrált nemzeti energetikai és éghajlati tervekre vonatkozó iránymutatás szolgáltatja az alapot a tagállamok számára ahhoz, hogy megkezdjék a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó 1 2 3 COM(2015)80. A Bizottság jelentéstételi kötelezettségei egyszerűsítésének irányába tett első lépésként jelentések és szolgálati munkadokumentumok kísérik. A Bizottság munkaprogramja (COM(2015)610). Minden javaslat kidolgozása a szubszidiaritás, az arányosság és a szabályozás javításának elvével összhangban történik. Néhány javaslat REFITkezdeményezés lesz. 2
integrált nemzeti energetikai és éghajlati terveik kidolgozását. A fő mutatókra vonatkozóan javasolt módszerek jelentik az első lépést az energiaunió megvalósításának mérése és ellenőrzése felé. Az utóbbi hónapokban a Bizottság számos tagállamot keresett fel, hogy különféle érdekelt felekkel vitassa meg az energiauniót. Ezenkívül technikai megbeszélésekre is sor került valamennyi tagállammal. Ezek a kapcsolatok lehetővé tették a Bizottság számára, hogy minden tagállam számára értékelést készítsen az energiaunió tekintetében, és az energiaunió mind az öt dimenziója szempontjából szakpolitikai következtetéseket állapítson meg. 2. A GAZDASÁG DEKARBONIZÁCIÓJA Az eddigi eredmények Az Európai Unió gazdasága jelenleg a legmeghatározóbb karbonhatékony gazdaság a világon. Különösen a gazdaság növekedésének az üvegházhatásúgáz-kibocsátástól való függetlenítése terén sikeres. 1990 és 2014 között az Európai Unió együttes bruttó hazai terméke (GDP) 46%- kal nőtt, ugyanakkor a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23%-kal csökkent. Az Európai Unió azon három meghatározó gazdaság egyike 4, amelyek a villamos energia több mint felét üvegházhatású gázok termelése nélkül állítják elő. 5 Az energiaunió-építési stratégia egyik célkitűzése a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaságtól való további eltávolodás. 2015-ben három olyan területen történt előrehaladás, amelyek az átállás középpontjában vannak. Ezek a következők: a kibocsátáskereskedelem, a megújuló energiaforrások, valamint a karbonszegény technológiák és az energiahatékonyság terén végrehajtott beruházások. A 2019-ben megvalósítandó piaci stabilizációs tartalék bevezetéséről szóló megállapodás erősíteni fogja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét. A Bizottság 2015 júliusában mutatta be az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatára vonatozó javaslatát. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere fő európai eszközként teljes mértékben alkalmas legyen a 2030-ig tartó üvegházhatásúgáz-kibocsátási cél elérésére. A Bizottság arra ösztönzi az Európai Parlamentet és a Bizottságot, hogy elsőbbség biztosításával mozdítsa elő a javaslatot. A megújuló energiaforrások terén az első hely elérésére való törekvést támogatva a Bizottság 2015 júliusában konzultatív közleményt terjesztett elő az új európai villamosenergia-piac kialakítására, amelynek központi célkitűzése a piac alkalmassá tétele a megújuló energiaforrások növekvő részesedésére. A megújuló energiaforrások fontos energiaforrássá válnak. Már 78 millió európai polgár szükségleteiről gondoskodnak, és az Európai Unió megfelelő úton halad azon célkitűzés elérése felé, hogy 2020-ra végső energiafogyasztásának 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezze. A karbonszegény gazdaságra való átállás jelenős beruházásokat igényel, elsősorban az energiahálózatok, a termelés, az energiahatékonyság és az innováció területén 6. Az uniós költségvetés az éghajlatügyi célkitűzéseknek a releváns szakpolitikai kezdeményezésekbe 4 5 6 A másik két gazdaság Brazília és Kanada. A villamos energia 27%-át megújuló energiaforrásokból, további 27%-át pedig nukleáris energiából állították elő. COM(2014)15 és a hatásvizsgálata. 3
történő beillesztésével járul hozzá ehhez a váltáshoz, biztosítva azt, hogy az Európai Unió 2014-2020 évekre szóló költségvetésének legalább 20%-a az éghajlatügyet érintse. Ez mintegy 180 milliárd eurót jelent 2014 és 2020 között. Több mint 110 milliárd eurót bocsátanak rendelkezésre az európai strukturális és beruházási alapokon (ESIF) keresztül. Ezen kívül a fenntartható energiát érintő projektek az első olyan projektek között vannak, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) garanciája keretében hagytak jóvá, különösen Dániában, Finnországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Az Európai Unió 2015 márciusában terjesztette be a hazai gazdaságokra vonatkozó, kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési célkitűzését, amely legalább 40%-os csökkentést irányzott elő 2030-ig az 1990-es évi szintekhez képest, a 2030-ig terjedő éghajlat- és energiapolitikai keret alapján. Az Európai Unió 2015 szeptemberében egyeztette a párizsi éghajlat-változási konferencián képviselendő álláspontját (COP21) 7. Ez megerősítette az Európai Unió készségét arra, hogy olyan ambiciózus, kötelező érvényű és átlátható globális éghajlatpolitikai megállapodásról tárgyaljon, amely egyértelmű utat jelöl ki a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 C alá csökkentése érdekében. Az energiaunió helyzetét bemutató jelentés elfogadásának időpontjában a jelenlegi globális kibocsátás több mint 90%- át képviselő, több mint 160 ország nyújtotta be saját tervezett nemzeti hozzájárulását. E hozzájárulások mértéke példátlan, és a kibocsátások jelentős csökkenéséhez fognak vezetni az egész világon, a Kiotói Jegyzőkönyvben említett néhányak fellépése helyett mindenki fellépése révén. E célok elérése további határozott intézkedések megtételét igényli majd helyi szinten. Ezt a célt szem előtt tartva a Bizottság 2015. október 15-ére összehívta a kis- és nagyvárosok képviselőit az új Polgármesterek Szövetségének létrehozása céljából, amely az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodási kezdeményezésekkel foglalkozik. A Polgármesterek Globális Szövetségének megalapításával ösztönzi majd a Bizottság a helyi hatóságok intézkedéseit szerte a világon, ideértve azokat a régiókat, amelyek mindeddig nem kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. A COP21 idejére több mint 4000 vállalat vállal kötelezettséget. E kötelezettségvállalások teljesítése jelentős üzleti lehetőségeket kínál az innovatív uniós vállalkozások számára, munkahelyeket és növekedést teremtve az Európai Unióban. Előretekintés Közvetlenül a párizsi éghajlat-változási konferencia után minden országnak konkrét szakpolitikai intézkedésekre kell váltania kötelezettségvállalásait. Ezért 2016 első felében a Bizottság javaslatokat szándékozik tenni a kibocsátáskereskedelmi rendszer körébe nem tartozó, a 2005. évi szinthez viszonyított 30%-os kibocsátás-csökkentési cél megvalósítására, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti célok meghatározásával, valamint a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF) ágazatának integrálásával. Mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer körébe nem tartozó ágazatokban bekövetkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint egyharmada a közlekedésből származik, a Bizottság közleményt tervez az összes közlekedési mód dekarbonizációjához szükséges 7 A Környezetvédelmi Tanács 2015. szeptember 18-ai következtetései. 4
intézkedésekről. Ezt a nehézgépjárművek ellenőrzését, a tisztességes és hatékony árképzést és a közúti közlekedésre vonatkozó piacra jutási szabályokat érintő javaslatoknak kell követniük, ideértve a személyautókra és a könnyű tehergépjárművekre alkalmazandó szén-dioxidkibocsátási előírásokra vonatkozó javaslatokat is. A szabályozási normák hatékony érvényesítése a közúti közlekedés révén létrejövő kibocsátás csökkentésének fontos eleme. A vizsgálati rendszerek komoly mértékben alábecsülték az üvegházhatású gázok és bizonyos légszennyező anyagok kibocsátását. A Bizottság ezzel összefüggésben javaslatot készít a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) Európai Unióban történő alkalmazására. 8 2017-ben történő hatálybalépésekor a vizsgálati eljárás pontosabb információkat fog szolgáltatni a szén-dioxidkibocsátásról és az üzemanyag-fogyasztásról. Ezen túlmenően a dízelmotoros gépkocsik légszennyezőanyag-kibocsátásának mérésére szolgáló valós, menet közbeni kibocsátási vizsgálatok 2017-től kezdődően kötelezővé válnak a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásának hatékony csökkentése érdekében. 9. Ezenkívül a Bizottság javaslatokat készít járművizsgálatok függetlenségének, valamint a típus-jóváhagyási és a piacfelügyeleti rendszernek a megerősítésére. A megújuló energiáról szól új irányelvnek és a 2016-ban előterjesztendő, a 2030-ig tartó időszakot érintő, a bioenergia fenntarthatóságára vonatkozó szakpolitikának megfelelő keretet kell biztosítania a kötelező érvényű, legalább 27%-os uniós szintű megújuló energiafelhasználási célkitűzés eléréséhez 2030-ig. Azokat az uniós politikákat és intézkedéseket fogja meghatározni, amelyek a nemzeti energetikai és éghajlati tervekben leírt tagállami hozzájárulásokkal együtt gondoskodnak a célok eléréséről. A megfelelő dekarbonizációs kezdeményezések bevezetése érdekében ösztönözni fogjuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetését. Szakpolitikai következtetések tagállami, regionális és uniós szinten: Az Európai Unió jó úton halad az EU 2020 üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzéseik teljesítése felé (azaz az 1990. évi szinthez képest -20% 2020-ig). 2014-ben az EU kibocsátási értékei 23%-kal voltak az 1990-es szint alatt, és a tagállamok által benyújtott legfrissebb előrejelzések szerint a várható kibocsátási értékek 24%-kal lesznek alacsonyabbak 2020-ban, mint 1990-ben voltak. A meglévő szakpolitikákkal és intézkedésekkel várhatóan 24 tagállam teljesíti saját EU 2020-as nemzeti célkitűzését a kibocsátáskereskedelmi rendszer körébe nem tartozó kibocsátás területén. Négy tagállamnak (Írország, Luxemburg, Belgium és Ausztria) további erőfeszítéseket kell tennie, hogy hazai szinten teljesítsék 2020-as célkitűzéseiket a kibocsátáskereskedelmi rendszer körébe nem tartozó ágazatok tekintetében, vagy az erőfeszítés-megosztási határozatban 10 előirányzott, meglévő rugalmassági lehetőségeket kell kihasználniuk. 8 9 10 A könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárást (WLTP) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) keretében fogadták el 2014-ben a régi új európai menetciklus (NEDC) elnevezésű vizsgálati ciklus helyett. Ez a vizsgálati eljárás biztosítja a járművek valós élettartama alatti kibocsátás szabályozói határértékeknek való tényleges megfelelést, a vizsgálati eljárás és a mérőműszerek bizonytalanságai miatti tűréshatárok alapján, amelyek fokozatosan csökkennek az idő folyamán. Lásd az éghajlat-politikai eredményjelentést (COM(2015)576 + SWD(2015)246). 5
A megújuló energiával kapcsolatban az Európai Unió jó úton halad a 2020-as célkitűzés teljesítése felé. Három tagállam (Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság) kivételével minden tagállam teljesíti a 2013/2014 évi időközi célkitűzését a 2013-as adatok alapján. 11 Más tagállamoknak ilyen többek között Franciaország, Luxemburg, Málta, Hollandia és az Egyesült Királyság, valamint kisebb mértékben Belgium és Spanyolország fel kell mérniük, hogy szakpolitikáik és eszközeik elégségesek és célravezetők-e a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez. A 2020-ra kitűzött, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célértékek elérése Magyarország és Lengyelország esetében is bizonytalan. A többi tizenkilenc tagállam egyesek akár jelentős mértékben is túllépheti a 2020-ra kitűzött, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célértékeiket. A megújuló energia növekvő részaránya segíti Európa energiabiztonságának növelését. Ezenkívül további erőfeszítésekre van szükség a tagállamok túlnyomó többségében annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energia jobban beépüljön a piacba, és biztosított legyen az összhang a támogatási rendszerek és különösen a villamosenergia-piacok működése között. Minden tagállamnak biztosítania kell azt, hogy figyelembe vegyék a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló új iránymutatást, ideértve azt az alapvető követelményt is, hogy segítséget kell nyújtani az ajánlattételi versenyeljárásban, egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján, és közelebb kell hozni a piachoz a megújuló energiaforrásokat. Eddig Svédország az egyetlen olyan tagállam, amely bekapcsolódott a megújuló energiaforrások terén alkalmazott együttműködési mechanizmusba egy másik országgal (Norvégiával). Biztató az olyan regionális fórumok, mint a balti energiapiacok összekapcsolási terve (BEMIP) hatókörének továbbfejlesztése a megújuló energiaforrások terén kialakított tagállami együttműködés alkalmazása céljából. Sokkal több ilyen regionális kezdeményezésre van szükség, például az északi-tengeri és a földközi-tengeri térség vonatkozásában. 3. AZ ENERGIASZÜKSÉGLET CSÖKKENTÉSÉNEK EGYIK ESZKÖZE: AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG Az eddigi eredmények Az energiahatékonyság ambiciózus szintjének 2030-ig történő elérése érdekében a Bizottság olyan eszközöket kezdett alkalmazni, amelyek önálló forrásként kezelik az energiahatékonyságot. A Bizottság első lépésként 2015 júliusában javasolta az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv 12 felülvizsgálatát. A javaslat hatékonyabbá teszi az energiafogyasztás címkézésével kapcsolatos meglévő uniós vívmányokat, és megerősíti a jogérvényesítést. 2015-ben számos, a környezettudatos tervezést és az energiafogyasztás címkézését érintő intézkedés lépett hatályba, melyek következtében lehetővé vált a háztartások energiafogyasztásának és ezáltal az energiaszámlák további csökkentése. A Bizottság még ebben az évben szándékozik egy új, környezettudatos tervezést érintő munkatervet előterjeszteni, amely az energiahatékonyság javításán kívül a körforgásos gazdaságot is támogatja majd. 11 12 Mivel az időközi célkitűzések két év átlagaként vannak meghatározva, az új, 2014-es Eurostat adatok módosíthatják ezt az értékelést. COM(2015)341. 6
Az energiahatékonyság fontos szerepet játszik az Európai Stratégiai Beruházási Alapban. Az alap már most is támogatja a stratégiai energiahatékonysági projekteket, például Franciaországban és Olaszországban. Sok más projekt már a jóváhagyási folyamatban van. Mindez az európai strukturális és beruházási alapokból származó beruházásokat egészíti majd ki. A 2020-ig terjedő, a 20%-os energiahatékonysági célkitűzés megvalósítása terén elért haladásról szóló jelentés 13, amely ezt a közleményt kíséri, azt mutatja, hogy az elért komoly haladás ellenére a tagállamok együttes erőfeszítései csak 17,6%-os elsődleges energiamegtakarításnak felelnek meg a 2020-ra szóló előrejelzésekhez képest. 14 A Bizottság azonban továbbra is optimista abban a tekintetben, hogy a 20%-os cél elérhető, ha a meglévő uniós jogszabályokat helyesen és maradéktalanul végrehajtják. A tagállamoknak növelniük kell vállalásuk mértékét, és javítaniuk kell a beruházási feltételeket azért, hogy az energiahatékonyság tovább javuljon Európában. Előretekintés Számos akadálya van még valamennyi energiahatékonysági lehetőség kihasználásának, mint például a tájékoztatási hiányosságok és a célzott pénzügyi eszközök hiánya. Mindez az energiahatékonyságot érintő lehetőségek, termékek és technológiák korlátozott igénybevételéhez vezet. 2016-ban a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, hogy az energiahatékonysági irányelvet a 2030-ig terjedő, legalább 27%-os indikatív uniós szintű célhoz igazítsa (a 30%-os uniós szint szem előtt tartásával 2020-ig felülvizsgálandó). Hasonlóképpen fontos a figyelem olyan épületekre történő összpontosítása, amelyek energiafelhasználása a teljes végső uniós energiafogyasztás mintegy 40%-át és a kibocsátáskereskedelmi rendszer körébe nem tartozó ágazatokban bekövetkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy negyedét képviseli. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek az irányelv felülvizsgálatát szem előtt tartó részletes értékelése most zajlik. A szükséges legfontosabb energiahatékonysági beruházások finanszírozása komoly kihívás marad. Az energiahatékonysági beruházások mértékét ötszörösére kell növelni 2030-ig 15. A Bizottság kiemelten együttműködik majd partnereivel 2016-ban olyan rendszerek kialakítása céljából, amelyek a kisebb energiahatékonysági projekteket fogják össze. Ezeknek a rendszereknek jobb beruházási lehetőségeket kell biztosítaniuk a beruházók számára az energiahatékonyság terén, és hozzáférhetőbbé kell tenniük a tőkét a nemzeti, a regionális vagy a helyi energiahatékonysági platformok és programok számára, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben erre a legnagyobb szükség van. A rendszerek erősíteni fogják a technikai és projektfejlesztési segítségnyújtást a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformmal (EIAH) összefüggésben, hogy segítsék a kezdeményezőket projektjeik kialakításában, és általános feltételek segítségével előmozdítsák a rendszerek finanszírozását, különösen az építkezések területén. A Bizottság 2016 elején indítja el a Beruházási Projektek Európai Portálját (EIPP). A portál célja, hogy a beruházókat a megfelelő európai beruházási projektekhez vonzza. Arra biztatjuk az 13 14 15 COM (2015)574 és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD (2015) 245). COM(2014)520. Az Energiahatékonysági Pénzintézeti Csoportok (EEFIG) jelentése (www.eefig.eu). 7
energetikában érdekelt feleket, hogy küldjék el projektjeiket az indításra váró projektek kritikus tömegének létrehozása céljából. A fűtés és a hűtés képviseli a legnagyobb mértékű energiafelhasználást az Európai Unióban. Célzott fűtési és hűtési stratégia kialakítását tervezzük 2016 elejére, amelynek célja az ágazat intelligens átalakítása. A stratégiának többek között megoldásokat és intézkedéseket kell körvonalaznia a fűtési és hűtési igények csökkentésére a lakóépületekben, a harmadlagos és az ipari ágazatokban, legalább a szolgáltatások és a kényelem minőségének figyelemmel kísérésével, továbbá csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Szakpolitikai következtetések tagállami, regionális és uniós szinten: A legtöbb tagállamnak meg kell tennie a kiegészítő intézkedéseket vállalásaik és erőfeszítéseik mértékének növelése érdekében, hogy elérhessék a 2020. évre vonatkozó nemzeti energiahatékonysági céljaikat. Számos tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Málta, Spanyolország és Svédország) még ambiciózusabb nemzeti célokat jelentett be a 2020. évre vonatkozóan elsődleges és végső energiafogyasztásuk terén, ami biztató. Ugyanakkor öt tagállam a két célkitűzés közül egy esetében csökkentette vállalása mértékét. Általánosságban azok az indikatív nemzeti célok, amelyeket pl. Horvátország, Finnország, Görögország és Románia valamint a végső energiafogyasztás tekintetében Ciprus, Olaszország és Portugália tűzött ki a 2020. évre vonatkozóan, nem eléggé ambiciózusak az elvárt gazdasági növekedést illetően. Ahhoz, hogy 2020-ig elérhessék indikatív elsődleges energiafogyasztási céljaikat, Belgiumnak, Észtországnak, Franciaországnak, Németországnak, Hollandiának, Lengyelországnak és Svédországnak egyaránt nagyobb mértékben kell csökkentenie az elsődleges energiafogyasztását 2014-2020-ban, mint a 2005-2013 közötti időszakban. Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Litvánia, Málta és Szlovákia saját maguk tűztek ki végső energiafogyasztási célokat 2020-ra, amelyek a 2005-2013 időszakhoz képest nagyobb végső energiafogyasztás-csökkentési arányokat írnak elő a 2014-2020 időszaktól kezdődően. A tagállamok energiaintenzitása tekintetében jelentős különbség van a legnagyobb (Bulgária) és a legkisebb (Dánia és Írország) ipari energiaintenzitás között. Ez nagymértékben a tagállamok közötti strukturális eltéréseknek tulajdonítható. Ugyanakkor Görögország, Magyarország, Írország és Lettország kivételével valamennyi tagállam csökkentette energiaintenzitását az iparban és az építőipari ágazatban. A villamosenergia-termelő ágazat esetében az elemzett teljesítményjelzők alapján a legtöbb országban romlott a tendencia. Különösen a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből előállított hő arányát és a nagy hatékonyságú távfűtés és -hűtési igényeket kell tovább támogatniuk a tagállamoknak. 4. TELJESEN INTEGRÁLT BELSŐ ENERGIAPIAC Az eddigi eredmények Villamosenergia-vezetékek és gázcsővezetékek képezik az integrált energiapiac gerincét. Az energiaunióra irányuló keretstratégia bevezetése óta több változás is történt. 2015 áprilisában 8
az Olaszország és Málta közötti villamosenergia-vezeték átadása véget vetett a máltai villamosenergia-hálózat energiaelszigeteltségének. A Finnország és Észtország közötti Eastlink, valamint a Litvánia és Svédország közötti Nordbalt lehetővé tette a balti államok számára, hogy részt vegyenek idén a NordPool villamosenergia-piacon. Egy másik példa a jó együttműködésre a Litvánia és Lengyelország közötti LitPolLink összekapcsolási kezdeményezés, amelyet 2015 decemberében fognak átadni. Szintén 2015-ben lett átadva az új francia-spanyol villamosenergia-rendszerösszekötő, amely megkétszerezte a két ország közötti átviteli kapacitást. A gáz terén a klaipedai (Litvánia) új LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) tette először sokoldalúvá az ellátást a balti gázpiacon, míg a Lengyelország és Litvánia közötti gázösszekötőről szóló mostani megállapodás véget fog vetni a balti államok belső gázpiactól való elszigeteltségének. A Magyarország és Szlovákia közötti rendszerösszekötő szintén fontos mérföldkövet jelent, ugyanakkor fontos kétirányú berendezés kezdte meg működését az Unión belül, illetve az unió ukrán határánál, ami megkönnyíti a kétirányú kereskedelmet. Emellett a balti államok azt a közös stratégiai célt tűzték ki, hogy energiarendszerüket szinkronizálják a kontinentális európai hálózattal. 2015-ben a tagállamokkal szorosan együttműködve a Bizottság magas szintű munkacsoportokat hozott létre az Ibériai-félsziget és a közép- és délkelet-európai földgázösszeköttetés (CESEC) gáz- és villamosenergia-hálózatainak összekapcsolásához, illetve a Balti-térség magas szintű munkacsoportjának (BEMIP) reformjához. A tagállamok regionális csoportosulásokban erősítették meg az együttműködést, ami mostanra meghozta első eredményeit. A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport például összeállította azon kiemelt fontosságú projektek listáját 16, amelyek megvalósítása lehetővé teszi a térség országai számára, hogy legalább három gázforrást érjenek el. A Bizottság által létrehozott Energetikai Infrastruktúra Fóruma, amely november 9-10-én Koppenhágában tartotta alakuló ülését, olyan kérdésekben fog kidolgozni bevált gyakorlatokat, mint a szabályozási korlátok, az infrastruktúra fejlesztése, a nyilvánosság általi elfogadás és a finanszírozás. A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve távolítja el a határon átnyúló villamosenergia- és földgáz-kereskedelemben meglévő szabályozási akadályokat. A tagállamokkal szorosan együttműködve, a harmadik energiacsomag teljes megvalósításával oldott meg problémákat különböző tagállamokban. A Bizottság piacszerkezeti kezdeményezésének célja 17, hogy az európai szabályozási keret tovább tudjon közelíteni az egyre jobban integrált európai energiapiacok valóságához. A Bizottság emellett továbbra is szigorúan érvényesíti a Szerződés versenyjogi szabályait. A teljesen integrált belső energiapiacnak mindenekelőtt kézzelfogható előnyöket kell nyújtania a fogyasztók számára. Ezt az elvet tökéletesen tükrözi a 2015. júliusi, Az új irányvonal a fogyasztók számára című közlemény. 18 A közlemény elismeri, hogy a fogyasztók még mindig nem tudnak teljes szerepet játszani az energiarendszer átállásában. Fogyasztói szempontból a villamosenergia- és gázpiacok továbbra sem úgy teljesítenek, 16 17 18 http://ec.europa.eu/energy/en/topics/infrastructure/central-and-south-eastern-europe-gas-connectivity. COM(2015)340. COM(2015)339; a megújuló energia saját felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatokról szóló szolgálati munkadokumentum, SWD(2015)114. 9
ahogyan kellene, amint azt az energiafogyasztói tendenciákat bemutató, az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel együtt benyújtandó dokumentum is szemlélteti. 19 Előretekintés 2016-ban az összes résztvevőnek fokoznia kell az infrastruktúraprojektekre irányuló erőfeszítéseket. Különösen a közös érdekű projektek esetében szükséges a további politikai lendület. Annak ellenére, hogy a közös érdekű projektek első listájából 13 projekt lesz befejezve 2015 végéig, és alig valamivel több mint 100 közös érdekű projekt van engedélyezési fázisban, ezeknek több mint negyede 20 főként engedélyezési és/vagy finanszírozási problémák miatt késésben van. Az eljárások egyszerűen túl sokáig tartanak ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. A sikeres lebonyolítás érdekében a tagállamoknak teljeskörűen meg kell valósítaniuk a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendelet rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek az engedélyezésre vonatkoznak. A közös érdekű projekteknek az e közleménnyel együtt 21 elfogadott második listája azokat a projekteket határozza meg, amelyekre energiapolitikai céljaink eléréséhez sürgősen szükség van. A kísérő szolgálati munkadokumentum 22 bemutatja az integrált európai energiapiac infrastruktúragerincének kiépítéséhez szükséges fejlesztéseket. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében kialakított eszközök infrastruktúrafejlesztéseinek első előnyei várhatóan 2016-ban lesznek érezhetőek. A Bizottság mindenekelőtt a villamos energia területén tervez közleményt azokról az intézkedésekről, amelyek a 2030-ra kitűzött, a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 15%-os cél eléréséhez szükségesek. Emellett a Bizottság vizsgálni fogja, hogy az Unió és az Energiaközösség határain miként tudja a projektek mindkét oldalát finanszírozni. A tagállamok és az érintettek nagy érdeklődést tanúsítottak az északi-tengeri térségben létrejövő együttműködés iránt. Az összes közös érdekű villamosenergia-projekt tőkekiadásának csaknem felét az északi-tengeri térségben fogják beruházni. Ezért a Bizottság magas szintű munkacsoportot kíván létrehozni az északi-tengeri regionális együttműködéshez annak érdekében, hogy megoldja a projektek megvalósítását akadályozó szabályozási, pénzügyi és területhasználat-tervezési problémákat. A regionális korlátok elkerülése érdekében szükség lesz a beruházás folytatására a nemzeti hálózati infrastruktúrában is. Különösen azok a torzulások adnak aggodalomra okot, amelyeket a hiányos nemzeti infrastruktúra okoz ott, ahol nagy, különálló ajánlattételi övezetek vannak. A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSO-E) által végzett, az ajánlattételi övezetekre irányuló vizsgálati folyamatnak azonosítania kell a kritikus hálózati korlátokat, illetve adott esetben a különálló ajánlattételi övezeteket a korlátozott területekre vonatkozóan. Ezek az ajánlattételi övezetek segíthetnek a nagyobb hálózati beruházás szükségességének kiemelésében is. 19 20 21 22 SWD(2015)249. 31% villamos energia és 25% gáz a közös érdekű projektek megvalósításáról szóló ACER ellenőrzési jelentés szerint. C(2015)8052 SWD(2015)247. 10
Emellett biztosítani kell a meglevő gáz- és villamosenergia-infrastruktúra teljes kihasználását is a piaci integráció érdekében. A versenyjogi szabályok folyamatos szigorú érvényesítése főként azt célozza, hogy a piacokat a meglevő kapacitás mesterséges korlátozása ne ossza fel. Az új piacszervezet megvalósítására vonatkozó jogalkotási javaslatok előterjesztését 2016-ra tervezik. A jogalkotás elsődleges céljai közé tartoznak a jobban összekapcsolódó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacok; megerősített regionális együttműködés és fokozott, határon átnyúló kereskedelem; valamint rövid és hosszú távú piacok kialakítása, amelyek megfelelő beruházási jelzéseket adnak a modern technológiákra vonatkozóan a villamosenergia-termelők és -fogyasztók számára egyaránt. Az EU felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszerének egyúttal jobb hosszú távú beruházási jelzéseket kell adnia a karbonszegény gazdaságba történő beruházások vonatkozásában. A Bizottság biztosítja, hogy ahol a tagállamok intenzívebb beruházást támogatnak az energiapiacaikon állami támogatások útján, a támogatási irányelvek a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások követelményeivel összhangban legyenek megtervezve 23, hogy elkerülhetők legyenek a piac potenciális torzulásai. Emellett a villamosenergiakapacitásmechanizmusok állami támogatás keretében végzett ágazatvizsgálata 24 azt méri fel, hogy milyen mértékben akadályozhatják a meglevő és tervezett kapacitásmechanizmusok a belső piac hatékonyságát. Ezeknek a jogalkotási javaslatoknak az elkészítésekor a Bizottság külön hangsúlyt fog helyezni a keresletoldali reagálási mechanizmusokban való részvétel ösztönzésére azzal a céllal, hogy növelje az energiahálózatok hatékonyságát és rugalmasságát. Meg kell szüntetni a költségekre és fogyasztásra vonatkozó információk hiányát, a szolgáltatóváltás nehézségeit és a tevékeny részvétel jutalmazásának hiányát. Mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók átláthatóbb energiaárakat és -költségeket akarnak. Ezért a Bizottság 2016-ban közzétételre kerülő új jelentést készít az energiaárakról és - költségekről, hogy áttekintést adjon az energiaköltségről, adókról, illetékekről, valamint a támogatásokról. Ez elősegítheti a tagállamokban tapasztalható különböző árszintekről, az energiaárak különböző összetevőiről, azoknak az európai ipar versenyképességére és az európai beruházásra kifejtett hatásáról, illetve a fogyasztói viselkedés befolyásolásának képességéről folytatott, több információn alapuló párbeszédet. Első lépésben a Bizottság ma javaslatot mutatott be a gáz- és villamosenergia-árak európai statisztikai adatainak javítására. 25 A legfontosabb jogszabályok 2016-os felülvizsgálata során a Bizottság külön figyelmet fordít majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmére, például az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatában, ahol a tagállamok és a piaci szereplők kötelezettségeit jobban kell részletezni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók tekintetében. A Bizottság biztosítani kívánja, hogy az energiahatékonysági finanszírozási programok hozzáférhetők legyenek a szegény és kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztók számára, és igyekszik javítani az energiaszegénységre vonatkozó adatgyűjtést. Szakpolitikai következtetések tagállami, regionális és uniós szinten: 23 24 25 HL C 200/1, 2014. június 28. C(2015)2814. COM(2015)496. 11
Több tagállam komoly előrelépést tett, amikor megnyitotta nagykereskedelmi piacait a verseny számára, és ennek jelentős előnyei voltak. Ugyanakkor nagy eltérések vannak a tagállamok között, és több tagállam nem valósította meg teljes mértékben azokat a szabályokat, amelyek a versenyképes és likvid piacok kialakításához szükségesek. A villamosenergia-infrastruktúra tekintetében 22 tagállam lassan eléri vagy már el is érte a 2020-ra kitűzött, a villamosenergia-hálózat összekapcsolására irányuló, 10%-os célt. A 2020-ra kitűzött összekapcsolási céltól jelenleg elmaradó nyolc tagállam: Ciprus, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Még mindig szükség van összekapcsolásokra a belső villamosenergia-piac további elmélyítéséhez (pl. Délnyugat-Európában), illetve több észak- és kelet-európai tagállam (pl. Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság) között, vagy egyes tagállamoknak (Írország és az Egyesült Királyság) a többi északnyugat-európai országgal történő összekapcsolásához. Az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata alapján a kiskereskedelmi árak szabályozását időben és kivételes esetekre kell korlátozni 26. Bár újabb tagállamok hagytak fel sikeresen mostanában a végfelhasználói árszabályozással (Írország, Lettország), a tagállamok mintegy felében eltérő mértékben továbbra is szabályozottak a lakossági árak, ez pedig akadályt jelenthet a keresletoldali részvételben és a kiskereskedelmi versenyben. Valamennyi tagállamnak jobban kell tájékoztatnia a fogyasztókat az energiahatékonysági lehetőségekről, és tovább kell javítania a magánfogyasztók beruházási feltételeit. Emellett a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók esetében koncentráltabb intézkedések szükségesek az energia- és fűtőanyag-szegénység hatékony leküzdéséhez. A fogyasztók lehetőségei az intelligens fogyasztásmérők bevezetésével csak néhány tagállamban (elsősorban Finnországban, Olaszországban és Svédországban), illetve kisebb mértékben még néhány tagállamban (így Dániában, Észtországban és Hollandiában) bővültek hatékonyan. Néhány tagállamban adminisztratív terhek akadályozzák a fogyasztókat abban, hogy új szolgáltatókra és jobb szerződési feltételekre váltsanak át. 2015 közepéig a legtöbb uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac regionális szinten kapcsolódik egy vagy több szomszédjához, az árkonvergencia jeleit mutatva. Ez a helyzet a gáz esetében kevésbé egyértelmű. A főbb európai gázelosztó központok kismértékű árkonvergenciája ellenére jelentős árkülönbségek és hiányos piaci integráció jellemzők továbbra is az egész Unióra, részben a hosszú távú szerződések és a hiányzó összekapcsolódások hatásai miatt. A villamos energia és a gáz kiskereskedelmi piacai továbbra is nemzetiek (vagy szubnacionálisak). Valamennyi tagállam részéről további erőfeszítések szükségesek a regionális piaci integráció elmélyítése érdekében. 5. ENERGIABIZTONSÁG, SZOLIDARITÁS ÉS BIZALOM Az eddigi eredmények 26 C-36/14, Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság. 12
Az Unió és a tagállamok úgy döntöttek, hogy egy olyan koherensebb uniós kül- és energiapolitikát támogatnak, amely figyelembe veszi a geopolitikai fejleményeket. 2015 júliusában a Tanács következtetéseket fogadott el az energiadiplomácia területén, és intézkedési tervet is készített. 27 Ezek rámutatnak arra, hogy megerősített két- és többoldalú párbeszédekre, a diverzifikációt megerősítő külpolitikai eszközök fokozott használatára, illetve szabályokon alapuló, átlátható és fenntartható energiapiacok támogatására van szükség. A versenyképes, karbonszegény gazdaságra való átállás az energia iránti kereslet mérséklése, valamint a megújuló és egyéb hazai energiaforrások kiaknázása révén csökkenteni fogja az importált fosszilis tüzelőanyagok használatának mértékét. A rugalmas infrastruktúra területén végzett beruházásnak figyelembe kell vennie ezt a változó környezetet annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az elavult eszközök. 2015 az Oroszország és Ukrajna közötti állandósult feszültséggel, az energiapiacokat az egész világon befolyásoló tartósan alacsony olajárakkal, oroszországi földgázellátó kiegészítő infrastruktúrára irányuló új kezdeményezésekkel, az Iránnal megkötött nukleáris megállapodással megnyíló új lehetőségekkel, valamint a fosszilis tüzelőanyagok belső termelésének folyamatos hanyatlásával jellemezhető. A nehéz politikai helyzet ellenére 2014/15 telén Ukrajna az orosz gáz megbízható tranzitpartnerének bizonyult. Az Unió úgy véli, hogy valamennyi fél érdekében az áll, ha Ukrajna továbbra is fontos tranzitország marad. Az Unió tevékenyen támogatja az ukrán kormány és a Naftogaz arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ez így is maradjon, főként a mély strukturális reformok révén, amelyeket Ukrajna vállal jelenleg a gázágazatban. Alapvető fontosságú, hogy ez a reformfolyamat folytatódjon. 2015-ben a Bizottság mindvégig tevékenyen segítette a tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között annak érdekében, hogy Ukrajna gázellátása biztosítva legyen a tél folyamán. Ennek eredményeként írtak alá egy kötelező érvényű jegyzőkönyvet 2015. szeptember 25-én, illetve valósították meg azt 2015. október 9-én. Az Unióból, főleg Szlovákiából Ukrajnába visszairányuló szállítás kapacitása szintén jelentősen nőtt 2015-ben, ami lehetővé tette Ukrajna számára, hogy az Unión keresztül importáljon gázt, és így csökkentse Oroszországgal szembeni közvetlen függőségét. A Bizottság figyelembe veszi a kereskedelmi társaságok terveit arra vonatkozóan, hogy Oroszországot és Németországot összekötő további csővezetékeket építsenek a Balti-tengeren keresztül. Megépítése esetén a 3. és 4. Északi Áramlat nem adna hozzáférést új szállítási forráshoz, és tovább növelné Oroszország átviteli kapacitását az Unió felé, miközben az jelenleg is csak 50%-os arányban van kihasználva. Ezeknek a csővezetékeknek teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogi szabályozásnak. A Bizottság saját jellemzők alapján fogja felmérni ezeket a projekteket az európai szabályozási kereten belül. Az Unió csak olyan infrastruktúraprojekteket fog támogatni, amelyek összhangban vannak az energiaunió alapvető elveivel, beleértve az európai energiabiztonsági stratégiát 28. Az energiaforrások, szolgáltatók és útvonalak diverzifikációja alapvetően fontos ahhoz, hogy az európai polgárok és társaságok biztonságos és rugalmas ellátásban részesüljenek. Az Unió energiabiztonsága szorosan összefügg a szomszédos államok energiabiztonságával is. 29 Az energiaközösség központi szerepet játszik ebben a tekintetben az elsőbbséget élvező 27 28 29 A Tanács következtetései az energia- és klímadiplomáciáról (10995/15 és 11029/15). COM(2014)330. JOIN(2015)50, melyet az SWD(2015)500 kísér. 13
összekapcsolási projektek támogatásában és annak biztosításában is, hogy a térség az Unió szabályaival összhangban álló szabályok szerint működjön. Ezzel kapcsolatban a bécsi nyugat-balkáni csúcstalálkozón a régió országai úgy döntöttek, hogy regionális villamosenergia-piacot hoznak létre. A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportban hat energiaközösségi ország csatlakozott az egyetértési megállapodáshoz, és kilenc uniós országgal együtt fogadták el az intézkedési tervet, ami nagyszerűen példázza annak tényét, hogy az energiaunió az Unió határain átnyúlik, és a határokon túl is előnyökkel jár. 2015 folyamán a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogassa az energiaközösségen belül zajló reformfolyamatot. A Nemzetközi Energia Chartát az Európai Bizottság is aláírta a 2015. május 20-21-én tartott hágai konferencián. A földközi-tengeri térség keleti részén a közelmúltban felfedezett földgázforrások növelik annak a lehetőségét, hogy a térség hozzájáruljon Európa energiabiztonságához. Ezért három Euro-Med platform létrehozásával megerősítették az együttműködést a gáz- és a regionális villamosenergia-piac, illetve a megújuló energia és az energiahatékonyság támogatása terén. Újraindultak a tárgyalások a Kaszpi-tengeri csővezetékről, és 2015-ben folytatódtak a munkák a Déli Gázfolyosón. Az elmúlt hónapokban erősen a villamos energiára összpontosult a figyelem. Egyes tagállamokban a villamos energia túlkínálata csökkent az elmúlt évtizedben, és a részletes elsötétítések fenyegetése folyamatosan nő. Annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hol vannak a valós problémák a villamosenergia-rendszerben és hogyan lehet ezeket megoldani, több kezdeményezésre került sor, amelyek biztosítják, hogy a villamosenergia-termelés megfelelősége tekintetében elemzés készüljön regionális alapon, közös módszertan alkalmazásával. 30 Előretekintés A geopolitikai kihívások nem fognak megszűnni 2016-ban. Az Uniónak hatékonyan kell új energiadiplomáciáját folytatnia, és a harmadik országokkal szemben egységes álláspontot kell képviselnie. Emellett ki kell dolgoznia a megfelelő energiadiplomáciai intézkedési terveket, hogy külpolitikai eszközökkel is megerősítse a diverzifikációt. A gázellátás biztonságáról szóló rendelet 2016-ra tervezett felülvizsgálatának célja, hogy növelje az Unió rugalmasságát az ellátási zavarokkal szemben. Különösen fontos lesz a tagállamok közötti regionális együttműködés megerősítése, hogy megelőzhetőek és mérsékelhetőek legyenek a kínálati sokkok, illetve, hogy a szolidaritás biztosítható legyen vészhelyzetben. Ezzel egyidejűleg a Bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) és gáz tárolására vonatkozó stratégiát kíván előterjeszteni annak érdekében, hogy az Európai Unió teljes mértékben kihasználhassa a cseppfolyósított földgáz kínálta diverzifikációs lehetőséget. A Bizottság ezzel párhuzamban továbbra is hangsúlyozza általánosan az energia, illetve különösen a cseppfolyósított földgáz fontosságát a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalásokon. Annak érdekében, hogy növelje az átláthatóságot és biztosítsa, hogy az energiaügy területén megkötött kormányközi megállapodások megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályoknak 30 Lásd például Németország és az azzal szomszédos országok nyilatkozatát a villamos energia biztonságáról, http://www.benelux.int/files/4414/3375/5898/jointdeclaration.pdf. 14
és irányelveknek, a Bizottság javaslatot készít elő a kormányközi megállapodásokról szóló jelenlegi határozat módosítására. 2016 végéig a Bizottság új jogi eszközzel kíván fellépni a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatban azzal a céllal, hogy növelje az átláthatóságot, közös megközelítést biztosítson, és jobb, határokon átnyúló megoldásokat találjon a villamosenergia-ellátás biztonságára vonatkozóan. Ez az eszköz vélhetően teljes mértékben a villamosenergia-piac áttervezésével összevontan fog megvalósulni. Nukleáris téren egy új nukleáris indikatív program (PINC) 2016. évi közzététele áttekintést fog adni a tagállamok által 2050-ig előirányzott beruházásokról a nukleáris ciklus valamennyi szakaszára vonatkozóan. Mivel az Unió tagállamainak fele jelezte szándékát arra vonatkozóan, hogy továbbra is ezzel az energiaforrással termelje meg villamos energiájának egy részét, ez a kezdeményezés egyértelműbbé tenné a hosszú távú nukleáris beruházási igényeket és a nukleáris felelősségek irányítását. Szakpolitikai következtetések tagállami, regionális és uniós szinten: Az Unió előrelépéseket tesz az energiaforrások, -útvonalak és -szolgáltatók diverzifikációjában. Ugyanakkor 2013-ban az Unió gázimportjának mintegy 40%-a Oroszországból érkezett, és számos tagállam még mindig teljes vagy meghatározó mértékben függ az oroszországi ellátástól, főként Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Három tagállamnak (Bulgária, Litvánia és Portugália) még teljesítenie kell a gázellátás biztonságáról szóló rendelet infrastruktúrára vonatkozó előírását. További összekapcsolásokra van szükség főleg a balti államokban és Finnországban a közép-európai gázpiachoz, hogy a tagállamok jobban kapcsolódjanak egymáshoz (pl. Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország, Portugália és Spanyolország Franciaországgal), illetve biztosítható legyen, hogy valamennyi tagállam hozzáférjen a cseppfolyós gázelosztó központokhoz, és ki tudja használni azt a cseppfolyósítottföldgázkapacitást, amelyet az országok kialakítottak vagy ki tudnak alakítani. Regionális szinten a 2014-ben elvégzett stressztesztek egyértelműen mutatják a regionális együttműködés előnyeit a gázválság megelőzésében és mérséklésében. A Bizottság már hatékonyan támogatja ezt az együttműködést pl. a közép- és délkelet-európai földgázösszeköttetés magas szintű munkacsoportja (CESEC) révén. Ennek a munkának folytatódnia kell. A tagállamoknak a villamosenergia-ellátás biztonsága és a termelés megfelelősége tekintetében is meg kell erősítenie a (regionális) együttműködést. 6. ENERGIAUNIÓ A KUTATÁSÉRT, AZ INNOVÁCIÓÉRT ÉS A VERSENYKÉPESSÉGÉRT Az eddigi eredmények A kutatás, innováció (K+I) és a versenyképesség alapvetően fontos az Unió energetikai átállásának felgyorsításában és az előnyeinek kihasználásában a munkahelyek és a növekedés tekintetében, amelyeket az energiaunió kínálni tud. 2015 szeptemberében a Bizottság bemutatta az integrált európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) című 15
közleményt. 31 Ez új lendületet ad a karbonszegény technológiák fejlesztésének és bevezetésének azáltal, hogy jobban koordinálja és megfelelőbben előnyben részesíti a kutatási és innovációs erőfeszítéseket Európa-szerte. A finanszírozás elsődlegesen fontos az innováció piacra juttatásában. Ezért a Bizottság és az Európai Beruházási Bank saját erőfeszítéseket dolgoz ki az európai beruházási terv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) keretében. Ebben az értelemben az InnovFin energetikai demonstrációs projektek kölcsönök, tőke és garanciák formájában biztosítanak kockázatfinanszírozást, túllépve a hagyományos támogatási módszereken. Ez várhatóan növelni fogja az innovatív energiatechnológiai cégek versenyképességét. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere szintén biztosít finanszírozási lehetőségeket az innovációs beruházásokhoz. 2014-ben a tagállamok az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretében a kibocsátási egységek árveréséből származó összes bevétel átlagosan kb. 87%-át használták fel vagy tervezték felhasználni éghajlati és energetikai célokra, ami 3,2 milliárd eurót tett ki. A NER 300 program keretében 2,1 milliárd euró összegű kumulált finanszírozás, amely várhatóan további 2,7 milliárd euró értékben fog magánberuházásokat ösztönözni, 20 tagállamban fog a tervek szerint innovatív projekteket finanszírozni. A kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan 2015 júliusában bemutatott javaslatokban a Bizottság új innovációs alapot és új modernizációs alapot javasolt. Az innovációs alap a NER 300 programra épül, miközben hatáskörét kiterjeszti az ipari ágazatok karbonszegény innovációira. A karbonszegény innovációk és demonstrációk támogatásával az innovációs alap a stratégiai energiatechnológiai terv alapvető intézkedéseinek megvalósításához is hozzá fog járulni. Az új modernizációs alap azokat a tagállamokat támogatja, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 60%-a alatt van, és az energiarendszer korszerűsítését és az energiahatékonyság javítását fogja megcélozni. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló módosított irányelv egyúttal célzottabb kibocsátás-áthelyezési szabályokat javasol azoknak az ágazatoknak a nemzetközi versenyképességének védelmére, ahol a termelés Unión kívüli áthelyezésének a legnagyobb a veszélye. Emellett a Horizont 2020 keretprogram alapvetően fontos az energiaunió kutatási és innovációs céljainak támogatásához. A 2014-2015 időszakban pénzügyi hozzájárulása több mint 9 milliárd eurót ért el az energiakutatás (így a nukleáris energia), tiszta közlekedés, éghajlat-politika és erőforrás-hatékonyság, biogazdaság és kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatásában. Ráadásul az energia- és karbonszegény kutatás és innováció jelenti a legáltalánosabban kiválasztott intelligens szakosodási területeket több mint 100 uniós régió esetében, ami azt jelzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból jelentős összegek lesznek majd erre fordítva. A Bizottság által 2015-ben elindított intelligens energiaügyi szakosodási platformnak 32 ezt a munkát kell támogatnia. Előretekintés Az energiaunió 2016-os helyzetéről szóló csomag részeként a Bizottság az energiaunióra vonatkozó integrált stratégiát kíván bemutatni a kutatás, innováció és versenyképesség terén. Ennek az integrált stratégiának tükröznie kell annak a konzultációnak a megállapításait, 31 32 C(2015)6317. http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/s3p-energy. 16