A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
|
|
- Botond Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiáról {SWD(2016) 23 final} HU HU
2 BEVEZETÉS: A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ ÉS A TÁROLÁSI INFRASTUKTÚRA POTENCIÁLJÁNAK MARADÉKTALAN KIAKNÁZÁSA A BELSŐ PIACON A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája című közleményben 1 az Európai Bizottság konkrét lépésekre bontja a fenntartható, biztonságos és versenyalapú uniós energiarendszerre való átállás törekvését. E folyamatban kiemelt szerepet szán az önálló energiaforrásként kezelt energiahatékonyságnak, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, ezen belül is a megújuló energiaforrások fejlesztésének. Amint az energiaunió helyzetéről kiadott közlemény 2 is kiemelte, az EU fosszilis tüzelőanyagokkal való biztonságos és stabil ellátása továbbra is jelentős geopolitikai kihívásokba ütközik, különösen az olyan energiahordozók esetében, amelyekből az EU erőteljesen importra szorul. Mindezek alapján továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad az EU földgázbeszerzési forrásainak diverzifikálása, főként mivel az Unió belső termelése a következő évtizedekben várhatóan tovább zsugorodik. A fokozódó importfüggőség miatti sebezhetőség ugyanakkor úgy is mérsékelhető, ha a földgázrendszer rugalmas marad, és a kereslet ingadozásaira megfelelően reagálni tud. A jelen stratégia célja a cseppfolyósított földgázban (LNG) és a gáztárolásban rejlő potenciál kiaknázása révén egy diverzifikáltabb és rugalmasabb uniós földgázrendszer kialakítása, hozzájárulva a biztonságos, kiszámítható és versenyalapú földgázellátás kulcsfontosságú uniós célkitűzésének teljesítéséhez. Az LNG tekintetében az előrejelzések a következő néhány évben a globális kínálat drámai mértékű (50%-os) növekedését és így várhatóan az árak csökkenését jósolják, ami rendkívüli lehetőségeket rejt az EU számára, különösen a földgázellátás biztonsága és kiszámíthatósága tekintetében. Miközben több tagállam érett és likvid gázpiaccal rendelkezik, a 2014-es európai energiabiztonsági stratégia 3 és az európai gázrendszer rövid távú ellenálló képességéről szóló közlemény 4 is egyértelművé tette, hogy a balti államok, a közép-európai és a délkelet-európai régió négy tagállama erőteljesen ki van szolgáltatva egyetlen szállítónak, és az ellátás akadozása súlyosan érintené őket. Sürgősen lehetővé kell tenni, hogy ezek a tagállamok a különféle energiaforrások széles skálájához férjenek hozzá, amiben igen fontos szerep juthat a cseppfolyósított földgáznak, a meglévő vezetékes források, a földgáztárolás, valamint a Déli Gázfolyosó és a földközitengeri likvid földgázkereskedési pontok párhuzamos fejlesztése mellett. Emellett létfontosságú szerepe van az energiahatékonysági intézkedéseknek és a kisebb szén-dioxidintenzitású például megújuló energiaforrásoknak, illetve az LNG- illetve földgázinfrastruktúrába való beruházások során ügyelni kell a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó elavult technológiákhoz való ragaszkodás, és az elértéktelenedő eszközök kockázatának elkerülésére. Az LNG előnyös lehet a versenyképesség szempontjából is, mivel a nemzetközi szállítók megjelenése nagyobb versenykihívást jelent a piacok számára. Egyes tagországok esetében példaként Litvánia említhető e változások hatása igen jelentős lehet. 1 COM(2015) COM(2015) COM(2014) COM(2014)
3 A bővülő nemzetközi LNG-piachoz való hozzáférésben rejlő potenciál maradéktalan kiaknázása, illetve az uniós piacnak a szállítók számára való vonzóvá tétele érdekében három fő feladat áll az EU előtt: Először is biztosítani kell a belső piac kiteljesítéséhez szükséges teljes infrastruktúra kialakítását, és lehetővé kell tenni valamennyi tagállam számára, hogy közvetlenül vagy másik tagállamon keresztül hozzáférhessen a nemzetközi LNG-piacokhoz. Ez különösen sürgető feladat azon tagállamok esetében, amelyek túlságosan egyetlen beszállítótól függenek. Másodszor az EU-nak ki kell teljesítenie a belső földgázpiacot, úgy, hogy az megfelelő árjelzéseket közvetítsen egyrészről az LNG kínálatának és keresletének találkozása, másrészről a szükséges infrastruktúra-beruházások megvalósulása érdekében. Harmadszor pedig fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az EU szorosan együttműködjön nemzetközi partnereivel a szabad, likvid és átlátható globális LNG-piacok előmozdításáért. Ez azt jelenti, hogy intenzívebb párbeszédre kell törekedni a jelenlegi és jövőbeli beszállítókkal, illetve a többi jelentős LNG-fogyasztóval is a globális piacokon az LNG-kereskedelem előtt álló akadályok felszámolása érdekében. A biztonság és a versenyfeltételek javítása mellett az LNG egyes esetekben a környezeti hatások csökkentésének lehetőségét is magában rejti, támogatva az EU fenntarthatósági célkitűzését. E szempontból kulcságazat a közlekedés, ahol az LNG használata egyre inkább kiválthatja a tengeri hajózásban használt üzemanyagokat, illetve a nehézgépjárművek (pl. tehergépkocsik) esetében a dízelüzemanyagokat. A kis léptékű LNG-infrastruktúra szerepet játszhat a hő- és a villamosenergia-szolgáltatás környezeti hatásainak csökkentésében is, például a távoli és/vagy hálózaton kívüli területeken működő, jelenleg még a környezetszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagoktól függő ipari és egyéb fogyasztók esetében. A földgázpiacokon tapasztalt folyamatos változások új helyzetet teremtenek az EU földgáztárolási létesítményei számára is, amelyek kulcsszerepet játszanak a földgázinfrastruktúra optimalizálásában és a rendszer kiegyensúlyozásában. A megbízható és elegendő földgáztárolási kapacitások a földgázbeszerzés súlyosabb fennakadásai esetén létfontosságúak az energiabiztonság és a kiszámíthatóság szempontjából. Ugyanakkor egyelőre a cseppfolyósított földgázhoz hasonlóan nincsen kellően kiaknázva a földgáztárolásnak a földgázellátás biztonságához és kiszámíthatóságához való hozzájárulása sem. A földgáztárolási kapacitásokba való beruházásokat egyrészről az eltárolt földgáz tagállamok közötti, határokon átívelő felhasználásának akadályai, másrészről a kedvezőtlen piaci viszonyok gátolják. A tárolási műveletek nyereségessége egyre romlik, ami már nemcsak a tervbe vett jövőbeli beruházásokat, de a tárolási kapacitások meglévő szintjét is veszélybe sodorhatja. E stratégia, amelyet a Bizottság az energiaunió keretstratégiájában tett vállalásának megfelelően, az érdekelt felek széles körével folytatott konzultáció 5 alapján dolgozott ki, részletesebben kifejti a fent felvázolt kérdéseket, és következtetéseket fogalmaz meg a szükséges konkrét intézkedésekről. 5 A stratégia kidolgozása keretében a Bizottság három hónapos nyilvános konzultációt szervezett ennek eredményeit részletesen az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti. 3
4 1. AZ INFRASTRUKTÚRA HIÁNYOSSÁGAINAK PÓTLÁSA LNG-infrastruktúra Az EU évtizedek erőfeszítéseivel rendkívül kiterjedt, az egész kontinenst behálózó földgázhálózatot épített ki. A jelentős belső termelésen túlmenően az EU földgázvezetékei kapcsolódnak több, a világ legjelentősebb termelői közé számító ország, köztük Oroszország, Norvégia és Algéria forrásaihoz. Az EU meglévő LNG-termináljai elegendő visszaalakítási kapacitással rendelkeznek, mely a tervek szerint tovább bővül 6. E kapacitások azonban nem optimálisan oszlanak el az EU területén, és ez is hozzájárul egyes, a beszerzési források terén korlátozott vagy semmilyen választási lehetőséggel nem rendelkező tagállamok kiszolgáltatottságához. Ugyanakkor a meglévő európai terminálok az elmúlt években mindenütt viszonylag alacsony kihasználtsági szinttel működtek 7 a magasabb ázsiai LNG-árak miatt, amelyek távol tartották a tengeri szállítmányokat Európától, illetve a vezetékes földgáz támasztotta versenynek köszönhetően. Az LNG-terminálok nem optimális eloszlásának problémája vagy új terminálok megfelelő helyszínekre telepítésével, vagy a meglévőkhöz való hozzáférés javításával kezelhető. A meglévő LNG-terminálokból és vezetékes forrásokból származó földgáz kereskedelmét bonyolító likvid gázkereskedési pontokkal való jobb összeköttetés javítaná azon tagállamok ellátásbiztonságát, amelyek jelenleg csak korlátozott számú beszerzési forráshoz férnek hozzá, és egyúttal elősegítené a piacok határokon átnyúló integrációját is. Az új beruházások kapcsán azonban a legfontosabb szempont a kereskedelmi életképesség. Egy LNG-terminál esetében ez attól függhet, hogy az adott terminál ne csak egy nemzeti piachoz férjen hozzá 8. A költséghatékony megoldásnak számító úszó LNG-tároló és - visszaalakító (FSRU) egységek megjelenése ugyanakkor megváltoztatta az importkapacitásokra irányuló beruházások dinamikáját 9. A Klaipėdában létesített FSRU egység példája azt mutatja, hogy a földgázellátás biztonsága és az árak versenyképessége terén a piacon megjelenő új LNG forrásnak már a perspektívája is valódi javulást hozhat 10. Az LNG-terminálok és az egyéb infrastruktúra-beruházások finanszírozása még gondos üzleti tervezés esetén is problematikusnak bizonyulhat. Az LNG-terminálok esetében a finanszírozást elvileg a tarifák fedeznék, egyes esetekben mégis a piaci résztvevők kénytelenek viselni a beruházás kockázatait 11. Az uniós források segíthetnek orvosolni az ellátás biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű terminálok esetleges gyenge kereskedelmi életképességét. Az LNG-infrastruktúra hosszú távú finanszírozásához további forrásként szolgálhatnak az Európai Beruházási Bank által többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében nyújtott kölcsönök. Ennek ellenére az új 6 A meglévő és tervezett LNG-terminálok importkapacitását ismertető táblázatot a bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2016) 23) 4. szakasza tartalmazza. 7 A kihasználtság 20%-os volt, a 33%-os globális átlagszinthez képest. Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentumot. 8 A horvátországi Krk szigetén zajló projekt egyértelműen ezt példázza. 9 A kisebb beruházási költségek és a rövidebb átfutási idők miatt. A legutóbb létesített hat LNG-terminál kivétel nélkül FSRU egység volt. 10 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. szakaszát. 11 Mentesített terminálok; lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. és 4. szakaszát. 4
5 terminálok esetében igen fontos minden gazdasági érvet figyelembe venni, és a leginkább költséghatékony megoldást választani 12. Tárolási infrastruktúra Az elmúlt 10 évben az EU földgáztárolási kapacitása jelentősen bővült, ami az olyan alternatív rugalmassági mechanizmusokkal társulva, mint az akadálytalanabb határokon átnyúló kereskedelem, a vezetékes gázszállítás swingje és az LNG-kapacitások bővítése, egyes régiókban fölös kapacitásokat eredményezett, illetve csökkentette a különbségeket a nyári és a téli gázárak között. A tárolási infrastruktúra rendelkezésre állása és típusa az EU-n belül az energiaszerkezettől, a kínálati portfóliótól és a geológiai adottságoktól függően jelentős eltéréseket mutat 13. Általában elmondható, hogy a nagyobb fokú összekapcsoltság és regionális együttműködés a tárolási kapacitások jobb és hatékonyabb kihasználását eredményezhetné. Emellett az EU szomszédságában lévő egyes országok, például Ukrajna igen jelentős tárolási kapacitással rendelkeznek, amelyeket elvileg tovább lehetne fejleszteni és rá lehetne kötni az uniós hálózatra 14. Ha e kapacitások az Uniónak szánt szállítmányok számára is elérhetők volnának, az EU optimalizálni tudná saját eltárolt földgázmennyiségeit. Jóllehet a jelenlegi tárolási kapacitás elégségesnek tűnik, az összekapcsolás és a szabályozás terén kiigazítások szükségesek a kapacitások határokon átnyúló és szélesebb körű regionális hozzáférhetősége érdekében -. Az LNG- és a tárolási infrastruktúra összekapcsolása a piaccal A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló 2013-as rendelet 15 az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel együtt stabil európai szakpolitikai keretet teremtett, amely támogatja az EU földgáz-infrastruktúráját (a szállítást, az LNG-terminálokat és a tárolást is beleértve), azonosítja az Európa számára szükséges projekteket, és biztosítja időben történő megvalósulásukat 16. A transzeurópai energiahálózatokkal (TEN-E) kapcsolatos szakpolitikához további támogatást nyújtott azon magas szintű szakértői csoportok munkája, amelyek egyrészről a 2014-ben végzett gázpiaci stressztesztek során kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősített régiókra, másrészről az Ibériai-félsziget energiasziget -helyzetének 17 megoldására összpontosítottak. E szakértői csoportok összeállítottak egy szűkebb listát azokról a kulcsfontosságú közös érdekű projektekről, amelyeket prioritásként és sürgősen meg kellene valósítani. 12 Elvileg nem nyújtható állami támogatás abban az esetben, ha a szóba jövő meglévő infrastruktúra nem kellő kihasználtsága miatt nem lenne szükség új infrastruktúra létesítésére. 13 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. 14 Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. 15 Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról (HL L 115., , o.). 16 A közös érdekű projektek második uniós listája november 18-án került elfogadásra. C(2015) 8052 final. 17 A évi tízéves hálózatfejlesztési terv az Ibériai-félszigetről megállapította, hogy nem integrálódik az EU többi részéhez, ezért fokozottan ki van téve a globális LNG-piacon bekövetkező áringadozások hatásainak. 5
6 A cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó stratégia által érintett uniós infrastruktúra Hiányzó láncszemek: Az LNG-terminálok belső piaccal való összeköttetéseinek javítása érdekében kiépítendő/korszerűsítendő infrastruktúra. A kék pontok a meglévő LNG-terminálokat jelölik A cseppfolyósított földgázra és a gáztárolásra vonatkozó uniós stratégia keretében meghatározásra került e projektek azon alcsoportja, amelyek különösen jelentősen hozzájárulnának célkitűzéseinek teljesítéséhez (lásd a térképet) 18. Az ágazati modellek 19 azt mutatják, hogy e kulcsfontosságú közös érdekű projektek megvalósítása véget vetne az egyetlen forrástól való függésnek, és valamennyi tagállamnak hozzáférést biztosítana a cseppfolyósított földgázhoz, vagy a terminálokon keresztül, vagy közvetve 20, rendszerösszekötők és/vagy likvid gázkereskedési pontok révén. Ezek a projektek valódi ellátásbiztonságot és árversenyt teremtenének az uniós földgázpiacokon. Konkrétabban: a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport (CESEC) hat kulcsfontosságú kiemelt projektet azonosított, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a krki termináltól keletre tartó és a Görögországból északra tartó két fő folyosón keresztül a régió valamennyi országa hozzáférjen a cseppfolyósított földgázhoz, a balti energiapiacok összekapcsolási tervével (BEMIP) foglalkozó szakértői csoport hat kulcsfontosságú kiemelt projektet azonosított, amelyek elősegítenék a régióban a 18 A projektek részletes jegyzékét és leírását a bizottsági szolgálati munkadokumentum 7. szakasza tartalmazza. 19 A modellezés eredményeit mind az LNG, mind a tárolás tekintetében további háttérinformációkkal együtt a bizottsági szolgálati munkadokumentum 8. szakasza tartalmazza. 20 A modellezés rámutatott arra is, hogy Közép-Európában teljessé kell tenni az észak-déli gázfolyosót annak érdekében, hogy a földgáz minden irányban szabadon áramolhasson. 6
7 cseppfolyósított földgáz és a tárolási kapacitások hozzáférhetőségét, a három balti országot és Finnországot összekötve az európai hálózattal, illetve a délnyugat-európai magas szintű munkacsoport két olyan projektet azonosított, amelyek segíthetnek felszámolni a szűk keresztmetszeteket és összekapcsolni a regionális piacokat. Emellett az elemzések következetesen kiemelték Írország helyzetét, amely nem rendelkezik diverzifikált ellátási forrásokkal, illetve Ciprus és Málta energiasziget jellegét. Az EU-nak és a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy lépéseket tesznek és rövid időn belül végleges beruházási döntéseket hoznak e kiemelt projektekkel kapcsolatban, melyek megvalósítása biztosíthatja, hogy az egész EU-ban diverzifikált gázellátási források álljanak rendelkezésre. Ezzel igen nagy lépést tennének afelé, hogy minden uniós polgár megfizetető és biztonságos gázszolgáltatáshoz juthasson. A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentéseiben eseti alapon értékelni fogja az egyes projektek tekintetében elért haladást és a szükséges további lépéseket. Szükséges fellépések: A Bizottság támogatja az előzőekben említett magas szintű munkacsoportok munkáját, és arra biztatja a tagállamokat és a projektgazdákat, hogy tekintsék prioritásnak a végleges döntés meghozatalának felgyorsítását e kulcsfontosságú projektekkel kapcsolatban. Felkéri a tagállamokat és a regionális csoportokat, hogy gyors előrelépésre törekedjenek e téren, és mielőbb fejezzék be az LNG-terminálok jövőbeli gazdaságosságának értékelését. Az eredmények megvitatását napirendre kell tűzni az energetikai infrastruktúrával foglalkozó, a közelmúltban életre hívott fórumon. Fel kell gyorsítani a költség-haszon elemzések elkészítését arról, hogy melyik LNGterminálok és/vagy melyik, az LNG-terminálokat a piacokkal összekapcsoló további rendszerösszekötők jelentenék az optimális megoldást. A Bizottságnak a regionális csoportokkal együttműködve gondoskodnia kell arról, hogy a projektgazdák tisztában legyenek a rendelkezésre álló finanszírozási források (az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és adott esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alap) lehetőségeivel, és alaposan mérlegeljék a technikai megoldásokat (például FSRU egységek), főként az olyan projektek esetében, amelyek akadályokba ütköznek vagy késedelmet szenvednek. 2. A BELSŐ ENERGIAPIAC KITELJESÍTÉSE: KERESKEDELMI, JOGI ÉS SZABÁLYOZÁSI SZEMPONTOK Az uniós piac vonzóvá tétele az LNG számára Az elegendő infrastruktúra mellett megfelelően működő és likvid földgázpiacokra is szükség van ahhoz, hogy a cseppfolyósított földgáz diverzifikált forrásként és legalábbis rövid- és középtávon a vezetékes földgáz rendkívül versenyképes alternatívájaként teljes potenciálját az uniós fogyasztók szolgálatába állíthassa. 7
8 Az EU jelentős utat tett meg a meglévő uniós energiaügyi szabályozás végrehajtása terén, különösen a harmadik energiapiaci jogszabálycsomag és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tekintetében 21. Ha e rendelkezések a jövőben is maradéktalanul érvényesülnek, megvalósulhat a teljes körűen működő belső földgázpiac. A meglévő gázvezetékekhez hasonlóan a meglévő LNG-terminálok is a harmadik energiapiaci csomag hatálya alá esnek. Jóllehet ez utóbbi egyik célja az, hogy a belső piac külső belépési pontjaiban rugalmasabb rendszert alakítson ki, és a harmadik felek hozzáférésének biztosítását általános kötelezettségként írja elő, jelenleg számos LNG-terminál esetében mentesség van érvényben a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó szabályok alól 22. Mindezek alapján a nemzeti szabályozó hatóságoknak: továbbra is egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a meglévő terminálok esetében, lehetővé kell tenniük új szolgáltatások bevezetését, többek között az LNGterminálokon alkalmazott új technológiák kapcsán, és továbbra is olyan átlátható és hatékony, piaci alapú kapacitásallokációs mechanizmusokat kell alkalmazniuk a mentesített LNG-terminálokon, amelyek vonzóvá tehetik az új piaci szereplők belépését az uniós földgázpiacra. Az LNG-készletek az európai piacokon legkönnyebben a likvid gázkereskedési pontokon cserélhetnek gazdát, ahol számos eladó és vásárló jelen van és a földgáz több forrásból érkezik. Jelenleg az EU tagállamai közül csak néhány rendelkezik kellően likvid piacokkal 23. Európa más részein a földgázpiacok jóval kevésbé fejlettek: a közép-európai, valamint a délkeleti és a délnyugati régió nem rendelkezik kellően likvid saját piacokkal, és nem is fér hozzá az északnyugaton működő ilyen piacokhoz. Fennáll a kockázata, hogy a közép-európai és a délkeleti régió országai elszalasztják azokat az előnyöket, amelyeket a nemzetközi LNGpiacokhoz való hozzáférés és általában a földgázpiaci verseny nyújthat. Ezért létfontosságú, hogy a tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve minden szükséges intézkedést meghozzanak a belső földgázpiac kiteljesítése érdekében, felszámolják a fennmaradó szabályozási, kereskedelmi és jogi akadályokat, és piacaikat összekapcsolják a regionális földgázkereskedési központokkal. A regionális megközelítés számos esetben 24 hatékony eszköznek bizonyult arra, hogy az országokat a piaci működés javításának helyes útjára terelje; e regionális kezdeményezéseknek magukévá kell tenniük e stratégia prioritásait annak érdekében, hogy az EU vonzó piaccá válhasson a cseppfolyósított földgáz számára. Szükséges fellépések: BEMIP munkacsoport: A Bizottság felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy 2016 közepéig készítsenek cselekvési tervet, melyben i. azonosítják a harmadik energiapiaci csomag alóli mentességek felszámolásához és a balti földgázpiacok ezzel összefüggő mielőbbi teljes megnyitásához szükséges intézkedéseket, illetve ii. meghatározzák egy egységes piaci övezet létrehozásának szükséges lépéseit. 21 Igen fontos a versenyszabályok szigorú betartatása is, a belső földgázpiac torzulásainak megelőzése és az ellátás biztonságának növelése érdekében. 22 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. szakaszát. 23 Ezek a piacok az EU teljes keresletének mintegy 75%-át fedik le (forrás: ACER, a gázpiaci célmodell alapján). 24 Lásd: BEMIP, CESEC, illetve Délnyugat-Európa. 8
9 CESEC munkacsoport: A Bizottság felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy 2016 közepéig terjesszenek elő ambiciózus menetrendet a CESEC-folyamatot támogató szabályozási megoldásokra, és rendszeresen tegyenek jelentést a magas szintű munkacsoportnak és a szakminisztereknek az e téren elért eredményekről. Délnyugat-európai magas szintű munkacsoport: A Bizottság célja, hogy szoros együttműködés keretében mind technikai, mind politikai szinten támogassa a keleti gáztengely megvalósítását, amely biztosíthatja az Ibériai-félsziget jobb kapcsolódását a belső földgázpiachoz és hozzáférését a likvid gázkereskedési pontokhoz, ezzel is hozzájárulva az EU földgázportfóliójának további diverzifikálásához. A földgáztárolás a belső piacon A regionális kontextus nagymértékben meghatározza a tárolási kapacitások szükségességét és rendelkezésre állását, illetve a gáztárolás szerepét a gázellátásban és az energiabiztonságban. Éppen ezért az egyes országok és régiók meglehetősen eltérő megközelítést alkalmaznak a tárolás szabályozása terén. Hasonlóképpen tarka képet mutatnak a tárolási létesítményekhez való odaszállítás és az onnan való elszállítás tarifái is az EU-n belül; a szolgáltatóknak egyes esetekben kétszer is fizetniük kell: a gáz be- és kitárolásakor egyaránt. Az efféle tarifastruktúrák csökkenthetik a gáztárolás vonzerejét, sőt, indokolatlanul magas tarifák esetén veszélyeztetik versenyképességét is. Ezért a munkacsoportoknak foglalkozniuk kell a tárolási létesítményekhez való odaszállítás és az onnan való elszállítás tarifáival is, olyan uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozására törekedve, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az egymással versengő rugalmassági mechanizmusok számára, és a tarifaszerkezeteknek a valós költségeket kell tükrözniük. A tárolás műszaki szempontjaival is foglalkozni kell, arra törekedve, hogy az új tárolási létesítmények és infrastruktúra a jövőben különböző típusú gázokhoz is igazodni tudjanak, a biometánt és az egyéb megújuló gázokat is ideértve. Ez megkönnyítené, hogy a tárolási kapacitások a biogázok tárolására is egyre inkább igénybe vehetők legyenek, és ezzel hozzájáruljanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz. Ugyanakkor a tárolásirendszer-üzemeltetők a nyári és a téli gázárak különbségének csökkenésével szembesülnek, ami szűkíti a gáztárolás nyereségességét, és érzékenyebbé teszi azt a költségek növekedésére. A tárolás mint rugalmassági mechanizmus teljes potenciáljának kiaknázása, illetve az infrastruktúra hatékony kihasználása érdekében a szabályozóknak fel kell jogosítaniuk és ösztönözniük kell a tárolásirendszer-üzemeltetőket új, a másodlagos piacokon és a határokon túl is szabadon adható-vehető szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására. E fejlesztések és megállapodások nem alkalmazhatnak megkülönböztető bánásmódot a tárolási rendszerek felhasználói között. A piaci verseny biztosítja, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők és ügyfeleik olyan szerződési feltételekben egyezzenek meg egymással, amelyek a lehető legköltséghatékonyabb módon tükrözik igényeiket -. A versenyszabályok szigorú betartatása biztosítja, hogy ez valóban megvalósulhasson. A gáztárolással kapcsolatos uniós stratégiának ugyanakkor jobban összekapcsolt regionális piacokra kell épülnie, mivel a tárolás területén még van potenciál a belső energiapiacon a lehetséges szinergiák jobb kihasználására. A tárolási létesítmények hatékony kihasználásához 9
10 a tagállamoknak regionális alapon szorosan együtt kell működniük, és a szomszédos országokkal egyeztetniük kell. A nagyobb fokú regionális együttműködés növeli a bizalmat az adott tagállam határain kívüli tárolási létesítmények rendelkezésre állása és hozzáférhetősége iránt. Mindezek fényében, ami a tagállamok és régiók közötti együttműködést illeti, a rendszerösszekötési pontokon a tárolási és a szállítási kapacitások allokálása korántsem mindig kellően összehangolt, ami szűk keresztmetszeteket eredményezhet. A rendszer-összekötési pontokon a tárolási és a szállítási kapacitások allokálási eljárásainak lehetővé kell tenniük a piaci szereplők számára, hogy a kétféle kapacitást egyszerre, jövőbeli igényeiket kellő időben megelőlegezve köthessék le; ez hozzájárulna a tárolási kapacitások regionális szintű optimalizált kihasználásához. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy működjenek együtt és folytassanak szorosabb egyeztetést a szomszédos országokkal erről a kérdésről. Szükséges fellépések: A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő fizikai hozzáférést a tárolási létesítményekhez, a szállítási hálózat kapacitásait is beleértve. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy működjenek együtt szorosan a szomszédos országokkal a tárolási kapacitások kihasználásának regionális optimalizálása érdekében. A Bizottság a tárolási kapacitások használatának optimalizálása érdekében szükség szerint ki kívánja egészíteni, illetve igazítani az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat. A tárolás szerepének optimalizálása a gázellátás biztonsága érdekében Jóllehet az EU rendelkezésre álló tárolási kapacitása megfelelőnek tűnik, fennállhat a kockázata annak, hogy ha a tárolt gázmennyiség tovább zuhan, egyes létesítményeket be kell zárni. Az esetek többségében a tárolási kapacitásokat újra megnyitni műszakilag lehetetlen, tehát a bezárások végérvényesek lennének. A kockázat abból fakad, hogy a piac nem maradéktalanul ismeri el a tárolt gáz ellátásbiztonsági előnyeit válsághelyzetek esetén Egyes tagállamok stratégiai tartalékok képzésével és tárolási kötelezettségek előírásával orvosolják ezt a helyzetet. A stratégiai tartalékként címzett gázmennyiségek állandó jelleggel kivonásra kerülnek a piacról, míg a tárolási kötelezettség előírja a piaci szereplők számára, hogy bizonyos időpontokban különösen a téli időszakban bizonyos minimális mennyiségű eltárolt gázzal rendelkezzenek 26. Ugyanakkor a gázrendszert szükségtelenül terhelő költségek elkerülése érdekében, amelyek rontanák a gáz globális versenyképességét a többi energiahordozóval szemben, ezeket az előírásokat a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálata 27 keretében javasolt 25 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. 26 Bővebben lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 6. szakaszát. 27 A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. 10
11 regionális kockázatértékelésekben, megelőző cselekvési tervekben és veszélyhelyzeti tervekben részletesen lefektetett, szigorú feltételekhez indokolt kötni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen azt, hogy ezen intézkedések ne legyenek negatív hatással a többi tagállam azon képességére, hogy biztosítani tudják a gázellátást fogyasztóiknak, sem pedig a nemzeti gázpiacok fejlődésére. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő a tagállamokban regionális alapon elegendő tárolási kapacitáshoz férjen hozzá, a Bizottság tovább munkálkodik a meglévő, egyebek között szabályozási jellegű, a tárolás mint rugalmas ellátási mechanizmus piaci versenyben való érvényesülését hátráltató akadályok felszámolásán, valamint a regionális megelőző cselekvési és veszélyhelyzeti tervek keretében elősegíti a tárolásban rejlő potenciál maximális kihasználását. Szükséges fellépések: A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet javasolt felülvizsgálatára alapozva a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy a regionális megelőző cselekvési és veszélyhelyzeti tervek keretében optimalizálják a tárolási kapacitások határokon átnyúló tényleges kihasználását és hatékonyságát. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy e tervek keretében tágabb regionális szinten is lépjenek fel a tárolási kapacitások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének elősegítése érdekében. 3. AZ EU MINT A NEMZETKÖZI LNG-PIACOK SZEREPLŐJE A nemzetközi LNG-piacok nagy változások előtt állnak, mivel 2020-ig jelentős cseppfolyósítási kapacitások jelennek meg Ausztráliában és az Egyesült Államokban, és további jelentős potenciális beszerzési források nyílhatnak meg máshol, többek között a földközi-tengeri régióban 28 is. A cseppfolyósított földgáz ára a következő néhány évben várhatóan a közelmúltbelinél alacsonyabb szintekre csökken, ezért valószínűleg nőni fog az uniós import volumene. A szélesebb és nagyobb likviditást mutató LNG-piac lehetőséget jelent az EU számára. Ugyanakkor az LNG-piac globalizációjának fontos külpolitikai vonzatai is vannak: jelentős (Japán után a világon a második legnagyobb) LNG-importőrként az EU-nak fontos érdeke a szabad, likvid és átlátható LNG-piacok előmozdítása az egész világon. E célt szem előtt tartva szorosan együtt kell működnie nemzetközi partnereivel és a nemzetközi fórumok résztvevőivel annak érdekében, hogy a piaci szereplők ne ütközzenek akadályokba (például területi korlátozásokba) a kereskedelmi kapcsolatok létesítésekor, és hogy a szabad kereskedelmet semmi ne korlátozza sem a rendes piaci körülmények között, sem pedig külső sokkhatások idején. Amint az uniós energiadiplomáciai cselekvési terv is lefekteti, az 28 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. szakaszát. 11
12 EU-nak aktívan élnie kell az energiadiplomácia eszközeivel e cél érdekében mind bilaterális, mind multilaterális szinten, az alábbi fellépési területeken. Szükséges fellépések: A Bizottságnak a főképviselő/alelnökkel együtt rendszeres tárgyalásokat kell folytatnia az LNG kérdésében Ausztráliával, és a jövőben is szorosan együtt kell működnie más olyan jelenlegi vagy potenciális beszerzési forrásokkal, mint Katar, Nigéria, Egyiptom, Angola, Mozambik, Tanzánia, Izrael, Libanon, Irán, Irak és Líbia. Emellett továbbra is kiemelten kell kezelni az Algériával, az Egyesült Államokkal és a Kanadával folytatott energiaügyi párbeszédet. Az EU-nak szorosan együtt kell működnie az olyan egyéb jelentős LNGimportőrökkel, mint Japán különösen mivel 2016-ban ez az ország látja el a G7-ek elnökségét, Dél-Korea, Kína és India; továbbá a Nemzetközi Energia Ügynökséggel és a multilaterális fórumok résztvevőivel az átlátható, likvid és a külső sokkhatásokkal szemben ellenálló LNG-piacok előmozdításának közös célja érdekében. A kormányközi megállapodásokról szóló határozat e közleménnyel együtt közzétett felülvizsgálatával összhangban a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a vonatkozó kormányközi megállapodások, köztük a tagállamok és a nem uniós országok között a cseppfolyósított földgázról létrejött megállapodások megfelelnek-e az uniós jognak. 4. A FENNTATHATÓSÁG KÉRDÉSE ÉS AZ LNG MINT KÖZLEKEDÉSI, FŰTÉSI ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI CÉLÚ ALTERNATÍV TÜZELŐANYAG Amint a bevezetésben is kitértünk rá, a cseppfolyósított földgáz egyes esetekben potenciálisan csökkentheti a jelenlegi környezeti hatásokat, például a közlekedési ágazatban, ahol a dízelüzemanyagok, illetve a nehéz fűtőolaj kiváltója lehet. Az LNG használata a nehézgépjárművek és a hajózás területén több szennyező anyag esetében alacsonyabb kibocsátásokat eredményezhet, illetve a hajózási ágazatban lehetővé teheti, hogy könnyebben teljesíthetők legyenek a kibocsátás-ellenőrzési területeken a tengeri hajózásban használt üzemanyagok kén- és nitrogéntartalmának csökkentésére vonatkozó előírások. A cseppfolyósított földgáz alkalmazása különösen folyékony biometánnal keverve mindkét esetben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével járhat, amennyiben a metánkibocsátások minimális szinten maradnak (lásd lent). Hasonló megfontolások vonatkozhatnak az LNG kis léptékű, fűtési vagy villamosenergia-termelési célú felhasználására is. Ezért az EU-nak a jövőben is támogatnia kell az LNG mint alternatív tüzelőanyag térnyerését minden olyan esetben, amikor ez a fenntarthatósági célokkal összhangban a környezetszennyezőbb hagyományos tüzelőanyagok visszaszorulását eredményezi, és nem a megújuló energiaforrások használatának rovására megy. Az LNG használatának pontos környezeti hatása az ellátási lánc különböző pontjain jelentkező számos tényezőtől függ, melyeket eseti alapon kell értékelni. E szempontból (a földgázvezetékekhez és általában a földgáz felhasználásához hasonlóan) kulcsfontosságú kérdés az esetleges metánkibocsátások mértéke, ezért az LNG-létesítmények és -technológiák gyártóinak és üzemeltetőinek e kibocsátások leszorítására, és ezáltal az LNG-felhasználás globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásának minimalizálására kell törekedniük. További kulcskérdés az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó alternatívák hosszú távú rendelkezésre állása. Számos esetben rendkívül költséghatékony megoldást jelenthet a 12
13 megújuló energiaforrások használata és/vagy az energiahatékonyság, és e lehetőségeket körültekintően meg kell vizsgálni bármely, az LNG-infrastruktúrával kapcsolatos döntés előtt különösen ügyelve az elavult technológiákhoz való ragaszkodás, illetve az elértéktelenedő eszközök kockázatának elkerülésére. Mindezekről a kérdésekről további információkat a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmaz. Szükséges fellépések: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az alternatív tüzelőanyagokról szóló 2014/94/EU irányelv maradéktalan végrehajtását, többek között az LNGtöltőállomások létesítését a TEN-T folyosók mentén, illetve a tengeri és a belvízi kikötőkben. A Bizottság az érdekeltekkel, egyebek mellett az Európai Fenntartható Hajózási Fórummal együttműködve tovább munkálkodik egy olyan harmonizált szabályozási és szabványalkotási keret kialakításán, amely támogatja a cseppfolyósított földgáz használatának bővülését a hajózási ágazatban. KÖVETKEZTETÉSEK Az energiaunió célkitűzéseinek teljesítése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy sikerüljön olyan likvid és versenyalapú piacokat kialakítani, amelyek biztosítani tudják, hogy a cseppfolyósított földgáz és minden más új típusú földgázkínálat jelen lehessen és versenyképes legyen a korábban elszigetelt piacokon is. A Bizottság elemzése alapján a magas szintű munkacsoportok által kijelölt kulcsfontosságú közös érdekű projektek teljes körű megvalósítása alkalmas lehet arra, hogy felszámolja a gázpiaci stressztesztek során azonosított főbb sebezhető területeket, vagy legalábbis mérsékelje azok hatásait. Ezért létfontosságú feladat a hiányzó rendszerkapcsolatok mielőbbi kiépítése, illetve a likvid és versenyalapú piacok támogatásához szükséges intézkedések meghozatala, köztük a cseppfolyósított földgázhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az új likvid gázkereskedési pontok támogatása a közép- és délkelet-európai, a balti, a délnyugati és a mediterrán régióban. Ahol a földrajzi viszonyok azt lehetővé teszik, a tárolás kiemelt szerepet játszhat a kínálat és a kereslet rendes napi és szezonális ingadozásának kiegyensúlyozásában. Ugyanakkor még jelentősen javítani kell a tárolási kapacitások tagállami határokon átnyúló, illetve regionális szintű tényleges és hatékony kihasználásán, mind a rendes piaci körülmények között, mind pedig a válsághelyzetekben. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat szerinti jövőbeli regionális megelőző cselekvési tervekben és veszélyhelyzeti tervekben. Az e közleményben azonosított intézkedések az energiaunió lényegéhez tartoznak, és magukban rejtik a lehetőséget, hogy rajtuk keresztül teljesüljön a biztonságos és versenyalapú uniós földgázpiac célkitűzése, ehhez azonban határozott cselekvésre van szükség különösen tagállami és regionális szinten. A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentéseiben be fog számolni a cseppfolyósított földgázzal és a földgáztárolással kapcsolatban a fentiekben ismertetett stratégiai célkitűzések teljesítésének helyzetéről, illetve a szükséges egyéb intézkedésekről. 13
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.11. COM(2013) 627 final 2013/0309 (COD) C7-0267/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a behálózott
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát
RészletesebbenA nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése
C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenEURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)
EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 1. 7. 2014 COM(2014) 392 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenA TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE
2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
RészletesebbenMELLÉKLET. Iránymutatás
HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.4. COM(2015) 280 final 2015/0126 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) keretében szavazásra bocsátandó egyes állásfoglalások
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 140 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Második jelentés a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,
Részletesebben1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1
1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 713 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Adriai-
Részletesebbentekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,
L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése
1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának
RészletesebbenA fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II
P7_TA-PROV(2011)0324 A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II Az Európai Parlament 2011. július 6-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról,
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Ülésdokumentum 2009 C6-0040/2007 2003/0153(COD); PART.1 29/11/2006 Közös álláspont A Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől
Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,
Részletesebben8969/15 hk/it/tk/tk/hk/kb 1 DGG3A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0246 (COD) 8969/15 CONSOM 82 MI 319 TOUR 7 JUSTCIV 119 CODEC 732 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.10. COM(2013) 505 final 2013/0244 (NLE) C7-0255/13 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013)
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD) DENLEG 139 AGRI 485 CODEC 1306 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága
RészletesebbenKérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban
MEMO/08/36 Brüsszel, 2008. január 23. Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban 1) Mit takar a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának fogalma?
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.31. COM(2013) 561 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Uniónak az európai szabványosításra
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.24. COM(2015) 589 final 2013/0088 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
RészletesebbenPlenárisülés-dokumenum
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumenum 15.6.2010 A7-0196/2010 ***I JELENTÉS egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai
Részletesebben200 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.4.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
200 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 03/45. kötet 32004R0882 2004.4.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 191/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 882/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.) a takarmány- élelmiszerjog,
Részletesebbena Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0120/2015 8.4.2015 ***I JELENTÉS az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésérıl és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.25. COM(2013) 656 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI
RészletesebbenÚtmutató a tagállamok számára Irányítási ellenőrzések
EGESIF_14-0012_02 final 2015.9.17. EURÓPAI BIZOTTSÁG Európai strukturális és beruházási alapok Útmutató a tagállamok számára Irányítási ellenőrzések (2014 2020-as programozási időszak) FELELŐSSÉGKIZÁRÓ
RészletesebbenKOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra
ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...
RészletesebbenA TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN
C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.28. COM(2011) 232 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelenés a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenI: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból
16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
RészletesebbenÚjrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében. dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19.
Újrapapír termékek használatára ösztönzés a közszféra működtetésében dr. Szilágyi Szilvia EMLA Egyesület 2012.09.19. Újrahasznosított papír és közbeszerzés - Az újrahasznosított papírtermékek nagyobb arányú
Részletesebben2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),
2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 33 E/425 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi
RészletesebbenSárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.
Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.hu 1-99/2008. M E G H Í V Ó Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
Részletesebben20-ra 20-at! Kiáltvány Európa épületeinek energiatakarékossági felújításáért
20-ra 20-at! Kiáltvány Európa épületeinek energiatakarékossági felújításáért Tíz nagy nemzetközi környezetvédő civil szervezet közös kampányt 1 indított az európai energiatakarékossági célok teljesítésének
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi
RészletesebbenBELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV
DATASTEP Kft. 1151 Budapest, Horváth Mihály u.2. Cégjegyzékszám: 01-09-887601 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A
RészletesebbenBudapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól
Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért
RészletesebbenVasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.
RészletesebbenSegédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához
Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük
RészletesebbenLIFE Előkészítő Projektek
LIFE Előkészítő Projektek Pályázati útmutató és kiértékelési segédlet 2016 A jelen útmutató és kiértékelési segédlet a Bizottságnak a LIFE Környezetvédelem alprogram keretében benyújtandó, az előkészítő
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat
RészletesebbenSEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,
RészletesebbenAz egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése
C 250 E/93 P6_TA(2007)0019 Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése Az Európai Parlament állásfoglalása az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről; a túlsúly,
RészletesebbenMUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU 14.9.2009
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 14.9.2009 MUNKADOKUMENTUM az Európai Számvevőszék 2/2009. sz. különjelentése az EU 2003 2007-es közegészségügyi programjáról Költségvetési
RészletesebbenA Bizottság 2003/94/EK irányelve. (2003. október 8.)
A Bizottság 2003/94/EK irányelve (2003. október 8.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású
RészletesebbenHÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.19. COM(2016) 178 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
Részletesebben