A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) Magyarország 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetéről

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2019) 4417 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) Magyarország 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetéről {SWD(2019) 267 final} HU HU

2 A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) Magyarország 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetéről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG tekintettel az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére, mivel: (1) Az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében minden tagállamnak be kell nyújtania a Bizottsághoz a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetét, az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének és I. mellékletének megfelelően. Az integrált nemzeti energia- és klímatervek első tervezeteit december 31-ig kellett benyújtani. (2) Magyarország január 31-én nyújtotta be integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetét. E terv tervezetének benyújtása az alapját és első lépését jelenti a Bizottság és a tagállamok közötti ún. iteratív folyamatnak, amely az integrált nemzeti energia- és klímatervek véglegesítésének és későbbi végrehajtásának előkészítését szolgálja. (3) Az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében a Bizottság értékeli az integrált nemzeti energia- és klímatervek tervezetét. A Bizottság átfogó értékelést készített a magyar nemzeti integrált energia- és klímaterv tervezetéről, az (EU) 2018/1999 rendelet valamennyi releváns szempontjának figyelembevételével. A Bizottság az értékelést 2 ezen ajánlással egy időben közzéteszi. Az alábbi ajánlások az értékelés eredményein alapulnak. (4) A Bizottság ajánlásai különösen a következőkre irányulhatnak: i. a célkitűzések, célok és hozzájárulások által megcélzott szint az energiaunió célkitűzéseinek, és különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok együttes elérésének szempontjából, valamint a tagállam által a villamosenergiarendszerösszeköttetés 2030-ra megcélzott szintje; ii. a tagállami és uniós szintű intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések, valamint olyan egyéb szakpolitikák és intézkedések, amelyeknek határokon átnyúló jelentősége lehet; iii. bármely további olyan szakpolitika és intézkedés, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv esetleg előír; iv. az integrált nemzeti energia- és klímatervben foglalt meglévő és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy 1 HL L 328., , 1. o. 2 SWD(2019) 267. HU 1 HU

3 dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti kölcsönhatása és ezek összeegyeztethetősége. (5) Ajánlásai kidolgozása során a Bizottság két szempontot vett figyelembe: egyfelől azt, hogy az összes tagállam számszerűsített tervezett hozzájárulásait összesítve kell látnia ahhoz, hogy értékelni tudja az uniós szintű ambíciókat; másfelől pedig azt, hogy az érintett tagállamoknak megfelelő idő álljon a rendelkezésére ahhoz, hogy kellően figyelembe tudják venni a Bizottság ajánlásait az integrált nemzeti energia- és klímatervek véglegesítése előtt. (6) A tagállamok megújuló energiával kapcsolatos vállalásaira vonatkozó bizottsági ajánlások az (EU) 2018/1999 rendelet II. mellékletében meghatározott, objektív kritériumokon alapuló képletre támaszkodnak. (7) Az energiahatékonyság tekintetében a Bizottság ajánlásai az integrált nemzeti energiaés klímaterv tervezeteiben feltüntetett nemzeti szintű célok értékelésén alapulnak, összehasonlítva azokat az uniós célkitűzések eléréséhez szükséges közös erőfeszítések szintjével, adott esetben figyelembe véve egyes egyedi nemzeti körülményekre vonatkozó információkat. Az energiahatékonyság területén kitűzött végleges nemzeti hozzájárulásoknak tükrözniük kell az energiamegtakarítások költséghatékony lehetőségeit, és azt szilárd, hosszú távú épületfelújítási stratégiának, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 7. cikkéből eredő energiamegtakarítási kötelezettség végrehajtását célzó intézkedéseknek kell alátámasztania. A tagállamoknak emellett igazolniuk kell, hogy kellő mértékben figyelembe vették az első az energiahatékonyság elvét, nevezetesen ismertetve, hogy az energiahatékonyság miként járul hozzá a versenyképes karbonszegény gazdaság nemzeti céljainak költséghatékony megvalósításához, az energiaellátás biztonságához és az energiaszegénység kezeléséhez. (8) Az energiaunió irányításáról szóló rendelet előírja a tagállamok számára, hogy adjanak általános áttekintést az integrált nemzeti energia- és klímatervben meghatározott célkitűzések, célok és hozzájárulások eléréséhez szükséges beruházásokról, valamint e beruházások forrásainak általános értékeléséről. Az integrált nemzeti energia- és klímaterveknek a befektetői biztonság garantálása érdekében biztosítaniuk kell a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. (9) Ezzel párhuzamosan a as európai szemeszter ciklusának keretében a Bizottság nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok energiához és éghajlat-politikához kapcsolódó beruházási szükségleteire. Ez tükröződik a Magyarországra vonatkozó évi országjelentésben 4, valamint a Magyarországnak szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági ajánlásban 5 is, melyek az európai szemeszter folyamatának részét képezik. A Bizottság az integrált nemzeti energia- és klímatervek tervezetének értékelése során figyelembe vette az európai szemeszter legfrissebb megállapításait és ajánlásait. A Bizottság ajánlásai kiegészítik az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat. A tagállamok is kötelesek biztosítani azt, hogy az integrált nemzeti energia- és klímatervek figyelembe vegyék az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., , 1. o.). 4 SWD (2019) 1016 final. 5 COM (2019) 517 final, június 5. HU 2 HU

4 (10) Az energiaunió irányításáról szóló rendelet előírja továbbá azt is, hogy minden tagállamnak kellően figyelembe kell vennie a december 31-ig benyújtandó integrált nemzeti energia- és klímaterv tervezetéhez fűzött bizottsági ajánlásokat, és amennyiben az érintett tagállam nem fogad meg egy ajánlást vagy annak jelentős részét, döntését meg kell indokolnia és az indokolást közzé kell tennie. (11) A tagállamok értelemszerűen ugyanazokat az adatokat, illetve a későbbi években ugyanazokat az aktualizált adatokat szerepeltetik nemzeti éghajlat- és klímaterveikben, mint az Eurostathoz vagy az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez benyújtott jelentéseikben. Az azonos forrás és adott esetben az európai statisztikák felhasználása szintén elengedhetetlen a modellezéshez és az előrejelzésekhez szükséges alapforgatókönyv számításaihoz. Az európai statisztikák felhasználása lehetővé teszi az integrált nemzeti energia- és klímatervekben alkalmazott adatok és előrejelzések jobb összehasonlíthatóságát. (12) A végleges integrált nemzeti energia- és klímatervnek tartalmaznia kell az (EU) 2018/1999 rendelet I. mellékletének valamennyi elemét. Ennek keretében a lehetőségek szerint értékelni kell a tervezett szakpolitikák és intézkedések makrogazdasági, egészségügyi, környezeti, foglalkoztatási, valamint az oktatás, a készségek terén és a társadalom egészére kifejtett hatásait. A nyilvánosságot és az érdekelt feleket be kell vonni a végleges integrált nemzeti energia- és klímatervek előkészítésébe. Mindezeket és egyéb elemeket az ezen ajánlással együtt közzétett szolgálati munkadokumentum 6 ismerteti részletesen. (13) Míg egyes szakpolitikai kölcsönhatások a célkitűzések szintjén tükröződnek a tervben, Magyarországnak jobban ki kell bontania a végleges tervben a szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolódási pontok értékelését, és be kell mutatnia, hogyan szándékozik azokat kezelni. Magyarországnak nevezetesen részletesebben ki kell dolgoznia a dekarbonizáció, az energiabiztonság és a belső piaci dimenziók közötti szinergiákat, az első az energiahatékonyság elvét tartva szem előtt, kifejtve, hogy az energiahatékonyság miként járul hozzá a versenyképes karbonszegény gazdaság nemzeti céljainak költséghatékony megvalósításához. A végleges tervben jobban kidolgozandó elemek közé tartoznak a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, valamint az elektromos közlekedés és a hálózatfejlesztés közötti kölcsönhatások. Hasonlóképpen részletesebben ki kell fejteni a végleges tervben a biomassza fűtési és hűtési ágazatban tervezett nagyobb mértékű felhasználása, valamint a földhasználati ágazat várható kibocsátásai és abszorpciója, illetve a fenntarthatósági követelmények közötti összefüggést. Végül pedig a kutatási, innovációs és versenyképességi dimenzió keretében kitűzött céloknak alá kell támasztaniuk az energiaunió többi dimenziója terén tervbe vett erőfeszítéseket. (14) A végleges integrált nemzeti energia- és klímaterv minősége javulna azzal, ha ismertetne egy átfogó elemzést arról, hogy a karbonszegény technológiák ágazata milyen pozíciót foglal el világpiaci viszonylatban, kiemelve a versenyképes területeket és a potenciális kihívásokat, a jövőre nézve pedig ismertetve a mérhető célkitűzéseket és az elérésükre irányuló szakpolitikákat és intézkedéseket, megfelelően összekapcsolva azokat a vállalkozás- és iparpolitikával. Hasznos volna továbbá 6 SWD(2019) 267. HU 3 HU

5 szorosabb kölcsönhatást kialakítani a körforgásos gazdasággal, kiemelve annak potenciálját az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén. (15) A Bizottság Magyarországnak címzett ajánlásait Magyarország integrált nemzeti energia- és klímatervének ezen ajánlással egy időben közzétett értékelése 7 támasztja alá, AJÁNLJA, HOGY MAGYARORSZÁG TEGYEN INTÉZKEDÉSEKET A KÖVETKEZŐK ÉRDEKÉBEN: 1. A megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött célértékét legalább 23 %-ra kell növelni, Magyarország hozzájárulásaként a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzéshez, az (EU) 2018/1999 rendelet II. mellékletében szereplő képletnek megfelelően. A végleges integrált nemzeti energia- és klímatervnek tartalmaznia kell egy indikatív ütemtervet az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikkének a) (2) pontjában felsorolt valamennyi referenciapont tekintetében, figyelembe véve azt, hogy a célok közös teljesítéséhez növelni kell az erőfeszítéseket. Részletesen és számszerűsítve ismertetni kell az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 szerinti kötelezettségekkel összhangban azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, melyek lehetővé teszik e hozzájárulás kellő időben történő és költséghatékony teljesítését. A fűtési és hűtési ágazatban a célok szintjét növelni kell az (EU) 2018/2001 irányelv 23. cikkében foglalt indikatív cél elérése érdekében, és meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek révén teljesülni fog a tervben meghatározott közlekedési cél, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkével összhangban. Részletesebben ki kell fejteni azon egyedi intézkedéseket, amelyek biztosítják a biomassza-ellátás és - felhasználás fenntarthatóságát az energiaágazatban, tekintettel a biomassza jelentős részarányára a magyar energiafelhasználásban, főként a fűtési és hűtési ágazatban. Az (EU) 2018/2001 irányelv 21. és 22. cikkével összhangban ki kell alakítani a termelő-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek adminisztratív terheinek csökkentését és az e szereplőket támogató keretek létrehozását szolgáló intézkedéseket. 2. Jelentősen növelni kell mind a végső, mind a primerenergia-fogyasztás csökkentése terén 2030-ig kitűzött célokat, figyelembe véve azt, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az Unió 2030-as energiahatékonysági célkitűzésének elérése érdekében. Ambiciózusabb szakpolitikákat és intézkedéseket kell előterjeszteni, amelyek révén 2030-ig további energiamegtakarítás érhető el. A végleges tervben egyértelmű különbséget kell tenni a meglévő és az azokat kiegészítő szakpolitikák és intézkedések között, átfogóbb hatásvizsgálatot kell készíteni a tervezett kezdeményezésekről, és alaposabb becsléseket kell kidolgozni a várható energiamegtakarításról. 3. Meg kell határozni a diverzifikációra és az energiafüggőség csökkentésére irányuló energiabiztonsági célkitűzéseket támogató intézkedéseket, beleértve a rugalmassági 7 SWD(2019) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., , 82. o.). HU 4 HU

6 intézkedéseket, valamint a nukleáris anyagok és tüzelőanyagok hosszú távú ellátását biztosító stratégiát, különös tekintettel az atomenergia-termelési kapacitás bővítésére. 4. Jobban részletezni kell a piaci integrációval kapcsolatos előremutató célkitűzéseket és célszámokat, illetve be kell mutatni az ezek elérését szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket. Emellett lehetővé kell tenni a hálózatüzemeltetők számára, hogy indokolt és ténylegesen felmerült költségeiket visszaigényelhessék, illetve hozzáférést kell biztosítani számukra a szabályozási döntések hatékony jogi felülvizsgálatához. Ki kell domborítani a teljes mértékben piaci alapú árak felé vezető stratégiát és ütemtervet. 5. Jobban számszerűsíteni kell a mostantól 2030-ig elérendő, az energiaunióhoz konkrétan kapcsolódó nemzeti célkitűzéseket és finanszírozási célokat a kutatás, az innováció és a versenyképesség terén oly módon, hogy azok könnyen mérhetők legyenek és alkalmasak legyenek a végleges integrált nemzeti energia- és klímaterv egyéb dimenziói terén kitűzött célok támogatására. Ezeket a célkitűzéseket konkrét és megfelelő szakpolitikákkal és intézkedésekkel kell alátámasztani, köztük olyanokkal, amelyeket más tagállamokkal együttműködve kell kidolgozni, mint például a stratégiai energiatechnológiai tervet. 6. Folytatni kell a szomszédos tagállamokkal való konzultációt és a regionális együttműködést a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport, valamint a Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát összefogó Visegrádi Csoport keretében. A regionális egyeztetések középpontjába a belső energiapiaci integráció elmélyítését, a dekarbonizációt és a megújuló energiaforrások hasznosítását, valamint a kutatást, az innovációt és a versenyképességet kell állítani, a közös kihívások és a közös célkitűzések figyelembevételével. Az egyeztetéseknek ki kell terjedniük a rendszermegfelelőség értékelésére, a méltányos átmenet kérdésére, az energiarendszer magasabb megújuló-arányhoz szükséges változtatásaira és az egyéb olyan tervezett fejlesztésekre, amelyek hatással lehetnek a régión belüli villamosenergia-összeköttetésekre és kereskedelemre. 7. Az épület-energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az elektromobilitás terén meglévő beruházási szükségletek jelenlegi elemzését el kell mélyíteni és ki kell terjeszteni azt a magyar gazdaság korszerűsítéséhez és az energia- és éghajlatpolitikai célok eléréséhez szükséges beruházások általános áttekintésére. Általános értékelést kell benyújtani e beruházások forrásairól, beleértve a megfelelő nemzeti, regionális és uniós szintű finanszírozást. Finanszírozási forrásként figyelembe kell venni az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 szerinti, más tagállamok részére történő jogosultság-átruházások költséghatékony alkalmazását is. 9 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás- HU 5 HU

7 8. Fel kel sorolni valamennyi energetikai támogatást, ideértve különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, valamint az utóbbiak fokozatos kivezetésére irányuló létező és tervezett intézkedéseket. 9. A levegőminőség és a levegőbe irányuló kibocsátásokkal kapcsolatos szakpolitikák közötti kölcsönhatások elemzését több mennyiségi információval kell kiegészíteni, legalább a tervezett szakpolitikák és intézkedések nyomán várhatóan megvalósuló levegőszennyező kibocsátásokra vonatkozó előírt információk erejéig. 10. Jobban be kell építeni a tervbe az igazságos és méltányos átmenettel kapcsolatos szempontokat, nevezetesen részletesebben ismertetve a tervezett célkitűzések, szakpolitikák és intézkedések társadalmi, foglalkoztatási és készségekre gyakorolt hatásait. Ezen belül is foglalkozni kell a sok szén-dioxidot kibocsátó, illetve ipari régiók népességére gyakorolt hatással. Jobban ki kell dolgozni az energiaszegénység problémáinak kezelésére vonatkozó koncepciót, többek között külön elemzést készítve az energiaszegénységről, az (EU) 2018/1999 rendelet előírásainak megfelelően. Kelt Brüsszelben, -án/-én a Bizottság részéről Miguel Arias Cañete a Bizottság tagja csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., , 26. o.). HU 6 HU