3. Pénzpac A pénzpac összefüggések: pénzkereslet, pénzkínálat, kamatláb meghatározása. Az L görbe levezetése. 3.1. A pénz szerepe Az előző fejezetben az árupac működését mutattuk be. A modell lényege az volt, hogy az áru- és szolgáltatáscseréket írta le: a vásárló (a háztartások, az állam lletve a vállalat szféra a termelőtől (vállalat megvásárolta a makrogazdaság kbocsátást (a nemzetgazdaság által termelt összes terméket. A modellépítés során nem fektettünk hangsúlyt arra, hogy maga a csere hogy megy végbe. Ennek bemutatásához érdemes átteknten a kereskedelem kalakulását. Egy gazdaság szereplőt autarch működésűnek hívunk, amennyben mnden szükségletét önmaga állítja elő (pl. autarchának hívjuk azt a nemzetgazdaságot, amely külgazdaság kapcsolatok nélkül képes működn. Egyén sznten már az ősközösségben felmerült az autarcha hátránya: a szereplőnek mndenhez értene kell; egyszerre kell tudjon vadászn, halászn, smerne kell az ehető növényeket, tudna kell fegyvereket, ruhákat csnáln stb. Természetesen eltérő képességekkel születünk, így eltérő dolgokban vagyunk jók, ennek következtében valak alkalmasabb vadászatra, más pedg a fegyverkészítésre. Természetesen adódk a megoldás: ha a fegyverkovács több dőt fordít fegyverek előállítására, és a jobb mnőségű fegyveret elcserél mamutra, nek nem s kell vadászatra nduln. Az egyszerű példa megvlágítja a kereskedelem lényegét, azonban elfed a felmerülő problémát, amt a szükségletek kétoldal egybeesésének nevezünk. Ennek lényege az, hogy egy csere csak akkor jöhet létre, ha mndkét fél előnyösebb (vagy legalábbs nem hátrányosabb helyzetbe kerül a csere után, mnt előtte, azaz mndketten akarják a másk termékét. Klasszkus példa az éhes cpészé, aknek addg kell körbejárn, amíg talál egy mezítlábas péket. Abban az esetben, ha csak olyan péket talál, aknek cpőre nncs szüksége, de szívesen venne egy péklapátot, akkor a cpésznek először egy olyan lapátkészítőt kell keresne, aknek cpőre van szüksége. nél több szereplő és termék van egy gazdaságban, annál bonyolultabb kereskedelm láncolatok jönnek létre, így annál bonyolultabb lenne a cserét végrehajtan. Ezen hányosságot pótolja a pénz. A pénz valam olyan termék, amely egyrészt mnden szereplő számára értéket testesít meg (azaz gazdaság értelemben rtka és poztív hasznosságú magánjószág, másrészt vszont tartós, könnyen szállítható és nehezen előállítható. Amennyben van egy lyen termék a gazdaságban, mnden szereplő ezt használhatja, mnt a csere ellenértékét, azaz az éhes cpész akkor tud kenyeret venn, ha talált bárkt, aknek cpőre van szüksége, nem kell az a bárk pék legyen. A pénz lyetén való felhasználását hívjuk tranzakcós szerepnek, hszen a gazdaság tranzakcók létrejöttét garantálja. Természetesen a pénznek számos más funkcója s van, (értéket mér, lehetővé tesz az elszámolást a szereplők között stb, de a m szempontunkból releváns másk funkcó nem más, mnt a vagyontartás. A pénz vagyontartás funkcója tesz lehetővé, hogy e termelés és a fogyasztás egymástól dőben elválhasson (hszen a cpész felhalmozhat egy bzonyos pénzkészletet, melyből évek múltán s vásárolhat kenyeret. A pénznek ezen két felhasználása adja majd a pénzpac működését. 3.2. A pénzpac Egyszerű makrogazdaság modellünk almodellje a pacok. Ezek közös tulajdonsága, hogy egy adott jószág keresletét és kínálatát állítják szembe egymással. Az árupac esetében ez a termék a makrogazdaság összkbocsátást reprezentáló kompozt termék volt. A munkapac esetében könnyen látható, hogy ez a munkavállalók kapactása, a munkaóra lesz. a helyzet a pénzpaccal? a termék a pénzpacon, és mvel fzetünk érte? akroökonóma BA 21
3.2.1. A kötvény Ahhoz, hogy a pénzpacról beszéln lehessen, először defnáln kell a pénznek valam alternatíváját, ellenkező esetben tárgyalásunk megreked. Gondoljunk csak bele! Amennyben a pénz az egyetlen cserére ll. vagyontartásra használható jószág, a pénzkereslet és pénzkínálat kérdése fel sem merül, hszen mnden megkeresett jövedelem, mnden nem-tárgy vagyon pénzben jelenne meg. Ez a feltételezés azonban annyra messze áll a valóságtól, hogy modellünk magyarázóerejét a nullával tenné egyenlővé. Vezessük be tehát a kötvények fogalmát! Egyszerű modellünkben kétféle vagyontartás módozat áll rendelkezésünkre: a kamatot nem fzető, értékét lassan veszítő de lkvd pénz, és a kamatozó de llkvd kötvény. Egy adott eszköz lkvdtása azt fejez k, hogy mennyre elfogadott a fzetés fogalomban az adott eszköz. A két terméket tehát kamatfzetés és lkvdtás alapján különböztetjük meg egymástól: Pénz Kötvény Kamat - van Lkvdtás nagy korlátozott Természetesen a valós életben még ezen tengelyek mentén s léteznek egyéb termékek (pl. a korlátozott lkvdtású, nem kamatozó ebédjegy vagy a kamatozó de lkvd megoldás, a befektetés alapokhoz kötött bankkártya, azonban a m vzsgálódásank szempontjából elég ezt a két terméket teknten. 3.2.2. A dszkont kötvény működése A valós vlágban számtalan kötvényfajta létezk, m a modellünk egyszerűsítése végett csak egyfélét használunk: a dszkont kötvényt. Elnevezése onnan adódk, hogy ezen kötvényfajta nem f kamattal rendelkezk, hanem a kfzetése rögzített, és a kbocsátáskor árverésen, dszkont árfolyamon lehet őket megvenn. Ebből természetesen az adódk, hogy a kötvények árfolyama határozza meg a kamatozást. Amennyben N jelöl a névértéket (a lejáratkor kfzetést és P az árfolyamot, akkor a kötvény kamata: 1 t = N P Ebből könnyen látn, hogyha az árfolyam (P emelkedk, a kamatozás csökkenn fog, és fordítva. 3.2.3. A pénzpac értelmezése A keynes közgazdaságtanban a vagyonnal és jövedelemmel rendelkező ember vselkedését úgy modellezzük, hogy külön vesszük fgyelembe a fogyasztás/megtakarítás és a vagyontartás döntést. Szereplőnk fogyasztás szokásak és jövedelmük alapján eldöntk, hogy mekkora összeget takarítanak meg, majd a pénzpacon a lkvdtás és a kamatozás alapján eldöntk, hogy a vagyonuk mekkora hányadát tartsák pénzben és mekkorát kötvényekben. Ez a másodk döntés a pénzpac döntés, azaz a pénz ránt kereslet azt fejez k, hogy mekkora vagyont szeretnének a gazdaság szereplő pénzben tartan. Ezzel a mértékkel áll szemben a pénz rendelkezésre álló mennysége, és ezen két mennység arányából alakul k a pénz ára, a kamatláb. 3.3. A pénzkereslet A fentek alapján már értelmezhető a pénzpac kereslet: az a vagyonmennység, amt a szereplők pénzben akarnak tartan. Tekntettel arra, hogy a pénzben való vagyontartás előnye a lkvdtás, a pénzkereslet függvényt szokás lkvdtás-preferenca függvénynek s hívn, és jelölése L(. A pénzkeresletet döntően két dolog befolyásolja: a pénztartás előnye és hátránya, azaz hozama és költsége. akroökonóma BA 22
3.3.1. A pénztartás költsége A pénztartásnak a költsége nem más, mnt a pénztartás matt adódó alternatív költség (azaz az a pénzösszeg, amt a kötvény fzetett volna. Ennek következtében a pénztartás határköltsége (egy pótlólagos pénzegység költségnövekménye nem lesz más, mnt maga a kamatláb. t eredményez ez a pénzkeresletre nézve? Természetesen azt, hogy ceters parbus a magasabb kamatlábhoz alacsonyabb pénzkereslet tartozk, hszen relatíve több pénzt vesztenek a szereplők a pénztartáson. Ennek megfelelően alacsonyabb kamatláb magasabb pénzkereslettel párosul. 3.3.2. A pénztartás hozama Annak ellenére, hogy a pénztartásnak jelentős költsége van, majdnem mnden gazdaság szereplő nemnegatív pénzkereslettel rendelkezk. Raconáls szereplőket feltételezve ez azt jelent, hogy a pénztartás valamért csábító a szereplők számára. k lehetnek a pénztartás motvácó? lyen különböző pénzkeresleteket különböztethetünk meg? 1. Tranzakcós pénzkereslet: ez abból adódk, hogy a szereplők tranzakcókat szeretnének végrehajtan, és ehhez pénzre van szükségük. Ennek értéke a jövedelemmel növekvő, hszen magasabb jövedelem nagyobb fogyasztást valószínűsít. A jövedelemmel azonban csökkenő a tranzakcós motívum határhozama, hszen a tranzakcók és a jövedelem között csökkenő a kapcsolat (a magasabb jövedelem nagyobb hányadát takarítják meg. 2. Óvatosság pénzkereslet: ez a tranzakcóshoz hasonló; azt fejez k, hogy a szereplők fel kívánnak készüln a nem várt tranzakcókra s. Ilyen esetekben kulcsfontosságú a lkvdtás, hszen a nem várt helyzetek jellemzően valam vészhelyzethez vagy sürgős (legalábbs dőkorlátos dologhoz kapcsolódnak. Ez s a jövedelem poztív függvénye, de ennek s csökkenő a határhozama (hszen a vészhelyzetek mérete nem növekszk a jövedelemmel, csak a vészhelyzetekre való felkészülés mértéke. 3. Eszköz pénzkereslet: ez azt a sajátos pénzkereslet magatartást mutatja be, melynek során bzonyos szereplők annyra degenkednek az egyéb eszközöktől, hogy vagyonukat pénzben tartják. 3.3.3. A pénzkereslet függvény Ez a három hatás együttesen azt eredményez, hogy a gazdaság szereplők pénzkereslete a kamatlábtól negatívan, a jövedelemtől pedg poztívan függ, azaz a pénzkereslet függvény alakja: (+ L=L (-, 3.4. A pénzkínálat A pénzkínálat kérdését vagy nagyon egyszerűen, vagy nagyon bonyolultan lehet csak tárgyaln, de már a legegyszerűbb tárgyalás során s felmerül a kérdés: m a pénz? A bevezetőben a pénzt valam olyan jószágnak tekntettük, amelyért cserébe a társadalom tagja hajlandóak más árukat átadn, azonban nem beszéltünk sem arról, hogy mért hajlandóak a cserére, sem arról, hogy m s ez az áru, hogyan jön létre? A cserére való hajlandóság magyarázata felvet a tyúk-tojás problémát: 1. A szereplők azért hajlandóak elfogadn a pénzt cserére, mert értéke van 2. A pénznek azért van értéke, mert mnden szereplő elfogadja cserére A pénz kezdet dőszakában valam valós áruckk volt (nemesfém, drágakő, kagyló stb., amelyek rtkaságuk és előállításuk nehézsége folytán voltak értékesek. Az dők során ez a tulajdonság eltűnt, a ma pénz nem más, mnt egy nylvántartás arról, hogy knek mekkora a vagyona. aga a pénz átlényegült akroökonóma BA 23
az értéket ks helyen koncentráló nemesfémdarabokból az értéket csak reprezentáló papírdarabokká, lletve adatbázs-bejegyzésekké. A jelenleg gyakorlatban ugyans a pénz egyrészt a jegybankok által kbocsátott bankjegy, másrészt mndenféle olyan eszköz, am a bankjegyforgalmat helyettesít, azaz az összes olyan bankszámla s pénznek teknthető, amely felett a tulajdonos tetszőleges földrajz helyen szabadon rendelkezhet. Amkor bankkártyával, htelkártyával, csekkel, SS-mcropay rendszerrel, Paypal-en keresztül stb. fzetünk valam szolgáltatásért, ugyanúgy pénzt használunk, mnt a készpénzes fzetések esetében. A pénznek ez az átalakulása természetesen felvet egy kérdést: k hozza létre a pénzt? A bankjegyek esetében ez a kérdés egyértelmű, hszen csak a jegybank nyomtathat pénzt, de m a helyzet a többvel? A több tétel többnyre a kereskedelm bankok htelezés lletve számlavezetés tevékenységével kapcsolódnak össze, azaz a kereskedelm bankok határozzák meg, hogy menny htelt nyújtanak (a htelnyújtás során jön létre új pénz; a betétek könnyű hozzáférése csak a pénz más formában történő felhasználását jelent. Fontos azonban tudn, hogy a vlágon mndenütt korlátozzák a kereskedelm bankok htelezésének mértékét, és ezt a korlátozást (a kötelező tartalékok mértékét, a kötelező tartalékrátát a központ bank határozza meg. A m egyszerű modellünk szempontjából a pénzmennység kalakulása érdektelen. Egyetlen dolgot használunk k a bankrendszer működéséből: ez pedg az, hogy a jegybank meg tudja határozn a pénzmennységet (egyrészt a kbocsátott papírpénz mennység rányításával, másrészt a kötelező tartalék alakításával. Ebből következően a pénzmennységet konstansnak vesszük: S = 0 S 3.5. A pénzpac egyensúly Az egyensúly a pénzpacon s ugyanazt jelent, mnt bármely pacon: a kereslet megegyezk a kínálattal. előtt ezt elemezn tudnánk, szót kell ejten egy pénzpac sajátosságról. 3.5.1. Nomnál és reálpénz kínálat A fent említett pénzkereslet és pénzkínálat azonban még nem összemérhető, hszen a pénzkeresletet reálpénzben mértük (azaz a pénz valós vásárlóerejének függvényében fejeztük k a pénzkeresletet, hszen a meghatározó az volt, hogy menny terméket és szolgáltatást lehet a pénzen vásároln, a pénzkínálat vszont nomnálsan kfejezve szerepelt (enny pénzt nyomtattak, enny htelt adott a bankrendszer. A két mennység összehasonlításához arra van szükség, hogy a nomnáls pénzkínálatot reálpénzkínálattá konvertáljuk, ehhez azonban nem kell mást tenn, mnt elosztan az árszínvonallal. Az árszínvonal nem fejezett k mást, mnt azt, hogy a makrogazdaság által megtermelt termékek egy egysége mennybe került, ennek következtében az osztással egy olyan mennységet kapunk, am megmondja, hogy a gazdaság pénzkínálatából menny árut lehetne venn, azaz mekkora a reálpénzkínálat. 3.5.2. A pénzpac egyensúly Így már megfogalmazhatjuk a pénzpac egyensúly feltételét: S =L, P A pénzpacot [kamatláb pénzmennység] koordnátarendszerben ábrázolva jól láthatjuk a kalakuló egyensúly kamatlábat. Egyensúly esetén az adott makrogazdaság jövedelem által meghatározott pénzkereslet függvény mentén az a kamatlábsznt alakul k, amely mellett a pénzkereslet szntje megegyezk a pénzkínálat szntjével. akroökonóma BA 24
3.5.3. Stabltás nt mnden eddg esetben, most sem elégszünk meg a pénzpac egyensúly létével, el akarjuk dönten azt s, hogy ez az egyensúly stabl-e, vagy nem. Ehhez nem kell mást tennünk, mnt megvzsgáln az alkalmazkodás folyamatot. /P ' * ' * L( Ábra 10: A pénzpac Nézzük meg m történk, ha gazdaságunk a 10. ábrán '-vel jelölthöz hasonló helyzetben van. Ebben az esetben a kamatláb magasabb az egyensúly mennységnél, azaz a pénzkereslet (' ksebb, mnt a pénzkínálat (*. Ez azt jelent, hogy a pénztől szabaduln akarnak a szereplők, és kötvényt akarnak vásároln, azonban a kötvénybrtokosok nem akarják eladn a kötvényeket anny pénzért. A kötvényt vásároln akaróknak tehát többet kell ajánlan, meg kell emeln az árfolyamot, hogy a brtokosok eladják a kötvényeket. Ez az áremelkedés természetesen azt jelent, hogy a kötvények ksebb kamatot fzetnek, azaz a kamat lecsökken. Ez a folyamat addg tart, míg a kamatláb el nem ér az egyensúly szntet. Q ΔQ S : reálpénz : kamatláb B: kötvényárfolyam N: kötvény névérték Q: kötvény darabszám D B /P ' * B' B* N B ' * Ábra 11: A pénzpac alkalmazkodás. Egyensúlytalanság esetén (' a kötvényárfolyam (B' sem egyensúly, és ez egyensúlytalansághoz (ΔQ vezet a kötvénypacon. A kötvénypac egyensúly helyreállása garantálja a pénzpac egyensúlyt. L( akroökonóma BA 25
3.6. Az L görbe Az IS görbe párjaként az L görbe a pénzpac egyensúly pontokat a pénzpac legrelevánsabb paramétere, a jövedelem függvényében mutatja be: Az L görbe megmutatja azon [jövedelem, kamatláb] párokat, melyek mellet a pénzpac egyensúlyban van. 3.6.1. A görbe levezetése Az L görbe levezetésénél fgyelembe kell venn, hogy a pénzkereslet alakjáról nem szoktunk szűkítő feltételezéseket tenn. 1 Ebben az esetben csak annyt tudunk mondan az L görbéről, hogy: L : S =L, P am természetesen a pénzpac egyensúly képlete. amennyben azonban lneárs pénzkeresletet tételezünk fel: S = A B C P A B S P = C = A C S PC konstans tag C B meredekség A grafkus levezetés tt sem bonyolult: /P L 2 1 L( 2 L( 1 * 1 2 Ábra 12: Az L görbe 3.6.2. Az L görbe eltolódása Akárcsak az IS görbénél, az L görbe esetében s érdemes lenne megvzsgáln, hogy a görbe egyes paraméterenek hatására hogyan mozdul el. Azonban tekntettel arra, hogy a pénzkereslet alakja nem smert (legalábbs ezen a sznten nem kívánom lneársra szűkíten, így a modell paramétere sem smertek. 1 Ennek oka legnkább az, hogy még egy vszonylag egyszerű pénztartalékolás modell segítségével a pénzkereslet egyenlete az alább formát vesz fel: L, = B A 2 Erről bővebben: [eyer-solt, 207-216. old] akroökonóma BA 26
A konkrét paraméterek smerete nélkül s lehetséges azonban arról beszéln, hogy egyes pénzpac változások (a pénzkereslet ll. pénzkínálat változása hogyan hat az L görbére. A 13. ábra a pénzkínálat megváltozásának hatásat mutatja be. A megemelkedett pénzmennység matt túlkínálatos lesz a pénzpac, am a 0 /P 1 /P L 0 L 1 L( 2 L( 1 * 1 2 Ábra 13: A pénzmennység növekedésének hatása az L görbére kamatlábakat lejjebb hajtja. Ennek következtében ugyanakkora jövedelemsznt esetén a magasabb pénzmennység matt ksebb lesz a kamatláb, azaz az L görbe lefele tolódk el. Ezzel ellentétes folyamatot mutat be a 14. ábra. A pénzkereslet nem-jövedelm növekedésének hatására a pénzpacon túlkereslet alakul k, am a kamatláb /P L 1 2 L 1 ( 1 1 L 1 ( 0 L 0 ( 1 L 0 ( 0 L 0 * 0 1 Ábra 14: A pénzkereslet növekedésének hatása az L görbére növekedéséhez vezet mnden jövedelemsznt mellett. Ez természetesen az L görbét felfele tolja el. akroökonóma BA 27
4. IS-L modell Az áru és a pénzpac összefüggése; az IS-L modellrendszer bemutatása. Az előző két fejezetben átnéztük az árupacot és a pénzpacot. ndkét pacon megnéztük a kereskedett termékeket, a keresletet és a kínálatot, a kalakuló egyensúlyt és ennek stabltását, lletve az egyensúly pontokat leíró egyenleteket. Ezen tudást felhasználva most megnézünk egy olyan modellt, melyben a két pac egyensúlyát egyszerre vzsgáljuk, és átnézzük az így leírható rendszer dnamkáját. 4.1. A modell felépítése A modell meglepően egyszerű felépítésű. Abból ndul k, hogy az árupac a jövedelmet határozza meg a kamatláb függvényében (a beruházás paramétere volt a kamatláb, a pénzpac pedg a kamatlábat a jövedelem függvényében (a pénzkereslet paramétere volt a jövedelem, és mndkét modell egyensúly pontjat ábrázoltuk [,] koordnátarendszerben. Nevezetesen az IS görbe az árupac egyensúly pontokat mutatta meg, az L görbe pedg a pénzpac egyensúly pontokat. Ebben az esetben a két görbe metszéspontja megadja azon pontok halmazát, ahol mnd a pénzpac, mnd az árupac egyensúlyban van: L(/P * IS Ábra 15: Az IS-L modell * Természetesen az L görbe helyzetét erősen meghatározza a reálpénzkínálat, így talán érdemes feltüntet e paramétert. Az IS-L modellben kalakuló egyensúly tehát mnd a pénzpac, mnd az árupac egyensúlyát bztosítja. Ekkor érdemes megvzsgáln, hogy stabl-e az egyensúly, mlyen nstabl helyzetek lehetségesek, és stabltás esetén mely mechanzmus garantálja az egyensúlyt. 4.2. Az egyensúlytalanságok Az IS-L modell természetesen magában hordozza mnd az IS, mnd az L modell egyensúlytalanságat, azaz egyszerre képes az áru és a pénzpac túlkeresletét lletve túlkínálatát bemutatn. Az IS-L modellrendszer központ dagramján s ábrázolhatjuk ezeket a helyzeteket. Jól látható, hogy a két görbe négy részre osztja a síkot; ezek határozzák meg a túlkeresletes ll. túlkínálatos területeket. A könnyebb megjegyezhetőség érdekében az alább ábrán a négy alaphelyzetet az árupac és a pénzpac ábrájával kegészítve mutatom be. akroökonóma BA 28
4.2.1. Árupac egyensúlytalanságok Az árupacot reprezentáló IS görbe két részre osztja az - rendszert; ebből egyértelmű, hogy az egyk félsík az árupac túlkereslet, a másk a túlkínálat pontok halmaza. Amennyben az IS görbét az árupaccal együtt ábrázoljuk, AE(* könnyen látható, hogy az IS görbe alatt a pac túlkeresletes, a görbe felett vszont túlkínálatos. Ahogy az a 15. ábrán s látszk, amennyben az egyensúly kamatlábról nem mozdulunk el (marad * 1, csak a jövedelmet változtatjuk, akkor az IS görbe alatt pontok (pl. a pros X esetén az árupacon a kereslet értéke (AE elmarad a kínálatétól (a 45 fokos egyenes. Ennek mértéke a példában Δ', ekkora a túlkereslet a pacon. Ez az árupacon említett módon fog eltűnn: a készletek csökkenését észlelve a vállalat elkezd növeln termelését, és ez a gazdaságban továbbgyűrűzve jövedelemnövekedést eredményez. Amennyben gazdaságunk az IS Ábra 16: Árupac egyensúlytalanságok görbe felett marad (a példán ezt a kék X jelöl, az árupac kereslet kevesebb mnt a kínálat, azaz gazdaságunk túlkínálatos. Természetesen ekkor s az árupacnál megsmert metódus garantálja az egyensúly beállását. 4.2.2. Pénzpac egyensúlytalanságok Δ'' A pénzpac elemzésünk esetében hasonlóan járunk el, mnt az árupacnál. Itt a jövedelemhez gazítjuk a példapontjankat, hszen a pénzkereslet görbének ez a meghatározó paramétere. Az eredmények tt s hasonlóak: az L görbe felett pontok a pénzpac túlkínálatát mutatják, hszen ekkor az L értéke elmarad /P-től. Az L görbe alatt pont vzsgálatakor pedg túlkereslettel találkozunk. Az alkalmazkodás mechanzmusok tt s pontosan ugyanúgy működnek, mnt ahogy a pénzpacnál láttuk. Δ' * * IS /P 2 L 1 L(* Δ'' Δ' * Ábra 17: Pénzpac egyensúlytalanságok 1 Azáltal, hogy nem mozdultunk el az AE görbét meghatározó * kamatlábról azt értük el, hogy ugyanazon AE görbén mutathatjuk be az egyensúlytalanságot, amelyk meghatározta az * egyensúly outputot. Természetesen más kamatláb esetében s ez lenne a helyzet, de ott más AE görbén lennénk, am más egyensúly jövedelmet határozna meg. Az IS görbéhez képest tehát a vízszntes elmozdulás a releváns. akroökonóma BA 29
4.2.3. Az egyensúlytalanságok együttes modellje után megsmertük a két pacon az egyensúlytalan pontokat külön-külön, át tudjuk teknten az együttes helyzetet: mt mutat az IS-L modell koordnátarendszerében egy tetszőleges pont? Azt mondtuk, hogy mnd az IS, mnd az L felett a túlkínálat, alatta túlkereslet található. Ez ábrán a következően néz k: Á:túlkínálat P:túlkínálat L(/P Á:túlkereslet P:túlkínálat Á:túlkínálat P:túlkereslet Á:túlkereslet P:túlkereslet IS Ábra 18: Túlkereslet, túlkínálat az áru és pénzpacokon 4.3. Stabltás Korábban láttuk mnd az árupac, mnd a pénzpac stabltását külön-külön. Ez azonban nem garantálja, hogy az IS-L modell egyensúlya s stabl, hszen a két pac eltérő működésű: az árupac ( jellegű, míg a pénzpac ( működésű, azaz kölcsönösen meghatározzák egymást (az árupac kmenete a pénzpac paramétere, a pénzpac kmenete az árupac paramétere. Az L(/P IS Ábra 19: Alkalmazkodás az IS-L rendszerben egyensúly ennek ellenére stabl, de ehhez újabb aómát kell bevezessünk: a pénzpac nagyságrendekkel gyorsabban reagál, mnt az árupac. Ez az aóma jól lleszkedk a valós megfgyelésekhez: a pénzpacot a bankrendszer tartja kézben, és a bankrendszer egyértelműen meg tudja határozn a kamatlábat. akroökonóma BA 30
Ezzel szemben az árupac alkalmazkodás az összes fogyasztó és termelő alkalmazkodását tételez fel, am a lassabb nformácóterjedés és nagyobb reakcódők matt természetszerűleg lassabb. A nem-egyensúly helyzetekben lyenkor az alkamazkodás úgy megy végbe, hogy a pénzpac gyors reakcója matt a rendszerben a kamatláb úgy változk, hogy a rendszer az L görbére kerüljön (jól látható a 19. ábrán, hogy ez kamatlábnövekedéssel lletve kamatlábcsökkenéssel jár, attól függően, hogy az L görbe alatt vagy felett vagyunk. A kezdet gyors reakcó után az árupac lassan gazítja a jövedelmet az egyensúly mennység felé (ez ugye a korábban említett folyamat alapján megy végbe: túlkereslet esetében a készletcsökkenésre reagálva növelk a termelést, túlkínálatkor pedg a készletnövekedés termeléscsökkentést ösztönöz. Az árupac változás a rendszert kmozdítja egyensúlyából, de a pénzpac gyorsan reagál, és újra az L görbére terel a rendszert. Ezután az árupac smét kcst korrgál, amre a pénzpac megnt egy kamatláb-változással reagál. Ez a folyamat smétlődk egészen addg, amíg az L görbe mentén a gazdaságunk el nem jut az IS-L rendszer egyensúly pontjába. akroökonóma BA 31