Gombák általános jellemzése Gombatermesztés Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával Az élővilág külön csoportját alkotják: Nem állatok és nem növények Speciális gombatulajdonságok: citológiai sajátságok haploid dominancia gombametabolitok (pl. pigmentek, toxinok) A gombák jellemzése Hasonlóság Növényekhez/től - sejtfalas sejtek - másodlagos anyagcseretermékek - spóraképzés Állatokhoz/tól - heterotrófia - kitintartalom - fehérjék összetétele Különbség - nincs autotrófia - cellulóztartalom - sejtfalas sejtek - másodlagos anyagcseretermékek - kilotrófia Táplálkozási jelentőségük Szénhidrátokban, zsírban szegények Ásványi sókban gazdagok A bennük lévő aminosavak mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya azonos az állati termékekével (a gombákat húspótlónak is nevezik)+ eszenciális aminosavakat tartalmaznak Jelentős a D-vitamin tartalmuk, továbbá az íz-és aromaanyaguk (kitűnő fűszerezők) Nem szezonális termékek, mert egész évben termeszthetők, így bármikor megvásárolhatók Sokféleképpen fogyaszthatók (nyersen is) Egyes gombák gyógyhatásúak (pl. shiitake, pecsétviaszgomba) Gombatermesztés előnyei könnyen beilleszthető a mezőgazdasági termelésbe (hulladékanyagok és melléktermékek hasznosítása) más célra már nem használható épületekben is termeszthető (istállók, baromfitelepek, mészkőpincék) Fő- vagy mellékállásban is végezhető DE! kellő szakértelemmel I. Gombák csoportosítása rendszertani besorolásuk szerint Étkezési szempontból fontos gombák Tömlősgombák (Ascomycota) pl. szarvasgombák Bazídiumos gombák (Basidiomycota) pl. csiperke, laskafélék 1
II. Gombák csoportosítása életmódjuk szerint 1. Szaprobionták Lebontott (bizonyos fokig komposztált) anyagon élnek pl. csiperkegombák Részben vagy nem lebontott anyagon tenyésznek pl. laskagombák 2. Paraziták pl. gyűrűs tuskógomba 3. Mikorrhizagombák pl. szarvasgombák,vargánya, rókagomba III. Gombák csoportosítása élettani hatásuk szerint Ehető Mérgező IV. Gombák csoportosítása termeszthetőségük szerint Gyűjtött gombák Termesztett gombák Termesztett gombák csoportosítása életmódjuk alapján Szaprobionták Lebontott (bizonyos fokig komposztált) alapanyagon tenyészők Csiperkegomba (Agaricus bisporus) Nyári, vagy ízletes csiperke (Agaricus bitorquis) Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) Lila pereszke (Lepista nuda) Bocskorosgomba (Volvariella volvacea) Harmatgomba (Stopharia rugoso-annulata) Termesztett gombák csoportosítása életmódjuk alapján Szaprobionták Lebontatlan, szerves anyagokon (különböző mezőgazdasági hulladékanyagon) tenyészők Laskagomba-félék (Pleurotus sp.) Duna HK 35 (hibrid) Pleurotus sajor-caju Pleurotus eringii Pleurotus djamor Pleurotus cornucopiae Shiitake (Lentinula edodes) Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) Nameko tőkegomba (Pholiota nameko) Termesztett gombák csoportosítása életmódjuk alapján Mikorrhizás gombák Tömlősgombák (Ascomycota) Francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) Isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) Kalaposgombák (Basidiomycota) Vargányafélék (Boletus spp.) Rókagombafélék (Cantharellus spp.) Matsutake (Tricholoma matsutake) Császárgalóca (Amanita caesarea) 2
A shiitake (Lentinula edodes) termesztésének története A gombatermesztés története, helyzete Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával Több, mint 2000 éve termesztik Fő területei: Kelet-Ázsia (Japán,Kína) Bükkfaféle rönkjén (extenzív technológia) A bocskorosgomba (Volvariella volvacea) termesztésének története Szintén 2000 éve termesztik Kelet-Ázsia trópusi részein Ma főként Kína, Vietnam és Fülöp-szg. Alap: rizsszalma rizsszalma-gomba Rövid tenyészidejű (1 hónap) Magas hőmérsékletet igényel (30-35 C ) A csiperkegomba (Agaricus bisporus) termesztésének nemzetközi története XVI. századtól, Franciaországból indult (Clusius) Dinnyetermesztők kezdték termeszteni melegágyakban, korán áttérés a pincékre II. világháború után föld feletti gombaházak Első csíráztatás: 1859-ben (Hoffman) 1890: első steril csíráztatás (Matruchot) A csiperkegomba (Agaricus bisporus) termesztésének hazai története A XIX. századtól (1850-es években) Kőbányai pincerendszerben Gyors fejlődés, csúcs az 1930-as években (1938-ban 3. a világon) Visszaesés (korszerűsítés hiánya) 70-es évektől újabb fellendülés ( zsákos technológia, hőkezelés, termesztés továbbra is pincékben) Uniós csatlakozás után visszaesés A csiperkegomba (Agaricus bisporus) termesztésének hazai története Uniós csatlakozás után visszaesés lehetséges okai: Konkurens országok hatékony lobbizása, fejlődése Korszerű komposzt-előállítás hiánya Beruházások elmaradása Gombatermesztés szervezetlensége (lobbierő hiánya) 3
A laskagombák (Pleurotus spp.) termesztésének története A XX. század elején fedezték fel: késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) és ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii) Franciaországban Matruchot fedezte fel ezután kísérletek Németországban Német eredmények: Gombacsíra steril körülmények között Vivőanyag: szalma Termesztés rönkökön A laskagombák termesztése Magyarországon Gyűjtés elterjedt volt Elsődleges használat: faanyag átalakítása Fejlesztések: Hőkezeléses technológia (1969) Szemcsíra Perforált műanyagzsákok Új hibrid fajták Termesztés először rönkökön, majd zsákkal A harmatgomba (Stropharia rugosoannulata) termesztésének története Felfedezés :1966-ban Németországban egy lóversenypályán Csiperkéhez hasonló fejlődésű A világ gombatermelése ~ 6 millió tonna gomba terem ~ 2 millió tonna csiperkegomba Cca. 1 millió tonna laskagomba Cca. 1 millió tonna shiitake A többi 2 millió tonna a különböző fajok között oszlik meg A Világ gombafogyasztása (1 000 t) shiitake (1564) csiperke (1996) laskagomba (876) júdásfüle gomba (485) mikorrhizás (350) téli fülőke (285) bocskorosgomba (181) ezüst rezgőgomba (131) shimeji (74) nameko (56) bokrosgomba (33) egyéb (421) Mikorrhizás gombák fogyasztása (1 000 t) vargánya (50) rókagomba (200) egyéb (100) matsutake (3) francia szarvasgomba (0,2) isztriai szarvasgomba (0,2) 4
A Világ gombatermesztése Legnagyobb termesztők: Kína 4 millió tonna, USA 500 000 t Hollandia 245 000 t Lengyelország 200 000 t Unióban még: Franciaország, Németország, Nagy- Britannia A világ csiperketermesztése EU 1 millió t Kína 500 000 t USA EU-n belül: Hollandia, Lengyelország, Franciaország, Írország Az Európai Unió csiperketermelése Ország 2001 2002 Vágott Vágatlan Vágott Vágatlan Ausztria 750 <500 Belgium 42 500-41 500 Dánia 2 200 6 500 2 200 6 500 Franciaország - 172 000-155 000 Hollandia 270 000-275 000 - Írország 60 000-66 000 - Nagy Britannia 84 000-86 000 - Németország 63 000-62 000 - Olaszország - 110 000-110 000 Spanyolország - 105 000-107 000 Összesen 522 450 393 500 533 200 378 500 Vágott tönkben 837 250 836 000 Az EU gombatermelése (1000 t) EU 15 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 829 843 870 885 864 857 831 EU 27 2004 2005 2006 2007 1060 1012 1001 1011 Magyarország gombatermelése A FAO szerint hazánk a világon a 17. helyen áll Pontos mennyiségi becslés nehezen adható, ~ 18-25 000 t Csiperkegomba: 92-93 % Laskagomba: 6-7 % Shiitake: kb. 1 % 2002-ben kb. 35 ezer tonna gomba termett, amelynek mintegy 50%-a friss gombaként került exportálásra Fontosabb exportpiacaink: Ausztria, Németország, Olaszország A magyar csiperkegomba termelés, külkereskedelem és fogyasztás alakulása Termék 1997 2005 Csiperke termelés (t) 26 900 20 850 Friss csip. export (t) 9 674 7 640 Friss csip. import (t) 2 5 Konzerv csip. export (t) 162 352 Konzerv csip. import (t) 878 1 801 Belföldi fogy. (kg/fő/év) 1,78 1,47 5
Hazai gombatermelés (1000 t) Az egyes gombafajok termesztési körzetei Magyarországon Átlag (%)Változás (%)Változás (%) Termék 2004 2005 2006 2007 2008 00-'07 08-'07 08-Átlag Termesztett csiperke 27,3 20,9 19,9 19,2 18,2 29,2-3,8-34,4 Termesztett laskagomba 1,5 1,7 1,5 1,7 1,4 1,9 12-12,2 Egyéb termesztett gomba 0,2 0,3 0,2 0,1 0,1 0,2-26,7-53,9 Összes termesztett gomba 29 22,9 21,6 20,9 19,7 31,3-2,8-33,2 Hazai gombakonzerv készítés Konzerválás : Alkalmas az időszaki túltermelés levezetésére A gyengébb minőségű gomba feldolgozására Két jelentős gombakonzerv üzem : Kerecsend, Máriakálnok Hazai gomba export-import Gombatermelésünk alakulása az elmúlt években Export Átlag (%) Változás Változás 2005 2006 2007 03-'07 07/'06 07/Átlag Termesztett gomba 7 551 7 276 6 863 9 355-6 -26,6 Más ehetı gomba 1 014 864 830 979-4,1-15,3 Import Átlag (%) Változás Változás 2005 2006 2007 03-'07 07/'06 07/Átlag Termesztett gomba 5 22 26 14 39,5 158,5 Más ehetı gomba 71 0 16 18 100-11,2 6
Csiperkekomposzt készítése Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával 38 A csiperketermesztés feltételei Táptalaj (csiperkekomposzt) Szaporítóanyag (csíra) Termesztőhelyiségek Takaróanyag Kellő szakértelem Mi történik a komposztálás során? Alkalmassá válik az alapanyag a termesztésre Magas hőmérséklet: termofil mikroorganizmusok működése Nitrogén feltárása Versengő szervezetek kizárása Vízben oldódó szénhidrátok elbontása Ammónia eltávozása Antibiotikumok megjelenése 39 40 A táptalaj összetevői Kiindulási alapanyagok 1. Lótrágya Sport- vagy tenyészlovak trágyája (széna+abrak) Zöldtakarmány trágyája nem megfelelő friss vagy 1-2 hetes, nem kiszáradt trágya Nitrogéntartalom: 1,1-1,4% (szárazanyagra) Táptalaj Kiindulási alapanyagok 1. Lótrágya (friss vagy 1-2 hetes) 2. Búzaszalma Lótrágyával keverve (70% szalma) Vagy szintetikus komposzt (előkezelt szalma+csirketrágya 20-30%) 41 42 7
A táptalaj összetevői Kiindulási alapanyagok 1. Lótrágya (friss vagy 1-2 hetes) 2. Búzaszalma 3. Csirketrágya Lótrágya nitrogén-dúsítására (8-10%) Szintetikus komposzthoz (20-30%) Egyéb nitrogénmennyiség-növelők: Ammónium-nitrát, karbamid, pétisó, csontliszt, halliszt, húsliszt Cél: 1,5-1,8%-os N tartalom a komposztálás megkezdésekor, 1,7-2,1% a komposztálás végére. A táptalaj összetevői Kiindulási alapanyagok 1. Lótrágya (friss vagy 1-2 hetes) 2. Búzaszalma 3. Csirketrágya 4. Gipsz 5. Víz 43 44 Komposztkészítés típusai Házikerti komposztálás Nagyüzemi komposztálás Hagyományos (szabadban történő) Félig zárt (Semi indoor) (bunkerekben) Zárt térben történő (Indoor) 45 Házikerti komposztálás 1. Előnedvesítés (víz+n) 2. Összerakás Trágya Előkezelt szalma Csirketrágya (víz+n) 3. Forgatás 3-4 naponként 3-4 alkalom 1. alk: víz+gipsz (2%) +rovarirtó 46 A nagyüzemi komposztkészítés fázisai Hagyományos (szabadban történő) komposztelőállítás I. fázis részfolyamatai: -4. nap Szalmabálák bontása -3. nap: komposzt alapanyagok előnedvesítése 3 napon keresztül -3. nap: komposzt alapanyagok előnedvesítése 3 napon keresztül 0. nap: komposzt alapanyagok összerakása, nitrogén műtrágya (2-4 kg/t) vagy baromfitrágya (30-60 kg/t) adagolása, víz hozzáadása 47 A komposztálás vázlatos menete a következő: -3. nap: komposzt alapanyagok előnedvesítése 3 napon keresztül 0. nap: komposzt alapanyagok összerakása, nitrogén műtrágya (2-4 kg/t) vagy baromfitrágya (30-60 kg/t) adagolása, víz hozzáadása 4. nap: első forgatás, 20-25 kg/t gipsz adagolása, szükség szerint víz hozzáadása 7-8. nap: második forgatás 10-12. nap: harmadik forgatás, szuperfoszfát műtrágya (3 kg/t) hozzáadása, esetleg víz és gipsz további hozzáadása 12-15. nap: felrázás, kazalrakás 48 8
A komposztkészítés fázisai II. fázis Hőkezelés Oltás termofil baktériumokkal Hőkezelés 60 C fölött 6-8 óra 45-50 C -on kondicionálás+szellőztetés (ammónia) napokig Beoltás a csírával Szaporítóanyag (csíra) A csíra az adott gombafaj micéliumával átszőtt gabonaszem, amelyet steril körülmények között készítenek 49 50 A komposztkészítés fázisai II. fázis 2. Hőkezelés Oltás termofil baktériumokkal Hőkezelés 60 C fölött 6-8 óra 45-50 C -on kondicionálás Beoltás a csírával Zsákba töltés vagy blokkba préselés A komposztkészítés fázisai III. fázis: tömeges átszövetés Komposztálóüzemben vagy termesztőberendezésben Hőkezelő kamrában 25-27 C -on Magas páratartalom 14-16 nap Blokkokba préselés, szállítás 51 52 A komposztkészítés fázisai IV. fázisú komposzt Nyugaton elterjedt Takarás is a komposztüzemben Szállítás a termőtestek megjelenésekor Csíragyártás, termesztőlétesítmények Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával 53 9
Csíragyártás fontos a faj szintű azonosítás, vagy az ellenőrzött eredet Vegetatív úton szaporítjuk Mesterséges táptalajon Steril környezetben Csírakészítés házilag I. 1. Agar-agar alapú táptalaj készítése: Főzés Malátakivonat hozzáadása (vagy malátacsíra, búzafőzet+szőlőcukor) Kémcsőtöltés Dugózás (papírvattával) Sterilezés kuktában Szilárdítás ferdén Csírakészítés házilag II. Csírakészítés házilag III. 2. Oltás Vett szaporítóanyaggal Saját tenyészettel Közel steril helyiségben Fertőtlenített eszközök (égetés) és alapanyag (hypo, alkohol és rovarirtó) Termőtestet eltörve egy darabot helyezve a kémcsőbe Kémcső nyitás és zárás láng felett! Átszövetés 20-25 Cº-on Egyenletes hőmérsékleten Száraz, pormentes helyen Köztes vivőanyag készítése Köztes vivőanyag típusai: 1. Gabonaszemek: csiperkék, lila pereszke 2. Gabonaszemek vagy fapálcikák: harmatgomba, tintagomba, stb. 3. Fapálcikák: shiitake, laskagombák 1. Csíraszaporítás gabonaszemeken Gabonák: búza, cirok, rozs 1. gabonaszemek főzése: üvegesre, nem szétesőre 2. lehűlés után gipsz és mész adagolása 3. Üvegekbe töltés 4. Sterilezés 5. Oltás 10
Átszövetés Nagyüzemi csíragyártás 20-25 Cº-on 2-3 hét alatt átszövi Ebből továbboltható a csíra nagyobb mennyiség nyerhető Új oltóanyag előállítása megint kémcsőből, steril tenyészetből Csíralabor 1. Előkészítő: Vivőanyag előkészítése (gabona főzése, keverése, töltése, az edényzet zárása) Betöltött anyag autoklávozása 2. Oltóhelyiség 3. Hajtató Termesztőhelyiségek Számuk meghatározása: A csiperke 6-8 hetet tölt a termesztőben (+ ki- és behordás, fertőtlenítés, stb.) Évi 6 csiperke telepítés lehetséges Optimális helyiségméret: 100-500 m 2 Követelmények: Termesztőhelyiségek 12-24 Cº közötti hőmérséklet 80-90% relatív páratartalom Óránként 250-500 m 3 /t légcsere Megvilágítás Nedvességtűrő vakolat Vízzárás (fólia esetén hűtés) Termesztőhelyiségek csoportosítása 1. Föld alatti létesítmények Pincék Legelterjedtebb 3 típus: Közvetlen föld alatti pincék (jól szellőzik, egyenetlen T) 2-4 m vastag födém alatt (borpincék, nyáron nem) 5 m-nél vastagabb födémű (kőbányák, optimális T, szellőzés) Bányák vermek Termesztőhelyiségek csoportosítása Bányák 10 m-nél mélyebbek Jó hőmérsékletűek Rossz szellőzés, megközelítés, vízellátás Csak felszínközeli tárolók Vermek Legegyszerűbbek Ideiglenes vagy állandó Ált, nem csiperkére (shiitake) 11
Termesztőhelyiségek csoportosítása Termesztőhelyiségek csoportosítása 2. Föld feletti létesítmények Üvegházak Klimatizáltak Egy- vagy többhajósak Drágák Csak szept-jan. között, gyenge megvilágításnál 2-szeri hasznosítás ezalatt 2. Föld feletti létesítmények Fóliasátrak Méretük változó (5-12x2-4x20-250) Fűtött vagy fűtetlen Vízfüggönyös Egyedül álló vagy blokkos Ált. csak őszi hasznosítás Termesztőhelyiségek csoportosítása 2. Föld feletti létesítmények Melegágyak Ma már nem használják őket csiperke termesztésére Istállók, ólak Könnyen átalakíthatók Olcsóbb, mint az új építésű gombaház Hűtőházak, tárolók Kihasználtság javítására Az év egyes időszakaiban Termesztőhelyiségek csoportosítása 2. Föld feletti létesítmények Speciális csiperketermesztő gombaházak modernek Klimatizáltak Automatizáltak Drága az építésük és az üzemeltetésük A legmodernebb technológiák alkalmazását teszi lehetővé Nagy hozam érhető el Csiperketermesztés Csiperketermesztés A termesztés történhet: Polietilén zsákban: hobbi és kisüzemi Préselt blokkokban: nagyüzemi Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával 12
Kisüzemi termesztés: termesztés II. fázisú komposzton Hőkezelés után Beoltás csírával: 0,5-1 l/100 kg komposzt Zsákba töltés (10% csíra a komposzt tetejére) 1 zsák ált. 18-25 kg Zsákok elhelyezése padozaton vagy polcon Felületkezelés rovarirtó szerrel (Basudin 5G) Zsákok szájának betűrése Kisüzemi termesztés: termesztés II. fázisú komposzton Behordást, termőágyak kialakítását befolyásolja időpont meghatározása: Hőmérséklet Mély pincékben egész évben Felszíni épületekben (nem speciális gombaházban): nyáron nem! (<20 Cº), telepítés augusztustól márciusig Piaci igények Zöldborsószezonban alacsony kereslet Karácsonykor magas kereslet Újév után alacsony Kisüzemi termesztés: termesztés II. fázisú komposzton Átszövetés Egyszintes vagy polcos termesztés (kétszintes, 85-90 cm-es polcmagasság) Termesztés alatti tevékenységek Fűtés és hűtés Fűtés: PB palackos hősugárzó, olajfűtés, hőlégbefúvás Hűtés:fóliasátor festése, szellőztetés, aktív hűtés (hideg vizes hőkicserélő) Szellőztetés Mindig a padozat szintjéről (CO 2 ) Ventillátorral Nyíláson szúnyogháló! II. fázisú komposzt termesztése Átszövetés 12-12 napig 24-2626 Cº-on Intenzív szellőztetés a túlmelegedés elkerülésére 13
II. fázisú komposzt termesztése Takarás Takaróanyag 90% tőzeg+ 10 % őrölt mészkőpor vagy cukorgyári mésziszap Feladatai Hő Víz Fizikai védelem Vastagsága: 3,5-5 cm Utána öntözés és növényvédelmi kezelés II. fázisú komposzt termesztése Sodródás: micélium megjelenése Takarás után 8-14 nappal 18-20 Cº 90-95% páratartalom 7.-9. napon borzolás II. és III. fázisú komposzt termesztése Borsószem nagyságú termőtestek megjelenése (5-6 nap) Víz Intenzív szellőztetés II. és III. fázisú komposzt termesztése Termőidőszak: : takarás után 20-22 nappal 14
Nagyüzemi holland típusú termesztés Szedés Ált. 3 hullámot szednek le (45-50 nap alatt) 100 kg komposztra 22-34 kg gomba Kézi vagy gépi Szedés közvetlenül a tálcára Azonnali hűtés Vágatlan tönk jellemző: Olaszország, Spanyolország, Franciaország Vágott tönk jellemző: Hollandia, Nagy-Britannia, Írország, Németország A laskagombák (Pleurotus spp.) termesztése Készítette: Csorbainé Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előadásának felhasználásával A laskagombák (Pleurotus spp.) jellemzői 2. legfontosabb gombánk Magas B vitamin tartalmú Kevés kalória Magas K és P tartalmú A termesztett laskagomba hasonló ízű, mint a vadon termő Szaprofiták (kivéve az ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii) 15
Termesztett gombák csoportosítása életmódjuk alapján Szaprobionták Lebontatlan, szerves anyagokon (különböző mezőgazdasági hulladékanyagokon) tenyésznek Laskagomba-félék (Pleurotus sp.) Duna HK 35 (hibrid) Pleurotus sajor-caju Pleurotus eringii Pleurotus djamor Pleurotus cornucopiae A laskagomba (Pleurotus spp.) termesztése Fajtaválasztás Késői típus (Pleurotus ostreatus) Vastag hús, jó minőség, hosszú tenyészidő, hideghatás, opt. hőm: 10-14 C Florida típus (Pleurotus sp. florida) Rövid tenyészidő, hideghatás nélkül, vékony, törékeny termőtest, opt. hőm: 18-25 C Hibridek Keresztezve, rövid tenyészidő, nem kell hideghatás, húsos, jó minőségű termőtest. HK 35 (Gyurkó Pál). Farönkön történő termesztés Farönkön történő termesztés Alapanyag: majdnem frissen (1-2 hónapja)kivágott farönk (víztartalom 40%) Fafajok: nyár, fűz, bükk, gyertyán Kevéssé jó: akác és fenyőfélék gyümölcsfák kevésbé, kivétel almatermésűek és diók Oltás, átszövetés 30-35 cm-es farönkön A hengereket veremben vagy helyiségben rakatokban vékonyan(0,5 cm) becsírázzuk Földdel és fóliával fedjük 1 l csíra: 40-50 kg faanyagra elegendő A laskagomba extenzív termesztése Átszövetési idő: 15-20 C -on 3-5 hónap 3. És 4. típus: helyi csírázás: termőhelyen vagy tuskón Farönkön történő termesztés Termőre fordítás tavaszi/nyári oltásnál augusztus végén Téli oltásnál tavasszal Rakatok szétszedése Rönkök szétrakása földbe süllyesztve 10-20 cm-re Termés: késői: csak szept-dec., hibridek nyáron is 3-4 év alatt 20-25 kg/ 100 kg faanyag Ápolás: szalma terítése, öntözés Szedés Amíg begöngyölt szélű 16
Intenzív termesztéstechnológia Termesztőhelyiségek Felszíni épületek: masszív téglaépületek vagy pincék Fóliasátorban tavasszal és ősszel (árnyékolás nádszövettel) Intenzív termesztéstechnológia Szalma és fűrészpor alapanyagon Dúsítás: szójaliszt-granulátum, búzakorpa, lucernaliszt, sörtörköly Aprítás 1. Nedvesítés, pasztőrözés 60-70 C -on, kondicionálás 45-50 C -on 2. Gőzölés 100 C -on, nedvesítés hideg vízzel Intenzív termesztéstechnológia Alapanyag oltása Zsákolás (perforált zsákba), tömörítés átszövetés polcon vagy padozaton 30 C alatt, 90-95% páratartalom (kiszáradás) 20-30 napig gyakori szellőztetés megvilágítás a 2. időszakban Termőre fordulás Intenzív termesztéstechnológia Termesztéstechnológia Termőre fordulás Intenzív szellőztetés, magas páratartalom mellett Megvilágítás: természetes vagy neon 8-10 óra 15-20 (30-35) nappal az átszövetés után Termésidő 1-2 hónap, Szedés: letörés majd levelekre szedés Azonnali hűtés 3 (4-5) terméshullám 15-25 kg/100 kg alapanyag A shiitake (Lentinula edodes) termesztéstechnológiája Csorbainé Gógán Andrea 102 17
A shiitake (Lentinula edodes) termesztése Több mint ezer éves hagyományok Kína, Japán, Tajvan, Dél-Korea A világon ~ 1-2 millió tonna Gyógygomba is Szárítva fogyasztják Elhalt faanyagon él A shiitake (Lentinula edodes) hagyományos termesztése Legjobb minőségű termőtest Keményfa rönkökön (tölgy, éger, gyertyán ) 1 m hosszú, 10-15cm átmérőjű rönkök Pihentetés oltás előtt Oltóanyag: fapálcika vagy fűrészporcsíra Tavasszal oltás Utána lezárás viasszal 103 104 A shiitake hagyományos termesztése Átszövetés 6-12 hónapig Árnyékban! 10-27 C -on (opt: 20-25 C ) Rönk víztart: 35-55% Hidegvizes áztatás indukálás Utána pihentetés 4 terméshullám/év Két évig terem ~2 kg/rönk A shiitake modern termesztéstechnológiája Fűrészporon, dúsítva korpákkal, zabliszttel vagy szójaliszttel, mésszel, tyúktoll- vagy lucernaliszttel Perforált hőálló zsákokban vagy blokkokban Zsákok töltése Nyakára vatta Hőkezelés Nyomás alatt 121 C -on 2-5h gőzölő tartályban 90-95 C,12h Perforálás és oltás 105 106 A shiitake modern termesztéstechnológiája Átszövetés 4-15 hétig Zsákok ne érjenek össze! Szellőztetés! ~ 25 C -on Átszövetés alatt világítás! Fólia eltávolítása 1. Indukálás: A shiitake modern termesztéstechnológiája Alacsony hőmérséklet (10-1515 C ) Vízpermetezés 2. Fejképződés 5-10 nap után Magas páratartalom Fény! Alacsony CO 2 107 108 18
A shiitake modern termesztéstechnológiája 3. Szedés 9-14 napig Alacsony páratartalom! 4. Pihentetés 2-4 hétig Közepes páratart. Termésindukálás Ismét vízpermetezéssel A shiitake modern termesztéstechnológiája Szedés: Tenyészidő 4-6 hónap 5 hullám 15-50 kg termés/100 kg szubsztrát Jól tárolható Inkább szárítják Fajták: különböző hőmérsékleti igényűek (hidegkedvelő, átmeneti és melegkedvelő) szezon széthúzása 109 110 A shiitake modern termesztéstechnológiája - Összegzés Termesztési ciklus Időtartam Hőmérséklet Páratartalom Fény Indukálás Fejképződés 1-5 nap 5-10 nap 10-15 C + merítés 100% - 8-20 C, törzsfüggő 95-100% Növekedés, szedés 9-14 nap 10-27 C 70-80 % Pihentetés 7-20 nap 20-25 C 40-50 % 500-2000 lux 500-2000 lux 500-2000 lux A shiitake modern és költséghatékony termesztéstechnológiája Pasztörizálás napon (5 napig) Zsákolás 2,5kg-o zsákokba Oltás 3 helyen Inkubálás Fólia eltávolítása Talajba ágyazás vízszintesen 111 112 A shiitake modern és költséghatékony termesztéstechnológiája Egyéb gombafajok termesztése 113 19
Ehető gombák becsült fogyasztása a Világon shiitake (1564) csiperke (1996) laskagomba (876) júdásfüle gomba (485) mikorrhizás (350) téli fülőke (285) bocskorosgomba (181) ezüst rezgőgomba (131) shimeji (74) nameko (56) bokrosgomba (33) egyéb (421) Júdásfüle gombák (Auricularia spp.) Auricalia auricula és Auricalia polytricha Természetben gyakori elhalt fákon Hazánkban: bodzán, akácon, eperfán, fűzön, stb. Világszerte elterjedtek Júdásfüle gombák (Auricularia spp.) termesztése Termesztéstechnológia hasonló a shiitakéhoz: farönkön vagy fűrészporos zsákon Ázsiában gyógygombaként is termesztik a fajait Csak Ázsiában termesztik Szárítva kerül a piacra A harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata) termesztése Felfedezés :1966-ban Németországban egy lóversenypályán Csiperkéhez hasonló fejlődésű hazai termesztése nem terjedt el: Alacsonyabb hőmérséklet Magas páratartalom Hosszabb tenyészidő Csíra nem elérhető Harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata) csak hobbi termesztés: Pincében, épületekben, palántanevelő ágyban Általában nedvesített szalma alapanyagon telepítés ősszel, átszövetés 40-60 nap átteleltetés után termés tavasszal Termésidő: 2-3 hónap, a termés 3-6 kg/m 2 Bocskorosgomba/Straw mushroom (Volvariella volvacea) Csak a Délkelet-Ázsiában termesztik (Kína, Tajvan, Thaiföld, Indonézia) komposztált rizsszalma alapanyagon (3-7 nap) Gyors fejlődés Magas hőmérsékletet igényel (28-36 C ) Magasabb terméshozam pasztörizált alapanyagon, fedett helyen termesztve 3-4 nap alatt átszövi a komposztot Első termőtestek csírázás utáni 15. napon Átlagos terméshozam: 0,5-0,75 kg/m 2 20
Téli fülőke/enokitake (Flammulina velutipes) Elterjedt elhalt faanyagon élő gomba (Magyarországon is diófán, akáctuskókon) Főként Japánban, Kínában és Tajvanon nagyipari termesztés (teljesen automatizált) Lombos és fenyő fűrészpor rizs- vagy búzakorpával dúsítva Speciális termesztés: magasított nyakú műanyag flakonokban magas CO 2 Indukálás hőmérséklet csökkentéssel A fehér fajták a népszerűek Csak egy hullámot szednek le Ezüst rezgőgomba (Tremella fuciformis) Elhalt faanyagon él Termesztése hasonló a shiitakéhoz Csak segédgombával termeszthető (szubsztrátot bont) Amikor a termőtestek kifejlődtek, újságpapírral takarják le őket Gyógygombaként is elterjedt Szárítva hozzák forgalomba Nem jellegzetes ízű Nameko tőkegomba (Pholiota nameko) Hazánkban nem fordul elő Elhalt faanyagon terem A shiitakéhoz hasonló termesztéstechnológiájú, de az enokitakéhoz hasonló üvegekben indukálás alacsony hőmérséklettel és magas páratartalommal Inkább a hűvöset kedveli (13-18 C ) Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) Európában vonták termesztésbe Az ideális fajta nagy hozamú, szép termőtestű (világos színű, húsos kalapú), és hosszú az eltarthatósága Termesztése a csiperkééhez hasonló, komposztált szalmán Fényre van szüksége a termőtestek fejlődéséhez! Gyógygomba: antidiabetikum és daganatgátló Pecsétviaszgomba/reishi (Ganoderma lucidum) Taplófélék családjába tartozik Gyökérélősködő, gyengeségi parazita, szaprofita Hazánkban virágkötészek használják Több színváltozat létezik Laskagombához hasonlóan termeszthető tuskón vagy fűrészporon Magas CO 2 szint: deformált termőtest Lassú növekedésű (2 hónap) Fényigényes, magas hőmérsékleten fejlődik (20-30 C ) Elsősorban Délkelet-Ázsiában termesztik de a nyugati országokban kezd elterjedni gyógyhatása miatt Mikorrhizagombák Csorbainé Gógán Andrea 21
Mikorrhizagombák csoportosítása Ektomikorrhizák: a gyökereken mikorrhizaköpeny mérsékelt égövi erdők mikorrhizája, Pl. fekete szarvasgombák Endomikorrhizák: nincsen gombaköpeny A gombafonalak behatolnak a gyökérszövetbe Mérsékelt övben lágyszárú növények mikorrhizái, de a trópusi erdei ökoszisztémákban is mezőgazdasági érték: termesztett növények gombái: takarmánynövények, gabonák, gyümölcsfák, szőlő, bizonyos dísznövények Cél: Stressztűrés fokozása koraiság fokozása Környezeti tényezők jobb tűrése Vitalizáló mikorrhizálás Ektendomikorrhizák: átmenet az ekto- és az endomikorrhizák között gombaköpeny, valamint a gombasejtek behatolása a gyökérkéreg sejtjeinek belsejébe főképpen bazídiumosok (pl. tinóruk, rókagombák), de ide tartozik az aszkuszos homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides) is. Szarvasgombák: termesztésben szóba jöhető fajok A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) Termőidőszak: június-december Egyetlen exportált szarvasgombánk (évi 4-8 tonna) A világon a harmadik legjelentősebb szarvasgombafaj Ára változó 100-400 A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) talajigénye Francia szakirodalom Magyar szakirodalom ph 7,1-8,0 7,06 ± 0,13 Mész (%) 0,4-71 9,4 ± 4.9 Kötöttség (AK) 13,6-63,6 (agyagtartalom) Humusz (%) 5,19-21,1 (összszervesanyag) 69,42 ±4,5 5,37 ±0,25 Termesztésben szóba jöhető fajok Téli szarvasgomba (Tuber brumale) Nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum) Homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfeziodes) Isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) Fehér szarvasgomba (Choiromyces meandriformis) Késői szarvasgomba (Tuber borchii) 22
Fafajok cser (Quercus cerris) közönséges mogyoró (Corylus avellana) kocsányos tölgy (Quercus robur) gyertyán (Carpinus betulus) feketefenyő (Pinus nigra) törökmogyoró (Corylus colurna) kocsánytalan tölgy (Quercus petrae) molyhos tölgy (Quercus pubescens) nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) atlasz cédrus (Cedrus atlantica) közönséges akác (Robinia pseudo-acacia) csak homoki szarvasgomba esetén! 23