Az európai integráció kialakulásának története
1958 197319862004 19811995
Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int
Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int
Az EU létrejöttének okai és előzményei Hárompólusú világgazdaság EU Erősödő regionalizmus Nemzetek feletti intézmények Európaiság gondolata Adam Smith, Saint-Simon, Simon, Victor Hugo,, Eötvös József, 1923: Páneurópai mozgalom, Teleki Pál Winston Churchill (1946): Fultoni és zürichi beszéde Komoly politikai érvek: Európai Egyesült Államok vasfüggöny ereszkedik le, a SZU expanzív hatalom, a Nyugatnak össze kell fogni (3 kör k r elmélete) lete) együttes fellépés s alapja a francia-német megbékélés 1948: Hágai kongresszus: : 800 európai szellemiségű polgár találkozott
1947. június: Marshall amerikai külügyminiszter: Európa még mindig romokban hever, lassú az újjáépítés ez politikailag veszélyes, külső segítség kell: Európai Újjáépítési Program (ERP), minden szabad ország számára nyitva áll 1948. április: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) a segély koordinálására, 16 ország + a nyugati német megszállási övezetek részvételével (OEEC 1960 OECD)
Az OEEC az első európai együttműködési szervezet de ez még kívülről jött kezdeményezés Közép- és Kelet-Európa kimaradt szovjet nyomásra kárpótlásul: 1949.. január: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) mesterséges integráció, államközi árucsere- megállapodások alapján Európa végképp kettészakadt, az integráció csak nyugat-európai folyamat 1989/90-ig!!!
Az EU megalakulásának gazdasági tényezői Az USA hegemóniája ellen SZU katonai fenyegetése NATO megerősödése A gyarmatbirodalmak felbomlása Tudományos-technikai forradalom koncentráció szükségessége K+F kiadások növelése Transznacionális vállalatok Nemzetközi tőkemozgások felgyorsulása Államközi együttműködések A nemzeti energetikai, távközlési és információs rendszerek mind szorosabb összekapcsolása
Az EU fejlődéstörténete 1922: Belgium + Luxemburg uniója 1944: Hollandia csatlakozik BENELUX államok Okok: kis területű és népességű országok, piacméret, gazdaságosság 1951: Montánunió/Európai Szén-és és Acélközösség Olaszország, Franciaország, Németország (6-ok)
Európai Szén- és Acél Közösség a tagállamok szén és vasérc termelését egy közös szerv irányítja az acélipart, a koksz előállítást szupranacionálisan kezelik az ócskavas forgalomra vonatkozó szabályokat egységesítik a csatlakozás lehetősége nyitva áll más országok előtt is
Jean Monnet elképzelése (neofunkcionalista( integrációelméleti irányzat) a Schuman-terv (1950. május 9.): kölcsönös érdekek mentén kell elindulnia az együttműködésnek spill over hatás cél a francia-német német együttműködés elindítása vasérc a franciáknál, szén a németeknél kölcsönös érdekek miért a nehézipar? (legjelentősebb szektor + hadiipar ellenőrzése) 1950: : Európai Szén- és Acélközösség: 6 ország részvételével
Az újjáépítés végetért (Marshall-segély segély jelentős szerepe 1948-1951 1951 között) Cél: : egy minden szektorra kiterjedő gazdasági együttműködés kialakítása Felismerés: : az egyes nemzetgazdaságok túl kicsik Eredmény: 1957.. március 25.: Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásáról (European Economic Community -EEC), valamint az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) megalapításáról (European( Atomic Energy Community - EAEC)
A Római Szerződés egy keretszerződés: célok, elvek lefektetése, intézményrendszer felállítása Az EGK egy gazdasági integrációt megvalósító közösség, fő célja a négy szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése négy szabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása,, illetve mozgása a tagországok között fokozatosan, első fázis a vámunió létrehozása
Az integráció következtében jelentős nyereségeket vártak nagyobb piaci tér optimális termelési méretek méretgazdasági előnyök intenzívebb verseny hatékonyság növelése termelési költségek csökkentése munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök specializáció és kooperáció) kiaknázása
vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső verseny- társakkal szemben a vállalati szféra transznacionalizálódása fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék a tagországok makrogazdasági teljesítménye javul: : gyorsabb műszaki haladás és gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság
Részösszefoglalás Az európai integrációs folyamat az adott történelmi helyzetben indult el politikai, biztonságpolitikai és gazdasági hajtóerők eredményeként Az együttműködés elindulásában nagy szerepe volt a külső fenyegetettség érzésének (egységes fellépés, ellensúly a szovjet expanzióval és a szovjet blokkal szemben) Világgazdasági verseny: : együttműködés a versenyképesség javítása érdekében (a nemzeti piacok már túl kicsik)
Európai Atomenergia Közösség az atomenergia békés célú felhasználásában együttműködés kutatás-fejlesztés munkaerő szabad áramlása
Európai Gazdasági Közösség vámunió közös mezőgazdasági politika közös kereskedelempolitika egységes versenypolitika cél a közös piac megteremtése
A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN A piaci integrációs formák Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági és monetáris unió Politikai unió
Integrációs formák 0. Preferenciális vámövezet: nem integráció a tagok egymásnak kedvezményeket nyújtanak a kereskedem megkönnyítésére
Integrációs formák 1. Szabadkereskedelmi övezet: egymás között eltörlik a vámokat és a mennyiségi kvótákat (de csak) az ipari termékekre kifelé mindenki önálló vámtarifát alkalmaz szükséges az eredetigazolás
Integrációs formák 2. Vámunió: egymás között minden termékre megszüntetik a vámokat és a mennyiségi kvótákat kifelé egységes vámot alkalmaznak a vámokat egy közös szerv gyűjti be és osztja szét a tagállamok között nincs szükség eredetigazolásra
Integrációs formák 3. Közös piac: megvalósítja a négy szabadságot (áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása) a gazdasági határok fennmaradnak elméletileg teljesen szabad a gazdasági verseny a piaci szereplők között
Integrációs formák 4. Egységes (single( single) ) piac: a kereskedem fizikai korlátainak megszűnése a kereskedelem technikai korlátainak megszűnése a fiskális akadályok leépítése (adóharmonizálás, közbeszerzések) jogharmonizáció a szolgáltatások szabad piaca érdekében a munkaerő és a tőkeáramlás adminisztratív akadályainak megszüntetése
Integrációs formák 5. Gazdasági és monetáris unió: a gazdaságpolitikák egységesítése és harmonizálása - fiskális szabályozás közösségi szintű politikák egységes valuta egységes központi bank monetáris és árfolyam-politika államok fölötti szintre kerül
Integrációs formák 6. (valami új, talán) Adóunió: a gazdasági unió következtében kényszerűség kialakítani egységes (1-2 2 %-os% különbség) adótarifák kialakítása szoros fiskális együttműködés jelentős államok feletti költségvetési elosztás
Integrációs formák 7. Politikai unió: egységes államigazgatás egységes külképviselet egységes igazságszolgáltatás és rendőrség egységes honvédelem szövetségi kormányzat
1957: : Római szerződés: Euratom/Európai Atomenergia Közösség EGK/Közös Piac 1967: : EK létrejötte (Montánunió( Montánunió,, Euratom, EGK) 1992: Maastrichti szerződés EURÓPAI UNIÓ 1997: Amszterdami szerződés (foglalkoztatáspolitika)
Az EU intézményrendszere Európai Bizottság Miniszteri Tanács Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék Európai Beruházási Bank Gazdasági- és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Központi Bank
Az integráció kiterjesztése és elmélyítése 1960: : EFTA Egyesült Királyság Ipari termékek vámoktól és egyéb korlátozásoktól mentes kereskedelme 1973: : Egyesült Királyság, Írország, Dánia, 1981: : Görögország 1986: : Spanyolország, Portugália 1990: : Németország egyesítése (spontán bővülés) 1995: : Svédország, Finnország, Ausztria Norvégia (?) (-)( ) Népszavazás
1994: : EK+EFTA EGT (Európai Gazdasági Térség) Már ekkor túllépte az idő Svájc (nincs csatlakozás) Svédország, Finnország, Ausztria: 1995-ös csatlakozása +Izland, Norvégia, Liechtenstein 2000: Svájc Kétoldalú szerződés az EU-val Svájci cégek az Uniós piacra 12 éves átmenet után Svájcban letelepedhetnek az EU polgárai
2004. május 1-e: 1 10-ek felvétele az Európai Unióba Ún. első körös országok 2007 (2008): : Románia és Bulgária felvétele 2. körös országok Horvátország Törökország, Ukrajna, Belorusszia, Délszláv államok (?)
Az Egyesült Királyság integrációja 1959. február Oslo-ban az EGK-ból kimaradtak első találkozója 1960.. január 4. egy új gazdasági szervezet alapítóokmányának aláírása 1960. május 3. a szerződés életbe lép tagjai: Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország
Európai Szabadkereskedelmi Társulás European Free Trade Association - EFTA
Az EFTA bővülései és szűkülései 1970 Izland - belép 1973 Egyesült Királyság, Dánia - kilép 1986 Finnország (alapítástól megfigyelő) - belép 1986 Portugália - kilép 1991 Lichtenstein - belép 1995 Ausztria, Finnország, Svédország - kilép
Csatlakozási kérelmek az EK-hoz 1961 Írország, Egyesült Királyság, Dánia 1962 Norvégia 1963. január 29. Franciaország vétója
Merger Treaty - Egyesítő Szerződés - 1967 1965-ben aláírják, 1967-ben lép életbe a korábbi három közösséget egyesíti létrejön az Európai Közösségek új szervek: Európai Parlament, Európai Bizottság
Bővítési megállapodások 1972. április: aláírják a négy jelentkező csatlakozási egyezményét a norvégiai népszavazás elutasítja a tagságot 1973. január 1: három új tagja lesz az Európai Közösségeknek: Dánia, Egyesült Királyság, Írország
Az első bővülés - 1973 Dánia, Egyesült Királyság, Írország csatlakozik az EK-hoz az eddigieknél fejletlenebb területek is kerülnek az EK-ba az integrációval kapcsolatos szkepticizmus megjelenik az EK-ban Nyugat-Európa gazdasági egységet kezd alkotni a világban
Csatlakozási kérelmek az EK-hoz 1975: Görögország 1977: Portugália, Spanyolország 1979: Görögország csatlakozási egyezményének aláírása
Második bővülés - 1981 Görögország csatalakozik az EK-hoz oka politikai, kevésbé gazdasági nő a különbség a tagállamok gazdasági teljesítményei között
Kilépés az EK-ból 1982: Grönlandi népszavazás döntése alapján 1985: január 1. Grönland nem része az Európai Közösségeknek
Harmadik bővülés - 1986 Portugália és Spanyolország csatlakozása az átlagnál jóval szegényebb országok kerülnek az együttműködésbe részben politikai motivációk a felvételre elkötelezettek az integráció mellett erősítik az EK mediterrán nyitottságát
Jelképek bevezetése 1986-ban himnusz: Beethoven Örömódája zászló: : a tizenkét csillag a teljesség jelképe Európa nap: : május 9. a Schuman nyilatkozat és az európai integráció elindításának emlékére
1987 Törökország Felvételi kérelmek 1989 Ausztria 1990 Málta, Ciprus 1991 Svédország 1992 Finnország, Svájc, Norvégia 1994 Magyarország, Lengyelország 1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária 1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia 2003 Horvátország, Moldávia 2004 Macedonia
European Economic Area - EEA (Európai Gazdasági Tér -EGT) 1990-ben tárgyalás kezdődik az EK és az EFTA tagállamai között az egységes belső piacban való együttműködésről 1992. május 7. Porto lezárulnak a tárgyalások 1994. január 1-től 1 az EK, Norvégia, Izland (+Ausztria, Finnország, Svédország) létrehozza az EGT-t 1995. május 1. Lichtenstein csatlakozik
Megvalósul a 4 szabadság az EK területén 1993. január 1. létrejön az egységes belső piac áruk, tőke, szolgáltatások és munkaerő szabadon, korlátozás és ellenőrzés mentesen európaivá válik az EK területén
1993. KøbenhavnK benhavn-i (Koppenhága) bővítési kritériumok Az EU tagság feltételei: demokrácia, plurális jogállam, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU-ban meglevő erős versenyt állni képes piacgazdaság az acquis communautaire átvétele a pénzügyi és politikai unió céljának elfogadása Az EU képes legyen befogadni az új tagokat
1995-től 15 tagállam 1987: Egységes Európai Okmány Az elmélyülés újabb lépése A Római Szerződés továbbfejlesztése A teljesen egységes belső piac létrehozásának meghatározása 1992-93: 93: Maastrichti szerződés EU (!)
1993-ig elért eredmények A szabad áruforgalmat továbbra is fékezték Közös európai szabvány kidolgozása Nemzeti szabványok közös elismerése Azonos versenyfeltételek biztosítása (a hazai cégekkel azonos nemzeti elbánás elve) Szolgáltatások szabad nemzetközi áramlása Liberalizálták az energetika, távközlés, fuvarozás Uniós piacát is EU polgárai Szabad letelepedés, tanulás, munkavállalás, szakképesítések, diplomák elismerése stb.
1993: Maastrichti szerződés Kormányközi Együttműködések kiterjesztése Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügypolitika terén EMU/Gazdasági- és Pénzügyi Unió 1999: a bankközi műveletek EURO-val 2002: EURO bevezetése (kivéve: Nagy-Britannia, Dánia, Svédország)
Negyedik bővülés - 1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása az EU átlagnál gazdagabb államok csatlakoznak mindegyikük semleges volt a hidegháború alatt az EU világgazdasági tényezővé válik cél: Európa teljes egységesítése
1995: Schengeni egyezmény 9 EU tagállam A személy- és áruforgalom BELSŐ ellenőrzését beszüntette SZIGORÍTOTTÁK viszont az EU KÜLSŐ határainak őrizetét (Egyesült Királyság, Írország nem írták alá terrorizmusra hivatkozva) (Görögország, Dánia, Svédország, Finnország későbbre halasztották a szabályok bevezetését)
Európai Unióról szóló Szerződés Amsterdami módosítása a Schengeni acqui az EK része nő az Európai Parlament jogalkotó szerepe bővülnek az együttműködési területek konstruktív tartózkodás bevezetése
Luxembourgi csoport 1997. december a hivatalosan tagjelölt államoknak kitűzik a felvételi tárgyalások kezdetét Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovéniával
Megvalósul a Gazdasági Unió 1999. január 1. az Euro a hivatalos és nemzeti fizető eszköz: Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxembourgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban elindul az ERM II.
Agenda 2000 1999. Köln új költségvetési keretterv 2000-2006 2006 kelet-európai európai tagjelöltek felkészítésére: SAPARD, ISPA programok költségvetési reform
Helsinki-i csoport 1999. december a hivatalosan tagjelölt államoknak kitűzik a felvételi tárgyalások kezdetét: Bulgáriával Lettországgal Litvániával Máltával Romániával Szlovákiával
Európai Unióról szóló Szerződés módosítása 2000. december Nice/Nizza: Nizzai szerződés intézményi reform - felkészülés az új tagokra, új szavazási rend növekszik a nemzetek feletti intézmények szerepe katonai együttműködés az EU-n n belül
Gazdasági Unió első bővítése 2001. Görögország tagja az EMU-nak
Laeken 2001. európai hadsereg felállítása alkotmányozó konvent létrehozása előkészületek a közös vízum, menekült és bevándorlási politika bevezetésére közös európai elfogatási parancs
A pénzcsere a Gazdasági Unióban 2002. január 1. és február 28 között a 12 pszeudo valutát kivonják a forgalomból
2002 København/KoppenhK benhavn/koppenhága csatlakozási tárgyalások lezárása Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia
2003 tavasz április 16. új csatlakozási szerződés aláírása népszavazások a csatlakozásról a Közös Kül- és Biztonságpolitika működésképtelen a tagállamok között annak ellenére, hogy az Európai Konvent szorosabb együttműködést irányoz elő 2003. június: az Európai Tanács megkapja az Alkotmány elkészült szövegét
Ötödik bővülés - 2004 Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása kevéssé gazdasági, jórészt politikai bővítés a területi növekedés végső szakaszához ér
Az egységes belső piac következményei VILÁG 1. Lemaradás Népességszám Összes GDP Ipari termelés Nemzetközi kereskedelem Vámunió elmélyítette az előnyös nemzetközi munkamegosztást Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Munkanélküliség aránya Ingadozó gazdasági növekedés Csúcstechnológiai termékek terén Információs technológiák alkalmazása terén
Az Európai Unió három pillére EURÓPAI UNIÓ 1. pillér 2. pillér 3. pillér Európai Közösségek Közös kül- és Rendőrségi és bűnügyi Biztonságpolitika együttműködés EK Euratom ESZAK
Forrás: www.europa.eu.int
Felhasznált források A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int Dr. Kengyel Ákos előadásai