EU ismeretek. Az Európai Unió. Európa nagy korszakai. mennyország

Átírás

1 Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Az Európai Unió mennyország EU ismeretek ha az angolok a rendőrök, a franciák a szakácsok, a németek a technikusok, az olaszok a szeretők és az egészet a svájciak szervezik. Előadó: Tarsoly Péter január Az Európai Unió Európa nagy korszakai pokol ha a németek a rendőrök, az angolok a szakácsok, a franciák a technikusok, a svájciak a szeretők és az egészet az olaszok szervezik Az ókori Görögország (ie ie. 146) Az ókori Róma (ie. 753-iu. 476) Bizánc és Nyugat-Európa birodalmai ( ) Középkori Európa A modern Európa kialakulása Forradalmak kora ( ) Nemzetállamok és birodalmak ( ) Világháborúk kora A mai Európa kialakulása

2 Egységes Európa gondolata Páneurópa A kezdet: Rotterdami ERASMUS törökellenes összefogás sürgetése (A béke siráma 1515) Birodalom elméletek és összefogási kísérletek Páneruópa elmélet Churchill zürichi beszéde (Európai Egyesült Államok az USA mintájára) NATO (10 európai állam + USA + Kanada katonai védelem a hidegháborúban) Európa Tanács (13 európai állam az emberi jogokért, és az európai kultúráért) május 9. Schuman-terv Egységes Európa gondolata április 18. Párizsi szerződés Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) március 25. Római szerződések Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) április 8. Brüsszeli Egyesítő szerződés Európai Közösség létrehozása (EK) Európai Közösség Résztvevő országok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Fő céljuk: Vámunió és közös piac létrehozása. Vámunió: kereskedelmi korlátozások felszámolása és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika. Közös piac: olyan terület, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat. EK hatályba lépet: július

3 Egységes Európa gondolata Egységes Európai Okmány február 7. Maastrichti szerződés Szerződés az Európai Unióról (1993. november 1.) Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása (1999. január 1. / január 1.) október 2. - Amszterdami Szerződés Maastrichti szerződés felülvizsgálata (1999. május 1.) A Schengeni egyezmény beemelése az EU-ba február Nizzai szerződés intézményi reformok, melyek lehetővé tették az új tagállamok felvételét Az EU 3 pillére Az Európai Közösség A közös kül- és biztonságpolitika A bel- és igazságügyi együttműködés Egységes Európa gondolata május 1. - Magyarország is belép az EU-ba október 29. Az EU alkotmány aláírása január 1. EU27, Bulgária és Románia is csatlakozik. Tagjelöltek: Horvátország Macedonia Törökország december 13. Lisszaboni szerződés december 21. Magyarország belép a Schengeni övezetbe Schengeni egyezmény 1985 június 14. Schengen (Luxemburg) Tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK (EK Olaszország nélkül) Megállapodás a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is

4 Tagállamok csatlakozása A 4 szabadság elve Dánia, Egyesült Királyság és Írország Görögország Portugália és Spanyolország NDK Svédország, Ausztria és Finnország Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta Románia, Bulgária A Római szerződésben megfogalmazták az Áruk Szolgáltatások Tőke Személyek szabad mozgásának elvét Áruk szabad mozgása Szolgáltatások szabad mozgása Belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma Megkülönböztető belföldi adózás tilalma Mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések tilalma. Notifikáció CE megjelölés, összefüggés az ISO-rendszerrel Szabványrendszerek összehangolása Helyi szolgáltatókkal megegyező bánásmód Szolgáltatásnak minősülnek: Ipari jellegű tevékenységek Kereskedelmi jellegű tevékenységek Kézműipari tevékenységek, Szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek Közszolgáltatások liberalizációja

5 Tőke szabad mozgása Személyek szabad mozgása Nemzeti elbánás elve Nemzeti korlátozások megalapozottsága Diszkrimináció mentesség Kényszerítő közérdek Alkalmas a cél megvalósítására Nem mehet túl a cél megvalósításán Aranyrészvény Letelepedés szabadsága (gazdasági tevékenység tényleges gyakorlása) Munkavállalók szabad mozgása Korlátozás lehetősége: Közszolgálat Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme Anyanyelv ismerete Diplomák, szakképesítések elismerése Szociális előny A piaci integráció lépcsőfokai Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági és monetáris unió Politikai unió Vámunió előnyei nagyobb piaci tér optimális termelési méretek méretgazdasági előnyök, intenzívebb verseny hatékonyság növelése termelési költségek csökkentése, munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök specializáció és kooperáció) kiaknázása vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben

6 Vámunió előnyei a vállalati szféra transznacionalizálódása, fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék, a tagországok makrogazdasági teljesítménye javul: gyorsabb műszaki haladás és gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság Az egységes belső piac akadályai Fizikai akadályok: árumozgás határokon történő ellenőrzése személyek mozgása (Schengeni Egyezmény) Technikai akadályok: szabványok, normák, előírások kérdése (kölcsönös elismerés elve, egységesítés területei) közbeszerzések piacának liberalizálása szolgáltatások piacának liberalizálása Fiskális akadályok: gazdaságpolitikai akadályok (adópolitika, állami támogatások, árfolyam-politika) adókulcsok harmonizálása (fő ÁFA-kulcs 15%) Az egységes belső piac akadályai Cél a négy szabadság elvének a megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül június: az Európai Tanács milánói ülésén elfogadták a Bizottság által készített, 286 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet A szükséges intézkedések végrehajtásának határideje december 31. volt Gazdasági és monetáris unió Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pénzügyi (árfolyam-politikai) együttműködésre : ún. pénzügyi tervek (Werner-jelentés) alapján az árfolyam-mozgások egymáshoz kötése március 13.: Európai Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)

7 Gazdasági és monetáris unió Maastrichti Szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakaszban az egységes valuta bevezetése Az euró kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagországban Az egységes valuta előnyei Közvetlen tranzakciós költségek csökkenése Árfolyamkockázatok kiküszöbölése Árak összehasonlíthatósága Integrált pénzpiac Az EU jelképei Az európai zászló Az európai zászló Az európai himnusz (Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda) Európa Nap május 9. (Schuman-terv bemutatása emlékére) Európai Unió jelmondata - Egység a sokféleségben

8 Az európai zászló Az EU intézményei Az európai zászló nem csak az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe Európai Parlament Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Közösségek Bírósága Számvevőszék Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Központi Bank Európai Befektetési Bank Európai Parlament Az Európai Parlament politikai csoportjai Az EU lakói közvetlenül választják Utolsó választás 2004-ben volt, 785 képviselő az EU27-ben Fő feladat a törvényhozás (az EU Tanácsával együtt) és ezen belül a költségvetés alkotás A szekciókat politikai nézetek szerint alkotják Plenáris ülések Strasbourgban, egyéb ülések Brüsszelben

9 Európai Unió Tanácsa Fő feladata a tagországok érdekképviselete EU-országok nemzeti kormányainak téma szerint érintett minisztereiből áll Európai Tanács az uniós miniszterelnökök vagy kormányfők csúcstalálkozója Szavazati arány hozzávetőleg a tagország lakosainak száma alapján Európai Bizottság Fő feladata, hogy a nemzeti kormányoktól függetlenül képviselje az európai érdekeket Jogszabálytervezeteket készít a Parlamentnek és a Tanácsnak Irányítja az EU politika végrehajtását, és az EU alapok szétosztását Európai Közösségek Bírósága Fő feladata, az egységes európai jogértelmezés biztosítása A Bíróság testületébe minden tagország egy-egy bírót delegál Az EU bevételei Tagállamok befizetése Vámok és mezőgazdasági lefölözések Tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó (áfa) bizonyos része

10 Az EU kiadásai Az EU támogatásai Tematikus támogatások Strukturális alapok Pénzügyi eszközök Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére Tematikus támogatások az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei dolgozzák ki és működtetik Konkrét célokhoz kapcsolódnak A KKV-k vagy egyéb szervezetek rendszerint közvetlenül pályázhatnak a programokra, általában azzal a feltétellel, hogy ezek fenntartható, hozzáadott értéket jelentő és több országra kiterjedő projekteket jelentenek Általános szabály a társfinanszírozás Tematikus támogatások / Környezet, energia, közlekedés LIFE+ Természet és biodiverzitás Környezetpolitika és környezetirányítás Információ és kommunikáció Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) Marco Polo II

11 Tematikus támogatások / Innováció és kutatás 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) econtentplus EUREKA piacorientált kutatási és fejlesztési hálózat Tematikus támogatások / Oktatás és szakképzés Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó integrált cselekvési program COMEINUS ERASMUS LEONARDO DA VINCI GRUNDTVIG Tematikus támogatások / Kultúra és média KULTÚRA 2007 MÉDIA 2007 Tematikus támogatások / Foglalkoztatási kérdések Információ, konzultáció és társadalmi párbeszéd Munkahelyi egészségügy és biztonság

12 NUTS rendszer NUTS 1 Nagyobb régiók összefoglaló elnevezése, tartományi, kisebb országok esetében országos szint. (77 egység) NUTS 2 Nagyobb közigazgatási egység, pl. a francia région. (206 egység) NUTS 3 Kisebb közigazgatási egység, pl. a francia département. (1031 egység) NUTS 4 Helyi szinten meghatározott körzetek, csak Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Nagy-Britannia esetében lettek definiálva. (1074 egység) NUTS 5 egység) Helyi közösségek, kistérségek ( Strukturális alapok Célja a régiók fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésének segítése, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása az Európai Unión belül A KKV-kat támogató legnagyobb közösségi finanszírozási eszköz Különböző tematikus programok és regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések révén nyújtanak támogatást A programok kezelése és a projektek kiválasztása nemzeti és regionális szinten történik Strukturális alapok A KKV-k saját beruházásainak közvetlen támogatása csak a gazdaságilag kevésbé fejlett (úgynevezett konvergencia ) régiókban lehetséges Más régiókban az egyes KKV-knek adott közvetlen támogatásokkal szemben a nagy horderejű akciók részesülnek előnyben (pl. vállalkozói képzés, támogató szolgáltatások, üzleti inkubátorházak, technológia-átadási mechanizmusok, hálózatépítés, stb.) Strukturális alapok célkitűzése Konvergencia a kevésbé fejlett régiók konvergenciájának fokozása (81,54%) Regionális versenyképesség és foglal. regionális versenyképesség, és vonzerő növelés, munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának segítése a gazdaság változásokhoz (15,94%) Európai területi együttműködés határon átnyúló együttműködések támogatása (2,52%)

13 Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Kohéziós Alap között 308 milliárd euró Európai Regionális Fejlesztési Alap A kkv-k vállalkozói szelleme, innovációja és versenyképessége (pl. vállalkozási mentoring, a kkv-k keretei között alkalmazott innovatív technológiák és irányítási rendszerek, ökoinnováció, az információs és kommunikációs technológiák sikeresebb felhasználása) A kkv-k interregionális és határokon átnyúló együttműködése Európai Regionális Fejlesztési Alap A kkv-k regionális és helyi környezetének fejlesztése (pl. tőke biztosítása a kkv-k számára a kezdeti és a növekedési szakaszban, üzleti infrastruktúra biztosítása és támogatási szolgáltatások a kkv-k számára, regionális és helyi kutatás- és technológiafejlesztési kapacitások, üzleti együttműködés és innovációs kapacitások) Emberi erőforrásokra irányuló befektetés (az Európai Szociális Alap támogatása mellett) Európai Szociális Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése; Foglalkoztatáshoz történő hozzáférés és a munkaerőpiacon való részvétel fokozása; Társadalmi beilleszkedés erősítése a megkülönböztetés elleni harc, valamint a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiachoz történő hozzáférésének lehetővé tétele révén; Reformot támogató partnerség elősegítése a foglalkoztatás és a beilleszkedés területén;

14 Európai Szociális Alap Konvergencia Humántőkébe történő befektetés bővítését és fejlesztését, különösen az oktatási és szakképzési rendszerek fejlesztése révén; Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának növelésére irányuló cselekvéseket nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;