A Drosophila mir-282 mikrorns gén szerkezeti és funkcionális jellemzése. Bujna Ágnes

Hasonló dokumentumok
A Drosophila melanogaster ivarvonal-fejlődésében. szerepet játszó gének azonosítása és vizsgálata

Növényvédelmi Tudományos Napok 2014

Új genetikai stratégia kidolgozása az Arabidopsis stressz válaszát szabályzó gének azonosítására

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

A C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise. Doktori értekezés tézisei.

Az ADA2b adaptor fehérjéket tartalmazó hiszton acetiltranszferáz komplexek szerepének vizsgálata Drosophila melanogaster-ben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

Ivarplazmában tárolt RNS-ek azonosítása teljes genom DNS microarray segítségével

A DmUsp5 dezubikvitiláz fiziológiai funkciójának meghatározása Drosophila melanogasterben. Kovács Levente

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella

A határsejtvándorlás szabályozásában résztvevœ gének azonosítása és jellemzése ecetmuslicában

A Drosophila mir-282 mikrorns gén szerkezeti és funkcionális jellemzése. Bujna Ágnes

A Drosophila melanogaster poszt-meiotikus spermatogenezisében szerepet játszó gének vizsgálata. Ph.D. értekezés tézisei.

Összefoglalás első fejezete

Prof. Dr. Szabad János Tantárgyfelelős beosztása

Az anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben. Nagy Olga

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

I. A sejttől a génekig

A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata

A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József

Miben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában

Többgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll

A Drosophila melanogaster kalpainok és a sejtvándorlás

Az aktinkötő Moesin sejtmagi funkciójának vizsgálata

Bevezetés a rendszerbiológiába

Genetikai kölcsönhatások rendszerbiológiája

Anyai eredet kromoszómák. Zigóta

In vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra

Növényvédelmi Tudományos Napok 2015

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

A polikomb fehérje, Rybp kulcsfontosságú az egér embrionális őssejtek neurális differenciációjához

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)

Transzgénikus állatok előállítása

Silhavy Dániel. A növényi génexpresszió RNS-szintű minőségbiztosítási rendszereinek molekuláris biológiája. című Doktori Értekezésének bírálata.

A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN. Sinkó Ildikó PH.D.

Fehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain. Takács Sándor

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK Új mutáns allélek ismert óragénekben

A Headcase a Drosophila melanogaster vérsejtképződésének szabályozó faktora. Varga Gergely István. Doktori értekezés tézisei

KIS RNS-MOLEKULÁK NEMCSAK TRANSZKRIPCIÓS ZAJ A GÉNSZABÁLYOZÁS ÚJ SZINTJE Molnár Viktor, Falus András

Sodródás Evolúció neutrális elmélete

Tudománytörténeti visszatekintés

Génmódosítás: bioszféra

KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN

A Huntington kór patogenezisének vizsgálata Drosophila modell felhasználásával

A felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, október

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Epigenetikai mintázatok biomarkerként történő felhasználási lehetőségei a toxikológiában

Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben

A dsaga SPECIFIKUS HISZTON ACETILÁCIÓ GÉNMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSBAN BETÖLTÖTT FUNKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA. Zsindely Nóra

11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban

A Notch receptor-kódoló lin-12 és glp-1 gének cisz-szabályozó régióinak meghatározása Caenorhabditis elegansban - konzervált HOX kontroll?

Ph.D. értekezés tézisei. A c-típusú citokrómok biogenezisében résztvevő fehérjék. szerepe és génjeik szabályozása Sinorhizobium meliloti-ban

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Bevezetés. Célkitűzések

Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

TAF10 fehérjék szerepe Drosophila melanogaster-ben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

~ 1 ~ Ezek alapján a következő célokat valósítottuk meg a Ph.D. munkám során:

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS. A p53 géncsalád tagjai daganat szupresszióban betöltött, transzkripcionális és keresztregulációs

Kutatási beszámoló ( )

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

13. RNS szintézis és splicing

Ph.D. disszertáció tézisei

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

BEVEZETÉS. A magasabbrendű növényeknek egész életciklusuk folyamán flexibilisen

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Egy új genetikai módszerrel azonosított Arabidopsis A4A hősokk faktor funkcionális jellemzése

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés

PROGRAMFÜZET. "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia SZEPTEMBER 12.

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján

In Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van.

Egy új DNS motívum típus in silico jellemzése és szerepe a génszabályozásban Zárójelentés - OTKA # PD73575, BIOIN Cserző Miklós

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

A Drosophila melanogaster Dtl és Ada2a/Rpb4 génjeinek szerkezeti és funkcionális vizsgálata

avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

Genetikai modell állatok és transzgénia - genomikai megközelítések

Cserző Miklós Bioinformatika és genomanalízis az orvostudományban. Integrált biológiai adatbázisok

Kromoszómák, Gének centromer

dc_39_10 MTA doktori értekezés tézisei Az embrionális ivarsejtfejlődés genetikai vizsgálata Drosophila melanogasterben Erdélyi Miklós

A PNP kóroktanának molekuláris vizsgálata Dán Ádám és Rónai Zsuzsanna

Kappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember

Átírás:

A Drosophila mir-282 mikrorns gén szerkezeti és funkcionális jellemzése Bujna Ágnes Ph.D. értekezés tézisei Témavezető: Dr. Erdélyi Miklós Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Genetikai Intézet 2015

Bevezetés A sejtek dinamikusan változó génkifejeződési mintázatainak kialakításában a szabályozó fehérjék szerepe már régóta ismert. Az utóbbi bő egy évtizedben azonban RNS alapú regulátor komplexeket azonosítottak, melyek szintén részt vesznek a génaktivitás szabályozásában. A mikrorns-ek (mirns) endogén, egyszálú szabályzó RNS-ek, melyek hajtű alakú átmeneti transzkriptumból keletkeznek. Az érett, körülbelül 22 nukleotid hosszú mirns-ek néhány fehérjével komplexet alkotva poszt-transzkripcionális szinten fejtik ki negatív szabályozó hatásukat. A céltranszkriptumok 3 nem transzlálódó végéhez komplementer módon kapcsolódva lebontják azokat, vagy transzlációjukat gátolják. Az állatvilágban a mirns-ek és a céltranszkriptumok között részleges a bázispárosodás, emiatt az egyszerű genom összehasonlítások nem használhatók a céltranszkriptumok előrejelzésében, a kísérletes bizonyítékok elengedhetetlenek. A mirns-ek funkcionális elemzése még gyermekcipőben jár. Az eddig leírt mirns fenotípusok alapján azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a mirns-ek részt vesznek a legkülönfélébb biológiai folyamatok szabályozásában, és gyakran összetett fejlődési mechanizmusok finom szabályozásában töltenek be fontos szerepet. Az egyes mirns-ek funkciójának megismerését nehezíti, hogy egy-egy mirns akár több száz fehérjekódoló gént is szabályozhat, és a mirns-ek funkciójában is redundancia figyelhető meg. Modell organizmusunkban, az ecetmuslicában (Drosophila mealanogaster) jelenleg 256 mirns-t tartanak számon (mirbase release 21: 2014 Június). A feltételezett célgének száma pedig meghaladja a 12000-t, ami a muslica génjeinek több mint 90%-át jelenti. A mirns-ek jelentőségét a magasabb rendű állatokban alig egy évtizede ismerték föl, azonban mutációikat máris egy sor humán betegség kialakulásával hozták kapcsolatba. 1

PhD dolgozatom a bioinformatikai módszerekkel előrejelzett mir-282 nevű Drosophila melanogaster mirns gén molekuláris és fenotípusos jellemzésével foglalkozik. Munkám kezdetekor a Drosophila genomprogramnak köszönhetően mindösszesen egy 97 bázispár hosszú, mikrorns-ekre jellemző hajtű alakú struktúráról lehetett tudni, melynek érett alakja a becslések szerint 27 bázispár hosszú. Célkitűzések A mirns-ek érési folyamatairól, a génszabályozásban betöltött szerepéről általánosságban már egyre szélesebb körű ismereteink vannak, azonban az egyedi mirnseket kódoló gének terén még szegényes a tudásunk. Ezért célul tűztük ki az ivarsejthiányos szűrővizsgálat kapcsán látóterünkbe került mikrorns-t kódoló gén szerkezeti és funkcionális vizsgálatát. Terveink között szerepelt elsőként a Drosophila melanogaster mir-282 mirns génjének létezését kísérletesen megerősítni, ortológjait felkutatni. A mir-282 gén szerkezetének pontosabb megismerése érdekében meg kívántuk határozni a mir-282 keletkezése során az elsődleges transzkriptum hosszát, valamint azt, hogy a mir-282 elsődleges transzkriptum esetlegesen valamely szomszédos fehérjekódoló gén egyik splice variánsa-e, azaz mirtron, vagy önálló transzkripciós egységként átíródó mirns. Másik fő célunk a gén funkciójának megismerése volt. Ennek érdekében szándékoztuk feltérképezni a mir-282 közvetlen közelébe beépült P-elem inszerciós mutánsok fenotípusát, valamint létrehozni null allélokat, és ektopikus expressziót biztosító transzgenikus vonalakat. 2

További célunk volt a mir-282 számos lehetséges célgénje közül legalább egy esetben belátni, hogy a célgén 3 UTR-ében jelenlevő mir-282 célszekvencián keresztül a mir-282 valóban a célgén csökkent kifejeződését okozza. Alkalmazott módszerek A dme-mir-282 ortológok szintenikus viszonyát a legtöbb esetben a Flybase és az NCBI adatbázisok alapján tártuk föl, azonban egyes esetekben manuális kereséssel azonosítottunk ortológokat nagyfokú szekvencia egyezés és genomi pozíció alapján. Az elsődleges transzkriptum hosszának megállapítását a RACE technika egy továbbfejlesztett változatával végeztük. Az érett mirns kimutatására Northern-blot analízist végeztünk. mir-282 null mutáns törzsek létrehozásához két P-elemet remobilizáltunk nagy, átfedő deléció felett. Transzgenikus Drosophila vonalakat hoztunk létre: a mir-282 null mutáns menekítésére; a mir-282 ektopikus túltermelésére; a rutabaga 3'UTR-ében lévő mir-282 célszekvencia tesztelésére. A mir-282 null mutáns törzs fenotípusának megállapítására életképesség, élethossz és petehozam vizsgálatokat végeztünk különböző körülmények között. Immunfestést végeztünk az ősivarsejtek elkülönítésére. TUNEL assayjel vizsgáltuk meg az ovárimokban végbemenő apoptózist. Ivarvonal kimérákat embrionális ivarsejt (poláris sejt) transzplantációval készítettünk. A jelölt célgének transzkriptumának kifejeződési szintjét kvantitatív real-time PCR technika segítségével mértük meg. 3

Eredmények A Drosophila melanogaster mir-282 génjének bizonyítottuk transzkripciós aktivitását, kifejeződésének és elsődleges szerkezetének leírásával alátámasztottuk a korábbi gén előrejelzést: A mir-282 az ízeltlábúak között evolúciós konzerváltságot mutat. Ortológjai az összes ismert genom szekvenciájú Drosophilidae fajban, valamint a teljes átalakulással fejlődő rovarokban megtalálhatók. A mir-282 régió konzerváltsági fokának becslése céljából feltártuk a mir-282 lókusz szinténia viszonyait. Bioinformatikai vizsgálataink a rokon fajokban önálló génkifejeződésre utal. A mir-282 lókuszról átíródó elsődleges transzkriptum hosszát RACE technikával meghatároztuk, mely az 5 végi CAP struktúrától a 3 végi polya végig 4,9 kb. A mir-282 elsődleges transzkriptumáról beláttuk, hogy nem kapcsolódik a vele szomszédos fehérjekódoló gén exonjaival, vagyis önálló transzkripciós egységként íródik át RNS-sé. Northern-blot kísérletet végeztünk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a mir-282 lókuszról átíródó elsődleges transzkriptumról valóban képződik-e érett mirns. A mir-282 lókuszról termelődő érett mir-282 hosszát ezen kísérlet eredményei alapján körülbelül 23-24 nukleotid hosszúságúra becsüljük. A mir-282 biológiai funkciójának feltárását az érett mir-282 RNS-t kódoló szakasz közelébe beékelődött transzpozon (P-elem) mutánsok vizsgálatával kezdtük. A mir-282 közelében 16 transzpozon inszerciós mutáns törzs állt rendelkezésünkre, melyek között homozigóta letális és életképes inszerciók is voltak. Megállapítottuk, hogy a letális fenotípust minden esetben háttér mutációk, és nem a mir-282 funkció vesztése okozta. A mir-282 általános ektopikus túltermelése testi sejtekben a második lárvastádiumon túl az élettel össze nem egyeztethető, 100%-ban letalitást eredményezett, ami a mir-282 releváns 4

biológiai funkciójára utal. Northern-blot kísérletettel megerősítettük, hogy a túltermelés valóban emelkedett szintű expressziót eredményez. Újonnan indukált mir-282-re specifikus deléciókat azonosítottunk. A null mutáns fenotípus vizsgálatával bizonyítottuk, hogy a mir-282 lókusz funkcionális transzkriptumot kódol, mely befolyásolja az élethosszt, az életképességet és a petehozamot: A mir-282 homozigóta null mutáns adult muslicák esetében élethossz csökkenést tapasztaltunk 18, 25, és 29 o C-on egyaránt, mind a hímek mind a nőstények körében. Megfigyeltük továbbá, hogy a mir-282 null mutáns törzs egyedei már az adult kor elérése előtt elpusztulnak, azaz a törzs szemiletális fenotípust mutat. A lerakott petéknek egyharmadából fejlődik csak adult muslica. A szemiletalitás pontosabb feltérképezése érdekében életszakaszonként is megvizsgáltuk a fejlődő muslicák letalitását. A mir-282 null mutáns peték közel fele már embrió korban elpusztul, majd báb korban mértünk ismét jelentősebb letalitást a kontrollhoz képest. A petehozam mérések rávilágítottak arra, hogy a nőstények által lerakott peték száma is csökkent; a kontroll petehozamának kevesebb, mint a fele. A mir-282 null mutáns hímek normális fertilitást mutatnak. Jól ismert az intracelluláris gram-negatív Wolbachia baktérium reproduktív parazitizmusa rovarokban, mely a mir-282 null mutánshoz hasonló, csökkent peteproduktumot eredményezhet. Mind a DNS festés, mind a PCR alapú Wolbachia kimutatási teszt egyértelműen bizonyította, hogy a mir-282 mutáns törzsek kórokozómentesek, így kizártuk annak lehetőségét, hogy a csökkent petehozam okozója Wolbachia fertőzés lenne. A mutáns fenotípusok menekítése céljából létrehoztunk olyan transzgenikus legyeket, melyek a mir-282 elsődleges transzkriptumát is magába foglaló genomszakaszt tartalmazzák. A transzgén a mutáns hátterű legyekben sikeresen menekítette a megrövidült élethossz és csökkent petehozam fenotípusokat, megerősítve ezzel, hogy a mutáns fenotípusokért a mir- 282 hiánya a felelős. 5

Megfigyeléseink szerint a mir-282 mutáns nőstények napról-napra kevesebb petét raknak le, melynek hátterében az ősivarsejtek pusztulása, a jól ismert ún. petesejt kiürüléses fenotípus is állhat. Az ősivarsejtek azonban vad fenotípust mutattak Hts ellenanyaggal történő immunfestéssel. A petehozam csökkenése tehát nem az ivarvonal őssejtek elvesztésére vezethető vissza. A csökkent petehozamot ivari vagy testi eredetű hiba egyaránt eredményezheti. A mutáció fókuszának megállapítására embrionális ivarsejt átültetéses kísérleteket végeztünk. A mir-282 null mutánsból poláris sejteket kapott kimérák peterakásának mértéke nem mutatott jelentős eltérést a kontroll törzsből származó poláris sejteket kapott kimérákhoz képest. Mindebből arra következtethetünk, hogy a mir-282 null mutánsok ivarvonal sejtjei funkcióképesek, vagyis a mutáció fókusza nem az ivarsejtekben, hanem a testi sejtekben van. A mir-282 deléciós mutáns nőstények csökkent petehozamának hátterében jelentős, megnövekedett apoptótikus aktivitást figyeltünk meg. Vizsgálataink rámutattak arra, hogy mutáns nőstényeink petefészkében a 8. stádiumban aktív ellenőrző ponton áthaladt petesejtek is apoptotizálnak, valamint, hogy a petevezeték proximális végében apoptótikus törmelék felhalmozódása figyelhető meg. Éheztetés hatására a 8. stádiumos ellenőrző ponton a petekezdemények fokozott apoptotikus aktivitása figyelhető meg. A mir-282 null mutánsok normál fiziológiai reakciót képesek mutatni az átmeneti tápanyag megvonásra, vagyis a megnövekedett apoptotikus aktivitás hátterében nem a megváltozott energiaellátás áll. Az újbóli gazdag tápanyag-ellátottság ellenére azonban a mir-282 null mutáns nőstények egyre kevesebb petét raknak a kontrollhoz képest, ahogy ezt korábbi kísérleteink során is megfigyeltük már. Megvizsgáltuk a mir-282 potenciális célgénjeit is, és a mir-282 negatív génszabályozó funkcióját kísérletesen bizonyítottuk. A mir-282 több száz, bioinformatikai módszerrel jósolt célgénje közül öt jelöltet választottunk ki. Jelöltjeinkkel mir-282 mutáns és vad genetikai háttéren génexpressziós vizsgálatokat végeztünk. A mir-282 null mutáns mintákban a szabályozott gének transzkripciós aktivitásának növekedését vártuk. A kiválasztott célgének 6

kifejeződési szintjének kvantitatív mérése megmutatta, hogy a rutabaga gén transzkripciós szintje az elvárt módon nőtt a mir-282 null mutáns bábokban. A rutabaga gén egy idegrendszer specifikus adenil ciklázt kódol. A rutabaga gén mir-282 általi szabályzását megerősítendő, megmértük a rutabaga kifejeződési szintjét mir-282-t túltermelő bábokban is. Az idegrendszerben ektopikusan túltermelt mir-282 hatására a rutabaga mrns szintje a vártnak megfelelően szignifikánsan csökkent. A mir-282 és a rutabaga közti szabályzó kapcsolat további megerősítése érdekében a rutabaga 3 UTR-ében lévő mir-282 célszekvencia érzékenységét transzgenikus riporter konsrtukcióval is bizonyítottuk. A rutabaga mrns-ében négy különböző, lehetséges mirns kötő hely van, és bár a mir-282-nek is sok más célgénjét jósolják, eredményeink alapján mégis úgy feltételezzük, hogy a báb korban is kifejeződő mir-282 az idegrendszeren keresztül hatva fejti ki szabályzó hatását a metamorfózis során. Összefoglalás A fent részletezett eredmények alapján a következő új megállapításokat fogalmazhatjuk meg: A dme-mir-282 gén önálló transzkripciós egységként íródik át A CAP és polya véggel rendelkező elsődleges transzkriptum hossza 4,9 kb hosszú 23-24nt-os érett mir-282 detektálható A mir-282 hiányának következménye szemiletalitás és élethossz rövidülés, valamint petehozam csökkenés A mir-282 mutációjának fókusza a testi sejtekben van A mir-282 negatívan szabályozza a rutabaga gén kifejeződését 7

Köszönetnyilvánítás Hálás köszönet témavezetőmnek, Dr. Erdélyi Miklósnak, hogy lehetőséget biztosított doktoranduszi tanulmányaim elvégzéséhez, ellátott tanácsaival és megosztotta tapasztalatait. Köszönöm, hogy dolgozatomat kritikus szemmel átnézte, korrigálta. Köszönöm Dr. Vilmos Péternek a közös munkát, a sok hasznos tanácsot, segítséget. Hálásan köszönöm, hogy miután távoztam a csoportból, vállalta a munka befejezését. Köszönettel tartozom továbbá a dolgozat alapjául szolgáló publikáció társszerzőinek, hogy munkájukkal hozzájárultak a téma mélyebb megértéséhez. Köszönöm Ugrainé Szathmári Margitnak, hogy munkámat mindig mindenben készségesen segítette. Köszönöm Dongóné Gyányi Edit segítségét a légy munkákban. Köszönöm Dr. Pál Margitnak és Velkeyné Krausz Ildikónak a transzgenikus Drosophila törzsek létrehozásában nyújtott segítségüket. Köszönetet mondok korábbi csoportom minden tagjának, hogy mellettük mindig jó hangulatban végezhettem munkámat. Végezetül köszönöm családom kitartó támogatását, ösztönzését, türelmét. 8

Közlemények listája A disszertáció alapját képező közlemény: Vilmos Péter*, Bujna Ágnes*, Szuperák Milán, Havelda Zoltán, Várallyay Éva, Szabad János, Kucerova Lucie, Somogyi Kálmán, Kristó Ildikó, Lukácsovich Tamás, Jankovics Ferenc, Henn László, Erdélyi Miklós (2013) Viability, longevity, and egg production of Drosophila melanogaster are regulated by the mir-282 microrna. Genetics 195: 469 480. *megosztott első szerzők IF: 4,389 Egyéb közlemények: Jankovics Ferenc, Henn László, Bujna Ágnes, Vilmos Péter, Kiss Nóra, Erdélyi Miklós (2011) A functional genomic screen combined with time-lapse microscopy uncovers a novel set of genes involved in dorsal closure of Drosophila embryos. PloS One 6: e22229. IF: 4,092 Jankovics Ferenc, Henn László, Bujna Ágnes, Vilmos Péter, Spirohn Kerstin, Boutros Michael, Erdélyi Miklós (2014) Functional analysis of the Drosophila embryonic germ cell transcriptome by RNA interference. PloS One 9: e98579. IF: 3,730 Összesített IF: 12,211 9

NYILATKOZAT Mint az alábbi közlemény felelős szerzője igazolom, hogy a Ph.D. jelölt Bujna Ágnes jelentős mértékben hozzájárult az alábbi cikk létrehozásához és az értekezésében illetve a téziseiben felhasznált eredményeket más Ph.D. értekezésben nem használjuk fel. Vilmos Péter*, Bujna Ágnes*, Szuperák Milán, Havelda Zoltán, Várallyay Éva, Szabad János, Kucerova Lucie, Somogyi Kálmán, Kristó Ildikó, Lukácsovich Tamás, Jankovics Ferenc, Henn László, Erdélyi Miklós (2013) Viability, longevity, and egg production of Drosophila melanogaster are regulated by the mir-282 microrna. Genetics 195: 469 480. Dr. Erdélyi Miklós tudományos tanácsadó MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet Szeged, 2015. szeptember 1. 10

NYILATKOZAT Mint az alábbi közlemény megosztott első szerzője igazolom, hogy Bujna Ágnes a cikk létrehozásához jelentős mértékben hozzájárult és kijelentem, hogy az értekezésében és a téziseiben felhasznált eredményeket más Ph.D. értekezésben nem használjuk fel. Vilmos Péter*, Bujna Ágnes*, Szuperák Milán, Havelda Zoltán, Várallyay Éva, Szabad János, Kucerova Lucie, Somogyi Kálmán, Kristó Ildikó, Lukácsovich Tamás, Jankovics Ferenc, Henn László, Erdélyi Miklós (2013) Viability, longevity, and egg production of Drosophila melanogaster are regulated by the mir-282 microrna. Genetics 195: 469 480. Dr. Vilmos Péter tudományos főmunkatárs MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet Szeged, 2015. szeptember 1. 11