Om.a.: PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Om.a.:201026 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA Módosítva: 2016. szeptember 26. 1

Tartalomjegyzék I. Bevezető 3. II. Jogi státusz 4. III. Küldetésnyilatkozat.. 5. IV. Alapelvek 6. V. Célok.. 6. VI. Helyzetelemzés...7. VII. Alapító okirat VIII. Mellékletek 2

I. BEVEZETŐ A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola 2007. szeptember 1-jétől Mór Város Önkormányzati fenntartása alól átkerült a Móri Többcélú Kistérségi Társulás fenntartása alá. A Radnóti iskola székhelyintézménye lett a csákberényi, pusztavámi, kincsesbányai, fehérvárcsurgói iskoláknak. A társulás kapcsán közös irányelveket határoztunk meg, melyet pedagógiai programunk tartalmaz. Minden tagintézmény saját szuverenitását megtartva az általa elkészített HPP alapján dolgozik továbbra is, mely az új dokumentum mellékleteként jelenik meg a későbbiekben. 2013. január 1-jétől iskolánk a tagintézményekkel együtt átkerült az államhoz. Fenntartónk a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ lett. Az állam biztosítja a szakmai fenntartást, míg a működésünk továbbra is Mór város önkormányzatánál maradt. Változást hozott a KLIK szervezeti átalakítása is, így intézményünk a 2016/2017-es tanévtől a Székesfehérvári Tankerülethez került. A fenntartó tehát a megyei tankerület, a működtető a tagintézmények esetében a KLIK, a székhelyintézménynél pedig 2016. december 31-ig Mór Város Önkormányzata. 2016. szeptember 1-jétől a magyaralmási tagiskola is csatlakozott a székhelyintézményhez. 3

II. JOGI STÁTUSZ Intézmény neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi Központ Intézmény jogállása: állami fenntartású intézmény (2013. 01.01.) Az alapítás éve: 1894. október 11. Jogelődje: Móri Polgári Iskola Alaptevékenység: általános iskolások alapfokú oktatása 1-8 osztály. Képzési idő: 8 év Képzés szakaszai: alsó tagozat 1-4. osztály felső tagozat: 5-8. osztály Cím: 8060 Mór, Szent István tér 9. Tel.: 22/407-123 e-mail: info@radnoti-mor. sulinet.hu Telephelyei: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Mór, Szent István tér 9. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Csákberényi Tagiskolája Csákberény, Kossuth u.15. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskolája Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 1. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolája Kincsesbánya, Iskola u.1. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagiskolája Pusztavám, Bajcsy-Zs.u.10. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Magyaralmási Tagiskolája Magyaralmás, Iskola u. 9. 4

III. A MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA Mi, a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola arra törekszünk, hogy magas színvonalon lássuk el oktató-nevelő munkánkat. Célunk: hogy szoros szakmai együttműködéssel EU konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Tevékenységünket olyan szolgáltatásnak tekintjük, melyet a társulásban résztvevő iskolák specialitásukat megőrizve a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően, szeretetteljes légkörben végeznek. Mindezt jól felkészült, szakmailag igényes, megújulni képes, a minőség iránt elkötelezett, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. 5

IV. ALAPELVEK Iskolai munkánkban meghatározó a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a társadalmi szocializációra való képesség kialakítása. Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság, amely feltételezi a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő egyéni bánásmódot. Minden tanuló számára biztosítjuk a színvonalas tudás, műveltség megszerzésének a lehetőségét. Segítjük tanulóink képességeinek sokoldalú kibontakozását, tehetséggondozását. Kiemelten kezeljük a hátrányok kompenzálását. Tiszteletben tartjuk az intézmények szuverenitását, feladat-ellátási helyenként. V. CÉLOK Intézményünk célja hogy: 1. Színvonalas oktatással, szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak. 2. A székhely és tagintézményekben a fő tantárgyi méréseket egységes mérőeszközökkel végezzük (tanév eleje, év vége). 3. A rászoruló gyerekek minél hatékonyabb fejlesztése érdekében a fejlesztő munkát végző pedagógusok szorosan együttműködnek. 4. Harmonikus személyiségű, kulturált viselkedésű, alkalmazkodásra képes, egészséges gyerekeket neveljünk. 5. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, hagyományaikat, tanulják meg óvni, védeni azt. 6. Tanítványaink fogadják el a másságot, tartsák tiszteletben egymást. A célok megvalósítása feladat ellátási helyenként, az egyes tagintézmények saját pedagógiai programja alapján történik. 6

VI. HELYZETELEMZÉS 2007-ben a Móri Kistérség Önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá és az önkormányzatok az együttműködés kapcsán minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, szolgáltatást, településfejlesztést, társulási megállapodást kötöttek. A megállapodás kitért a közoktatási feladatokra, amelyben arról határoztak, hogy a társulás gondoskodik a közös feladatellátásban résztvevő társult önkormányzatok területén működő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. (1) bekezdés a) b) pontjai szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről. Ez a közös fenntartás hozzá segítette a társuló önkormányzatokat a társulással járó normatív támogatásokhoz és kiegészítő normatívákhoz, melyek révén még fenntarthatták az iskoláikat. A helyi igények szerencsés találkozásán túl a társulás jelentőségét jelezte, hogy a megvalósítás az Európai Unió törekvéseinek is megfelelt, azzal harmonizált. 2013. január 1-jétől az állam átvette az intézményt, a Móri Kistérségi Társulás fenntartása alól átkerült a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és négy tagintézménye a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ irányítása alá. 2016. szeptember 1-től újabb tagintézménnyel bővült közösségünk, a magyaralmási tagiskolával, fenntartónk pedig a Székesfehérvári Tankerületi Központ lett. A Móri Járás intézményei A Móri Járás körzetében az általános iskolai közoktatási feladatokat hat székhelyintézmény és a hozzájuk tartozó tagintézmények látják el. A hat székhelyintézmény egyike iskolánk, a móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagiskolái, Csákberényi Tagiskola, Gróf Károlyi József Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola, Pusztavámi Tagiskola, Magyaralmási Tagiskola Móri Radnóti Miklós Általános Iskola székhelyintézmény - 1-8. évfolyam, évfolyamonként több párhuzamos osztállyal, napközis, tanulószobás csoporttal működő. - Specialitások: nemzetiségi német nyelv oktatása, emeltszintű ének-zene angol nyelvvel, integrált művészeti nevelés, informatika. Csákberényi Tagiskola - 1-4 évfolyam évfolyamonként egy osztállyal 7

- Általános tanterv szerint folyó oktatás Gróf Károlyi József Tagiskola - 1-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Általános tanterv szerint folyó oktatás. Kazinczy Ferenc Tagiskola - 1-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Specialitás: nemzetiségi német nyelv oktatása Pusztavámi Tagiskola - 1-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Specialitás: nemzetiségi német nyelv oktatása. Magyaralmási Tagiskola - 1-4. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményei mind a személyi mind az infrastrukturális hátteret tekintve színvonalasak. A közös intézmény hatékony működését biztosítják a szabályozó dokumentumok is: HPP, SZMSZ (MIP). A társulás hatása a pedagógiai munkára A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola minőségirányítási, szakmai munkája révén az ország ismert, elismert referencia intézménye lett az elmúlt évek során. Fontosnak tartjuk multiplikátori szerepünk erősödését a járáson belül is. Még lényegesebb koordináló szerepünk a tagintézményeinkkel való együttműködés során, teret adva az ő ötleteiknek, elképzeléseiknek. Feladatunk a közös helyi pedagógiai programunk megvalósítása érdekében a szakmai munkaközösségek hatékony működtetése, továbbképzések, pedagógiai rendezvények szervezése, lebonyolítása. 8

A társult intézmények földrajzi helyzete A kedvező földrajzi helyzetből adódóan nem jelent gondot a kapcsolattartás az iskolavezetés és a pedagógusok számára. Ugyanígy kedvezőek a földrajzi adottságok az esetleges beintegrálások kapcsán a tanulók részére is. A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményei együttműködésének keretei Az intézmények közötti együttműködés célja, hogy segítse az egymás közötti kommunikációt, alapja legyen a szervezet zökkenőmentes működésének, melynek keretei: - az oktató-nevelő munka - a tanórán kívüli közös lehetőségek kiaknázása - az intézmények közötti párbeszéd, - kapcsolatok erősítése minél több szinten - pályázati figyelőrendszer működtetése - az iskola nyíltsága a társadalmi kapcsolatok felé - partneri igények figyelembe vétele Alapelvünk, hogy a székhely intézmény és a tagintézmények között nem a hierarchia, hanem a partneri kapcsolat legyen a meghatározó. Az együttműködés színterei Vezetők között - vezetői megbeszélések havi rendszerességgel 9

- szakmai találkozók - szakmai továbbképzések, tanácskozások, tapasztalatcserék - irányítási tapasztalatok cseréje - nemzetközi kapcsolatok - pedagógusok foglalkoztatása, munkaerő-gazdálkodás Pedagógusok között - szakmai munkaközösségek együttműködése - mentori hálózat működtetése - módszertani tapasztalatcserék - versenyek szervezése, lebonyolítása - tehetséggondozás - hátránykompenzáció - pályázatok - minőségirányítási munka Tanulók között - tanulmányi kirándulások - táborozások - erdei iskolák - tanulmányi, sport versenyek - kulturális rendezvények - hagyományőrző programok Intézmények között - a helyi pedagógiai programok koherenciája - (minőségirányítási programok koherenciája) - SZMSZ koherenciája - Pályázati konzorciumok A székhely intézmény és a tagintézmények közötti együttműködés továbbra is feltételezi azt, hogy az eddig is jól működő iskolák a szuverenitásukat megtartva a közös irányelveken túl az általuk önállóan kidolgozott stratégiájuk szerint dolgozzanak. Az új szervezeti struktúra az 10

elmúlt öt év során bebizonyította, hogy szélesebb, stabilabb alapot képezhet a jól működő munkaformáknak, bővítheti az intézmények lehetőségeit, növelheti esélyeiket. A gesztorintézmény és tagiskoláinak önálló pedagógiai programja a közös HPP mellékletében található. VII. Alapító okirat 11

VII. Mellékletek 12

Záradékok: 1. záradék A fenti Pedagógiai Programot a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola 2016.. megtartott, határozatképes nevelőtestületi értekezletén. szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják..... igazgató Hitelesítők:... 13

Nyilatkozatok: 1. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Közalkalmazotti Tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Mór. 2016.... Kt-elnök 2/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghjatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az Iskolaszék üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Mór, 2016.... Intézményi Tanács elnöke 2./b nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Mór, 2016... SZM elnök 2./c nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet a DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Mór, 2016... DÖK képviselő 14

3/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Fehérvárcsurgó, 2016..... Szülői munkaközösség elnöke 3/b. nyilatkozat A Mór Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet a DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít... DÖK képviselő Fehérvárcsurgó, 2016. 15

4/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagiskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Pusztavám, 2016..... Szülői munkaközösség elnöke 4/b. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagiskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet a DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Pusztavám, 2016..... DÖK képviselő 16

5/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Kincsesbánya, 2016...... Szülői munkaközösség elnöke 5/b. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Kincsesbánya, 2016..... DÖK képvieselője 17

6/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Csákberényi Tagiskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Csákberény, 2016... Szülői munkaközösség elnöke 6/b. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Csákberényi Tagiskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Csákberény, 2016.. DÖK képviselője 18

7/a. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Magyaralmási Tagiskola szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Magyaralmás, 2016... Szülői munkaközösség elnöke 7/b. nyilatkozat A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Magyaralmási Tagiskola DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít. Magyaralmási, 2016.. DÖK képviselője 19

I. BEVEZETŐ A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Mór városának legpatinásabb, hosszú ideig legnagyobb iskolája. Elődje a móri Polgári Iskola - 1894-ben kezdte meg működését. Akkori célja: Értelmes gazdákat, iparosokat és kereskedőket nevelni a hazának." Ez a cél ma is vállalható, kiegészítve a jelen kor igényeinek, a helyi elvárásoknak megfelelően. Céljainkat és arculatunkat erőteljesen befolyásolta, hogy 1975-ben Radnóti Miklós nevét vettük fel. Május 5. a költő születésnapjának megünneplése legfőbb hagyományunkká vált. Az ő mélységes hazafisága, az emberi értelembe vetett hite és tisztelete példaértékű nevelőink és gyermekeink számára. Pedagógiánkat ezért a hagyománytisztelet és gyermekközpontú gondolkodás hatja át. Mindezekből kitűnik, méltóak vagyunk a Radnóti név viselésére, hiszen az elért sikerek mögött rengeteg munka, összefogás, kitartás áll, melyet elnyert díjaink is igazolnak: Fejér Megyei Minőség Díj 2005. Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj 2005. Pro Urbe Díj Mór városától 2006. Elkötelezettség a Kiválóságért Európa Díj 2008. Legjobb Munkahely elismerés 2008. Közép-Kelet Európa Legjobb Munkahely elismerés 2009. Előminősített Referencia intézmény 2010. Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2015. Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. Büszkék vagyunk az itt tanuló diákok teljesítményére, a szülőkkel való jó együttműködés kialakítására, kollegáink összetartó, színvonalas szakmai munkájára, amely követendő példa lehet bármelyik intézmény számára. Mottónk:,,Jó szóval oktasd, játszani is engedd. Kajos Péterné Igazgató 20

21

II. JOGI STÁTUS Intézmény neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi KÖzpont Intézmény jogállása: állami fenntartású általános iskola Az alapítás éve: 1894. október 11. Jogelődje - Móri Polgári Iskola Alaptevékenység: általános iskolások alapfokú oktatása a 1-8. osztály, Képzési idő: 8 év Képzés szakaszai: alsó tagozat 1.-4. osztály (bevezető, kezdő szakaszok) felső tagozat 5.-8. osztály (alapozó, fejlesztő szakaszok) Cím: 8060 Mór, Szent István tér 9. Tel.: 22/407-123, e-mail: info@radnoti-mor@sulinet.hu Ingatlanok: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola főépület: tul. lap. sz.: 122 Hrsz 29 Mór, Kossuth u. 1. tul. lap. sz: 123 Hrsz: 30 Egyéb jogi személyek: Iskolai alapítású: Móri Radnóti Alapítvány 1991. 22

III. Minőségpolitikai nyilatkozat Jó szóval oktasd, játszani is engedd mottója iskolánknak, amely nagy hagyományokkal rendelkező, több mint százéves intézmény. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban referencia intézményként továbbadjuk. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolai specialitásaink: német nemzetiségi és angol nyelv oktatása, emelt szintű ének-zene képzés, integrált művészeti nevelés, informatika, sokféle szabadidős tevékenység, amelyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. 23

IV. ALAPELVEK Iskolai munkánkban meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő szellemiség, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a társadalmi szocializációra való képesség kialakítása. Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság, amely feltételezi a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő egyéni bánásmódot. Tiszteletben tartja az egyén autonómiáját, gondolat és érzésvilágát. Iskolánk a színvonalas tudás, műveltség megszerzésének lehetőségét minden tanuló számára biztosítja. Kiemelten kezeljük a hátrányok kompenzálását, és tehetséges tanulóink fejlesztéséről is gondoskodunk. Városunkban nagy számban élnek német nemzetiségű emberek, ebből adódik, hogy iskolánkban a nemzeti hagyományok megismerése, ápolása, őrzése mellett a nemzetiségi kultúra is nagy hangsúlyt kap. IV.1. Célok Iskolánk célja, hogy: 1. Színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, legyenek képesek önálló ismeretszerzésre. Tanulóink az országos, megyei, városi szintű tantárgyi méréseken az adott mérés standardjához 5%-on belüli közelítő vagy annál jobb teljesítményt érjenek el. A hozzáadott pedagógiai érték növekvő tendenciát mutasson. 2. Biztosítjuk, annak lehetőségét, hogy tanulóink a nekik legmegfelelőbb módon, és ütemben jussanak a következő iskolafokra tanulási út -. 3. Harmonikus személyiségű, egészséges gyerekeket neveljünk. A gyerekek legyenek képesek kitartó munkavégzésre, alakuljon ki felelősségtudatuk, tudják érvényesíteni saját érdekeiket, de mások munkáját is ismerjék el, rendelkezzenek reális önismerettel, találják meg önkifejezésük módját. 4. Kultúrált viselkedésű, esztétikumot igénylő, alkalmazkodásra képes, lelkileg kiegyensúlyozott emberré váljanak, emelkedjen a neveltségi szintjük. 5. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, tanulják meg óvni, védeni környezeti értékeinket, tudjanak a természettel harmóniában élni. 24

6. Növendékeink, magyarságukat vállalva, a német nemzetiség hagyományait tiszteletben tartva, szülőföldjüket is jól ismerjék, őrizzék meg hagyományaikat. 7. Tanítványaink fogadják el a másságot (etnikum), segítsék a különböző kultúrájú szociális hátterű társaik beilleszkedését az iskolai közösséget. A kisebbségekhez tartozó tanulóink zökkenőmentesen illeszkedjenek be az iskola közösségébe. 8. Korszerű műveltséggel, megalapozott pedagógiai kultúrával rendelkező, a minőség iránt elkötelezett nevelők végezzék az oktató-nevelő munkát. 9. Multiplikátori szerepünk erősítése a referencia intézményi hálózat kiépítését követően. 10. Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése. Céljaink a következő formában valósulnak meg. Hogy a gyermekközpontúság mindennapi munkánkban érvényre jusson, szükség van a pedagógusok szemléletformálására. Nevelőtestületünk pedagógiai kultúráját rendszeres nevelési értekezletekkel, előadásokkal, továbbképzésekkel fejlesztjük. Körülményeinkhez képest a lehető legjobban próbáljuk tanulóink testi-lelki komfortérzését biztosítani. Ezt szolgálják a különböző sportfoglalkozások és vetélkedők, valamint nevelési programok. Sokféle tanórán kívüli tevékenységgel tesszük lehetővé diákjainknak, hogy ők is aktívan vegyenek részt az iskola életében. Értékteremtő akciók (hulladékgyűjtés), fakultáció, műsorok rendszeres, a tanulók által választott szakkörök biztosítják a gyerekeknek a hasznos tevékenység örömét. Eközben megtanulnak együttműködni társaikkal és a felnőttekkel. Tanórákon kihasználjuk a tananyag nyújtotta lehetőségeket a logikus gondolkodás és kommunikációs készség fejlesztésére, differenciált módszerekkel. Az információhordozók megismertetésével tanórán kívüli önképzésre is felkészítjük a gyerekeket, rendszeres könyvtári órákkal és a számítástechnika oktatásával. A gyerekek kreativitásának kibontakozását tehetséggondozó foglalkozásokkal, szakkörökkel, versenyekkel, pályázatokkal biztosítjuk. A készségekre épülő tevékenységek (néptánc, kézművesség, énekkar) lehetővé teszik, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek is megtalálják a nekik megfelelő kibontakozási lehetőségeket. 25

Iskolánk gazdag hagyományokkal rendelkezik. Legkiemelkedőbb hagyományunk a Radnóti-nap, amelyet május 5-én, a költő születésnapján ünnepelünk, gazdag programot nyújtva tanulóinknak. - megemlékezés, műsor, koszorúzás - tanulmányi versenyek, - Radnóti Kupa - virágkötészeti bemutató, - vetélkedők, - pályázatok - műveltségi versenyek, - zsetonszerző ügyességi akadályverseny - német nemzetiségi gálaműsor - karácsonyi koncert - tehetség nap - kreatív verseny A Radnóti-nap eseményeivel az iskolához való tartozást, a közösségi érzést erősítjük, ezt szolgálja a "Radnótis" póló viselés is. Iskolánk fennállásának 100 éves évfordulójára évkönyvet adtunk ki, amelyet ötévenként megismételünk. Sokféle tanulmányi verseny van iskolánkban és a városban, ahol diákjaink rendszeresen részt vesznek. (pl.: helyesírási verseny 2-8. osztály, német tanulmányi, szép kiejtési verseny 3-8. vers- és prózamondó verseny 1-4. ill., népdaléneklési verseny 3-4. osztály, Zrínyi Ilona megyei matematika verseny 3.-8. osztály, városi matematika verseny, rajzverseny). Nemzeti ünnepeinket, a gyerekek bevonásával, életkori sajátosságainak megfelelő műsorok, vetélkedők, játszóházak szerkesztésével tagozatonként tartjuk meg. Lakóhelyünk történetéről, hagyományairól már első osztálytól gyűjtenek információkat, tárgyi emlékeket. Ezeket elhelyezzük az iskolamúzeumban. Felső tagozatban részt vesznek a városvédő mozgalomban. Hagyományőrző, nemzetiségi szakkörökben a régi sváb mondókákat, dalokat, táncokat gyűjtik és tanulják meg a tanulók. Megismerik a népviseletet, a szokásokat, tárgyi emlékeket. Rendszeresen részt veszünk a nemzetiségi nyelvű versenyeken. 26

Márton nap alkalmából iskolánk is bemutatja nemzetiségi műsorát a város többi intézményével együtt. Rendszeresen fellépnek tanulóink a Móri Bornapokon és megyei nemzetiségi napokon, így kapcsolatba kerülnek megyénk más nemzetiségi csoportjaival is. A hozzáadott pedagógiai érték mérését a belépő első osztályok DIFER-vizsgálatával alapozzuk meg. Mindezeket a tevékenységeket (jó gyakorlatokat) a referencia intézményi hálózaton keresztül szeretnénk átadni más iskoláknak hangsúlyozva az egymástól való tanulás jelentőségét. IV.2. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés konkrét feladatai A módszereket a nevelési területenként csoportosítva határoztuk meg. Értelmi nevelés Érzelmi, esztétikai nevelési Erkölcsi, akarati nevelés (etika és hit- és erkölcstan oktatás biztosítása a 2013/2014-es tanévtől az 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben) Tanulásra- munkaára nevelés Egészséges életmódra nevelés Családi életre nevelés Hazafiságra, hazaszeretetre nevelés Kisebbségi nevelés Európaiságra nevelés Az értelmi nevelés célja Az oktató-nevelő munkákban a különböző ismeretek elsajátítása során fejlesztjük a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, megfigyelő képességét, önálló probléma megoldó készségét és kreativitását. Ismeretszerzését, tanulását segítjük az észlelés, érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a logikus gondolkodás fejlesztésére. Megalapozzuk és fejlesztjük a legfontosabb alapkészségeket, beszédet, írást, helyesírást, olvasást és olvasásértést, számolást. Feladatok az értelmi nevelésben - segítjük a lényegkiemelést, lényeglátást, az összefüggések felismerését- a következtetések levezetését 27

- a problémamegoldó képességet fejlesztjük - gyakoroltatjuk az összetett logikai műveletek megoldását - képessé tesszük a tanulót az összehasonlítást, az indukciót és dedukciót tartalmazó műveletek elvégzésére, - felkeltjük, fejlesztjük érdeklődését - motiváljuk a tanulás gyakorlati értékére, a továbbtanulásra - fejlesztjük a játékszeretetet és az alkotási vágyat - megteremtjük és biztosítjuk a szóbeli és írásbeli kifejezés feltételeit, lehetőségeit - a készségfejlesztés az optimális fejlődési életkori szakaszban történjék A célok és feladatok megvalósításának módszerei: - az ismeretek tartalma és közvetítése igazodjon a tanuló életkori sajátosságaihoz, - a feladatadás legyen konkrét és egyértelmű - éljünk a differenciálás lehetőségeivel, - alkalmazzuk a különböző munkaformákat (egyéni önálló, páros, csoportos) - tantárgyi versenyekre készítjük fel a tanulókat - kooperatív tanulási technikák, - projekt módszer - kompetencia alapú oktatás - IKT-s tanulási módszerek - tanulás tanulása - tanulási stratégiák alkalmazását javasoljuk - gyűjtőmunkát, kutatómunkát ajánlunk, - megismertetjük vele az önálló ismeretszerzés formáit, - az elvégzett feladatokat ellenőrizzük és értékeljük, önálló ellenőrzésre és értékelésre szoktatjuk. - Érzelmi esztétikai nevelés Az ember társadalmi lény. Nap, mint nap akarva akaratlan kapcsolatba kerül a nemzeti és egyetemes kultúrával, a mindennapi élet és az embert körülvevő környezet esztétikai jelenségekkel is bíró tartományaival. Nevelő-oktató munkánk, ill. annak egyik fő területe, a tanulók személyiségének fejlesztése tehát nem képzelhető el érzelmi esztétikai nevelés nélkül, melynek fő célja, hogy: 28

- segítse a tanulót abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, embersége, alkotásra és boldogságra képes emberré válhat (érzelmi fejlődés, érés segítése) - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt, - fejlessze a tanuló esztétikai érzékét, a szépség (mint esztétikai kategória) iránti érzékenységét, - késztesse a tanulót az aktív befogadásra, ösztönözze az alkotásra, a kreativitásra is. - Fő feladataink. A tanulók kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesszük érzelemviláguk gazdagságát. Ismertessük meg tanítványainkkal a szűkebb és tágabb környezetükben megtalálható értékeket, fejlesszük azokat a képességeiket és készségeiket, amelyek a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és egyéb tanulói fórumokon is erősítsük tanulóinkban a humánus magatartásmintákat, szokásokat (pl.: együttműködési képessége, segítőkészség, empátia) Teremtsünk olyan helyzeteket, amelyben a tanuló a gyakorlatban élheti meg a pozitív érzelmeket, amelyekben igazoltnak tekintheti a pozitív érzelmek értékét. Teremtsünk olyan lehetőségeket, ahol a tanuló alkotó részese lehet egy-egy érték létrehozásának, s ezáltal pozitív élményben lesz része. Szeretessük meg az olvasást, tegyünk meg mindent az olvasási kedv felébresztése érdekében. A megvalósítás módjai: A személyes példa, a példaképek meggyőző erejének felhasználása. Sokoldalú szemléltetés. Változatos módszerek a tevékenységek megszervezésében. Differenciált foglalkoztatás. Közös színház látogatás, közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás. Tanórán kívüli tevékenységek megszervezése. Erkölcsi, akarati nevelés 29

Cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A célokból eredő feladatok Olyan iskolai életrendet, értékrendet (illemkódex) alakítunk ki és működtetünk amelyben a tanuló biztonságban érezheti magát, számára a szabályok, elvárások egyértelműek, átláthatók. A tanulói tevékenységek közben és a közösségi élet során fejlesszük a diákok önismeretét, együttműködési készségét, empátiáját. Személyes példával segítjük a pozitív értékrend szerinti értékrend kialakítását. Tanulásra munkára nevelés Az iskolás gyermek legfőbb feladata a tanulás. E tevékenység során legfőbb célunk Kialakítsuk benne a tanulás, az önálló ismeretszerzés igényét. Fejlesszük problémamegoldó képességét. Tanítsuk meg praktikus ismeretekre, idővel, energiával, anyaggal való takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra. Ösztönözzük kitartásra, felelősségvállalásra. Biztosítsunk számára sikerélményt. Feladataink a tanulásra nevelésben 30

A gyermek életkorának megfelelően kellő időt, teret és eszközöket kell biztosítanunk a játékra, játékos tanulásra. A tanulás tanítása. Önkiszolgálásra, önállóságra szoktatjuk őket. A közösségért végzett munkában feladatok elvégzésével bízzuk meg. Az elvégzett munkát értékeljük az eredményt visszacsatoljuk. A jól végzett munkát jutalmazzuk. A célok és feladatok megvalósításának módszerei Tevékenykedtető, cselekvés orientált feladatok alkalmazása. Ajánlás a szabadidő értelmes és hasznos elvégzésére, a feltételek biztosítása. A tanulásban lemaradok korrepetálása, felzárkóztatása. Lehetőséget adunk minden tanulónak a közösségért végzett munkában való részvételre. Társadalmi munkák szervezése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Célok és feladatok megvalósításának módszerei: A tanítási órák tananyaga számtalan lehetőséget nyújt a hazaszeretetre nevelésben. A hon- és népismeret tanításával bővítjük a tanuló ismereteit, megalapozzuk érzelmi kötődését. Környezeti sétákon, kirándulásokon ismerje meg hazánk történelmi, földrajzi, kulturális stb. emlékeit, értékeit. Honismereti, városismereti vetélkedőket szervezünk. Határtalanul programba való bekapcsolódás 31

A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményeinek kiemelt célja a diákok nemzeti identitásának erősítése. Ennek érdekében az eddig vállalt feladatainkon, lehetőségeinken túl szeretnénk kihasználni a (korábban Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT. BGA) az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évről-évre kiírt pályázatait, amelynek segítségével 7. évfolyamos diákjaink eljuthatnak az anyaországon túli magyar lakta területekre, megismerve az ott élők szokásait, kultúráját, hagyományait, problémáit és a közös történelmünket. Kiemelt feladatunknak tartjuk a Nemzeti Összetartozás-Határtalanul! című témanap szervezését minden tanévben. Tanulmányi kirándulások alkalmával erősítjük a nemzeti hovatartozás és hazafiság érzését a tanulókban Történelmi évfordulókon ünnepi műsor keretében emlékezünk és tisztelgünk történelmi nagyjaink előtt. Irodalmi alkotásokat, színházi előadásokat és filmeket ajánlunk. Személyes példamutatásban és a példaképek (híre történelmi, irodalmi személyiségek, stb.) adta lehetőségekben rejlő nevelést maximálisan kihasználjuk. A kisebbségi nevelés célja: - A kisebbségi nevelés során fejlesszük a tanuló nyelvi készségét, művelt köznyelvi szintű szóbeli és írásbeli nyelvhasználatát, amely alapul szolgál más tantárgyaknak német nyelven való tanulásához, a kettős nyelvhasználathoz. - Bővítjük ismereteit a magyarországi a móri németek történelméről, szellemi és anyagi kultúrájáról, a szokásokról, a hagyományokról és a kisebbségi értékekről. Biztosítjuk számukra a kisebbségi jogok megismertetését és gyakorlását. - Nevelésünk segíti a kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze identitását, vállalja a másságát. A német kisebbséghez nem tartozóknak pedig azt a kultúrát interkulturális ismeretben közvetítjük. - Legyen ismerete a Magyarországon élő kisebbségekről, jogaikról, tipikus jellemvonásukról (nyelv, viselet, szokások, zene stb.) - Gondot fordítunk arra is, hogy gyarapítsuk a tanuló ismeretét az anyaország és a német nyelvű országok történelméről, földrajzáról, kultúrájáról és sajátosságairól. 32

Feladataink: A népismeret tanításával a tanuló életkorának megfelelő kisebbségi ismereteket közvetítünk. Felkutatjuk a még létező tárgyi emlékeket, szokásokat, hagyományokat. Nemzetiségi szakköröket működtetünk (néptánc, énekkar) Tehetséges tanulóinkat zeneiskolába, fúvószenekarba irányítjuk. Tanulmányi kirándulások során németek lakta településeket, honismereti múzeumokat látogatunk meg. Iskolai, városi és megyei nemzetiségi rendezvényeken szerepeltetjük a csoportjainkat. Szorgalmazzuk és segítjük a diáknevelést a német testvériskolai kapcsolat kialakításában. Kapcsolatot tartunk a móri, a megyei és a megyén kívüli kisebbségi intézményekkel. A célok és feladatok megvalósítását segítő módszerek: A tanulókkal kutató- és gyűjtőmunkát végzünk a szülők és nagyszülők segítségével. Házi múzeumunk anyagát gyarapítjuk. Ápoljuk a szokásokat, hagyományokat. (Márton-nap, farsang stb.) Nyelvi versenyeket, vetélkedőket rendezünk, szervezünk. A nyelv- és népismeret tanításában hatékony, cselekvés orientált módszereket alkalmazunk. Testvériskolai kapcsolatot létesítünk és tartunk fenn. Európaiságra nevelés célja: - A tanuló tudja és érezze, hogy hazánk földrajzi, történelmi, gazdasági tudományos és kulturális értelemben Európa része. - Erősítjük az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetjük más népeinek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 33

- Célunk továbbá annak tudatosítása és megértetése, hogy az ember annál hasznosabb és értékesebb életet élhet, minél többféle kultúrát ismer, minél magasabb színvonalú műveltséggel rendelkezik - Feladataink az európaiságra nevelésben: Ismerje meg a tanuló a hazánk és Európa országainak helyzetét, földrajzát, történelmét, kultúráját. Hazánk viszonyát Európához. A népek nevét és nyelvét. Az idegen nyelvek német, angol tanulására ösztönözzük őt. Fejlesztjük a tanulókban a népnemzeti azonossági tudatot az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése iránti igényt. Célok, feladatok megvalósításának módszerei: A tanítási órák tanyagát felhasználjuk nevelési céljaink megvalósításához. A testvériskolai együttműködési projektbe bevonjuk tanítványainkat. Szorgalmazzuk és segítjük a diáklevelezést. Kirándulást szervezünk testvérintézményeinkbe. Az osztályfőnöki munka szerepe a személyiség- és közösségfejlesztésben A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés leghatékonyabban az osztályfőnök személyén keresztül valósítható meg. Ennek érdekében meghatároztuk az osztályfőnökre vonatkozó feladatokat és tevékenységeket: Neveléssel kapcsolatos feladatok A tanulók személyiségének alakítása A közösségi élet kialakulásának elősegítése A tanulók otthoni körülményeinek megismerése A tanulók egyéni problémáinak megismerése Tevékenységek önismereti tréningek, empátia-fejlesztő gyakorlatok társas együttműködési keretek biztosítása, diákönkormányzat, szakkörök, osztály, énekkar interjúk szükség esetén, családlátogatás, szülői ért. fogadóórák interjúk, nevelői közösséggel folytatott beszélgetések 34

Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel Kirándulások és szabadidős programok szervezése adminisztratív feladatok Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása A mulasztások számontartása Fegyelmi büntetés kiosztása Az igazgató intézkedéseinek végrehajtása A tanulók ülésrendjének kijelölése A fegyelem biztosítása tanulást segítő feladatok A tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése A lemaradók felzárkóztatása A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok Az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről tájékoztatási feladatok A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről A szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel szülői ért., email, tájékoztató füzet, telefon kirándulások, színházlátogatások, olvasóéjszaka, sportesemény, túrák anyakönyvek, osztálynapló vezetése, névsorok, tanulói nyilvántartások naplóba, statisztikai rovatok tájékoztató füzet, napló, saját szabályzat, jutalmazás, büntetés feljegyzések naplóba, tájékoztatóba, szülő értesítése levélben, telefonon naplóban házirend, illemkódex ismertetése, állandó visszacsatolás szakkörök, egyéni versenyfelkészítők, órakeretben differenciált feladatok korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, órakeretben differenciálás egyénekre szánt feladatok, tanári együttműködés, kompetencia fejlesztés óralátogatások, havi magatartás-szorgalom érdemjegyek elbírálása, tanári együttműködés munkaértekezleten folytatott beszámolók, munkaközösségi megbeszélések diákönkormányzat működtetése, diákfórum tanulói értékelés egész iskolaközösség előtt, alsó felső bontásban, iskolarádió email, tájékoztató füzet, szülői értekezlet, évi 2 rendkívüli szülői, fogadóórák év elején programfüzet, tájékoztató füzet, levél, telefon, SZM ülés, iskolaszék értékelések, ünnepek, diákfórum, rádió, személyesen, ofők közvetítésével szülői értekezlet, telefon, fogadóórák A fent leírtakból kitűnik, hogy a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés iskolánk pedagógiai munkájának középpontjában áll az egyén fejlődése a legfőbb értékünk. 35

A kulcskompetenciák fogalma, szerepe A kulcskompetenciák azok a kompetenciák (KÉPESSÉGFEJLESZTÉSSEL LÉTREJÖVŐ SZAKÉRTELEM, ALKALMAZÁSKÉPES TUDÁS), amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Szerepük, hogy segítségükkel tanulóink, a majdani EURÓPAI POLGÁROK az életük során érzékelhető folyamatos és jelentős változásokat ne csak elszenvedjék, hanem képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni azokhoz; vállaljanak aktívan szerepet bennük, sőt legyenek képesek a változások irányának és tartalmának befolyásolására is. Fejlesztendő kulcskompetenciák A Nat-ban megjelölt KILENC kulcskompetencia fejlesztésére bizonyos mértékben minden műveltségterület, minden tantárgy tanítása-tanulása során lehetőség és szükség is van. Ezért, s mert fontosnak tartjuk fejlesztésüket KOMPLEX módon megvalósítani, célszerű a pedagógiai programban felsorolásuk mellett meghatározásukat is rögzíteni. Anyanyelvi kommunikáció Meghatározása A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális tevékenységek során (képzésben, munkahelyen, otthon, szabadidőben). Idegen nyelvi kommunikáció Meghatározása 36

Gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének a képessége az egyén szükségleteinek megfelelően az anyanyelvtől különböző nyelven társadalmi és kulturális tevékenységek során. Más kultúrák megértése és közvetítése a nyelvtudás különböző szintjein. Matematikai kompetencia Meghatározása Legalapvetőbb szinten: Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és törtek használata fejben és írásban, a mindennapi problémák megoldására. Magasabb szinten: A matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli) és kifejezésmód (képletek, grafikonok) használatára való képesség adott kontextusban. Természettudományos kompetencia Meghatározása Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek segítségével magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és természet közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatban. A műszaki kompetencián kívül az emberi tevékenység okozta változások megértését, az egyéni és közösségi felelősséget is magában foglalja. Digitális kompetencia Meghatározása A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás Meghatározása A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való 37

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia Meghatározása A személyes értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a szakmai és társadalmi életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetenciaképessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Meghatározása A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétika-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Meghatározása Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló stratégia Intézményünk az oktatási és kulturális miniszter által kiadott KERETTANTERV alapján készítette el helyi tantervét, ahol a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok a 38

különböző műveltségterületek tartalmában korábban is megjelentek, jóllehet nem kaptak ekkora hangsúlyt, s nem kötődtek specifikusan a kompetenciák fogalomkörhöz. Ezért s a törvényi alternatívának megfelelően a pedagógiai programban megfogalmazott változás kezelését a meglévő SZERKEZET (kultúra) MÓDOSÍTÁSÁVAL kívánjuk megoldani. Paradigmaváltásra (kompetenciaalapú programcsomag bevezetésére) sem a humán erőforrás jelenlegi állapota, sem az intézmény tárgyi feltételrendszere (digitális táblák, egyéb taneszközök hiánya) nem alkalmas. A kulcskompetenciák fejlesztését az intézmény HELYI TANTERVÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJÍTÁSÁVAL, kiegészítésével kívánjuk megvalósítani. Van olyan kulcskompetencia, a HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS, mely nélkül egyetlen más kompetencia sem fejlődhet, ezért minden pedagógus kiemelten fontos feladata és kötelessége a tanítási-tanulási folyamat valamennyi fázisában e kompetencia fejlesztése. Ezért a tanulás tanításához szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megjelenítése a HELYI TANTERV BEVEZETŐJÉBEN meghatározó elemként szükséges feltüntetni. HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS Elsajátítandó ismeretek A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Fejlesztendő készségek, képességek A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűd iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 39

megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Vannak kulcskompetenciák, melyek egy-egy műveltségterülethez (tantárgyhoz) hangsúlyosabban kapcsolhatók, mert több mód és lehetőség kínálkozik fejlesztésükre. Az ezekhez szükséges, elsajátítandó ismereteket, fejlesztendő készségeket és képességeket, kialakítandó attitűdöket a HELYI TANTERV megfelelő MŰVELTSÉG- TERÜLETÉHEZ illesztve jelenítjük meg Kulcskompetencia: ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Magyar nyelv és irodalom Elsajátítandó ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális és írásbeli kommunikáció fő típusainak és stílusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek fő típusainak, a nonverbális kommunikációs eszközöknek az ismerete. A nyelv és a kommunikáció feltételhez kötött változásainak ismerete. Fejlesztendő készségek, képességek Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban képes kommunikálni a tényezők figyelembe vételével. Képes különféle típusú szövegeket megkülönböztetni, megkeresni, összegyűjteni, feldolgozni, megérteni. Képes saját érvek meggyőző megfogalmazására szóban és írásban. Képes komplex szövegek alkotására különféle segédeszközök használatával. Kialakítandó attitűdök Az anyanyelvhez, az irodalomhoz, a kultúrák közötti kommunikációhoz való pozitív attitűd kialakítása. A konstruktív, kritikai párbeszéd folyatására, az esztétikus kifejezésmódra való törekvés elősegítése. 40

Kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Német nemzetiségi nyelv Elsajátítandó ismeretek A szókincs, a funkcionális nyelvtan, a kiejtés, a verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, stb.) ismerete. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (vers, újságcikk, stb.) ismerete. Fejlesztendő készségek, képességek Szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, lezárása. Szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás az egyén igényeinek megfelelően. Segédeszközök használatával (jegyzetek, térképek, stb.) Nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek folytatása. Kialakítandó attitűdök Általában a nyelvek és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Sokféleség tiszteletben tartása. Kulcskompetencia: MATEMATIKAI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Matematika Elsajátítandó ismeretek Számok, mértékegységek, számtani alapműveletek biztos ismerete. A matematikai kifejezésmódok alapvető formáinak, a legfontosabb geometriai és algebrai tételeknek az ismerete. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. Fejlesztendő készségek, képességek A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása. összeadás és kivonás szorzás és osztás százalékok és törtek mértékegységek a mindennapi problémák megoldásában: háztartási költségvetés vásárlás utazás és szabadidő. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát,, matematikai úton képes indoklásra, megérti a bizonyítást, a matematikai segédeszközöket Kialakítandó attitűdök Törekvés a számoktól való félelem leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapokban. Az igazság tisztelete. Törekvés a dolgok logikus okának keresésére, az állítások bizonyítékokkal való alátámasztására 41

tudja használni. Képes a matematikai képletek és jelek használatára, kritikai gondolkodásra Kulcskompetencia: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, Elsajátítandó ismeretek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). Fejlesztendő készségek, képességek A természettudományos kompetenciabirtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Kialakítandó attitűdök A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 42

Kulcskompetencia: DIGITÁLIS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Informatika, technika, médiaismeret Elsajátítandó ismeretek A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kacsolódó etikai elveket. Fejlesztendő készségek, képességek A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Kialakítandó attitűdök Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 43

Kulcskompetencia: SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Történelem, etika, tánc és dráma, egészségtan, testnevelés Elsajátítandó ismeretek A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében ismerje és értse a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat, legyen normatudata. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódjon az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá értse a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten Fejlesztendő készségek, képességek E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Ide tartozik a stressz és a fruszráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. (pl. a demokratikus elvek tiszteltben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 44

alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismertét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. Kulcskompetencia: KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Vállalkozói ismeretek, etika, osztályfőnöki Elsajátítandó ismeretek A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Fejlesztendő készségek, képességek Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot,. Legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 45

Kulcskompetencia: ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Műveltségterület (tantárgy):ének-zene, irodalom, vizuális kultúra, médiaismeret, tánc és dráma, testnevelés Elsajátítandó ismeretek Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Fejlesztendő készségek, képességek Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló feladatok, megoldási módok A, Humán erőforrás fejlesztése 46

Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a pedagógusok továbbképzését (beiskolázás), a kompetencia alapú oktatás módszertanának minél szélesebb körben való megismertetését. /A továbbképzési terv ütemezése alapján. / Az így megszerzett tapasztalatokat helyi, illetve tagintézmények közötti belső továbbképzéseken adjuk át egymásnak, hogy folyamatos önképzéssel gazdagítsuk és megújítsuk módszerbeli tudásunkat, eszköztárunkat. /Munkaközösségi szakmai napok, bemutató órák, munkaértekezletek./ A kompetenciaalapú oktatás leghatékonyabb módszereit beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkánk folyamatába, s ezt a HELYI TANMENETEK erre vonatkozó részében rögzítjük. Különös tekintettel iránymutatásként felhasználva a Nat-2007-ben megfogalmazott A tanulás tanítása és az Egységes alapokra épülő differenciálás c. fejezetekben foglaltakat. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMUNKBAN is nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésének szükségességére. Beépítjük az óralátogatások szempontjainak sorába, a pedagógusok munkájának értékelésébe. A kulcskompetenciák fejlesztését a nem szakrendszerű oktatás minél nagyobb %-ban történő megvalósításával is elősegítjük. B, Tárgyi feltételek megteremtése A rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával törekszünk KOMPLEX TANTERMI CSOMAGOK elnyerésével a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas taneszközök és berendezések (digitális táblák, korszerű számítógépek, projektorok stb.) beszerzésére, biztosítására. Meggyőződésünk, hogy csak a személyi és tárgyi feltételek biztosítása után lenne célszerű a kompetenciaalapú tanítási program bevezetése. 47

EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Ösztönözzük tanulóinkat a helyes táplálkozásra, a mindennapos mozgásra, a stressz kezelésre. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatuk a családdal együttműködve: tanulói önállóságra nevelés, betegség-megelőzés, szabálykövetés a közlekedésben, testi higiénia, veszélyek felismerése, váratlan helyzetek kezelése. Motiváció és segítség a káros függőségekhez vezető szokások megelőzése. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk sajátos környezeti adottságú, hiszen városunk Mór a Vértes lábánál a Móriárokban helyezkedik el. Környékünk a Vértes Tájvédelmi Körzet szerves része. E páratlan szépségű környezet értékeinek és városunk hagyományainak tisztelete kötelez bennünket arra, hogy tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében megismertessük növény- és állatvilágát, természeti viszonyait, történelmét, kulturális értékeit. Hagyományos akcióink, rendezvényeink idáig is környezeti nevelési célok megvalósítását szolgálták. (papírgyűjtés, hagyományőrző műsorok, osztálykirándulások, akadályverseny, madarak és fák napja). Iskolánk a város központjában egy forgalmas út mentén található, ezért a tanulók helyes közlekedési moráljának kialakítása elengedhetetlen feladatunk. Intézményünk, több mint száz éves épület, udvarai zártak, beton ill. murvás felülettel rendelkeznek, ahol megoldottuk a parkosítást és szabadtéri játszóteret alakítottunk ki a gyerekek számára. Nagy gondot fordítunk környezetünk parkosítására is. A betonudvar sportpályaként funkcionál. Természeti és kulturális értékeink (helytörténeti múzeum, kastélyok, templomok) jó lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés céljainak megvalósítására. 48

Városunk nagy hangsúlyt fektet tisztaságának megőrzésére amelybe mi is minden évben 1-2 alkalommal szervezetten bekapcsolódunk. Feladatul vállaltuk a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztését, népszerűsítését, használatát a felnövekvő generációkon keresztül. Környezetnevelési munkánkban szakmai segítséget kapunk különféle szakmai szervezetektől.. Tanulóink tanórán kívüli tevékenységek alkalmával (természetjáró csoportok, erdei iskolai programok (a szülők támogatásával), gyalogtúrák, projektek) fedezik fel velük együtt a Vértes területi kincseit. Erőforrások Humán erőforrások: Pedagógusok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Iskolánk környezeti nevelése az alsós munkaközösség, a felsős osztályfőnöki munkaközösség és természettudományos munkaközösség együttműködésével valósul meg. Diákok: - Részt vesznek a környezetnevelési programokon. A környezeti nevelésben aktív szerepe van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, és a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Nem pedagógus munkakörben dolgozók: - Példamutatásukkal, munkájukkal segítik nevelési céljaink megvalósítását. Pl. megfelelő hulladékkezelés, energiatakarékosság, környezetkímélő takarítószerek. Szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. A szülőket igyekszünk minél szélesebb körben bevonni programjainkba. Konkrét célok és feladatok - természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (faültetés, állatvédelem, helyes hulladékkezelés) - takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés, mértékletes életvitel (takarékosság a vízzel, energiával) - igényes esztétikus környezet kialakítása a tantermekben, aulákban, folyósokon az iskola körül, az otthoni környezetben és az egész városban. - Hagyományok ápolása, védelme, iskolai, családi, települési, nemzeti szinten - A szülőkkel az iskola partnereivel a kommunikáció fejlesztése 49

A környezeti nevelés színterei Tanórákon A szaktárgyi órákon keressük a direkt és indirekt környezeti nevelési lehetőségeket. Valamennyi tantárgy hangsúlyosan építi be a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységetek, ismereteket. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különösen kiemeljük a hétköznapi életben előforduló környezeti problémákat és azok megoldási lehetőségeit az életkori adottságoknak megfelelően. A természettudományos tárgyak keretében direktmódon foglalkozunk az egészséges életmóddal, a természeti és épített értékeink védelmével. Az osztályfőnöki órák tematikájába beépítettük a helyi természetes és mesterséges környezet értékeinek megismerését. A művészeti nevelés kulcsfontosságú szerepet játszik a kívánatos környezeti etika és hasznos állampolgári készségek kialakításában a természet, az épített környezet szépségének megmutatása, megértetése által. Tanórákon kívüli lehetőségeink A táborokat (alsós foglalkoztató tábor szülői támogatással, nyári tábor a felsősöknekszülői támogatással) az osztálykirándulásokat szülői és fenntartói támogatással, erdei iskolát (szülői támogatással), túrákat is a környezet megismerésének és védelmének szellemében szervezzük a szülői igényeknek megfelelően. A tanulók olyan versenyeken, pályázatokon is indulnak, amelyeken a környezet- és természetvédelem fontos téma. A tanulók Mór hagyományaival, a környék természeti értékeivel szakköri keretekben is megismerkedhetnek. Tanulóink minden évben részt vesznek a Víz Világnapja rajz és irodalmi pályázaton. Akadályverseny, vetélkedő, kiállítás szervezése a jeles napokhoz kapcsolódóan (pl. Föld Világnapja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja.) Hulladékgyűjtés szervezése iskolai szinten évi 2 alkalommal. Bekapcsolódunk környezetvédelmi programokba Módszerek A környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú interaktív módszerek. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. A módszerek kiválasztásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: 50

Alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz. Vonjanak be minél több tanulót. Az iskola keretein túl is legyenek hatással. Alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek. A lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez. Nyújtsanak sok élményt a tanulóknak. Az érzelmeken át hassanak. Együttműködésen alapuljanak. Alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységre, megismerési vágyára. Legyen bennük sok játékos elem. Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos feladatokat tantestületi értekezleteken beszéljük meg, az értékelésre pedig félévkor, ill. tanév végén kerül sor. Iskolánk évről évre a tanév elején szeptember második hetében három napos projektet szervez minden osztály bevonásával. Az időpont hagyományosan csatlakozik a hetedik évfolyamot érintő Határtalanul programhoz, így azonos időszakban valósítjuk meg az egész iskolára vonatkozóan ezeket a programokat (osztálykirándulások, erdei iskolai programok - szülői támogatással, Határtalanul program). A szervezésnél minden esetben figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait, a szülők javaslatait, véleményét. 51

évfolyam téma tanuló létszám pedagógus létszám költség 1. évfolyam Állat és max. 60 fő osztályonként 2 nincs külön madárvilág a kísérő költsége környezetünkben (helyben) 2. évfolyam A Vértes és a max. 60 fő osztályonként 2 nincs külön Bakony állatai kísérő költsége (helyben) 3. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2 6 000 Ft/fő program (Balatonfelvidék) kísérő (szülői támogatás) 4. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2 6 000 Ft/fő program kísérő (szülői (Bakonybél, támogatás) Vértes tábor) 5. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2 6 000 Ft/fő program (Balatonfelvidék) kísérő (szülői támogatás) 6. évfolyam Mindannyian max. 60 fő osztályonként 2 nincs külön mások vagyunk kísérő költsége esélyegyenlőségi projekt (helyben) 7. évfolyam Határtalanul max. 60 fő osztályonként 2 pályázat program kísérő állami támogatás 8. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2. Ft/fő (szülői program kísérő támogatás) Őseink nyomában 52

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészség megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek vele és ehhez rendelkezzenek szükséges információkkal, lehetőségekkel. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult az iskoláskorú tanulók egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemei dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgás hiányból adódó túlsúlyosság. Az iskolás gyerekek egészség- magatartás című vizsgálat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolás gyermekeknél ugyancsak jelentkeznek a problémák: érzékszervi, táplálkozási és mentálhigiénés zavarok. A felmérések alapján gyakori a magas vérnyomás, asztma, allergia, tartáshiba. A tanulók egészség magatartásának befolyásolása fontos feladatunk. Ez nem jelenthet kizárólag ismeret átadást, biztosítani kell a helyes életmód és életvezetési szokások rögzülését támogató környezetet. Helyi sajátosságok Vidéki iskola. Zöldövezet. Higiénés környezet. Tornaterem, sportpálya, uszoda. Közel vagyunk nagyvárosokhoz. Sok a hátrányos helyzetű tanuló. Fokozódik a családok széthullása (HH, HHH tanulók) A veszélyeztetett tanulók száma nem csökken. Az iskolában van főzőkonyha Iskolabüfé működik 53

Az iskolai egészségfejlesztésünk céljai Azoknak a viselkedés és magatartás módoknak, szokásoknak a közvetítése és elsajátítása, amelyek képessé teszik a tanulókat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük megőrzésében. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a káros életmódbeli szokások súlyos következményeit is. Az iskolai büfében és a konyhában árusított ill. készített ételek és italok feleljenek meg az általunk támasztott egészségnevelési követelményeknek. A megvalósulás keretei Oktatás-nevelésben Alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom, a környezetismeret, testnevelés, rajz, vizuális kultúra, erkölcstan, az ének tantárgyak keretében rejlő oktatási, nevelési lehetőségeket használjuk ki. A tanulók egészségügyi kultúrájának fejlesztése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítására. Ennek formája a biológia tanórák idevonatkozó részei, illetve a helyi ifjúsági vöröskereszt versenyei, vetélkedői, szimulációs gyakorlatai. A felső tagozatban különösen a természetismeret, a technika, erkölcstan, testnevelés, biológia, ének-zene, rajz, vizuális kultúra tantárgyak elsajátítása során valósítjuk meg az ismeretek átadását és a készségfejlesztést. Az osztályfőnöki órák tanmenetébe beépítjük az egészségnevelési és drog prevenciós témákat. DADA program. ÁNTSZ által tartott előadások. Környezeti és művészeti nevelési programjaink szolgálják az egészség nevelést is. Tanórán kívüli foglalkozásokon Az egyéb foglalkozások biztosítják a tanulás és pihenés helyes arányainak kialakítását. A szabadidő aktív eltöltése, az önkiszolgálás, a tisztálkodás, a helyes étkezési szokások kialakítása szervezetten valósul meg. 54

A fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátításával, gyakoroltatásával is segítjük az egészség védelmét. Akadályversenyen egészségvédelmi délutánon segítséget nyújtunk az egészséges életmód kialakításához. Osztálykirándulásokon, erdei iskolában (szülői támogatással) vesznek részt tanulóink. A fizikális egészségnevelésen belül 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést az első és ötödik évfolyamon tanórákba építve, a többi osztályban a heti 3 délelőtti testnevelési óra mellett biztosítjuk a másik két napon a délutáni sportfoglalkozásokat. Az úszásoktatásra 1-8. osztályig a testnevelési órák keretén belül kerül sor (önkormányzati és szülői támogatással). Célunk hogy tanulóink az általános iskola befejezéséig megtanuljanak legalább 2 úszásnemben úszni. Hosszú távú tervünk, hogy tanulóink testileg, lelkileg egészséges emberekké váljanak, életmódjukban és gondolkodásmódjukba beépüljön a komplex, hosszú folyamat melyet szakaszolni kell az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Alsó tagozat helyes WC használat, igényes külső megjelenés, rendszeres, változatos és egészséges étrend, szeresse a zöldségeket és a gyümölcsöt, igénye legyen a rendszeres testmozgás, friss levegőn tartózkodás, ismerje fel az egészséget veszélyeztető tényezőket, helyes önismeret kialakítása legyen igénye környezete tisztaságára. Felső tagozat serdülőkori problémák megismerése, helyes énkép kialakítása, ismerje a drogok károsító hatásait, társkapcsolataiban helyes szemlélet kialakítása, életkori sajátosságainak megfelelő testápolási ismeretek elsajátítása, legyen képes önálló pozitív döntéshozatalra. 55

Értékelés Az osztályfőnökök és a szaktanárok értékelnek évközben folyamatosan. Programunk megvalósulásával remélhetőleg hozzájárulunk gyermekeink egészséges életmódjának kialakulásához, megőrzéséhez. 56

V. KÉPZÉS RENDJE V.1. Iskolai közösségek, csoportok: Legfőbb meghatározó csoport az osztályközösség évfolyamok tágabb: alsó tagozat 1-4. osztály felső tagozat 5-8. osztály Közösségeinket a szülők igényei, a meglevő hagyományok ill. a gyermekek adottságainak alapján szervezzük. V.2. A képzés belső szakaszai 1. szakasz: Alsó tagozat 6-10 éves korig 4 év a. 1-2. év bevezető szakasz írás, olvasás, számolás és kézügyesség fejlesztése b. 3-4. év kezdő szakasz 2. szakasz Felső tagozat 5-8. osztályig 4 év a. 5-6. osztály alapozó szakasz új ismeretek átadása meglevő ismeretek bővítése b. 7-8. osztály fejlesztő V.2.1. Pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban Bevezető szakasz: 1-2. osztály Az általános iskolai tanulmányok legfontosabbnak ítélt szakasza, amikor az ismeretszerzéshez a közösségi élethez való érzelmei alakulnak ki a gyermekeknek. Ez döntően befolyásolja a gyermekek későbbi iskolai életét, sikereit a tanulásban illetve közösségi életben. E szakasz legfontosabb pedagógiai célja: - közösségi magatartás, 57

- tanulási szokások kialakítása - viselkedéskultúra, - étkezési szokások, - egészséges életmódra nevelés, - önállóságra szoktatás Fontos, hogy a gyerekek esztétika és vizuális kultúrája fejlődjön. Életkori sajátosságaikból fakad, hogy alkotókedvük, kreativitásuk ilyenkor a legnagyobb, szívesen hoznak létre egyéni alkotásokat (rajz, szobrászat, zene, tánc). Természetesen a különböző mikrokörnyezetből kikerülő gyermekekkel való foglalkozás másmás bánásmódot, igen magas pedagógiai kultúrát igényel. Ennek alkalmazása nemcsak a gyermekekkel való közvetlen találkozás során, hanem a családok körében végzett környezettanulmány készítésekor (indokolt esetben), a családi nevelési problémák megoldásához adott segítségben is jól hasznosul. Kezdő szakasz: 3-4. osztály E szakaszban feltétlenül támaszkodni kell az előző két év tapasztalataira különösen a gyermekekkel való egyéni bánásmód tekintetében. Cél, hogy a tanulókban alakuljon ki az önképzés igénye, váljanak olvasóvá, illetve szerzett ismereteik, kommunikációs készségek, képességeik birtokában sikeresen illeszkedjenek a közösségbe, ismerjék önmagukat. E szakaszban történhet meg tudatosan a hagyománytiszteletre, az elődök által létrehozott értékek megbecsülésére való nevelés. Fontos, hogy a tananyag-mennyiség ill. a tantárgyak számának növekedésével tanulási technikák elsajátításával segítsük növendékeinket. Értő-néma olvasás, vázlatkészítés, lényegkiemelő-memóriafejlesztő gyakorlatok, ill. ismeretszerzési lehetőségek (könyv, folyóirat, TV, számítógép) beépítése a tanulási folyamatba. E szakasz fejlesztési területei között a logikus gondolkodás hangsúlyos szerepet kap. A városunkban működő nevelési tanácsadó szakemberei (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) segítik a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek beilleszkedését. Állandó konzultációs lehetőségünk van e területen. A hátrányokkal küszködő tanulók esélyeinek javítása és a tehetséggondozás e szakaszban már erőteljesen kell, hogy jellemezze az oktató nevelő munkát. 58

Alapozó szakasz: 5.-6. osztály A fent említett tananyag- ill. tantárgybővülés ezt a szakaszt érinti legerősebben, tehát külön figyelmet kell szentelnünk a tanulási technikák fejlesztésére. Kreativitásukat kihasználva valósíthatjuk meg a sikerélményhez, az alkotás öröméhez való pozitív viszonyulást. A hagyománytisztelet fejlesztése kiemelt nevelési területe ennek a szakasznak, mivel érzelmileg a fenti korosztály a leginkább megfogható. A közéletiség tekintetében ez a korosztály a leginkább aktív, szívesen alkalmazza praktikus ismereteit a gyakorlatban. Mindezek figyelembevételével építjük be pedagógiai munkánkba a DADA-programot, mellyel tanulóink egészséges életmódra való nevelését szeretnénk magasabb színvonalúvá, korszerűbbé tenni. Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály A pályaorientációs szakaszba került tanulóinkkal szemben támasztott követelményeink: - érdeklődés - felelősségtudat - tájékozottság - kooperatív készség - olvasóvá válás - káros szenvedélyek elutasítása. - konfliktuskezelés Ez természetesen gondos pedagógiai-oktató munkát feltételez. A gyakorlat tanúsága szerint a fenti készségek különböző mértékben történt elsajátítása miatt, van még tennivaló ezeken a területeken. Fontosnak tartjuk, hogy önismereti tréningjeink segítségével tanulóink tisztában legyenek képességeikkel, reális legyen önismeretük, amely megkönnyíti számukra a pályaválasztást. A pályaorientációs szakaszban hangsúlyosan a középiskolára való felkészítés jellemző. Ennek érdekében szerveződnek osztályfőnöki óráink programjai, pedagógus továbbképzések, a nyílt napokon való részvétel biztosítása, pályaválasztási tanácsadás ill. szülői értekezlet szervezése. 59

A serdülőkor okozta különböző testi-lelki változások (érzelmi labilitás, végletekben való gondolkodás, kiegyensúlyozatlanság, szélsőséges megnyilatkozások) különösen nagy pedagógiai hozzáértést követelnek nevelőinktől. Szeretnénk praktikus ismeretek átadásával, higiénés és szexuális felvilágosító munkával segíteni tanulóinkat, hogy az érésükben legkritikusabb szakaszt a lehető legkisebb megrázkódtatással, az élet természetes velejárójaként éljék át. Arra neveljük őket, hogy a szülőktől való leválás szakasza ne jelentsen számukra kudarcélményt, szüleik iránt érzett szeretetük és tiszteletük erősödjön. Célunk, hogy középiskolai tanulmányaik folytatásához megfelelő tudás- és ismeretanyagot kapjanak tanulóink. Ezt segítik a felvételire előkészítő foglalkozások matematika ill. magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A nyelvvizsgára előkészítő foglalkozásokon mód nyílik az idegen nyelv egyéni gyakorlására, a nyelvtudás aktívvá tételére, ugyancsak ezt szolgálja a rendszeres találkozás osztrák testvériskolánk diákjaival. Az általános iskolai tanulmányaik végeztével szeretnénk diákjainkat kellő önismerettel, kulturális igényességgel nemzeti hagyományaink tiszteletével és az iskolánkhoz való ragaszkodás érzésével elbocsátani. Egyéniségük legyen olyan, hogy közösségi magatartásuk, érzelmi viszonylásaik sikerre vigye őket következő diákéveikben. Tanulóink továbbhaladását nyomon követjük a KIR felületre feltöltött középiskolai eredmények alapján. V.3. Képzési specialitások, irányok 1. Integrált művészeti nevelés 2. Német nemzetiségi nyelvoktatás 3. Emelt szintű ének-zene oktatás 4. Emelt szintű matematika oktatás 5. Módszertani sokszínűség: többféle tankönyv család angol egész napos iskola lehetősége 60

1. Integrált művészeti nevelési programunk helyi tanterv szerint működik. A tanulók lehetőséget kapnak hagyományaink megismerésére, s elkészíthetik a múltban használt eszközöket, játékokat. Foglalkozásaink során alkalmuk van alkotásra, kreativitásuk kibontakoztatására, képzelőerejük fejlesztésére, nemzeti kultúránk megismerésére, tiszteletben tartására. 2. Német nemzetiségi nyelvoktatás Városunk sajátossága, hogy német nemzetiségi település. Kiemelt feladatként kezeljük a német nemzetiségi nyelvoktatást. Anyagi hátterét a központi költségvetés biztosítja. Számíthatunk azonban a város, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat, német testvérvárosunk Freudenberg, és testvériskolánk Grossbottwar támogatására is. Ez a nevelők nyelvi továbbképzési lehetőségét, a kölcsönös tapasztalatcserét, a diákok csereüdültetését jelenti elsősorban. Mivel a családok nagy része ma már nem beszéli a kisebbség nyelvét, nem rendelkezik élő hagyományokkal, ezért az iskola feladata a beszédtanításon túl, a hagyományok gyűjtése, átörökítése, a nemzetiségi kultúra ápolása. Helyi tanterveinkben különösen a német nép- és honismeret, környezetismeret, történelem, földrajz, integrált művészeti nevelés tantárgyakban kap hangsúlyos szerepet a nemzetiségi identitás alakítása, a hagyományápolás. 3. Emelt szintű ének-zene oktatás. Az új köznevelési törvény kiemelt feladata a művészeti nevelés, ami összhangban van iskolánk egyik specialitásával, az emelt szintű ének-zene oktatással. Több mint tíz éve vezettük be ezt a képzési formát. Ennek a munkának látványos eredményei számtalan elismeréshez juttatták tanulóinkat, kollegáinkat és a Radnóti iskolát. Az ének-zene területén végzett oktató-nevelő munkánkra (mint bázisiskola) támaszkodik a helyi zeneiskola és Mór városának kulturális programja. Ének-zene tagozatos osztályainkban 2. osztálytól az emelt szintű oktatás mellett néptánc tanítás folyik, fejlesztve a tanulók mozgáskultúráját. A fentieken túl iskolánknak ez az a specialitása, ahol a gyerekek a legtöbb sikerélményhez jutnak, a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés terén is. 61

4. Az emelt szintű matematika oktatással az új köznevelési törvényben megfogalmazott társadalmi elvárásnak való megfelelés, valamint a tehetségek azonosítása és gondozása az elsődleges célunk. Számtalan diák rendelkezik kimagasló logikai, kognitív képességgel, amelyet az emelt szinten való foglalkoztatással szeretnénk még jobban kiaknázni. 5. Képzési specialitásaink hatékonysága érdekében csoportbontásban (tantárgyaként más-más rendező elv szerint) folyik a munka a következő területeken: német nyelv (az intenzív nyelvtanulás érdekében) angol nyelv (az intenzív nyelvtanulás érdekében) matematika: képesség szerinti bontásban számítástechnika-technika (nemek szerint) ének-zene (a tanulólétszám határozza meg) - Biztosítjuk az egész napos iskola képzési lehetőségét- Az ének-zene osztályunkban idegen nyelvként az angol nyelvet oktatjuk. - 4. osztálytól szakköri keretben további idegen nyelvként választható az angol vagy a német. - A tanórán kívüli egyéb lehetőségeket (napközi, szakkör stb ) a tanulók igényeinek megfelelően alakítjuk ki. V.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységformák, melyeket beépítettünk nevelési munkánkba: Az iskola tanulói összetétele, a szociokulturális környezet valamint a vonzáskörzet kiterjedt területe indokolja, hogy különös gonddal szervezzük meg a tanórán kívüli foglalkozásainkat. Tanulóink életkori sajátosságait, érdeklődését figyelembe véve rendszeresen biztosítjuk a táncos- zenés gyakorlatok megtanulását és bemutatását a különböző iskolai és városi rendezvényeken. Ez sikerhez juttatja diákjainkat, valamint kiváló közösségformáló erő. Iskolánkban egy alsó tagozatból és egy a felső tagozatból szervezett kórus működik. A tehetséges tanulók a népdalkör foglalkozásain képezhetik magukat, felkészülhetnek a népdaléneklési versenyekre. Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi zeneiskolával, ahol 62

hangszeres oktatás egészíti ki az iskolai munkát. Továbbfejlődési lehetőséget kínál a város fúvós zenekara is. Alsó tagozatban igény szerint napközit, Felső tagozatban tanulószobai foglalkozást biztosítunk a gyerekeknek. A gyermekek kreativitásának fejlesztése érdekében változatos tevékenységformákat kínáló csoportközi foglalkozásaink vannak: - agyagozás, ügyes kezek, zene, számítógépes foglalkozás, sport. Az iskolai könyvtár napi rendszerességgel működik a kölcsönzés folyamatos. A szakköri foglalkozásokat a gyerekek igényei határozzák meg. Játszóház évente több alkalommal az érdeklődő és ügyes kezű gyerekek számára. Jól működő ISK csoportok biztosítják a gyerekek mozgásigényét és versenyekre való felkészítését. A mindennapos testedzés lehetőségei időben és helyben is adottak. Kisméretű tornatermünk reggeltől estig zsúfolt. A téli sportok közül a síelésre mutatkozik olyan igény, amit csak önköltségesen tudunk megoldani. Az iskolai testedzésen túl tanulóink a helyi sportegyesületeket is nagy számmal látogatják: a foci, úszás, kosárlabda, tollaslabda, tenisz és a sakk vonzza őket. Tanulói önszerveződés - Suli-buli alkalmanként - Iskolaújság, iskola rádió, évkönyv terjesztése, a szerkesztésben való részvétel. - játszóházak, zsibvásárok, bolhapiac, állatszépségverseny, peonza, Radnóti Hangja, tanulói iskolai programok Ezek a változatos tevékenységi formák minden gyerek számára lehetővé teszik, hogy sikerélményhez jussanak, betekintést nyerjenek az élményszerzésen túl a vállalkozási ismeretek alapjaiba. Tanulás támogatása I. Tanulásszervezési eljárások és eszközök, önálló ismeretszerzés támogatása II. A tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérése fejlődési lappal (SNI, BTM) III. Fejlődési lap SNI, BTM IV. A tanulók önálló ismeretszerzését szolgáló tanulásszervezési eljárások és eszközök 63

I. Tanulásszervezési eljárások és eszközök, önálló ismeretszerzés támogatása Iskolánk HPP-ben megfogalmazott célkitűzésének megfelelően segíti a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulási technikáját. 1. Szervezeti formák: TANÓRÁN: a, FRONTÁLIS b, EGYÉNI c, PÁROS d, CSOPORTOS TANÓRÁN KÍVÜL: a, KORREPETÁLÁS b, FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS c, TEHETSÉGGONDOZÁS II. A tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérése (SNI, BTM) Szociális hátrányok, beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségek (BTM) tanulási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek: A/ 1. osztályos tanulók, az óvoda-iskola átmenet B/ 4. osztályból az 5. osztályba való átmenet C/ Más iskolából érkező gyermek A/ - Az 1. osztályos tanulók zökkenőmentes beilleszkedése érdekében nyílt napot tartunk, ahol a szülők és gyermekek megismerkedhetnek az iskolával és a pedagógusokkal. - Pedagógusaink részt vesznek az óvodák által szervezett rendezvényeken. - Az 1. osztályos tanulók képességeit az előző tanév júniusában a DIFER méréssel felmérjük. Ennek eredménye alapján már szeptemberben ki tudjuk szűrni azokat a tanulókat, akiknek képességfejlesztésre van szükségük. Javasoljuk a nevelési 64

Tanácsadó mérését, gondozását, az iskolai fejlesztő fogalakozáson való részt vételét, illetve a mindennapi munkában különös figyelmet fordítunk ezeknek a tanulók nak a tervszerű fejlesztésére. - A szociális hátrány gyakran beilleszkedési nehézséggel társul, ezért minél hamarabb szükséges az adott családnál a családlátogatás, ahol megismerhetjük a gyermek környezetét, családi hátterét. B/ A 4. osztályból az 5-be lépés sok tanulónak okoz nehézséget. A leendő felsős osztályfőnök feladatai: - Lehetőség szerint részt vesz a tanórákon /hospitálás/. - Igyekszik elmenni az osztály szabadidős programjaira. - Az 5es osztályfőnök lehetőség szerint a szüneteket az osztályával tölti. - A beilleszkedési zavarral küzdő gyerek családi körülményeinek megismerése érdekében családlátogatást tervez. - Rendszeresen konzultál az osztályában tanító kollégákkal. - Megismerkedik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével, ha az rendelkezésre áll. - Nyomon követi az gyermek részt vételét a számára javasolt fejlesztő foglakozásokon, korrepetáláson. C/ Más iskolából érkező gyerek beilleszkedése az új közösségbe nagy problémát jelent, ezért: - az osztályfőnök tájékozódik a gyermek tanulmányi munkájáról, családi körülményeiről - az esetleges problémákat megbeszéli az osztályban tanító kollégákkal - felveszi a szülőkkel a kapcsolatot - rendszeres - napi párbeszédet folytat a gyerekekkel - az osztály segítségével kiválaszt néhány tanulót, akik segítik az új gyermeket a beilleszkedésben A beilleszkedési nehézség, az iskolaéretlenség, a szociális hátrány, a tanulási nehézség gyakori másodlagos tünete a magatartási nehézség. Ennek érdekében rendszeresen tartjuk a kapcsolatot: - az osztályban tanító kollégákkal 65

- az ifjúságvédelmi felelőssel - a fejlesztő pedagógussal - a Nevelési Tanácsadóval - az iskolapszichológussal - Családsegítő Központtal Figyelemmel kísérjük, hogy a tanuló részt vesz-e a javasolt foglalkozásokon. A tanulási nehézséggel küzdő (BTM) illetve a tanulásban akadályozott tanulók (SNI) felzárkóztatása Egyik legfontosabb tevékenység a tanulási problémákkal küzdő tanulók felderítése, megsegítése. Ez az osztályfőnök és a szaktanár együttes feladata. A tanulási nehézséget (BTM) a Nevelési Tanácsadó szakvéleményben, a tanulás akadályozottságát (SNI) a Szakértői Bizottság szakértői véleményben határozza meg. Iskolánk alapító okirata lapján befogadjuk azokat az SNI-s tanulókat, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés rendellenességével diagnosztizálnak. A tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulóknál szükség esetén külső szakember segítségét is igénybe vesszük (logopédus, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). A felzárkóztatás módja iskolánkban: - differenciált foglalkoztatás tanórákon - tantárgyi korrepetálás - fejlesztő, képesség-kibontakoztató foglalkozás fejlesztő pedagógussal - napközis felzárkóztatás - tanulószoba - gyógytestnevelés Felzárkóztatás, fejlesztés A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek, illetve a tanulásban akadályozottak fejlesztése, felzárkóztatása több szinten történik, a tanuláshoz szükséges részképességek fejletlenségétől függően. A felzárkóztatásra szoruló tanulók névsora a bemeneti és a diagnosztizáló mérések alapján alakul ki. Minden gyermek rendelkezik egy portfolióval, amely tartalmazza a vizsgálati 66

anyagokat, szakvéleményeket, szakértői véleményeket és mérőlapokat. Ezek alapján egyéni fejlesztési tervet készít az fejlesztéssel, korrepetálással megbízott pedagógus. A fejlesztő csoportot a tanulási nehézség típusa és az intelligenciakor határozza meg, a létszám felső határa 5 fő. A csoportok évfolyamon belül szerveződnek, indokolt esetben egyéni foglalkozást tartunk. A fejlesztést végző pedagógus szorosan együttműködik az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, a szülőkkel. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, segíti a vizsgálati kérelem elkészítését. A vizsgálati lapokat (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) az osztályfőnök tölti ki. A fejlesztő pedagógus az iskolavezetés felelős tagjával minden tanév elején elkészíti az adott tanévre vonatkozóan a BTM-es és az SNI-s tanulók dossziéját, mely tartalmazza a az érvényes szakvéleményeket, illetve szakértői véleményeket. A fejlesztő pedagógus feladata az egyes csoportba tartozó névsorok (részletes adatokkal), valamint órabeosztások elkészítése. A tanulók órabeosztását egyezteti az osztályfőnökkel és az adott szaktanárral. A dokumentáció helye az igazgatóhelyettesi iroda. A fejlesztő pedagógus feladata a tanulók kontrollvizsgálatának időbeni elindítása. Az SNI- tanulók gyógypedagógiai felügyeletét a Nevelési Tanácsadó szakembere látja el megbízási szerződés alapján, számukra foglalkozásokat tart. Fejlesztésükbe szükség esetén bekapcsolódik logopédus, pszichológus és gyógytestnevelő is. III. SNI és BTM tanulók fejlődési útját a róluk készült portfólión vezetjük IV. A tanulók önálló ismeretszerzését szolgáló tanulásszervezési eljárások és eszközök: - Differenciálás a tanórákon: kötelező- választható feladatok kooperatív munka képességeknek megfelelő feladatadás lassúbb tempó biztosítása több idő biztosítása több segítség a pedagógustól egyszerű utasítások feladatok megbeszélése 67

Az osztályfőnökök feladatai a SNI-s és a BTM-es tanulók esetében: - adminisztráció a naplóba - szakvélemény áttekintése (Mi a gyerek problémája?) - az osztályban tanító kollégák figyelmét fel kell hívni a gyerekre, meg kell beszélni velük a problémát) - a tanuló elhelyezése a teremben (Állandó helye legyen elől, állandó segítő padtárssal.) - beszélgetés a gyerekkel (Személyre szabott elvárások megbeszélése, szünetekben, iskola után a napi események megbeszélése) - beszélgetés az osztályközösséggel (Az emberek különböző képességekkel rendelkeznek, más-más az, ami tőlük elvárható.) - beszélgetés a szülővel (A gyermeknek adott engedmények. Mit várunk el tőle? Mit kérünk a szülőtől?) - a magatartás és a tanulmányi munka folyamatos követése A szaktanárok feladatai, lehetőségei SNI-s és BTM-es tanulók esetében: - Tájékozódás a gyermek képességeiről (Milyen típusú feladatokat képes elvégezni, miben kell segíteni? Számonkérés: szóban vagy írásban?) - Az adott évfolyam követelményeinek áttekintése. (A továbbhaladás feltételei a kerettantervben nem azonosak a minimum szinttel, az arra vonatkozik, hogy a tananyagban tovább tudunk-e haladni.) A követelményeket egyénre szabottan kell meghatározni. Ehhez támpont lehet az adott évfolyam pótvizsgalapja illetve a pótvizsga követelménye. - A tanuló képességeihez mérten ki kell jelölni a megtanulandó rész / kevesebb, rövid mondatok, könnyen értelmezhető szavak/ 68

- Írásbeli feleletnél kérhessen segítséget a feladat értelmezésében. Ki lehet jelölni azokat az egyszerűbb feladatokat, amelyeket képes megoldani, s ezzel elérni az elégséges szintet. - A mindennapi munkánál meg kell mutatatni neki, hogy mit tanuljon meg az elégségesért. Ha többet teljesít dicsérni, jutalmazni kell. - A nem étékelt tantárgyból, tantárgyrészből nem lehet jegy sem a naplóban, sem az ellenőrzőben. V.5. Felzárkóztatást segítő tevékenységek iskolánkban. A BTM-s és SNI-s tanulókon kívül minden diák számára a következő lehetőségeket biztosítjuk a felzárkózás terén: TANÓRÁN - csoportbontás könyvtári foglalkozások (integráltan a magyarórákkal) - drámapedagógia - a sajátos tantárgyak nyújtotta tevékenységek (integrált művészeti nevelés, - erdei iskola program (szülői támogatással) - projektek TANÓRÁN KÍVÜL Mindenkori igények szerint széles választékban - szakkörök - korrepetálás - tanulópárok - napközis és tanulószobás egyéb foglalkozás - szabadidős és egyéb tevékenységek - projektek - tantárgyakból előkészítő (magyar, matematika) 69

V.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek iskolánkban. V.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását lehetővé tevő alapelvek: A fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni: - a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), - megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal,fejlesztő szakemberekkel és a társakkal - a szabadidős, lazítóprogramok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. V.6.2. Az általunk elfogadott tehetségmodell 70