2015 május 04. Flag Szöveg méret 90 100 Mentés 110 120 130 140 150 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1 % 1/5 Give 1 % 2/5 Mérték Give 1 % 3/5 Give 1 % 4/5 Give 1 % 5/5 Érdekl?dve olvastam Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a 2016-os költségvetésr?l. Egyel?re a legnagyobb izgalmat a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése jelenti. Az intézkedés hatására 120 milliárd forinttal több marad a bérb?l él?knél és munkaadóiknál. 1. oldal (összes: 5)
Rövid számolás után azt kapjuk, hogy a munkaer?re rakódó adóteher átlagosan havi 2500 Ft-tal csökken. A munkajövedelmeket érint? fontos változtatás még, hogy az átlagbéren foglalkoztatott kétgyermekes kétkeres?s családok havi 5000 Ft-tal több adókedvezményt tudnak érvényesíteni. E két adócsökkentés ered?jeként a kétgyermekes családok által realizált éves adómegtakarítás a 110-120 ezer Ft-ot is elérheti, amennyiben a munkaadójuk az szja csökkentés teljes hasznát átengedi a szül?knek. Ebb?l világosan látszik annak a kormányzati stratégiai célnak a továbbvitele, amely a gyermekvállalás ösztönzésére és a munkából él?k terheinek csökkentésére irányul. Nem vagyok feltétlen híve az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszernek, ugyanis a méltányosság versus hatékonyság vitában a világban tapasztalat társadalmi-gazdasági tendenciák ismeretében inkább méltányosság párti vagyok. (A 70-es évek óta er?teljes nyomás nehezedik a kormányokra, hogy a rövid távú hatékonyság érdekében áldozzák fel a méltányossági szempontokat. Ezek az áldozatok ugyanakkor a hosszú távú hatékonyságot veszélyeztetik. De ez önmagában megér egy külön bejegyzést.) Viszont rátaláltam egy rendkívül izgalmas regionális összehasonlításra, ami teljesen más megvilágításba helyezi az egykulcsos személyi jövedelemadózást Magyarországon. Az egykulcsos szja bevezetése el?tt, ha egy átlagbérért dolgozó alkalmazott havi 10 000 Ft-tal többet keresett, mert abban a hónapban többet dolgozott, az állam adók formájában 6 400 Ft-ot vont le a bérnövekményéb?l. Tehát az ún. marginális adóteher, ami azt fejezi ki, hogy a többletjövedelem mekkora részét vonja el az állam, Magyarországon 2010-ben még 64 százalék volt az átlagbér közelében keres?knél (1. ábra). Az egykulcsos személyi jövedelemadózással ez az érték 49 százalékra csökkent, ami már annyi mint Csehországban. Az átlagbér 167 százalékánál még ennél is nagyobb volt a marginális adóterhelés (2. ábra). 1. ábra: Marginális adóék az átlagbér 100%-ánál (Adatok forrása: OECD) 2. ábra: Marginális adóék az átlagbér 167%-ánál 2. oldal (összes: 5)
(Adatok forrása: OECD) Vagyis az egykulcsos szja-ra való áttéréssel javult a magyar min?ségi munkaer? térségbeli versenyképessége. Végre hasonló feltételekkel adózik, mint regionális versenytársainknál. Ez azt is jelenti egyben, hogy jobban megéri többet dolgozni, többet vállalni, mint korábban, mert az állam lényegesen kevesebbet von el a munkából származó jövedelmek után. Gyakori érv az egykulcsos személyi jövedelemadózással szemben, hogy a bérb?l él?k föls? 20 százaléka nyert 4-500 milliárd forintot, az alsó 80 százalék pedig ugyanennyit veszített. Ez így biztos, hogy nem igaz. A bérb?l él?k föls? 20 százaléka valóban nyert, de az alsó 80 százalék nem veszített. Ugyanis az állam a kies? adóbevételeket a nem tisztán versenypiaci feltételek között m?köd? és ezért átlagban nagyobb nyereséget realizálni képes cégekre (telko, bank, energetika, üzletláncok) kivetett különadókból fedezte, amelynek egy részét persze, ha tudták, a vállalatok továbbhárították. Ezt a hatást viszont kompenzálta a nehéz anyagi helyzetben lév?knél a rezsicsökkentés, valamint a kikényszerített béremelések és a minimálbér emelése. Az adórendszer 2010 utáni átalakítása tehát jövedelmet csoportosított át a munkajövedelmek felé a t?kejövedelmekt?l. Erre azért volt els?sorban szükség, mert bár 1970 és 2010 között az egy foglalkoztatott által el?állított termékmennyiség megháromszorozódott, a nettó bér csupán 28%-kal n?tt. Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerben tehát van ráció. Nem a tehet?sek adózása alacsony, hanem a szegényeké magas. Ezért azt a 120 milliárd forintot, amennyivel több maradna a zsebünkben 2016-ban a tervezett 1 százalékpontos szja csökkentés hatására, bent hagynám a költségvetésben és másra költeném. Hogy mire? Folyt. köv... György László egyetemi adjunktus, BME Pénzügyek Tanszék 3. oldal (összes: 5)
www.hirado.hu - Mozgástér-Blog Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következ? címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin m?ködését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu]]> Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következ? címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin m?ködését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu Tweet Ajánló 4. oldal (összes: 5)
5. oldal (összes: 5)