Ülésnap Napirend Felszólaló 2012. szeptember 26. Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és beszámoló az intézmény működéséről, valamint az ennek tudomásulvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája (J/7018, H/7494) Domokos elnök László DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve, amely kizárólag az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. A szervezet elnökeként így különösen megtisztelő a parlament nyilvánossága előtt beszámolnom a számvevők által végzett munkáról, szervezetünk éves tevékenységéről. Meg-győződésem szerint az éves tájékoztató nem csupán törvényi kötelezettség, hanem lehetőség is a Számvevőszék számára, egyrészt, mert intézményünk kiemelten fontosnak tartja az átlátható állami működést, másrészt azért, mert alkalmunk adódik átfogó képet adni legfontosabb ellenőrzési tapasztalatainkról, munkánk hasznosulásáról és a szervezet hatékonyabbá válásáról. A 2011. esztendő a mélyreható változások éve volt egész Magyarország, így az Állami Számvevőszék életében is. Tájékoztatónk annak egyértelmű írásos dokumentuma, hogy elindultunk azon az úton, ami egy jól működő, hatékony, a kor kihívásainak megfelelő Számvevőszék kialakulásához vezet. Tisztelt Képviselők! Törvényalkotási szempontból a 2011. év vitathatatlanul legfontosabb eseménye az új alaptörvény tavaszi elfogadása volt, amit sarkalatos törvények sorának megtárgyalása és ratifikálása követett. Elsőként az új számvevőszéki törvényt alkotta meg az Országgyűlés, ezzel is tanújelét adva annak, hogy milyen kiemelten fontos szerep hárul Magyarország közpolitikai és közpénzügyi megújulásában az ellenőrzésre. A 2011. július 1-jén hatályba lépett új jogszabály megerősítette a számvevőszéki jogosítványokat, véget vetve ez által a következmények
nélküli ellenőrzések korszakának. Kiemelkedően fontos előrelépést jelent, hogy a törvénynek köszönhetően Magyarország lett a világ első olyan állama, amely immár maradéktalanul megfelel a számvevőszéki függetlenséggel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak és az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő függetlenségi garanciáink elismertségét jelzi, hogy az Európai Számvevőszékeket tömörítő EUROSAI függetlenséggel kapcsolatos albizottságának vezetésére, koordinálására a magyar Számvevőszék munkatársát kérték fel. Az új törvény komoly előrelépést jelent munkánk átláthatósága szempontjából is, a jogszabály ugyanis rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános, míg korábban ez nem így volt. Külön ki kell emelnem, hogy az új törvény szerint az Állami Számvevőszék feladata a good governance, a jól működő állam kiépítésének elősegítése, ami paradigmaváltást hozott az Állami Számvevőszék működésében is. A jó kormányzás nemzet-közileg ajánlott elvének jogszabályba foglalása ugyanis azt jelenti, hogy a Számvevőszéknek az eddigi, úgynevezett őrkutya szerep mellett immár tanácsadó szerepet is be kell töltenie, ami érezhető hatással volt a 2011-es tevékenységünkre, ellenőrzési filozófiánkra. Ez mindenekelőtt abban volt tetten érhető, hogy az Országgyűléssel az eddigieknél is szorosabb együttműködésre törekedtünk. Nemcsak a hibákra mutatunk rá, hanem kijelöltük a megújulás irányait, mérlegelési szempontjait, mérési lehetőségeit is. A tanácsadói szerepből adódott az is, hogy az Állami Számvevőszék szakértői 2011-ben több tanulmányt és elemzést is készítettek, például a Költségvetési Tanács számára, de idesorolható az integritásalapú, megelőző szemléletű, korrupcióellenes állami intézményekre kiterjedő kutatási jelentésük is. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A jó jelentések közös ismérve, hogy alapos és jól felépített tervezés előzi meg őket. 2011-ben ezért jelentősen megújult az Állami Számvevő-szék tervezési folyamata. Ellenőrzési tervünk a korábbi gyakorlattól eltérően széles körben nyitott, alulról építkező, többlépcsős témaválasztási és értékelési folyamat eredményeként alakult ki. A 2011. év programjában 56 új ellenőrzési feladat szerepelt. 2011- ben, beleértve az előző évről áthúzódó témákat is, végül 72 jelentésünk jelent meg, szemben a 2010. év 49-ével szemben. Joggal merülhet fel persze önökben a kérdés, hogy miért lett több jelentésünk a tervezettnél. A válasz egy módszertani újításhoz kapcsolódik. Az önkormányzati körben ugyanis nem lehetett és nem is kívántuk pontosan előre meghatározni, hogy hol fogunk ellenőrizni. Ebben a körben az Állami Számvevőszék áttért a kockázatalapú kiválasztásra, vagyis oda mentünk ellenőrizni, ahol 2
arra valóban szükség volt. Márpedig az eredményes ellenőrzés feltétele, hogy a Számvevők ne jelentsék be előre, hova vezet a következő útjuk. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék legfontosabb terméke a jelentés, így engedjék meg, hogy a következőkben röviden összefoglaljam tavalyi ellenőrzési tevékenységünk legfontosabb eredményeit. A 2011. év kiemelkedően fontos ellenőrzési területe volt az államháztartás helyi szintje, így elsőként ezeket a jelentéseket ismertetem egy kicsit részletesebben. 2011-ben a kockázatelemezés alapján elsőként 19 megyei önkormányzat, 23 megyei jogú város pénzügyi helyzetének ellenőrzésére került sor. Ezt követően áttekintettük 304 város pénzügyi egyensúlyi állapotát, illetve ezek közül 63, reprezentatív mintavétellel kiválasztott önkormányzatnál helyi ellenőrzést is végeztünk. Erről összegző jelentés készült. Ezen felül négy pilotellenőrzést is lefolytattunk, illetve maga a főváros ellenőrzése is ebbe a sorba tartozik. A pilotellenőrzések további pénzügyi ellenőrzések megalapozását is szolgálták. Jól mutatja, mekkora munkáról volt szó, hogy korábban négy év alatt jelentetett meg annyi önkormányzatról szóló jelentést az Állami Számvevőszék, mint most másfél év alatt. Az ellenőrzések révén az Állami Számvevőszék egy olyan átfogó képet kapott az államháztartás helyi szintjéről, amivel korábban senki sem rendelkezett egy időben Magyarországon. Ez azért fontos, mert az utóbbi években többször is láthattuk, önök, mint képviselők és önkormányzati képviselők, láthatták, hogy az önkormányzati szektor pénzügyeinek a helyben lakók életminőségén túl az ország egészére, a makrogazdasági környezet alakulására is hatása van. Ellenőrzéseink mindenekelőtt arra keresték a választ, hogy mi okozta az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának romlását, mire volt viszszavezethető a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek jelentős emelkedése. Megállapításainkat, észrevételeinket önkormányzatonként és összegezve is közzétettük. Az Állami Számvevőszék egyeztetéseket kezdett az önkormányzati szövetségekkel az államszámviteli rendszer problémáival kapcsolatban. A konzultációkon széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy a közpénzek átláthatóbb, hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében Magyarországnak fokozatosan át kell térnie az eredményszemléletű számviteli rendszerre, ez ugyanis elengedhetetlen a valós pénzügyi helyzet megismeréséhez, és ez által mind a felelős pénzügyi döntések meghozatalához az egyes szervezetek szintjén, mind pedig az eredményes ellenőrzéséhez akár rendszer szinten is szükség van. Ez természetesen hosszú folyamat lesz, de mindenképpen örömteli és biztató, hogy az első felkészülő lépéseket már megtettük. 3
Tisztelt Ház! Az önkormányzati jelentések egyik fő megállapítása az volt, hogy az európai uniós fejlesztések paradox módon sok esetben rontottak a pénzügyi helyzeten, illetve a pénzügyi kilátásokon. Az európai uniós támogatások felhasználása ezen felül is olyan terület volt, amellyel hangsúlyosan foglalkozott az Állami Számvevőszék. 2011-ben önálló jelentést készítettünk a Nemzeti fejlesztési terv végrehajtásáról, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszeréről. Külön fel kell hívnom a figyelmet két olyan jelentésünkre, amelyek az önkormányzati rendszer ellenőrzéséhez kapcsolódtak, de önmagukban is kiemelkedő jelentőségűek voltak. Budapest ellenőrzésére azért érdemes figyelnünk, mert a főváros széles körű ellenőrzésére több mint két évtizede nem került sor, miközben az érintettek számára is egyértelmű volt, hogy komoly gondok vannak a legnagyobb hazai önkormányzat háza táján. Hiánypótló munka volt a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV ellenőrzése is, amire korábban azért nem kerülhetett sor, mert az Állami Számvevőszék nem rendelkezett erre törvényi felhatalmazással. A Számvevőszék elnökének történt megválasztásom után szinte azonnal kezdeményeztem a számvevőszéki törvény ez irányú megváltoztatását, illetve a fővárosi tömegközlekedési vállalat ellenőrzésének előkészítését. Sajnálatos módon az idő minket igazolt, mind a két, a fővárossal kapcsolatos jelentés ékes bizonyítékát adta annak, hogy ebek harmincadjára jut az a terület, ahol elmarad vagy hiányos az ellenőrzés. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék célja, hogy ellenőrzéseivel hozzá-adott értéket teremtsen, megállapításaival, javaslataival képes legyen érdemi hatást elérni. Munkánk első számú célzottja az Országgyűlés, jelentéseink hasznosulása így mindenekelőtt azt jelenti, hogy javaslataink beépülnek a törvényalkotásba, megállapításainkat használják önök, mint képviselők a munkájuk során. Munkatársaink 2011-ben 219 bizottsági ülésen vettek részt, ami duplája az egy évvel korábbiaknak, a számvevők ezen felül több mint ötven alkalommal segítették hozzászólásaikkal a bizottsági munkát. Tematikus összeállításokat, háttéranyagokat készítettünk a tavaszi és az őszi törvényalkotási programokhoz, a sarkalatos törvényekhez, a Széll Kálmán-tervhez és annak egyes részpontjaihoz, valamint az Innovációs és fejezeti eseti bizottsághoz tartozó témakörökben. A bizottságok és az albizottság nyolc jelentésünket és egy tanulmányunkat tárgyalták meg önálló napirendi pont keretében. A plenáris ülésen a Számvevőszék elnöke, illetve alelnöke 17 alkalommal jelent meg, és hat alkalommal szólalt fel, ami duplája a 2010-es felszólalások számának. A munkánk beérését jelentette, hogy megállapításainkat felhasználva módosította az Országgyűlés a katasztrófavédelmi, a felnőttképzési, 4
a jegybanktörvényt, valamint a költségvetési törvény egyes módosításainál is figyelembe vették a Számvevőszék véleményét. A Nemzeti Civil Alapprogram működéséről szóló jelentésünk megállapításai az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény-javaslat kialakítása során hasznosultak. A térségek felzárkóztatásával kapcsolatos javaslatainknak megfelelően módosult a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános indoklása szerint az új törvény megalkotását az akkor folyamatban lévő ellenőrzésünk megállapításai tették indokolttá, a törvény rendelkezéseit javaslatainkkal összhangban fogadta el az Országgyűlés. Örömmel tapasztaltuk, hogy a háziorvosi ellátás működésének és finanszírozásának ellenőrzése hozzájárult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosításához. Olyan fontos kérdésekre is ráirányítottuk a figyelmet, mint a praxisjog adásvételének szabályozása, a megelőzést nem kellően ösztönző finanszírozási rendszer, valamint a háziorvosi rendszerhez való eltérő kapcsolódási lehetőségekből adódó megbetegedési és halálozási egyenlőtlenségek. Az országgyűlési hasznosulások közül kiemelkedik a 2012. évi költségvetési törvény-tervezetről készített számvevőszéki vélemény. Az általános vitában 26 képviselő közel negyven felszólalásában hivatkozott az Állami Számvevőszékre. Munkánk elismerését jelentette, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők felhasználták érvelésükhöz az ÁSZ véleményében foglaltakat. A számvevőszéki kapacitások közül legtöbbet minden évben a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés elkészítése köti le. Így volt ez 2011- ben is. Az akkori munkánk hasznosulását mutatja, hogy a szintén ma prezentált 2011-es zárszámadási jelentésünk már arról tudott beszámolni, hogy érezhetően javult a költségvetés végrehajtásának minősége és hatékonysága. Tisztelt Országgyűlés! A középtávú stratégiánkban célul tűztük ki, hogy aktívabbá, hatékonyabbá és korszerűbbé tesszük a kommunikációnkat is, úgy véljük ugyanis, hogy a nélkül elképzelhetetlen a munkánk széles körű társadalmi hasznosulása. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság jegyében 2011 februárjában ezért létrehoztuk a Számvevőszék hírportálját, amelyen napi rendszerességgel számolunk be a munkánkról, a szervezetet érintő eseményekről, hírekről. A hivatali világban ez egy egyedülálló vállalkozás, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. A magyar adófizetők a hírportálnak köszönhetően napi szinten folyamatosan láthatják, miként hasznosulnak az Állami Számvevőszékre költött adóforintjaik, hogyan bánnak a számvevők a rájuk bízott közpénzzel. A Számvevőszék ez által még inkább átláthatóvá tette a működését, reményeink szerint példát mutatva az egyelőre még kevésbé transzparens állami in- 5
tézmények részére. Az internetes és elektronikus kommunikáció ezen túl lehetővé teszi, hogy csökkentsük a jelentések nyomtatott példányszámát, ami takarékosabb működést jelent. Jelentősen megújult a sajtókommunikációnk is. 2011-ben 29 időpontban 69 sajtótájékoztatót tartottunk, ami több mint háromszorosa a korábbi évek átlagának. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az önkormányzati jelentéseknél lehetővé tettük, hogy a helyi média közvetlenül keresse fel szakértőinket. Ezek az elektronikus sajtótájékoztatók jelentős mértékben javították az akkori 42 önkormányzati jelentésünk médiahasznosulását, nyilvánosság előtti megjelenését, különös tekintettel a megyei és a helyi újságokra, rádiókra, honlapokra, amelyek számára ez korábban kevésbé volt elérhető. A számvevőszéki munka eredményességéhez elengedhetetlen szakmai ismereteink folyamatos bővítése, korszerűsítése, terjesztése. Ehhez szükség van nemzetközi és tudományos kapcsolataink fenntartására és fejlesztésére is. A nemzetközi és hazai szakmai életben, műhelymunkákban a Számvevőszék aktívan képviselteti magát. Munkatársaim 2011-ben 32 hazai és nemzetközi szakmai rendezvényen vettek részt, amelyeken pénzügyi, közpénzügyi, adóügyi, gazdasági, jogi, ellenőrzési és szabályozási témakörökben 18 előadást tartottak. Az Állami Számvevőszék öt konferenciát rendezett, illetve 15 szakmai, tudományos együttműködési szerződést és két szándéknyilatkozatot írt alá, ezzel is szélesítve a szervezet körül ki-alakított tudományos hálót. Az Állami Számvevőszék nem hatóság, hanem hivatal. Munkánk hasznosulása nagymértékben függ intézményünk tudományos és szakmai elismertségétől, azaz hitelességétől. Ebből adódóan hangsúlyt helyezünk az Állami Számvevőszék tudományos kommunikációjára is, amelynek zászlóshajója a Pénzügyi Szemle tudományos folyóirat. A szerkesztési gyakorlat megújítása révén 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia felminősítette a lapot, a folyóirat angol nyelvű cikkeit pedig immár szemlézi a világ vezető közgazdasági adatbázisa is. Közpénzügyi folyóiratunk így bekerült a hazai és a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A korrupciós kockázatok feltérképezését és az integritásalapú közigazgatási kultúra terjesztését célzó projekt keretében 2011-ben megtörtént az első elektronikus kérdőíves felmérés a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatairól. Az eredmények alapján részletes elemzések készültek, megkezdődött egy elektronikus tananyag fejlesztése, nemzetközi konferenciát és továbbképzést szerveztünk. A tárgykörhöz kapcsolódóan az Állami Számvevőszék elnökeként aláírtam az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről szóló nyilatkozatot, amely már hosszú ideje ajánlott volt az ország számára, így a 2011. év mérföld- 6
kő lett az országos szintű, intézményes szintű cselekvés összehangolásában. A korrupcióellenes küzdelmen túl a szakmai sztenderdek alkalmazása és a kommunikáció volt az a három kulcsterület, amelyeken a Számvevőszék aktív nemzetközi szerepet vállalt. Jelentős sikernek tekintjük, hogy az EUROSAI kongresszusának határozata értelmében a Számvevőszék angol nyelvű honlapján vált elérhetővé a tagországok minőségi, irányítási jó gyakorlatait összegző elektronikus adatbázis. A tapasztalatok kölcsönös átadásának egyik hatékony módja a nemzetközileg koordinált, illetve közös ellenőrzés. Ennek keretében részt vettünk a klímaváltozásról, a katasztrófák megelőzéséről és a következmények felszámolásáról szóló európai szintű, EUROSAI szintű ellenőrzésben. E jelentéseink 2011 őszén és tavaszán jelentek meg. Szerepet vállaltunk az Európai Unió hulladékszállításról szóló jogi szabályozásának érvényesítése című párhuzamos ellenőrzés lebonyolításában is. Az uniós tagországok számvevőszékei és az Európai Számvevőszék együttműködési hálózatának tagjaként a Kapcsolattartó Bizottság éves elnöki értekezletén tájékoztatást adtunk a transzeurópai közlekedési hálózat, az úgynevezett TEN-T vasúti beruházás koordinált ellenőrzésének lebonyolításáról is. Tisztelt Országgyűlés! Amint az expozém elején is említettem, 2011- ben az Állami Számvevőszék szervezeti struktúrája is alapvető megújuláson ment át. A legfontosabb szervezetfejlesztési célunk a feladatainkkal összhangban álló, rendszerezett, folyamatokon alapuló és rugalmas szervezeti felépítés kialakítása volt. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék mátrixszervezetté vált. Ez a struktúra szakít a hagyományos osztályokra való tagolódással, és ezzel támogatja a projektszerű munkavégzést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden ellenőrzéshez és feladathoz a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező számvevőket rendeljük. A szervezeti egységek számát és a vezetői létszámot csökkentettük. A kiemelkedő szakemberek számára azzal biztosítottunk előrelépési lehetőséget, hogy az ellenőrzések vezetőit belső pályáztatás útján választjuk ki. A mátrixszervezet kialakítása a hatékonyság növelését, a teljesítmény központba állítását és a takarékosságot is szolgálta. Nincsenek üresjáratok, mindenki azzal foglalkozik, amihez ért. Ezzel egyidejűleg indokolttá vált az intézmény teljes belső szabályozásának, irányítási eszközeinek felülvizsgálata. Ezen felül munkánk minőségének garantálása érdekében kontrolling- és monitoring rendszert is kiépítettünk. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék fejezet 2011. december 31-i fordulónapra elkészített költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési pályázat útján kiválasztott független könyvvizsgáló végezte. A könyvvizsgáló jelentése szerint az éves költségvetési beszámolónk a vagyoni és pénz- 7
ügyi jövedelmi helyzetről megbízható és valós képet ad a 2011. évben is, mint a korábbi években is. Az Országgyűlés 2011. évi feladataink ellátására a költségvetési törvényben 7 milliárd 240,5 millió forintot hagyott jóvá. A 2011. évi gazdálkodásunk során kiemelt feladatot jelentett az erőforrások takarékos fel-használása, a meglévő kapacitások hatékony igénybevétele. Ez lehetővé tette, hogy 361 millió forint összegű fejezeti tartalék, valamint 445,8 millió forint összegű maradvány, azaz összesen 806,8 millió forint felhasználásának lehetőségéről az ország helyzetére tekintettel lemondjunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Képviselők! Tájékoztatónk egyértelműen mutatja, hogy nagy utat tettünk meg, de tudjuk, hogy mind hazánk, mind pedig a Számvevőszék számára számos új feladatot és kihívást tartogatnak a következő évek. A legjobb tudásunkkal azon leszünk, hogy 2012 is - és az azt követő évek is - legalább olyan sikeres éve legyen a Szám-vevőszéknek, mint amilyen a 2011. év volt. Valóban, ahogyan elhangzott az előző vitában, a XXI. század kihívásaira bizony az ellenőrzési szakmának és a számvevőszékeknek is az egész világon új kihívásokra kell választ adniuk. Az ez évi tapasztalataink alapján azt mondhatom, hogy - az első csaknem 9 hónap már mögöttünk van - e célkitűzéseket teljesíteni fogjuk, és a számvevők eltökéltek abban, hogy ennek meg is feleljenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. 8