Ellenőrzés kialakulása

Átírás

1 2016. február 26.

2 Címszavakban.

3 Ellenőrzés kialakulása Cél: a hadsereg fenntartási költségeinek vizsgálata a költségvetés felhasználásának és az adófizetési kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése

4 Magyarország NÁDOROK Habsburg korszak - osztrák hatásra alakult ki a magyar államszámviteli és erre épülő államháztartási ellenőrzési rendszer december 23.- Udvari Számvevő Kamara 1773-ban Második Udvari Számvevő Kamara

5 1870. Magyar Királyi Állami Számvevőszék Az ellenőrzés az 1945 utáni években A II. világháború után az ellenőrzés elsődleges célja az volt, hogy segítséget nyújtson a társadalmi termelés fejlesztésében, a szocializmus felépítésében végéig - Felügyelő Hatóság, Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartója

6 1989. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Az államháztartás gazdálkodási rendszerének korszerűsítésében alapvető változásokat hozó lépés volt az 1992-ben elfogadott államháztartási törvény (1992. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: régi Áht.), amely meghatározta a költségvetési rendszer kereteit.

7 1995 közepén a Parlament létrehozta a Magyar Államkincstárt régi Áht. szűkszavúan (csupán három bekezdésben), de már rendelkezett az akkor még ún. költségvetési ellenőrzésről, amelynek végrehajtását a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozta. A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere 3 összetevőből állt: vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés és függetlenített belső ellenőrzés

8 A szabályozás ebben a stádiumában még nem felelt meg maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott elvárásoknak ben létrejött az akkori Pénzügyminisztériumban a Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály, amelynek alapjain épült fel a későbbi központi harmonizációs egység.

9 A Kormány 2003-ban elfogadta az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztési stratégiáját (Policy Paper). 193/2003. Kormányrendelet (Ber.)

10 2012. január 1-jétől a szabályozási háttér teljes mértékben megújult, a régi törvényeket és kormányrendeleteket újak váltották fel. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (régi Áht.) helyett a évi CXCV. törvény (továbbiakban: új Áht.) az eddigi államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet (Ámr.) váltotta fel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.).

11 2013. év Az államháztartás területén jelentős változások KLIK megalakulásával addig önállóan működő és gazdálkodó egységek számvitelét központosították területileg országos szintű adatrögzítés, azonban egy központi beszámoló - ehhez integrált számítógépes programok szükségesek Ugyanebben az évben az SZGYF megalakulása hasonlóan nagy feladat és kihívás

12 2014. január 1-től Az államháztartási szervek számvitele gyökeresen megváltozott Számos eddig használt program már nem alkalmas A számvitel két részből áll költségvetési számvitel és pénzügyi számvitel A jogszabály a költségvetési és pénzügyi számvitel között számos kötelező egyeztetési feladatot is előír, illetve kötelező egyezőségeket követel

13 INFORMATIKAI RENDSZEREK ELLENŐRZÉSE EGYRE INKÁBB ELŐTÉRBE KERÜL!

14 Gond Belső ellenőrök jó része nem informatikus! Az ellenőrzések lefolytatásához informatikusra lenne szükség! Főként a kisebb intézményeknél erre sem emberi erőforrás, (megfelelő szakértelem), sem anyagi erőforrás (informatikusok óradíja igen magas) nem áll rendelkezésre.

15 Hol tartunk? KIR (Központi Illetményszámfejtő rendszer, A KIR egy egységes, munkaügyi, információs, finanszírozási és ellenőrzési technológián alapuló rendszer, mely magában foglalja a fennálló jogszabályokon alapuló számfejtési technológiát és ezt a technológiát támogató számítógépes programrendszert. A Központosított Illetmény számfejtési Rendszer a közszférában foglalkoztatottaknak csaknem teljes egészét lefedi. Körülbelül ember adatai. KGR - K11 ADATSZOLGÁLTATÓ MODUL a Kincstári tervezés speciális a tekintetben, hogy az adatok megfelelőségének ellenőrzését nem intézményi szinten, hanem címrendi szinten szükséges elvégezni. Azaz ezen adatszolgáltatás esetén az adatok megfelelősége nem ellenőrizhető az egyes példányok feladásakor, csak egy-egy teljes fejezet példányainak véglegesedésekor ekkor kerülhetnek összehasonlításra a fejezethez tartozó címrendek összesített számai a költségvetési törvényben meghatározott sarokszámokkal. Forint milliárdok vannak benne Számviteli rendszerek: január 1-től jelentős számviteli jogszabályi változás - integrált programok használata. Jelenleg nem egységesített. Legelterjedtebb a CT- ECOSTAT (Önkormányzatok, SZGYF, Központi költségvetési szervek, Központi Költségvetési Intézmények, Magyar Tudomány Akadémia Intézményei, Egészségügyi Intézmények, Oktatási Intézmények, Óvodák, Közgyűjtemények és Kulturális Intézmények, Szociális Intézmények, Egyházi Intézmények stb.) Forrás SQL (Miniszterelnökség, Kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, Emberi Erőforrások Minisztériuma alárendeltségében tartozó intézmények (pl.: KLIK), Belügyminisztérium stb)

16 Probléma: Ezek az informatikai rendszerek kialakítása általában magas szakmai képzettségű szakemberek és informatikusok által kerültek kifejlesztésre a kor legmagasabb informatikai megoldásait figyelembevéve a legmodernebb technológiák eszközök felhasználásával. Korábbi programok többnyire lokálisan futottak egy-egy felhasználó gépén, most elterjedtek a központi szerverek, az adatokhoz és programokhoz való távoli elérés lehetősége. Sokszor olyan módon, hogy a számítógépeken tárolt személyi adatok legcsekélyebb védelme sem biztosított.

17 Gond a végfelhasználóknál van! - költségvetési szervnél foglalkoztatott informatikus vagy nincs egyáltalán, vagy külsős infó biztonsági tapasztalata kevés, kiválasztási szempont a gazdaságosság. tevékenysége elsősorban a hardver beszerzésre korlátozódik. A legköltséghatékonyabb megoldást választják sok esetben (ezért pl. az informatikus - hogy minél kevesebb időt kelljen helyszínen tölteni) távoli felhasználóként teljes hozzáférést kap az egész rendszerhez). További probléma, hogy az informatikus képzettsége általában a jelenlegi OKJ képzést jelenti ahol nagyon minimális az információ védelmi ismeretek. Ami a közszféra bérezési gyakorlatának ismeretében nem meglepő.

18 Gond a végfelhasználóknál van! - alkalmazottak korlátozott ismerete (ebben a döntéshozókat is érteni kell) elsősorban felvételi követelményként az irodai programok ismerete a követelmény. A fenti rendszerek készítői - üzemeltetői rendszeres továbbképzéseket szerveznek de itt elsősorban a működéssel és a jogszabályi változásokkal összefüggő problémák kerülnek elő

19 Gond a végfelhasználóknál van! - IBSZ és adatkezelési szabályzat csak a tapasztalatok alapján ha van is akkor is csak formálisan minta szabályzatok alapján készül el aminek az intézményre való adaptálása nagyon kis mértékben történik meg (esetlegesen a nagyobb önálló informatikai részleggel rendelkező intézmények kivételével)