NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ. AQAP 2009 (1. kiadás)

Hasonló dokumentumok
A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A TERVEZÉSRE, FEJLESZTÉSRE ÉS GYÁRTÁSRA

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A GYÁRTÁSRA. AQAP 2120 (1. kiadás) (2003 június)

NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK AZ ELLENŐRZÉSRE ÉS VIZSGÁLATRA. AQAP 2130 (1. kiadás) (2003 június)

AQAP követelmények és realitások

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés

A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-ELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Változások folyamata

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

(HL L 384., , 75. o.)

Integrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben


Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Minőségirányítási Kézikönyv

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC új verziójára november 4.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/ Szentendre, Dózsa György út 20.

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és pont)

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Szeptember 17.

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

ISO HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft.

Aktualitások a minőségirányításban

A NATO ÉLETCIKLUST ÁTFOGÓ, INTEGRÁLT, RENDSZERSZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-MEGKÖZELÍTÉSI POLITIKÁJA. AQAP 2000 (1. kiadás) (2003. június)

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai

IATF - International Automotive Task Force IATF 16949:2016 Hivatalos értelmezés

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

evosoft Hungary Kft.

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

Belső audit jegyzőkönyv, jelentés

Gyöngy István MS osztályvezető

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -

ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer

GYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

ME/74-01 Beszerzés szabályozása

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL Október 29.

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

Dr. Topár József 3. Eladás Marketing Külső szolgáltatás Alvállalkozók Fogyasztók. Engineering Termelés Anyagszabályozás Beszerzés Minőség

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA

A BIZTONSÁGINTEGRITÁS ÉS A BIZTONSÁGORIENTÁLT ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE A VASÚTI BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK TERVEZÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA SORÁN

Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről

NEM MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 2011.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

ME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft.

Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás

ÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA

Elektromechanikai műszerész Elektromechanikai műszerész

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)

MŰHELYMUNKA. ISO 9001 kockázatmenedzsment

Menedzsment rendszerek. Az MSZ EN ISO 9001:2009-es szabvány felépítése és követelményei

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Átírás:

(1. kiadás) NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ (1. kiadás) 2003. június 1

(1. kiadás) ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY 2003. június 1. Az AQAP-2009 (1. kiadás) NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ egy NYILT minősítésű NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre. 2. Az AQAP-2009 (1. kiadás) a készhez vételkor lép hatályba. 3. Megengedett a kiadvány terjesztése a vállalkozók és szállítók között. A kiadvány ilyenértelmű terjesztését bátorítjuk. Jan H. ERIKSEN Ellentengernagy, NONA NSA Elnök 2

(1. kiadás) Változás nyilvántartás Változás dátuma Bejegyzés dátuma Hatálybalépés dátuma Bejegyzést végezte 3

(1. kiadás) Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó 6 1.1 Bevezetés 6 1.2 Felépítés 6 1.3 Tárgykör 9 1.4 Cél 11 1.5 Alkalmazás 11 1.6 Érdekeltségi lánc 11 A melléklet A NATO minőség politika A-1 1. Előszó A-2 2. Fogalmak A-2 2.1 Életciklusok A-2 2.2 Az életciklusok tartalma A-2 2.3 Élettartam résztvevők A-2 2.4 A kockázat-alapú feladatszabás A-3 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció A-3 2.6 Program csoportok A-3 2.7 Minőségirányítási rendszer A-3 2.8 A nemzetközi szabványok használata A-4 2.9 A NATO kiadványok használata A-4 B melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához B-1 1. Előszó B-2 2. Követelmények B-2 2.1 Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B-2 2.2 A Szállító által, átvételre felajánlott termék B-2 2.3 A nem-megfelelő termék kezelése B-2 2.4 A Beszerző által beszállított termék B-2 2.5 Végellenőrzés B-2 C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához C-1 1. Előszó C-3 2. Megfelelés C-3 3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, -2120 és -2130-ban. C-3 4. Minőségirányítási rendszer C-3 4.1 Általános követelmények C-3 4.2 A dokumentálás követelményei C-4 5. A vezetőség felelősségi köre C-5 5.1 A vezetőség elkötelezettsége C-5 5.2 Vevőközpontúság C-5 5.3 Minőségpolitika C-5 5.4 Tervezés C-5 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció C-6 5.6 Vezetőségi átvizsgálás C-7 4

(1. kiadás) 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal C-7 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról C-7 6.2 Emberi erőforrások C-7 6.3 Infrastruktúra C-7 6.4 Munkakörnyezet C-7 7. A termék előállítása C-7 7.1 A termék-előállítás megtervezése C-8 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok C-9 7.3 Tervezés és fejlesztés C-9 7.4 Beszerzés C-10 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása C-10 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C-10 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM)./ CM = Configuration Management / C-11 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság C-11 8. Mérés, elemzés és fejlesztés C-11 8.1 Általános útmutatás C-11 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés C-11 8.3 A nem megfelelő termék kezelése C-11 8.4 Az adatok elemzése C-11 8.5 Fejlesztés C-12 9. Kiegészítő NATO követelmények C-12 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóhoz, és az Állami C-12 Minőségbiztosítás támogatása 9.2 A Beszerző részére felajánlott termék C-12 5

(1. kiadás) 1. Előszó 1.1 Bevezetés 1.1.1 Ez a kiadvány bemutatja az AQAP-2000-es kiadványsorozatot, és használati útmutatásokat ad az AQAP-2000-es sorozatban található követelmények értelmezéséhez és alkalmazásához. Az AQAP-2000-es sorozat úgy lett felépítve, hogy a NATO követelményeként szolgáljon a minőség életciklusokat átfogó, integrált rendszerszemléletű megközelítéséhez, és hogy minden tagország számára, minden szerződéses viszonylatban választható és alkalmazható legyen, valamint hogy illeszkedjen a korszerű szabványokban testet öltő folyamat szemléletű megközelítéshez. 1.2 Felépítés 1.2.1 A szerződéses AQAP-k 2000-es sorozata különálló kiadványokból épül fel. Ezek közül néhány az ISO 9001:2000 7. fejezet összefoglalása. A NATO ezt az összefoglalást gondos mérlegelés után végezte el. 1.2.2 A kiadványsorozat felépítése lehetőséget ad a legmegfelelőbb kiadvány kiválasztására és meghivatkozására a szerződésben. Ezzel lehetővé válik a Beszerző és a Szállító számára, hogy hatékonyan vegye igénybe az erőforrásokat, és növelje a pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát. Az AQAP 2000-es sorozat releváns kiadványai a hadfelszerelések élettartamának bármelyik életciklusában meghivatkozhatók a szerződésekben (Lásd: A melléklet). Az AQAP 2000-es sorozat kiadványai lehetőséget adnak arra, hogy a szerződés által lefedett életciklusokban a hadfelszerelésnél folyamatosan alkalmazzák a minőségirányítási folyamatot. 1.2.1 Az AQAP-k számozási rendszere Első számjegy: Második számjegy: Harmadik és negyedik számjegy: Azt jelöli, hogy a kiadvány a 2000-es sorozatba tartozik A kiadvány célját, rendeltetését jelöli: 0 = Útmutatás 1 = NATO minőségkövetelmények hardverre, nyersanyagokra és a vonatkozó folyamatokra. 2 = NATO minőségkövetelmények szoftverre A jövőben lehetséges kiadványoknak fenntartva: 3 = NATO minőségkövetelmények rendszerekre X = A fejlődésnek megfelelően A kiadvány sorszámát jelöli AQAP 2000: : A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára. NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz 6

(1. kiadás) AQAP 2050: AQAP 2070: AQAP 2131 AQAP 2130 AQAP 2120 AQAP 2110 AQAP 2105 Hadfelszerelési programok NATO értékelési módszerei Állami Minőségbiztosítás (GQA) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelés-előállítás minőségtervének NATO előírásai 1.2.4 Az 1.számú ábra az AQAP 2000-es sorozat struktúráját mutatja be. 7

(1. kiadás) STANAG 4107 Hivatkozással: ISO 9000:2000 STANAG 4159 ISO/IEC 12207 ISO 10012-1 ISO 10006 ACMP ARMP STANAG 4174 AQAP 2050 (Elvárt) ISO/IEC 15288 AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára AQAP 2070 Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben AQAP 2131 NATO minőségbiztosít ási követelmények a végellenőrzésre AQAP 2130 NATO minőségbiztosít ási követelmények az ellenőrzésre és vizsgálatra AQAP 2120 NATO minőségbiztosít ási követelmények a gyártásra AQAP 2110 NATO minőségbiztosít ási követelmények a tervezésre és fejlesztésre és gyártásra AQAP 2105 NATO minőségbiztosítási követelmények a minőségtervre AQAP 150 NATO minőségbiztosít ási követelmények a szoftver fejlesztésre AQAP 160 NATO integrált minőségbiztosít ási követelmények a szoftverek élettartamára NATO használati útmutató az AQAP 2000-es sorozathoz AQAP 159 AQAP 169 1. sz. ábra 3

(1. kiadás) 1.3 Tárgykör 1.3.1 Az AQAP 2000-es sorozat minőség-politikai-, útmutatói- és szerződéses típusú kiadványokat tartalmaz. A NATO szerződéses minőségbiztosítási követelményeinek részét képezik az ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány követelményei is. Maga az ISO 9001:2000 szabvány a minőségirányítási szabványok új koncepcióját, a megengedhető kizárások elvét alkalmazza. Ez az elv megnövelte a kiadványsorozatban meghatározott NATO követelmények bővíthetőségének mértékét. 1.3.2 A követelmények bővítésének elve azt jelenti, hogy a kis kockázattal járó termékek szállítására csak kis mértékű, míg a nagyobb kockázattal járó termékekre fokozott mértékű minőségbiztosítási követelményt írnak elő. Ez az alapelv megtalálható a NATO AQAP 2000 kiadványában ami a minőség élettartamot átfogó, integrált, rendszerszemléletű megközelítési módjára vonatkozik. 1.3.2.1 AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára. (Útmutató típusú kiadvány) Ez az elv biztosítja a hadfelszerelés minőségének a teljes élettartamra vonatkozó integrált, rendszerszemléletű értelmezését. További részleteket lásd az 1. sz. Mellékletben. 1.3.2.2 NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz (Útmutató típusú kiadvány) Ez a kiadvány a NATO kiegészítő követelmények struktúrájára és értelmezésére, valamint az AQAP 2000-es kiadványsorozat alkalmazására vonatkozóan szolgál útmutatásokkal. 1.3.2.3 AQAP 2131 A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai.(szerződéses típusú kiadvány) Az AQAP 2131 célja az, hogy biztosítsa a KMSZK és/vagy Beszerző számára a jogosultságot eljárni a szerződés teljesítés érdekében a Szállítónál, valamint hogy a Szállító végellenőrzése objektív bizonyítékot szolgáltasson arra, hogy a hadfelszerelés megfelel a szerződéses követelményeknek. Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelményként előírni, ha a követelményeknek való megfelelés kielégítően bizonyítható a végtermék átvételekor. 1.3.2.4 AQAP 2130 A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai.(szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére vonatkozó és a kapcsolódó minimális konfiguráció-irányítási (CM) követelményeket. Egy olyan rendszer létrehozása, dokumentálása, alkalmazása, fenntartása, értékelése és fejlesztése, és/vagy kiértékelése szükséges, ami összhangban van a kiadványban foglalt követelményekkel. Ezt a kiadványt akkor használják, amikor a hadfelszerelést már megtervezték, és a követelményeknek való megfelelést kizárólag ellenőrzés alapján lehet igazolni az alapanyagok, alkatrészek, részegységek és a végtermék gyártása illetve feldolgozása során. 4

(1. kiadás) 1.3.2.5 AQAP 2120 A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány azokat a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket határozza meg, amelyek alkalmasak objektív bizonyíték szolgáltatására arról, hogy a folyamatok és a termék megfelelnek a szerződéses követelményeknek akár a Szállító, akár a Beszállítók végezték a gyártást vagy feldolgozást Ezt a kiadványt akkor kell a szerződés követelményévé tenni, amikor a hadfelszerelést már megtervezték. A termékek komplexitása rendszerint megköveteli a részletes minőség-szabályozást és felmerülhet a szerviztevékenység szükségessége is. Az élettartam-, a megbízhatósági- és egyéb minőségjellemzőket a Szállító csak igazolt minőségű alapanyagok és alkatrészek felhasználásával, valamint olyan részletes munkautasítások, folyamat-szabályozások és eljárások segítségével tudja biztosítani a gyártási vagy feldolgozási fázisok során, amelyek célja az, hogy lehetővé tegyék a szükséges helyesbítő tevékenységek lehetséges legkorábbi időpontban történő végrehajtását. 1.3.2.6 AQAP 2110 A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket arra az esetre, amikor a szerződés tartalmazza a tervezési tevékenységeket is. Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelménnyé tenni, ha a követelmények funkcionális és műszaki tartalmúak, ezért a Szállító a tervezésért, fejlesztésért és gyártásért egyaránt felelős. A megfelelő AQAP kiválasztásának módszerét a 2.sz. ábra mutatja (sematikusan). 5

(1. kiadás) Igényelt termék A kockázatokat értékelni kell a követelményektől a kiszállításig terjedő pályán Beszerzett termék A termék szabadalmazott vagy a kereskedelmi forgalomban kapható? Igen Nem A terméket megtervezték már? Igen Nem A szerződéses követelmények teljesítése vagy a igazolása függ a gyártás ellenőrzésétől? Nem Igen A termék szerz. köv.-nek való megfelelőségét a csak a vevő általi átvétel előtt lehet igazolni? Nem Igen A termék szerz. köv-nek való megfelelése a vevő általi átvételkor igazolható? Igen AQAP 2110 AQAP 2120 AQAP 2130 AQAP 2131 Nincs AQAP Tervezés és fejlesztés Gyártás Folyamatközi ellenőrzés/vizsgálat Végellenőrzés és vizsgálat 2. sz. ábra A kiválasztás folyamata 6

(1. kiadás) 1.4 Cél Ez az útmutató hasznos lesz azok számára, akik a szerződés elkészítéséért, a szerződés-felügyeletért és/vagy a megfelelő AQAP-nak való Szállítói megfelelés kiértékeléséért felelősek. Hozzájárul a követelmények egységes értelmezéséhez is a Szállítók, az Állami Minőségbiztosításért felelős személyzet és a Nemzeti Minőségbiztosítási Szervezet (NQAA) között, amikor Állami Minőségbiztosítást (ÁMB-t) kell végezni a STANAG 4107 Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben és a Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadványok használata előírásainak megfelelően. 1.5 Alkalmazás Ezt az AQAP-t nem szabad szerződéses dokumentumként használni. A benne foglaltaknak nincs szerződéses tartalma, nem helyettesítik, nem egészítik ki, nem érvénytelenítik, és nem módosítják a szerződésben lévő követelményeket. Ezt az útmutatót a Szállítók számára rendelkezésre lehet bocsátani, hogy segítse az AQAP-k megértését, és hogy útmutatóként használják saját minőségirányítási rendszerük, vagy beszállítóik minőségirányítási rendszerének átvizsgálásához. MEGJEGYZÉS: Ebben a kiadványban nincsenek útmutatások az ISO 9001:2000-re vonatkozóan, mivel ezt nemzeti ügynek tekintjük. A minőségirányítási rendszer korszerűsítésére vonatkozóan az ISO 9004:2000 útmutatásait lehet használni. 1.6 Érdekeltségi lánc AQAP szereplői ISO megfelelőik Beszerző Vevő Szállító Szervezet Vevő Beszállító Szállító Szervezet Szállító Beszerző: Szállító: Beszállító: Állami és/vagy NATO szervezet, amely szerződéses kapcsolatba lép egy Szállítóval, és aki meghatározza a termékre és a minőségre vonatkozó követelményeket. Szervezet, amely egy szerződés keretében a Beszerző a számára termékeket biztosító félként jár el. A Szállítónak termékeket biztosító (szervezet). 7

A melléklet A melléklet Minőség politika Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó. A-2 2. Fogalmak.. A-2 2.1 Életciklusok.... A-2 2.2 Életciklusok tartalma. A-2 2.3 Az élettartam résztvevők... A-2 2.4 A kockázat-alapú feladatszabás A-3 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció.. A-3 2.6 Program csoportok. A-3 2.7 Minőségirányítási rendszer A-3 2.8 A nemzetközi szabványok használata A-4 2.9 A NATO kiadványok használata A-4 A-1

A melléklet A melléklet NATO minőség politika 1. Előszó Ez a dokumentum biztosítja a kereteit annak az integrált, rendszer-szemléletű megközelítési módszernek, amely a termékek és szolgáltatások teljes élettartamára kiterjedő minőségbiztosításához szükséges. Ez a megközelítési mód egy olyan strukturált folyamatot hoz létre, amely a minőség technikai és menedzselési vonatkozású elemeivel egyaránt foglalkozik, és a következőkön alapul: 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 A szervezetnek folyamatokat kell kialakítani, irányítani és működtetni annak érdekében, hogy céljait tűzze ki, és hatékonyan érje el. A hardver- és szoftver eszközöket, az emberi tényezőket és más elemeket egy rendszerré integrálják, és a megfelelő szaktudományokkal összeegyeztetik. Az életciklusokban érdekelt minden résztvevő érdekeit figyelembe veszik, beleértve a természeti környezetet is. A vonatkozó igényeket megfelelő funkcionális és műszaki követelményekké alakítják. Az élettartam résztvevők a rendszer létrehozásához és menedzseléséhez közös keretet és közös terminológiát használnak. A minőségirányítási folyamatot és a kapcsolódó tevékenységeket folyamatosan alkalmazzák a termékeknél és minden életciklusban. 2. Fogalmak Ez a minőség-megközelítési mód a következő fogalmakra alapozódik: 2.1 Életciklusok A hadfelszerelés élettartama (amely a koncepció kigondolásától a rendszerből való kivonásáig terjed) jól definiált ciklusokra oszlik, amelyek keretül szolgálnak a programok számára. 2.2 Életciklusok tartalma Az élettartam minden életciklusában vannak folyamatok, amelyek a szervezet egészét érintik és vannak program-specifikus folyamatok. Az érdekelt szervezeteknek hatékony és gazdaságos folyamatokat kell létrehozni, dokumentálni, működtetni és továbbfejleszteni minden egyes életciklusra. A minőségirányítási folyamat felöleli a tervezési, fejlesztési, az átvizsgálási, az auditálási, az igazolási, a mérési és megfigyelési, a jóváhagyási, a helyesbítő és megelőző tevékenységeket. 2.3 Élettartam résztvevők Azok a résztvevők, akik közvetlenül benne vannak a folyamatokban és a kapcsolatos tevékenységekben, az életciklusokban: pld. a felhasználó, a beszerző, a tulajdonos, a Szállító, és az Állami Minőségbiztosításért (ÁMB=Government Quality A-2

A melléklet Assurance) felelős személyzet és mivel a minőség megosztott felelősség, ezt a felelősséget nem szabad kizárólag egy résztvevőre terhelni. 2.4 A kockázat-alapuló feladatszabás Az költség- erőforrás felhasználás érdekében, csak akkor kell igényelni Állami Minőségbiztosítást, amikor már azonosították a termékhez vagy a Szállítóhoz kapcsolódó kockázati területeket. 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció Fontos, hogy minden érdekelt féltől származó információt folyamatosan kicseréljenek, annak érdekében, hogy az élettartam lehető legkorábbi fázisában figyelembe vehessenek minden érdeket. 2.6 Program csoportok Fontos, hogy a program csoportok (PTMs=Project Management Teams) a lehető leghamarabb felállítsák, és kiterjesszék működését az egész élettartamra (1). Ezeknek a munkacsoportoknak kereszt-funkcionálisaknak és egymást kiegészítő szakismeretekkel kell rendelkezniük, valamint elkötelezettnek kell lenniük a közös célok megvalósítása iránt. A program munkacsoportoknak delegált hatáskörrel (felhatalmazással és hatáskörrel) kell rendelkezni arra, hogy miközben folyamatosan a minőségre koncentrálnak, kompromisszumot köthessenek a kivitelezés, a határidők, a költségek és a kockázatok tekintetében. 2.7 A minőségirányítási rendszer Az élettartamban résztvevő szervezeteknek egy hatékony és gazdaságos minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk, amit dokumentálni, rendszeresen értékelni és tökéletesíteni kell. A minőségirányítási rendszer a szervezet irányítási rendszerének az a része, amely meghatározza a minőség politikát és a minőségcélokat, majd a minőségcéloknak megfelelően koncentrál az eredmények elérése. A minőség politika és célkitűzései adjanak módot az erőforrások és az élettartam folyamatok hatékony irányítására, a szervezet minden tagjának részvételével. Ez a megközelítési mód a hosszú-távú sikereket célozza meg azzal, hogy középpontba helyezi a folyamatos továbbfejlesztést, a vevői megelégedettséget és az összes résztvevő fél érdekét. Az értékelés nyújt olyan betekintést a szervezetbe, ami jelzi azokat a területeket, ahol helyesbítésre van szükség, és azokat, ahol lehetőség van a továbbfejlesztésre. (1) Ha a program például csak egy fejlesztési program, akkor a programirányító team (PTM) megszüntethető a Fejlesztési fázis végén. A-3

A melléklet Egy olyan környezetben, ahol a vállalkozások naponta kerülnek szembe a növekvő verseny- kihívásokkal, a túlélés érdekében a szervezetek állandóan új utakat keresnek versenyképességük növelésére, és azt vizsgálják, hogy milyen távol vannak a Vállalati kiválóság -tól. A nemzetközileg elismert élettartam folyamat modellek, képesség fejlettségi szintek használata, és az igénytől függő értékelési típus(ok) alkalmazása tendenciának tekinthető. 2.8 A nemzetközi szabványok használata A NATO AC/250-es szakbizottsága úgy határozott, hogy mindenütt, ahol megfelelők, a nemzetközi szabványokat alkalmazzák. A NATO-minőségirányítás megkívánja, hogy az AQAP dokumentumok és a kapcsolódó nemzetközi szabványok úgy legyenek felhasználva, hogy komplett követelményrendszert alkossanak a NATO alkalmazáshoz. Ezért a NATO közösségének keresnie kell a lehetőségeket arra, hogy befolyást gyakoroljon a nemzetközi szabványok kifejlesztésére. 2.9 A NATO publikációk alkalmazása Mivel a hadfelszerelések beszerzése és fejlesztése nemzetközi programok keretében is történhet, egy sor NATO dokumentumot kell fenntartani (beleértve a Szövetségi Minőségbiztosítási Publikációkat) és alkalmazni a NATO és tagországai kölcsönös érdekeinek érvényesítése miatt. A-4

B melléklet B melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó B-1 2. Követelmények B-2 2.1 Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B-2 2.2 A Szállító által átvételre felajánlott termék B-2 2.3 A nem-megfelelő termékek kezelése B-2 2.4 A Beszerző által beszállított termék B-2 2.5 Végellenőrzés B-2 B-1

B melléklet B melléklet NATO útmutó az AQAP-2131 használatához 1. Előszó Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük. 2. Követelmények 2.1 Ezek a követelmények a Szállító felelősségét hangsúlyozzák a korlátlan hozzáférés biztosításáért az Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselője (KMSZK) számára azokhoz a területekhez, ahol a szerződésben foglalt munka egyes részeit végzik. Kizárólag a Szállító felelős a Beszerző számára biztosított minden termék minőségéért. 2.2 A Szállító által átvételre felajánlott termékek Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.3 A nem megfelelő termékek kezelése A KMSZK és/vagy Beszerző és a Szállító meg kell állapodniuk a Szállító által javasolt eltérések kezeléséről. A Szállító viseli a felelősséget a megfelelő azonosításért, a megfelelő szabályozásokért és ezeknek a folyamatoknak az alkalmazásáért. 2.4 A Beszerző által beszállított termék Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.5 Végellenőrzés Ha a Megfelelőségi Igazolás (COC) /Certificate of Comformity/ formáját a szerződés nem tartalmazza, akkor az AQAP 2070-ben rendelkezésre áll egy megfelelő példa. Ez a formátum a minimálisan szükséges információkat tartalmazza. B-2

C melléklet C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszá m 1. Előszó.. C-1 2. Megfelelés... C-3 3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, -2120 és -2130-ban. C-3 4. A minőségirányítási rendszer.. C-3 4.1 Általános követelmények. C-3 4.2 Dokumentálási követelmények. C-4 5. A vezetőség felelősségi köre... C-5 5.1 A vezetőség elkötelezettsége. C-5 5.2 Vevőközpontúság.. C-5 5.3 Minőségpolitika... C-5 5.4 Tervezés. C-5 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció.. C-6 5.6 Vezetőségi átvizsgálás... C-7 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal. C-7 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról C-7 6.2 Emberi erőforrások C-7 6.3 Infrastruktúra. C-7 6.4 Munkakörnyezet... C-7 7. Termék előállítás... C-7 7.1 A termék-előállítás megtervezése. C-8 7.2 Vevővel kapcsolatos folyamatok.. C-9 7.3 Tervezés és fejlesztés C-9 7.4 Beszerzés.. C-10 7.5 Gyártás és szolgáltatásnyújtás.. C-10 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C-10 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM). /CM = Configuration Management/. C-11 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság C-11 8. Mérés, elemzés és fejlesztés C-11 8.1 Általános útmutatás.. C-11 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés...... C-11 8.3 A nem megfelelő termék kezelése C-11 8.4 Az adatok elemzése.. C-11 8.5 Fejlesztés... C-12 C-1

C melléklet 9. Kiegészítő NATO követelmények. C-12 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóihoz, és az Állami Minőségbiztosítás támogatása C-12 9.2 A Beszerző részére felajánlott termék.. C-12 C-2

C melléklet C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, -2120 és -2110 használatához 1. Előszó Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 2. Megfelelés Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 3. A követelmények rendszere az AQAP 2110-, 2120- és 2130-ban Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 4. A minőségirányítási rendszer 4.1 Általános követelmények NATO útmutatás Az AQAP 2110-ben, 2120-ban és a 2130-ban mindenütt a Minőségirányítási Rendszer vagy egyszerűen csak a Rendszer kifejezést használunk. Ez kielégíti azt az igényt, hogy minőség politikát és minőségcélokat alakítsanak ki, és hogy ezeket a célokat megvalósítsák. Az AQAP-k megkövetelik, hogy a Rendszert létrehozzák, dokumentálják, értékeljék és fejlesszék. A létrehozás azt jelenti, hogy állandó jelleggel bevezetik a szerződés időtartamára. A dokumentálás azt jelenti, hogy a Rendszer elemeit írásban ismertetik, elegendő részletességgel ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a rendszert működtető és felügyelő személyzet számára. A rendszer dokumentációja papíron vagy elektronikus hordozón egyaránt rögzíthető. Az értékelés azt jelenti, hogy a Rendszert - amelynek ki kell elégítenie a szerződéses követelményeket - rendszeresen és szabályozott módon auditálják. A fejlesztés azt jelenti, hogy a megszerzett tapasztalatokat kifejezésre juttatják a Rendszer korszerűsítéseiben. Egy hatékony Rendszer biztosítja a bizalmat abban, hogy a Szállító képes határidőre, és csak elfogadható terméket szállítani a Beszerző számára. Ez magában foglalja azoknak a tevékenységeknek és szabályozásoknak a megtervezését, létrehozását és bevezetését, amelyek szükségesek ennek az eredménynek a megvalósításához a munka minden fázisában, az előzetes tervezéstől kezdve, a gyártáson és elfogadáson keresztül, a szükséges (igényelt) szolgáltatások biztosításáig a kiszállítást követően. Felismerve azt, hogy a legtöbb irányítási funkció kihat valamilyen módon és valamilyen mértékben a minőségre, minden funkciót elemeznek, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek kihatással vannak a minőségre, és hogy biztosítsák ezeknek a tényezőknek a kézbentartását (szabályozását). A Rendszer bevezetés hatékonyságának elismerését sokféle módon lehet megszerezni, mint például: - A felső vezetőség elkötelezettségének demonstrálása, - Az önértékelés, - A folyamatos fejlesztés, C-3

C melléklet - A Felhasználó /Beszerző észrevételeinek visszacsatolása, - A szállító telephelyén észlelt nem megfelelőségek súlyosságának értékelése, - A trend-elemzés. Egy gazdaságos Rendszernek nemcsak az erőforrások hatékony felhasználása a célja, hanem a javítási, átdolgozási, selejtezési és meghibásodási költségek minimalizálása is. Hogy ezt elérjék, a Rendszer elsődleges célja megelőzni a nemmegfelelőségeket, különösen a tervezés és fejlesztés fázisában. A nemmegfelelőségek megelőzési költsége általában sokkal kisebb, mint a hibák, az átdolgozás és a helyesbítő tevékenység költségei. A nem megfelelő termékek túlzott mennyisége a szabályozatlan állapot jellemzője. A nem megfelelő termékek rejtett tényezőt képezhetnek az adott termék költségeiben a Beszerző számára. Az AQAP-k meghatározzák azokat a minőség szabályozási követelményeket, amelyeknek a Szállító meg kell, hogy feleljen. De nem szabják meg azt, hogy a Szállító pontosan milyen eljárásokat vagy módszereket alkalmazzon erre a célra. Az alkalmazott eljárások azonban a KMSZK és/vagy Beszerző értékelésének tárgyát képezik. 4.2 A dokumentálási követelményei 4.2.1 Általános útmutatás 4.2.2 Minőségirányítási kézikönyv NATO útmutatás A Szállító szervezetének a szerződéssel érintett minden része hozzájárul az AQAPk követelményeinek kielégítéséhez, ezért a minőségre kiható tevékenységeiket be kell integrálni (a Rendszerbe) és a Rendszeren keresztül koordinálni kell. A Rendszer dokumentációja ismerteti a szervezet felépítését, és a szervezeti elemek egymáshoz való viszonyát (a hierarchikusakat és a funkcionálisakat), amelyek részt vesznek a működtetésében. Kijelöli a működésre és döntésekre vonatkozó speciális felelősségeket és a szükséges hatásköröket. 4.2.3 A dokumentumok kezelése 4.2.4 A feljegyzések kezelése 5.0 A vezetőség felelősségi köre 5.1 A vezetőség elkötelezettsége C-4

5.2 Vevőközpontúság 5.3. Minőségpolitika 5.4 Tervezés C melléklet NATO útmutatás A Minőségtervet az egyéb program-vonatkozású tervezéssel összhangban kell kifejleszteni, például a Program Irányítási Terv egyik alfejezeteként. Ahol a funkciókat (a működést, a rendeltetést) és a folyamatokat egyértelműen meghatározták a Szállító Minőségirányítási Kézikönyvében, ott ajánlott kereszthivatkozási táblázat alkalmazása. A Minőségtervnek (QP = Quality Plan) tartalmaznia kell a szervezet felépítésének szerződés-specifikus leírását. A Minőségterv részletei, bár nem kizárólag, a következők lehetnek: - Szervezeti felépítés, amely tartalmazza a felelősségi körök és hatáskörök kijelölését, például, a program vezetőjére, a program minőség felelősre, valamint a Szállító és a Beszállítók szervezeti egységeire vonatkozóan. - A Szállító Minőségirányítási Kézikönyvének specifikus üzemeltetési funkcióit, amely tartalmazza az összes üzemeltetési kapcsolatot (interfészeket), beleértve a Beszállítókra vonatkozókat. - A szerződéssel összefüggő eljárások, folyamatok és utasítások alkalmazását az olyan tevékenységekre, mint például: - A tervezés és fejlesztés vonatkozású Beszállítói szerződések megkötése. - Az új alkatrészek (alkotó elemekre) beszerzési és minősítési folyamata. - A konfiguráció-irányítás. - A tervezési és fejlesztési folyamatra, a gyártásra, az igazolásra stb. vonatkozó új módszerek, folyamatok és eljárások bemutatása és minősítése. - A problémák / nem-megfelelőségek elemzése, értékelése és helyesbítése. - Az olyan speciális követelmények kielégítése, mint: - Megbízhatóság /karbantarthatóság /interoperabilitás/szervizelhetőség. - Technikai, fegyverzeti és személyi biztonság. - Ergonómia. - Környezetvédelem. - Az ellenőrzési és vizsgálati specifikációk elkészítése az átvételi vizsgálathoz, és a szükség szerinti jóváhagyáshoz. - A tervezés, fejlesztés és gyártás igazolási programja a késztermékre vonatkozóan, beleértve: - Az elméleti /analitikus bemutatást; - - A tervezés átvizsgálást; - A funkcionális vizsgálatot; - A környezetállósági vizsgálatot; - Az átvételi vizsgálatot. - Ezek az igazolási tevékenységek legyenek meghatározva egy folyamatábrán, amely tartalmazza a termékre vonatkozó teljes igazolási programot. C-5

C melléklet - A KMSZK és/vagy Beszerző értesítésére és a szerződés által megkívánt dokumentumok beterjesztésére vonatkozó módszerek. A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: - Az ISO 9001:2000 7.2.1 pontjának( A termékre vonatkozó követelmények meghatározása ) elemzését. - A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének kockázatát. - Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. - A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az interoperabilitásban, és a képzésben. - Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett vevői igények) - A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. - A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. - Az erőforrás-allokációt. - A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását. Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben lehet összegezni (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik. 5.4.1 Minőségcélok 5.4.2 A minőségirányítási rendszer tervezése 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.5.1 Felelősségi körök és hatáskörök 5.5.2 A vezetőség képviselője NATO útmutatás Fontos, hogy a vezetőség képviselője a felső vezetőség ügyvezetői (igazgatói) felelősséggel rendelkező tagja legyen, és a KMSZK és/vagy Beszerző által felvetett minőségi problémák megoldásában a Szállító felhatalmazott képviselőjeként járjon el. C-6

C FÜGGELÉK 5.5.3 Belső kommunikáció NATO útmutatás A megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében, a Szállítónak létre kell hoznia azokat a kommunikációs folyamatokat, amelyek biztosítják a KMSZK és/vagy Beszerző megfelelő színvonalú tájékoztatással való ellátását. Ennek azt a szintet tekintjük, ami a KMSZK és/vagy Beszerző számára a kijelölt Állami Minőségbiztosítási tevékenységek teljesítéséhez szükséges. 5.6 Vezetőségi átvizsgálás 5.6.1 Általános útmutatás 5.6.2 Az átvizsgálás bemenő adatai 5.6.3 Az átvizsgálás kimenő adatai 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról 6.2 Emberi erőforrások 6.2.1 Általános útmutatás 6.2.2 Felkészültség, tudatosság és képzés 6.3 Infrastruktúra 6.4 Munkakörnyezet 7. A termék előállítása NATO útmutatás Amikor az AQAP 2130, 2120 vagy 2110 a követelmény, akkor az ISO 9001:2000 szabvány 7. fejezetének követelményei a következő táblázat szerint vonatkoznak: C-7

C FÜGGELÉK ISO 9001:2000 elemek AQAP 2130 AQAP 2120 AQAP 2110 7.1 A termék-előállítás megtervezése Részben IGEN IGEN 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok IGEN IGEN IGEN 7.3 Tervezés és fejlesztés NEM NEM IGEN 7.4.1 A beszerzés folyamata IGEN IGEN IGEN 7.4.2 Beszerzési információ IGEN IGEN IGEN 7.4.3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) IGEN IGEN IGEN 7.5.1 Az előállítás és szolgáltatás nyújtásának IGEN IGEN IGEN szabályozása 7.5.2 Az előállítás és szolgáltatásnyújtás NEM IGEN IGEN folyamatainak érvényesítése (validálása) 7.5.3 Azonosítás és nyomonkövethetőség IGEN IGEN IGEN 7.5.4 A vevő tulajdona IGEN IGEN IGEN 7.5.5 A termék állagának megőrzése IGEN IGEN IGEN 7.6 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IGEN IGEN IGEN 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM) (2) IGEN (3) IGEN (4) IGEN 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság (5) NEM NEM IGEN 7.1 A termék-előállítás megtervezése A részleteket lásd ennek a kiadványnak az 5.4 pontjában. NATO útmutatás A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: Az ISO 9001:2000 7.2.1 pontjának( A termékre vonatkozó követelmények meghatározása ) elemzését. A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének kockázatát. Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az interoperabilitásban, és a képzésben. Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett vevői igények) A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. Az erőforrás-allokációt. A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását. (2) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel. (3) Az elemei csak az AQAP 2130 7.7.1 pontjában megkívántak szerint vonatkoznak. (4) Az elemei csak az AQAP 2120 7.7.1 és 7.7.2 pontjában megkívántak szerint vonatkoznak (5) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel C-8

C FÜGGELÉK Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben összegezni szükséges (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik. 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.2.1 A termékre vonatkozó követelmények meghatározása 7.2.2 A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása 7.2.3 Kapcsolattartás a vevővel NATO útmutatás A tájékoztatás (informálás) szintje a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző között legyen meghatározva. Mivel az AQAP-k csak a szerződéses minőségbiztosítási követelmények kereteit adják meg, ezért lényeges, hogy a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző a szerződésre és a Szállító normál üzletmenetére alapozott kommunikációs kapcsolatot alakítson ki, annak érdekében, hogy a szükséges információkat a KMSZK és/vagy Beszerző időben megkapja. 7.3 Tervezés és fejlesztés 7.3.1 A tervezés és fejlesztés megtervezése 7.3.2 A tervezés és fejlesztés bemenő adatai 7.3.3 A tervezés és fejlesztés kimenő adatai 7.3.4 A tervezés és fejlesztés átvizsgálása C-9

C FÜGGELÉK 7.3.5 A tervezés és fejlesztés igazolása (verifikálása) 7.3.6 A tervezés és fejlesztés érvényesítése (validálása) 7.3.7 A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése 7.4 Beszerzés 7.4.1 A beszerzés folyamata 7.4.2 Beszerzési információ NATO útmutatás Amikor a Szállító a szerződés teljesítésébe Beszállítót (alvállalkozót) von be, akkor ezt a tényt a lehető leghamarabb a KMSZK és/vagy Beszerző tudtára kell adni. Ez teszi lehetővé a KMSZK és/vagy Beszerző számára, hogy fontolóra vegye az ÁMB szükségességét, a Beszállító telephelyén, a szerződés teljesítés egy korai szakaszában. 7.4.3 A beszerzett termék igazolása (verifikálása) 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása 7.5.1 Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása 7.5.2 A gyártás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálása) 7.5.3 Azonosítás és nyomonkövethetőség 7.5.4 A vevő tulajdona 7.5.5 A termék állagának megőrzése 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C-10

C FÜGGELÉK 7.7 Konfiguráció irányítás (CM) Bővebb információk a STANAG 4427 és STANAG 4159-ben találhatók. 7.7.1 Konfiguráció-irányítási (CM) követelmények 7.7.2 Konfiguráció-irányítási terv (CMP) 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1 Általános útmutatás 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés 8.2.1 A vevő megelégedettsége 8.2.2 Belső audit 8.2.3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése 8.2.4 A termék figyelemmel kísérése és mérése NATO útmutatás Ha a szerződés nem határozza meg a Megfelelőségi Igazolás (COC) formáját, akkor egy alkalmas példa található erre az AQAP 2070-ben. Ez a formátum magában foglalja a COC minimális információ tartalmára vonatkozó követelményeket. 8.3 A nem megfelelő termék kezelése A Beszerzőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az engedményekkel foglakozó szerződéses követelmények egyértelműen meg legyenek határozva a szerződésben. A Beszerzők legyenek tudatában annak, hogy a szerződő ország és annak az országnak a nemzeti gyakorlata, ahol a szerződést teljesítik, eltérő lehet az engedmények kezelése tekintetében, és ezért nyilvánvalóvá kell tegyék a szükséges tennivalókat. 8.4 Az adatok elemzése C-11

C FÜGGELÉK 8.5 Fejlesztés 8.5.1 Folyamatos fejlesztés 8.5.2 Helyesbítő tevékenység 8.5.3 Megelőző tevékenység 9. Kiegészítő NATO követelmények 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítókhoz, és a KMSZK tevékenység támogatása 9.1.1 Ezek a követelmények hangsúlyozzák a Szállító felelősségét azért, hogy biztosítsa a korlátlan hozzáférést és támogatást a Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselőjének (KMSZK) számára ott, ahol a szerződésben szereplő munkát végzik. Egyedül a Szállító felelős minden termék minőségéért, amit a Beszerző számára biztosít. A Szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy biztosítva legyen a KMSZK és/vagy Beszerző számára az alkalmas irodai elhelyezés az adminisztratív feladatok ellátásához, és a megfelelő munkahely az igazolás végrehajtására. A biztosított szolgáltatások, és támogatás-nyújtás tartalmazza, bár nem kizárólag, a következőket: - A KMSZK és/vagy Beszerző hozzáférését azokhoz a területekhez, ahol, és amikor a szerződéssel kapcsolatos munkavégzés történik. - Támogatás a dokumentálásban, auditálásban és az anyagok és szolgáltatások átvételében, értelemszerűen. - Az Állami Minőségbiztosítás szakszerű elvégzéséhez szükséges információkat. 9.2 A Beszerző részére átvételre felajánlott termék Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük C-12