A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-ELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA

Átírás

1 AQAP 2000 (1. kiadás A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-ELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA AQAP június

2 AQAP 2000 (1. kiadás) AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZLEMÉNY június 1. Az AQAP-2000 (1. kiadás) A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉGELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA egy NYILT NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre. 2. Az AQAP-2000 (1. kiadás) a kézhez vételkor lép hatályba. 3. Megengedett a kiadvány példányainak terjesztése a vállalkozók és Szállítók között. A kiadvány ilyen értelmű terjesztését bátorítjuk. Jan H. ERIKSEN Ellentengernagy, NONA NSA Elnök II

3 AQAP 2000 (1. kiadás) III

4 A változások nyilvántartása AQAP 2000 (1. kiadás) A változás dátuma A bejegyzés dátuma A hatálybalépés dátuma A bejegyzést végezte IV

5 AQAP 2000 (1. kiadás) Tartalomjegyzék 1. Általános követelmények Bevezetés Alkalmazási terület Normatív hivatkozások Fogalmak és rövidítések Integrált rendszer szemléletű minőségelv a hadfelszerelések élettartamára A minőségelv Az ipar és az állam kapcsolata 2 2. Fogalmak Az élettartam ciklusai Folyamatok az életciklusokban A minőségirányítás Élettartam résztvevők Az alkalmazó A beszerző A tulajdonos A Szállító Az ÁMB-ért felelős személyzet A kockázat alapú feladatszabás alkalmazása Kommunikáció és tájékoztatás Program csoportok Minőségirányítási rendszer A rendszer kiépítése Értékelés és továbbfejlesztés A nemzetközi szabványok alkalmazása A NATO publikációk alkalmazása Az AQAP-k két típusa Szerződéses típusú AQAP-k Útmutató típusú AQAP-k 12 A függelék: A NATO integrált rendszer szemléletű minőségelve a A-1 hadfelszerelések élettartamára B függelék: Példák az élettartam- és a programirányítási folyamatokra B-1 C függelék: Értékelési és fejlesztési módszerek C-1 D függelék: A NATO által alkalmazott minőségirányítási dokumentumok D-1 E függelék: Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadvány (AQAP) típusok E-1 F függelék: Az AQAP hivatkozott ISO és ISO/IEC szabványok F-1 G függelék: Fogalmak és rövidítések G-1 V

6 1. Általános követelmények NATO/PFP NYILT A melléklet 1.1 Bevezetés A NATO-ban a fegyveres erők politikai döntések alapján végzik tevékenységüket, elsősorban annak érdekében, hogy védelmi szolgáltatást nyújtsanak a tagországok számára. A NATO és a Partnerség a békéért (PfP) programban résztvevő államok közötti együttműködés az egyik módja a védelmi rendszerekre fordított költségek csökkentésének és a kölcsönös védelmi képesség biztosításának. A védelmi képesség nagymértékben függ a védelmi rendszerek 1 minőségétől, amelyek integráltan foglalják magukban a hardver eszközöket, szoftvereket, szolgáltatásokat (létesítményeket), embereket (személyzetet) és az alapvető (alapul szolgáló) folyamatokat. A minőség legjobban a rendszer egész élettartamára kiterjedő, integrált, rendszerszemléletű megközelítési módszerrel valósítható meg. Ez a dokumentum a minőség ilyen megközelítésének NATO-ban érvényes alapelveire (politikájára) vonatkozóan nyújt útmutatásokat és információkat. Ez a politika bemutatja, hogy a minőségirányítás olyan összefüggő és tartós folyamat, amelynek több résztvevője van, beleértve az ipart, és amely támogatja (elősegíti) a katonai képesség kifejlesztését, átadását és fenntartását a koncepció kialakításától a termék hadrendből való kivonásáig (megsemmisítés/újrahasznosítás) bezárólag. Az általános cél az, hogy olyan termékek kerüljenek beszerzése, amelyek kielégítik az élettartam-elvből kiinduló követelményeket, hogy a belső és külső kapcsolatok optimálisak legyenek, és hogy hatékony ipari-kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki. A dokumentum felépítését az A Melléklet mutatja be. 1.2 Alkalmazási terület Ezt a dokumentumot a szervezet általános politikájának részeként, az élettartam folyamatok, a termékek 2 és szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében kell alkalmazni. A dokumentum nem azzal a szándékkal készült, hogy szerződéses dokumentumként használják. 1.3 Normatív hivatkozások Ezen AQAP-hoz szorosan hozzátartoznak: a STANAG 4107 jelzetű szabványosítási egyezmény, valamint a D és F Mellékletben felsorolt dokumentumok. 1.4 Fogalmak és rövidítések 1 Ebben a dokumentumban a Védelmi rendszer -eket (hadfelszerelések) a továbbiakban Termék -ként vesszük figyelembe. 2 Az egyszerűtől a komplex termékig terjedően, hardverek, szoftverek, létesítmények (szolgáltatások), emberek és azok folyamatainak kombinációi. 1

7 NATO/PFP NYILT A melléklet Az ISO 9000:2000 jelzetű szabvány ( Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár ) fogalmak vonatkoznak erre a dokumentumra. Az alkalmazott további fogalmak és rövidítések a G Mellékletben kerültek felsorolásra. 1.5 Az integrált rendszer szemléletű minőségelv a hadfelszerelések élettartamára A minőségelv Ez a minőség politika biztosítja a termékek és szolgáltatások minőségének a teljes élettartamra kiterjedő biztosításához szükséges integrált, rendszerszemléletű megközelítési mód elvi kereteit. Ez a megközelítési mód olyan struktúrát hoz létre, amely a minőségnek az eljárás-technikai és adminisztratív vonatkozású elemeivel egyaránt foglalkozik, és a következőkön alapul: a. annak érdekében, hogy a szervezet a kitűzött céljait hatékonyan és eredményesen érje el, folyamatokat 3 kell létrehozni, irányítani és működtetni, b. a hardver- és szoftver eszközöket, az emberi tényezőket és más rendszerelemeket egyetlen rendszerré integrálja, és a megfelelő elemeket 4 harmonizálja; c. az élettartamban érdekelt minden résztvevő érdekeit, beleértve a környezetét is, figyelembe veszi, és az igényeket megfelelő műszaki és funkcionális követelményekké alakítja át; d. az élettartam résztvevők 5 a rendszer/termék létrehozásához és a tevékenységek irányításához azonos elveket 6 és azonos terminológiát használnak; valamint d. a minőségirányítást és az ezzel kapcsolatos 7 tevékenységeket folyamatosan alkalmazza a termékeknél, és minden életciklusban Az ipar és az állam kapcsolata Az ipar és a Kormányzat számára ez a politika az jelenti, hogy nagy hangsúlyt helyez a tervezési, ellenőrzési, minőségbiztosítási és minőségjavítási folyamatokra az élettartam kezdeti (korai) szakaszában, az élettartam teljes folyamatában, valamint magában a beszerzési programokban. A cél az, hogy alkalmas terméket tervezzünk, hogy termelékeny és hatékony folyamatokat hozzunk létre és alkalmazzunk, és hogy elkerüljük a nem-megfelelőségeket. Ez az elv hozzájárul a kockázatok és a minőségköltségek csökkentéséhez, és a vevők igényeire, szükségleteire helyezi a súlypontot. 3 A folyamat olyan egymással összefüggő tevékenységek és erőforrások összessége, amely adott bemeneteket meghatározott kimenetekké alakít át. Ha az egymással összefüggő erőforrásokat és tevékenységeket folyamatként kezelik, akkor a kívánt eredményeket hatékonyabban érik el. Az erőforrások lehetnek személyek, pénzeszközök, létesítmények (szolgáltatások), berendezések, technikák (technológiák) és módszerek. A folyamat kimenete (a termék) lehet kézzelfogható, mint például egy hardver vagy dokumentáció, lehet nem kézzelfogható, mint például egy szoftver vagy szolgáltatás, és lehet ezek bármilyen kombinációja. 4 Pl.: szoftverfejlesztés 5 Ebben az AQAP-ban a résztvevőkön azokat az embereket kell érteni, akik az élettartam folyamatok és fázisok során közvetlenül részt vesznek a tevékenységekben. Lásd a 2.3 pontban! Eszerint az alkalmazó is egy résztvevő. 6 Az azonos elvek kifejezés a folyamatok egy olyan csoportjára vonatkozik, amelyekben minden élettartam résztvevő osztozik, és amelyek magukban foglalhatnak közös irányítási rendszert, egymással kompatíbilis / interoperábilis mérnökműszaki környezetet/eszközöket, stb.. 7 Az ÁMB-t végző személyt foglalja magába 2

8 NATO/PFP NYILT A melléklet Az üzleti és ipari folyamatok változásaival összhangban az ipar felismerte, hogy folyamatosan szükséges a személyzet szaktudásának és ismereteinek fejlesztése. Ennek megfelelően szükség van a hadfelszerelések beszerzéseiben és a NATO Ügynökségek és Parancsnokságok személyzeténél a szaktudás és az ismeretek szinten tartására illetve továbbfejlesztésére. Az elismert felkészültség megköveteli a minőségirányítási folyamat, az ipari gyakorlat és technológiák alapos ismeretét, valamint az adott termékkel kapcsolatos technikai (műszaki) ismereteket. 2.0 Fogalmak A dokumentum fogalmai a következő négy területre vonatkoznak. Ezek a következők: Idő, Funkció, Erőforrás és Szervezet. a. Az idő terület főleg az életciklusokkal foglalkozik, b. A funkció terület főleg az életciklusok folyamataival foglalkozik, c. Az erőforrás terület főleg az életciklusokban résztvevőkkel foglalkozik, d. A szervezet terület főleg az irányítási (vezetési) rendszerrel foglalkozik. Az egyes területek közötti összefüggéseket és a kapcsolódó fogalmakat az A Melléklet mutatja be. Az integrált rendszer szemléletű minőségelv a hadfelszerelések élettartamára a következőkben ismertetett fogalmakon alapul. 2.1 Az élettartam ciklusai A termék élettartama (a koncepció alkotástól a hadrendből való kivonásig (megsemmisítésig) jól meghatározott szakaszokra (életciklusokra) oszlik, amelyek megadják a termék programok kereteit. Minden szakasz végpontja egy-egy döntési pont (mérföldkő) a programon belül. A program egyidejűleg egynél több életciklusra is kiterjedhet. 2.2 Folyamatok az életciklusokban Az élettartam minden ciklusában vannak olyan folyamatok, amelyek érinthetnek szervezeti kereteket és a programhoz kapcsolódhatnak. (Példáként lásd a B Mellékletet). A termék élettartamában résztvevő szervezeteknek hatékony és gazdaságos folyamatokat kell létrehozni, dokumentálni, fenntartani (működtetni) és továbbfejleszteni. A szervezetek felhasználhatják a megfelelő nemzetközi szabványokat arra, hogy kiválasszák a számukra megfelelő eljárásokat, amelyek összhangot teremtenek a szervezet struktúrájával, a célokkal és az üzleti stratégiával. Ezek a szabványok tartalmazhatnak olyan előírásokat, amelyek igazolják a folyamatok sikeres végrehajtását. A programokban alkalmazott eljárásokat a WBS-ben kell dokumentálni (WBS=Work Breakdown Structure / tevékenység-struktúra táblázat). Az általános tevékenység-profil megtalálható a következő NATO dokumentumban: Phased Armaments Programme Systems (PAPS), Allied Administrative Publication (AAP-20), vagy hasonló nemzeti dokumentumban. 3

9 NATO/PFP NYILT A melléklet A minőségirányítás A minőségirányítás egy eljárás, amely a termék egész élettartama során alkalmazható, azok végrehajtásának szabályozására és szükség szerinti továbbfejlesztésére (javítására, tökéletesítésére) összpontosítva. Ez a folyamat magában foglalja a tervezést, a felülvizsgálatot, a mérést és figyelemmel kísérést, valamint a helyesbítési és megelőzési tevékenységeket. A kielégítő minőségről való gondoskodás, illetve annak biztosítása során felmerülő költségeket egyensúlyba kell hozni azokkal a potenciálisan felmerülő veszteségekkel 8, amelyek akkor jelentkeznek, ha a megfelelő minőséget nem érik el. A szerződéses követelményekre alapozva, ideértve a szerződéses típusú AQAP-kat is, a minőségirányítási tevékenységet alkalmazni kell az eljárás minden aspektusára. 2.3 Élettartam résztvevők Azok a résztvevők, akik közvetlenül részt vesznek az élettartam folyamataiban és az eljárásokban nevesíthetőek: pld. alkalmazó, beszerző, tulajdonos, Szállító, és az Állami Minőségbiztosításért (GQA=Government Quality Assurance; ÁMB=Állami Minőségbiztosítás) felelős személyzet. Mivel a minőségért viselt felelősség megosztott felelősség, ezt nem szabad kizárólag a résztvevők egyikére terhelni Az alkalmazó Az alkalmazó 9 elsődleges felelőssége, hogy a lehetséges legnagyobb pontossággal, érthetőséggel és teljességgel határozza meg az igényeit. Ne csak a működési (üzemeltetési, harcászati-hadműveleti) és szállítási követelményeket határozza meg, hanem azokat a követelményeket is, amelyek a készenlétre, a logisztikára, a kiképzésre, a környezetre, a feladat elvégzésének sikerességére és az élettartam-költségekre vonatkoznak A beszerző A beszerző felelős azért, hogy : a. Biztosítsa a követelmények összegyűjtését és a szükséges terjedelemben történő rögzítését: (1) Az alkalmazók igényeinek működtetési és műszaki követelményekké való átalakításával, (2) az élettartamban érdekelt minden más fél érdekeinek figyelembevételével, (3) minden alkalmazható nemzeti és nemzetközi szabályozás figyelembe vételével, beleértve a környezettel kapcsolatos szabályozásokat is, (4) az ebből eredő követelményeknek a program dokumentumokban való tükröztetésével, pld. a szerződésben és a folyamatos program-irányítási eljárásokban. b. Biztosítsa a szerződések elkészítését úgy, hogy azok: 8 A veszteségek mérhetőek a hatások következményei alapján: magas üzemeltetési szint, alacsony megbízhatóság, biztonsági tényezők, emberi tényezők stb. 9 Többet jelent, mint egyet a szervezeti szintek és az életciklusok közül. Pld.: törzs, operátorok és üzemeltetők. És bizonyos szempontból lehet a tulajdonos is. 4

10 NATO/PFP NYILT A melléklet (1) ösztönzők legyenek, és elég szabadságfokot adjanak a Szállítók számára, például ahhoz, hogy a kereskedelmi termékeket használják, (2) lehetővé tegyék számára a Szállítók tevékenységére való legteljesebb rálátást, annak érdekében, hogy bizalma legyen a szerződés eredményeként létrejövő termékben, (3) tartalmazzák a megfelelő minőségirányítási követelményeket (a hazai gyakorlatban ez a KMSZ feladata). c. Biztosítsa a szerződéses követelményeknek való megfelelést, beleértve a költségeket és határidőket (ütemezést). d. Biztosítsa a vezetési, a műszaki, a kereskedelmi- tevékenységek összhangját. e. Biztosítsa, hogy legyen megfelelő stratégiája a minőségirányítási tevékenységeknek 10 f. Biztosítsa, hogy a minőségirányítási tevékenységet folyamatosan alkalmazzák, minden életciklusban. g. Biztosítsa az adatgyűjtés lehetőségét és kezdeményezzék a szükséges korszerűsítéseket/korrekciókat. Különösen a alkalmazóktól eredő visszacsatolások használhatók fel olyan adatbázis létrehozására, amelynek outputja (kimenete) befolyással lehet a termék jövőbeni módosításaira 11, vagy a későbbi programokra. h. A program munkacsoport (Project Management Team) más tagjaival együttműködve értékelni a termékkel és a Szállítóval kapcsolatos kockázatokat. i. Gondoskodni a termék szerződés szerinti végátvételéről (kibocsátás) A tulajdonos A tulajdonost csak azokban az esetekben tekintjük élettartam-résztvevőnek, ha a beszerző-, a Szállító- és/vagy az alkalmazó szerepkörével is rendelkezik. Egyébként érdekelt félként vesszük figyelembe A Szállító A Szállító felelőssége, hogy teljesítse a szerződéses követelményeket, beleértve a szerződés bármely olyan részét is, amelyet esetleg alvállalkozói szerződés keretében 12 mással végeztet el. Ez magában foglalja a felelősséget: a. Hogy a beszerző tudomására hozza a szerződéses követelmények átadásával kapcsolatban felmerült bármilyen bizonytalanságot. b. Hogy tervezzék meg az összes folyamatot, ami az élettartam megfelelő ciklusaihoz szükséges. (Lásd a B Mellékletet.) c. A termékek és szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzéséért. d. Hogy csak olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál fel elfogadásra (átvételre) a beszerző számára, amelyek megfelelnek a szerződéses követelményeknek. e. Hogy bizalmat keltsen, és bizonyítékot szolgáltasson a beszerző számára arról, hogy: (1) a szükséges intézkedéseket bármely felmerülő kockázat kezelésére megteszik, (2) az igényelt megelőző és helyesbítő tevékenységeket elvégzik, (3) a termékek és szolgáltatások kielégítik a szerződéses követelményeket. 10 Ez különösen fontos összetett több nemzetre kiterjedő programokban. 11 Magában foglalja a termék fejlesztését. 12 A NATO-t támogató szervezetek Szállítóként is tevékenykedhetnek, különösen a telepített rendszerek üzemeltetése és támogatása során. 5

11 2.3.5 Az ÁMB-ért felelős személyzet NATO/PFP NYILT A melléklet A NATO tagországok kialakították saját nemzeti rendszereiket az Állami Minőségbiztosításra (ÁMB) vonatkozóan annak érdekében, hogy erősítsék a bizalmat a termékek és szolgáltatások minősége iránt. Az a tevékenységi kör, amely ezekhez a nemzeti rendszerekhez kapcsolódik magába foglalhatja a minőségirányítási rendszer alkalmasságának értékelését a potenciális Szállítóknál, és a szerződéssel kapcsolatos tevékenységek megfelelő szintű felügyeletét. Az ÁMB legfontosabb szempontja a minőségbiztosítási tevékenység, ami arra irányul, hogy a Szállító a szerződés minden követelményének eleget tegyen. Egy adott programnál a minőségirányításért felelős, kijelölt személyzet -az Állami Minőségbiztosítás végrehajtója (KMSZ képviselője= Katonai Minőségbiztosítási Szervezet képviselője)- elsődleges szerepe az, hogy támogassa a beszerző ÁMB-i tevékenységét. A támogatás fontos része: a) Biztosítani, hogy a szerződés minőséggel kapcsolatos követelményei megvalósítható módon kerüljenek megfogalmazásra. b.) Részt venni a Szállító minőségirányítási rendszerének előzetes értékelésében (szükség esetén). c.) Biztosítani a minőségirányítási tevékenységek alkalmazását a Szállító folyamatainál 13 és bármely beszállítójánál. Az ÁMB-i tevékenység eredményéről a program munkacsoportnak (PM) tesznek jelentést, megállapodás szerint (ha van ilyen). Ezeket az adatokat olyan adatbázis létrehozására lehet felhasználni, amelynek tartalma azután alkalmazható lesz a későbbi programoknál, vagy az olyan döntések meghozatalánál, hogy csökkentsük vagy növeljük egy adott Szállítónál a KMSZ képviselő részvételét Az Állami Minőségbiztosítást nem végezheti egyedül és felelősségteljes módon csupán a KMSZ személyzet. Ezért a NATO tagországok beszerzéseinél az ÁMB a többi élettartam résztvevővel való együttműködésen (kooperáción) és az erőforrások olyan helyre történő kihelyezésén alapszik, ahol a legnagyobb hatékonyság várható. Ahhoz, hogy a Állami Minőségbiztosítási szervezet (NQAA= National Quality Assurance Authority) eredményesen lássa el feladatát, megfelelő szerződéses követelményekre (előírásokra, feltételekre, amelyek tartalmazzák a megfelelő AQAP-kat és egyéb előírásokat) és a Szállító minőségbiztosítási rendszerének teljes átláthatóságára van szükség, amelyet objektív bizonyítékok is alá kell, hogy támasszanak. 2.4 A kockázat alapú feladatszabás alkalmazása Amint az a fentiekben előzetesen már ismertetésre került, a program munkacsoport (PMT= Program Management Team) van olyan helyzetben, hogy döntsön arról, hogy az ÁMB-i személyzet milyen mértékben legyen jelen egy adott Szállítónál. Ezt a döntést szerződésről-szerződésre, a kockázatok értékelése alapján hozzák meg, függőn a beszerzett termék kategória-besorolásától és követelményeitől, valamint attól, hogy a Állami Minőségbiztosítási szervezet (NQAA) mennyire bízik meg a Szállítóban és minőségirányítási rendszerében. 13 Magába foglalja a folyamatok bemenő és kimenő adatait Lásd az A Mellékletet. 6

12 NATO/PFP NYILT A melléklet Az erőforrások költség-hatékony felhasználásának biztosítása érdekében, a Szállító országában csak akkor kell igényelni az ÁMB-t, amikor a kapcsolatos kockázatokat - például a termékre vagy a Szállítóra vonatkozókat- már azonosították. A Megbízónak értékelnie kell, hogy a beszerző által szolgáltatott információk alapján szükség van-e az ÁMB-ra. Ha ez szükséges, akkor a Megbízónak meg kell határoznia az ÁMB-ra vonatkozó minimális követelményeket. 2.5 Kommunikáció és tájékoztatás Fontos, hogy az érdekelt felek információikat folyamatosan kicseréljék, hogy minden érdeket már az élettartam lehető legkorábbi szakaszában figyelembe vegyenek. Erre azért van szükség, hogy megelőzzük a problémák későbbi életciklusokban 14 történő felmerülését. Az információ korai cseréjére is szükség van az élettartam-tervezés folyamán is, annak érdekében, hogy értékeljenek minden olyan tevékenység-részt és ezek következményét, tervezési paramétert, stb., amely akadályozhatja, vagy egyéb módon okozhat hátrányokat a későbbi életciklusokban A kapott információk eredményeként kialakított követelményeket dokumentálni kell. Ezáltal biztosítható az, hogy: a. a fegyveres erők számára, a termékek és szolgáltatások kifejlesztése, előállítása (gyártása) a szerződéses követelményeknek megfelelően, költség-hatékonyan történjen. b. a társadalomnak nyújtott szolgáltatás kiegyensúlyozott legyen, azáltal, hogy figyelembe veszik az élettartam során felmerülő nemkívánatos hatásokat, pld. a társadalomra, az emberekre és a természetre. c. előre és folyamatosan ellássák az élettartam résztvevőket 15 a feladataik elvégzéséhez szükséges követelményekkel, előírásokkal. A résztvevők mindegyikének hatékony kapcsolatokat és párbeszédet kell kialakítani a többi résztvevővel annak érdekében, hogy minden véleményt figyelembe vegyenek, és biztosítsák a fontos információk korrekt megosztását. Ezeknek a kapcsolatoknak és párbeszédeknek bármilyen hiányosságát a résztvevők és a programok egyaránt megszenvedik. Az információk megszerzésének és az érdekelt felek érdekvédelmének, valamint a kapcsolat és párbeszéd hatékonysága növelésének legjobb módszere, ha integrált teameket (munkacsoportokat) hoznak létre (Lásd alább, a 2.6 pontban.). 2.6 Program csoportok Fontosnak tartjuk, hogy a program munkacsoportokat (PTMs = Project Management Teams) a lehető leghamarabb felállítsák, és hogy ezek működjenek az egész élettartam alatt Ezt azért kell megtenni, hogy biztosítsuk az integrált, rendszerszemléletű minőség-megközelítés eredményes és hatékony megvalósítását, és hogy elősegítsük a szándékok és a program végrehajtás végcéljainak megértését, valamint a célok 14 Drága és felesleges üzemeltetés és megsemmisítés 15 Ezekre példa: gyártók, alkalmazók csoportja, operátorok és üzemeltetők. 16 Ha a program, pld. : csak fejlesztési program a PMT befejezi tevékenységét a fejlesztési életciklus végén. 7

13 NATO/PFP NYILT A melléklet teljesítésének megközelítési módját. A program vonatkozhat a termék élettartamának valamennyi életciklusára, vagy csak néhányra ezek közül. Ezek a munkacsoportok kereszt-funkcionálisak, és tagjainak egymást kiegészítő szakismeretekkel kell rendelkezni, valamint elkötelezettek legyenek a közös célok megvalósítása iránt. A PTM-ek delegált hatáskörrel kell, hogy rendelkezzenek arra, hogy kompromisszumot köthessenek a kivitelezéssel, az idővel, a költségekkel és a kockázatokkal kapcsolatosan, miközben folyamatosan a minőségre koncentrálnak. A PTMeken belüli résztvevők felelősségét és jelentési kötelezettségét a program indításánál világosan és egyértelműen meg kell határozni, és a program előrehaladásával pontosítani kell, abban a felfogásban, hogy a program az egy csoportos tevékenység. A PTM-ek biztosítsák: a. Minden érdekelt fél együttműködését és érdekeinek figyelembe vételét. b. Az élettartam-tervezés elvégzését és dokumentálását 17. c. Olyan Minőségterv kidolgozását a programra, amely figyelembe veszi a beszerzési stratégiát és azonosítja a mérhető minőségcélokat. d. A program rendeltetésének, a megvalósítandó céloknak, valamint a teljesítés módjának általános ismertségét és megértését. e. A közös terminológia alkalmazását, beleértve az életciklusokra vonatkozó meghatározásokat f. Az adatok gyűjtését és értékelését, valamint a szükséges intézkedések kezdeményezését. Főleg a felhasználótól származó visszacsatolásokat lehet olyan adatbázis létrehozására felhasználni, amelynek alapján a termék módosításai azonosíthatók ill. a későbbi programokban felhasználhatók. g. Hogy a szerződés funkcionális és műszaki követelményeinek megfelelő terméket szállítsanak. Az 1.sz. ábra az érdekelt felek, az élettartam résztvevők és a program munkacsoport (PMT) kapcsolatát mutatja be a termék élettartama során. 17 A program tervezéséről információt az ISO os Minőségirányítás Minőségügyi útmutató a program- menedzselésben szabványból kaphatunk (Lásd.: B Melléklet 1.sz. táblázat.) 8

14 NATO/PFP NYILT A melléklet Érdekelt felek Beszerző Felhasználó Élettartam résztvevők ÁMB-ért felelős személyzet Tulajdonos Szállító Kapcsolat a program csoporthoz Program csoport 1.sz. ábra 2.7 A minőségirányítási rendszer A maximális hatékonyság elérése érdekében, az élettartamban résztvevő szervezeteknek egy hatékony és gazdaságos minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk, amit dokumentálni, rendszeresen értékelni és tökéletesíteni kell. A szervezet minőségirányítási rendszere és a szervezet folyamatai között ok-okozati összefüggések vannak. A minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a szervezetnek: a. Azonosítania kell a minőségirányítási rendszerhez szükséges folyamatokat. b. Meg kell határoznia a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait. c. Meg kell határoznia azokat a kritériumokat és módszereket, amelyek szükségesek ezeknek a folyamatoknak a hatékony működtetéséhez és szabályozásához. A szervezet minőségirányítási rendszere és a szervezet folyamatai között ok-okozati összefüggések vannak. A minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a szervezetnek: d. Azonosítania kell a minőségirányítási rendszerhez szükséges folyamatokat. e. Meg kell határoznia a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait. f. Meg kell határoznia azokat a kritériumokat és módszereket, amelyek szükségesek ezeknek a folyamatoknak a hatékony működtetéséhez és szabályozásához. g. Biztosítania kell azoknak az információknak a hozzáférhetőségét, amelyek szükségesek a folyamatok működésének támogatásához. h. Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell ezeket a folyamatokat, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a tervezett eredmények elérésére és a folyamatos továbbfejlesztésre. 9

15 2.7.1 A rendszer kiépítése NATO/PFP NYILT A melléklet A minőségirányítási rendszer a szervezet vezetési-irányítási rendszerének az a része, amely meghatározza a minőségpolitikát és a minőségcélokat, majd a minőségcéloknak megfelelően koncentrál az eredmények elérésére. A minőségcélok kiegészítik a szervezet egyéb céljait, az olyanokat, mint a növekedésre, a finanszírozásra, a nyereségességre, a személyzet biztonságára és a folyamatok, termékek, szolgáltatások környezeti hatásaira vonatkozó célok. Egy szervezet vezetés-irányítási rendszerének azokat a részeit, amelyek az egyéb célkitűzésekre koncentrálnak (például a környezet védelmére) egyetlen, összefüggő és egységes irányítási rendszerbe lehet integrálni, amelyben közös rendszerelemeket alkalmaznak. A minőségirányítási politika és célkitűzései adjanak módot az élettartam folyamatok és az erőforrások hatékony irányítására, a szervezet minden tagjának részvételével. Ez a megközelítés a hosszú-távú sikereket célozza meg azzal, hogy középpontba helyezi a folyamatos továbbfejlesztést, a vevői megelégedettséget és az összes érdekelt fél 18 hasznát Értékelés és továbbfejlesztés Egy olyan környezetben, ahol a vállalkozások naponta kerülnek szembe a növekvő verseny- kihívásokkal, a túlélés érdekében a szervezetek állandóan új utakat keresnek versenyképességük növelésére, és azt vizsgálják, hogy milyen távol vannak még az Üzleti kiválóságtól. A nemzetközileg elismert élettartam modellek, képesség fejlettségi szintek használata, és igénytől függően a különböző értékelési típus(ok) alkalmazása tendenciának tekinthető. Az értékelés olyan bepillantást nyújt a szervezetbe, amely jelzi azokat a területeket, ahol korrekciókra (helyesbítésre) van szükség, valamint azokat, ahol lehetőség van a továbbfejlesztésre. Az értékelések végrehajtásának három lehetséges módja van: - Első-fél által végzett értékelés (belső audit / önértékelés), - Második-fél által végzett értékelés (vevő), - Harmadik-fél által végzett értékelés (független tanúsító szervezet). Az értékelésekből eredő visszacsatolások alkalmazása lehet a Szállító teljesítményének egyik javítási módja. Ezek az értékelések általában magukban foglalják: a. Azoknak a szervezeten belüli terülteknek az elemzését, ahol a javítási lehetőségeket már azonosították (vagy ahol a legnagyobb szükség van a továbbfejlesztésre). b. A versenytársakra, az együttműködő partnerekre, általában az üzleti folyamatokra, a technológiai folyamatokra, stb. vonatkozó bench marking elvégzését. c. A program-értékelést. 18 A Teljes Minőségirányítás elvét tartalmazza 10

16 NATO/PFP NYILT A melléklet Az értékelés és továbbfejlesztés módszereivel kapcsolatos példák a C Mellékletben találhatók. Ezeknek a módszereknek az alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a Szállító teljesítményének értékelését, minden szervezetnél fontolóra kell vennie. 2.8 A nemzetközi szabványok alkalmazása A NATO minőségügyi határozott arról, hogy mindenütt, ahol lehet, nemzetközi szabványokat alkalmazzanak. A NATO minőségirányítás megköveteli, hogy az adott AQAP dokumentumot és a hozzá kapcsolódó nemzetközi szabványokat úgy alkalmazzák, hogy ezek komplett szabványelőírást alkossanak a NATO-ban való felhasználás céljára. A NATO közösségének meg kell keresni a lehetőséget arra, hogy befolyásolja a nemzetközi szabványok kifejlesztését Ha egy szerződésben az ISO 9000-es sorozatba tartozó szabványokat használják fel, akkor a NATO-nak kiegészítő szerződéses minőség-követelményekre van szüksége. Ezek a kiegészítő követelmények a D Mellékletben ismertetett AQAP dokumentumokba lettek belefoglalva. A szerződéses AQAP-k jelenlegi összeállítása, ennélfogva magában foglalja a vonatkozó nemzetközi szabvány követelményeit, és a NATO-kiegészítést, ha szükséges. 2.9 A NATO publikációk alkalmazása Mivel a hadfelszerelések beszerzése vagy kifejlesztése lehet, hogy nemzetközi programok keretében történik, egy sor NATO dokumentumot kell fenntartani (beleértve a Szövetségi Minőségbiztosítási Publikációkat, az AQAP-kat is) és alkalmazni a NATO és tagországai kölcsönös hasznára Az AQAP-k két típusa Az alapdokumentum a STANAG 4107 jelzetű szabványosítási egyezmény, amelyet a hadfelszerelések beszerzésében érintett NATO országok ratifikáltak. Ez a megállapodás Az Állami Minőségbiztosítás kölcsönös elfogadására és az AQAP-k alkalmazására vonatkozik, és megállapítja a szerződésekkel kapcsolatos ÁMB-i tevékenységeknek a beszerző ország minőségbiztosítási szervezetétől a Szállító ország Nemzeti Minőségbiztosítási Szervetzetéhez történő átruházására (mgbízására) vonatkozó szabályokat. A D illetve E Mellékletek áttekintést adnak az AQAP-król és bemutatja azok szerkezeti felépítését. Rendeltetése (alkalmazási területe) szerint kétféle AQAP létezik: (1) szerződéses és (2) útmutató típusú AQAP. A legalapvetőbb AQAP-k szerződéses típusúak. Ezek az AQAP-k megkövetelik a Szállítótól, hogy objektív bizonyítékokat szolgáltasson arról, hogy minőségirányítási rendszert hozott létre és tart fenn (a szerződésre vonatkozóan). A minőségirányítási rendszernek tartalmaznia kell azokat a szükséges elemeket, amelyek biztosítják a KMSZ képviselő a bizalmának megszerzését aziránt, hogy a hadfelszerelés megfelel a szerződés követelményeinek. 11

17 NATO/PFP NYILT A melléklet Szerződéses típusú AQAP-k A szerződéses AQAP-k alkalmazási kritériumai az AQAP 2009-ben lettek lefektetve, amelyek megfelelő útmutatással szolgálnak az adott szerződés minőségre vonatkozó követelményeinek kiválasztásában. a. Az AQAP 2110, 2120 és 2130 az ISO 9001:2000-n alapulnak. b. Az AQAP 2131 és 2105 nem alapulnak nemzetközi szabványon c. Az AQAP 150 és AQAP 160 a szoftver beszerzésekhez áll rendelkezésre. Az AQAP 150 (2.kiadás) nem nemzetközi szabványon alapul. Az AQAP 160 viszont az ISO/IEC és az ISO 9001:2000 nemzetközi szabványokon alapul Útmutató típusú AQAP-k A szerződéses AQAP-kat az útmutató típusú AQAP-k értelmezik. Ezek az útmutatások hasznosak azok számára, akik felelősek a szerződés elkészítéséért, megvalósításáért, felügyeletéért és/vagy annak értékeléséért, és hogy a Szállító minőségirányítási rendszere megfelel-e a vonatkozó AQAP-nak. Mindezek hozzájárulnak a követelmények értelmezésének egységességéhez a Szállítók, az ÁMB-t végrehajtó személyzet, valamint a Nemzeti Minőségbiztosítási Szervezetek (NQAAs) között, amikor az Állami Minőségbiztosítást (ÁMB) a STANAG 4107 keretein belül kell elvégezni. a. AQAP 2009: NATO használati útmutató -es kiadvány sorozathoz. b. AQAP 159: NATO útmutató az AQAP 150-hez. Ezt azért dolgozták ki, hogy útmutatásokat adjon az AQAP 150 használatához. c. AQAP 169: NATO útmutatás az AQAP 160 alkalmazásához. Ezt azért dolgoztak ki, hogy háttér-információkat adjon, értelmezési és alkalmazási útmutatásokat biztosítson az AQAP 160 használatához. Az értelmezési útmutató megmagyarázza az AQAP 160 modelljét és a mögötte lévő koncepciót. Az alkalmazási útmutató elsősorban az AQAP 160 alkalmazására koncentrál. d. AQAP 2070: Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben Ez a kiadvány útmutatásokat nyújt az ÁMB végrehajtásához, a STANAG 4107-nek megfelelően, és elősegíti a NATO tagországok, ügynökségek és parancsnokságok által követett gyakorlat harmonizálását. e. AQAP 2050: Hadfelszerelési programok NATO értékelési módszerei. Ez az AQAP a programok értékelésének végrehajtásához határoz meg útmutatásokat. 12

18 NATO/PFP NYILT A melléklet A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉGELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA Az egyes területek közötti összefüggéseket és a vonatkozó fogalmakat az alábbi ábra szemlélteti. NATO politika 1.5 A NATO integrált rendszer szemléletű minőség elve a hadfelszerelések élettartamára, A minőségpolitika elvei Kihívás az ipar és a kormányzat számára Eszközök / technikák / módszerek 2.4 A kockázatalapú feladatszabás alkalmazása 2.5 Kommunikáció és tájékoztatás 2.6 Programcsoportok Hatás Terv Folyamat Minőségrendszer Termék Tett Szervezeti terület 2.7 A minőségirányítási rendszer Ellenőrzés Erőforrás terület 2.3 Élettartam résztvevők A felhasználó A beszerző A tulajdonos A Szállító Az ÁMB-ért felelős személyzet V E V Ő 2.9 A NATO kiadványok alkalmazása Az AQAP-k két típusa Szerződéses típusú AQAP-k Útmutató típusú AQAP-k 2.8 A nemzetközi szabványok alkalmazása Output Folyamat Termék előállítás Input S Z Á L L I T Ó Idő terület 2.1 Életciklusok Funkció terület 2.2 Élettartam folyamatok Benne a A minőségirányítási folyamat alkalmazása, melynek tevékenységei például: * Tervezés * Megfigyelés és mérés * Átvizsgálás * Audit * Fejlesztés * Jóváhagyás * Helyesbítő és megelőző tevékenység * Igazolás Megjegyzés: Az olyan minőség-szabályzó tevékenységeket, mint az ellenőrzés és vizsgálat általában a Szállító végzi. C függelék: Értékelési és fejlesztési módszerek A

19 NATO/PFP NYILT B Melléklet B MELLÉKLET Példák az élettartam- és a programirányítási folyamatokra Az 1.sz. táblázat az ISO ból ( Minőségirányítás A programirányítás minőség elvei ) példákat mutat be. A 2.sz. táblázat az ISO/IEC ból ( Élettartam menedzselés Élettartamrendszerek ) példákat mutat be. 1.sz. TÁBLÁZAT. Példák az ISO10006-ból Minőségirányítás A programirányítás minőség elvei Ssz. Életciklusok Program menedzselés Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás 5.2 STATÉGIAI FOLYAMAT Stratégiai folyamat 5.3 HATÁSMECHANIZMUSOKOK A programok részekből állnak, és az egyikben végzett tevékenység rendszerint kihat a többire is. A program részek közötti kölcsönhatások átfogó menedzselése a program-vezető feladata Program javaslat és a program terv kidolgozása A hatásmechanizmusok menedzselés A változások menedzselése Lezárás 5.4 TÁRGYKÖR VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK A nemzetközi szabványban, a tárgykör fogalma magában foglalja a program eredményét, a terméket, a termék jellemzőket, és ezek mérési vagy értékelési módjának leírását Alapelgondolás megtervezése Tárgykör megfogalmazása és ellenőrzés A tevékenység meghatározása A tevékenység szabályozása 19 A stratégiai project folyamat olyan, a program irányultságát megszabó folyamat, amely a program folyamatok megszervezését és megvalósítását irányítja. A program irányultságának meghatározásakor a következő alapelveket kell figyelembe venni, amelyek fontosak a minőség megvalósításához a program irányítása során: - a vevő és a többi érdekelt fél kinyilvánított és látens szükségletei kielégítésének elsődlegessége ; - a program egymással összefüggő és megtervezett folyamatok összességeként kerül végrehajtásra; - a folyamat- és a termék minőségére való koncentrálás egyaránt szükséges a projrekt-célok teljesítéséhez; - a felső vezetőség felelős a minőség-centrikus vállalati légkör és környezet létrehozásáért; - a felső vezetőség felelős a folyamatos továbbfejlesztésért. B-1

20 Ssz. Életciklusok Program menedzselés NATO/PFP NYILT Koncepció Fejlesztés B MELLÉKLET Gyártás Használat Támogatás Kivonás 5.5 IDŐ-TÉNYEZŐK A tevékenységek közötti összefüggőségeket határozzák meg, és a program időben való befejezését célozzák Hatáselemzés tervezés Idő becslés Ütemtervezés (határidők, ütemterv) Ütemterv elemzés (határidők, ütemterv) 5.6 KÖLTSÉG-TÉNYEZŐK Program-költségek előtervezését és a költségkezelést célozzák, valamint annak biztosítását, hogy a programot a költségkorlátokon belül fejezzék be Költség-becslés Költségvetés készítés Költség ellenőrzés 5.7 ERŐFORRÁS TÉNYEZŐK Az erőforrások megtervezését és a felhasználás szabályozását segítik elő. Segítik az erőforrásokkal kapcsolatban felmerülhető problémák feltárását Erőforrás tervezés Erőforrás-felhasználás ellenőrzés 5.8 HUMÁN ERŐFORRÁS TÉNYEZŐK A program minőségét és sikerét az abban résztvevő személyek határozzák meg. A személyzettel kapcsolatos folyamatok azt célozzák, hogy olyan munkakörülményeket (környezetet) alakítsanak ki, amelyben az emberek eredményesen és hatékonyan tudnak hozzájárulni a program sikerességéhez A program szervezeti struktúrájának meghatározása A személyzet kijelölése Munkacsoportok kialakítása 5.9 KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZŐK A program számára szükséges információ-csere hasznosítását célozzák. Biztosítják a program-információk megfelelő és időben történő áramoltatását, összegyűjtését, elosztását, tárolását és végső megsemmisítését. B-1

21 NATO/PFP NYILT B MELLÉKLET Ssz. Életciklusok Program menedzselés Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás Kommunikáció tervezés Információ kezelés Kommunikáció szabályozás 5.10 KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A program kockázat menedzselése a programban előforduló bizonytalanságokkal foglalkozik, és rendszerszemléletet igényel. A kockázatok menedzselésének célja a lehetséges negatív események kihatásának minimálisra csökkentése, és a javítási lehetőségek teljes kihasználása. Ez a dokumentum magába foglalja mindkét törekvés szabályait. A kockázatok kihatnak a program folyamataira és a program termékére a hadfelszerelésre is Kockázat azonosítás Kockázat becslés Kockázatokkal kapcsolatos feladatok kidolgozása Kockázat szabályozás 5.11 BESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS TÉNYEZŐK A program tárgyának a megvásárlásával, beszerzésével, foglalkoznak A beszerzés tervezése és szabályozása Követelmények dokumentálása A beszállítók értékelése Beszállítói szerződéskötés Szerződés ellenőrzés B-3

22 NATO/PFP NYILT 2.sz. TÁBLÁZAT. Példák az ISO/IEC ból Életciklus menedzselés Élettartam-rendszerek B MELLÉKLET Életciklusok Élettartam menedzselés Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás VÁLLALKOZÁSI 20 TÉNYEZŐK Vállalkozás-menedzselés Beruházás menedzselés Élettartam menedzselés Minőségirányítás Erőforrás menedzselés SZERZŐDÉSES TÉNYEZŐK Beszerzések Ellátás PROGRAM TÉNYEZŐK Program eljárások Program-értékelések Program-ellenőrzés Döntéshozatal Kockázat menedzselés Konfiguráció-kezelés Információ-kezelés MŰSZAKI TÉNYEZŐK Az érdekelt felek követelményeinek meghatározása A követelmények elemzése Konstrukciós terv elkészítése Végrehajtás Integrálás Igazolás Átalakítás Jóváhagyás Üzemeltetés Megsemmisítés (kivonás) Alkalmazás EGYEBEK Testre szabás 20 Ebben az AQAP-ban a Szállító kifejezést alkalmazzuk. B-4

23 C MELLÉKLET C Melléklet Értékelési és fejlesztési módszerek 1. A nemzetközi közösség már kialakított néhány értékelési eszközt és teljesítménymérő módszert. Ilyenek például: a. Az ISO 9000-es szabványsorozat. Ebben nyolc olyan minőségirányítási alapelvet határoztak meg, amelyek alkalmazása elősegíti, illetve lehetővé teszi a kitűzött minőségcélok megvalósítását. Ezek az alapelvek a következők: Vevő-centrikus szervezet A szervezetek vásárlóiktól függenek, ezért meg kell, hogy ismerjék a jelenlegi és jövőbeni vevői igényeket, teljesíteniük kell a vevői követelményeket, és arra kell törekedniük, hogy meghaladják (túlteljesítsék) a vevők elvárásait. Vezetőség szerepe A szervezet vezetői alakítják ki, a célok, a fejlődési irányok és a belső környezetének egységét. Ők hozzák létre azt a környezetet, amelyben az alkalmazottak teljes körű résztvevőivé válhatnak a szervezeti célok megvalósításában. Alkalmazottak bevonása Minden szinten, az alkalmazottak határozzák meg egy szervezet lényeges tulajdonságait, és teljes körű bevonásuk teszi lehetővé képességeiknek a szervezet hasznára történő kamatoztatását. Folyamat-szemléletű megközelítés A kívánt eredmény hatékonyabban érhető el, ha a szervezet tevékenységei és erőforrásai szabályozottak. Rendszer-szemléletű menedzselés Egy adott cél eléréséhez szükséges folyamatok azonosítása, megértése és az egymással kölcsönhatásban álló folyamatok rendszereként való menedzselése hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményes és hatékony legyen. Folyamatos fejlesztés A szervezet állandó jellegű célkitűzése a folyamatos fejlesztés. Tényekre alapozott döntéshozatal A sikeres döntések alapja az adatok és információk logikai és intuitív elemzése. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal A szervezet és beszállítója között kialakított kölcsönösen előnyös kapcsolat növeli mindkét szervezet értékteremtő képességét. b. A Malcolm Balbridge Nemzeti Minőségdíj Ez az elismerési program elősegíti a minőség-tudat kialakítását, elismeri a szervezetek eredményeit a minőség területén, és módot ad a sikeres stratégiák megismerésére. A Balbridge Díj kritériumai az eredményekre és a folyamatos fejlesztésre koncentrálnak. Ezek megadják a keretet egy, az összes vállalati tevékenység menedzselésére alkalmas folyamat megtervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez. A díjkritériumok hét kategóriát tartalmaznak: A vezetőség szerepe Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a felsővezetők hogyan irányítják a szervezetet és hogy a szervezet mekkora figyelmet szentel a társadalom felé, valamint hogy állampolgárként jogkövető magatartást tanúsítanak-e. Stratégiai tervezés - Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet milyen stratégiai irányokat jelöl ki, és hogy ez a stratégia miként határozza meg a kulcsfontosságú akcióterveket. C-1

24 C MELLÉKLET Piac- és vevő centrikusság Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet miként határozza meg a piaci és vevői követelményeket és elvárásokat. Információk elemzése Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a menedzsment milyen hatékonyan elemzi és használja fel a rendelkezésre álló adatokat és információkat a szervezet kulcsfontosságú folyamatainak és irányítási rendszerének támogatására. Emberközpontúság Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet milyen lehetőséget biztosít az alkalmazottak képességének teljes kibontakoztatására, és hogy a munkaerő mennyire azonosul a szervezet céljaival. Folyamat irányítás Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy miként tervezik meg, hogyan irányítják, és hogyan fejlesztik tovább a szervezet legfontosabb gyártási/szállítási és támogatási folyamatait. Üzleti eredmények Ebben a kategóriában a szervezet legfontosabb tevékenységi területein mutatott teljesítményt és előrehaladást vizsgálják: a vevői megelégedettség, a pénzügyi és piaci teljesítmény, a humán erőforrások, Szállítók (beszállítók, alvállalkozók) és partnerek, valamint a működés területén mutatott teljesítményt. c. EFQM (Minőség Menedzselés Európai Alapítvány) kiválóság modell az önértékelés irányelveinek útmutatójával (a piaci és a közszolgálati szektorra egyaránt). Kiváló mutatók a teljesítmény-mutatók, a vevők megelégedettsége, az alkalmazottak és a társadalom érdekeinek figyelembe vételével, amelyet a vezetőség erőteljes és ambiciózus politikája és stratégiája alapján, az alkalmazottak elkötelezettsége, az erőforrások ésszerű felhasználása, a jól ápolt partnerkapcsolatok, valamint a megfelelően kialakított folyamatok hatékony működtetése révén érnek el. Vezetőség A vezetők hogyan alakítják ki a szervezet jövőképét és küldetését, hogyan segítik elő ezek megvalósulását, hogyan fejlesztik ki azokat a belső értékeket, amelyek szükségesek a hosszú távú sikerességhez, és hogyan valósítják meg ezeket megfelelő tettekkel és emberi magatartással, valamint, hogy személyesen mennyire vesznek részt a szervezet irányítási rendszerének kidolgozásában és megvalósításának biztosításában. Politika és stratégia - A szervezet hogyan valósítja meg a gyakorlatban küldetését és jövőképét, egy egyértelmű, az érdekelt felekre koncentráló stratégián keresztül, amelyet megfelelő politika, tervek, szándékok és célok, valamint megfelelő folyamatok támogatnak. Alkalmazottak - A szervezet hogyan kezeli és fejleszti az alkalmazottak szakismeretét, hogyan bontakoztatja ki képességeiket a maguk teljességében az egyének, a munkacsoportok és az egész szervezet szintjén, és hogyan tervezi meg ezeket a tevékenységeket politikája és stratégiája támogatása, valamint a folyamatok hatékony működtetése érdekében. Partnerkapcsolatok és erőforrások A szervezet hogyan tervezi meg és hogyan irányítja a külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait politikája és stratégiája támogatása, valamint folyamatainak hatékony működtetése érdekében. Folyamatok A szervezet hogyan tervezi meg, hogyan irányítja és fejleszti tovább folyamatait politikája és stratégiája támogatására és annak érdekében, hogy teljes mértékben kielégítse C-2

25 C MELLÉKLET vevőit és más érdekelt résztvevőket, valamint, hogy egyre nagyobb értéket állítson elő számukra. Vevőkkel kapcsolatos eredmények - Amit a szervezet külső vevői viszonylatában elér. Emberekkel kapcsolatos eredmények - Amit a szervezet saját alkalmazottai viszonylatában elér. Társadalmi vonatkozású eredmény - Amit a szervezet a társadalom viszonylatában helyi-, nemzeti- illetve nemzetközi szinten elér. Legfontosabb teljesítmény eredmények Amit a szervezet a tervezett teljesítménycélok vonatkozásában elér. 2. A speciális folyamatok értékelésére szintén kialakítottak értékelési módszereket. A szoftver élettartam értékelésére például a következő módszerek vannak: a. Képesség-érettségi modell (CMM = Capability Maturity Model) b. Szoftver értékelés, ISO/IEC15504 szerint (SPICE). c. Önértékelés. 3. Az AQAP 2050, NATO programok értékelési módszerei (NPAM = NATO Project Assesment Methodology) kiadvány megadja az eszközöket a programok értékeléséhez, a program problémáinak azonosításához, a programok problémáinak (az egész programot érintő szisztematikus hibák) kiküszöböléséhez a megfelelő ajánlások biztosításával. Ez a dokumentum ismerteti a módszereket, használati útmutatásokkal együtt, és az eredmények közös információs-adattárba történő visszacsatolását. Az NPAM céljai a következők: a) Segítséget nyújtani a program munkacsoportoknak (PMT-k) ahhoz, hogy: - azonosítsák a hatáskörükbe tartozó és az azon kívül eső problémákat, - ajánlásokat tegyenek a továbbfejlesztésekre, - szükség szerint kövessék a programok utóéletét, - fejlesszék az egész szervezetet érintő folyamatokat. b) A program menedzselés azon problémáira való koncentrálás, amelyek az élettartam minden részét érintik. c) Lehetővé tenni az ismétlődő problémák azonosítását, és javítását a programok során: - a statisztikai eredmények figyelemmel kísérésével és tanulmányozásával, - a megfelelő szabványok kiválasztásával, - a megszerzett tapasztalatok megőrzésével és közreadásával. C-2

26 D MELLÉKLET D melléklet A NATO által alkalmazott minőségirányítási dokumentumok STANAG 4107 Hivatkozással: ISO 9000:2000 STANAG 4159 ISO/IEC ISO ISO ACMP ARMP STANAG 4174 AQAP 2050 (Kiadás alatt) ISO/IEC AQAP 2000 A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉGELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA AQAP 2070 NATO tagországok beszerzéseinek Állami Minőségbiztosítása (ÁMB). AQAP 2131 NATO minőségbizt. követelmények végellenőrzéshez AQAP 2130 NATO minőségbizt követelmények az ellenőrzéshez és vizsgálathoz AQAP 2120 NATO minőségbizt követelmények a gyártáshoz AQAP 2110 NATO minőségbizt követelmények a tervezéshez, fejlesztéshez és gyártáshoz AQAP 2105 NATO minőségbizt követelmények a benyújtandó minőségtervekhez AQAP 150 NATO minőségbizt. követelmények a szoftverfejlesztéshez AQAP 160 NATO minőségbiztosítási követelmények a szoftver teljes élettartamára AQAP 2009 NATO útmutató az AQAP-2000 sorozat használatához AQAP 159 AQAP 169 D-1

27 E MELLÉKLET E Melléklet Szövetségi minőségbiztosítási kiadvány (AQAP) típusok 1. Szerződéses típusú AQAP-k Ezek az AQAP-k határozzák meg azokat a minőségbiztosításra vonatkozó NATO követelményeket, amelyeknek a Szállító meg kell, hogy feleljen a hadfelszerelések beszerzésére vonatkozó szerződés teljesítésekor, amelyben az AQAP-ket meghivatkozták: AQAP 2110 A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai. AQAP 2120 A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai. AQAP 2130 A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai AQAP 2131 A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai AQAP 2105 A hadfelszerelés-előállítás minőségtervének NATO előírásai. AQAP 150 A katonai szoftverfejlesztés NATO minőségbiztosítási követelményei. AQAP 160 A katonai szoftver teljes élettartamára a NATO minőségbiztosítási követelményei 2. Útmutató típusú AQAP-k a. Elvi dokumentum AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőségelve a hadfelszerelések élettartamára. b. Útmutatók a szerződéses típusú AQAP-khoz Ezek az AQAP-k kiegészítő útmutatásokat tartalmaznak az AQAP 2110, 2120, 2130-hoz, illetőleg az AQAP 150 és 160-hoz, annak érdekében, hogy segítsék helyes értelmezésüket és azoknak a minőségre vonatkozó intézkedéseknek a kiértékelését, amelyeket a Szállítók azért hajtottak végre, hogy megfeleljenek ezeknek az AQAP nak: AQAP 2009 NATO használati útmutató az AQAP-2000 kiadványsorozathoz AQAP 159 NATO útmutató az AQAP 150-hez AQAP 169 NATO útmutató az AQAP 160 használatához. c. Útmutó az ÁMB-i tevékenységhez Ez az AQAP a Katonai Minőségbiztosítás Nemzeti Szervezete8 (NQAA/KMSZ) számára adnak útmutatásokat, az Állami Minőségbiztosítási (ÁMB) tevékenység végrehajtásához. AQAP 2070 Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben d. Útmutató a programértékelési tevékenységhez. Ez az AQAP a programok értékeléséhez ad útmutatásokat. AQAP 2050 Hadfelszerelési programok NATO értékelési módszerei E-1