04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk. 309-310. o.] Forrás: Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
Das Heilige Römische Reich, 1789, forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/67/hrr_1789.png
962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti részéből jön létre Hadipajzsrendszer, választófejedelmek, birodalmi széttagoltság 1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb államocska) Napóleoni háborúk: B. N. 1805-ben ultimátumot intéz a német-római császárhoz, aki leteszi a koronát (1806)
A Rajnai Szövetség 1806 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/common s/d/d6/rheinbund_1806%2c_political_map.png
Napóleon által létrehozott államszövetség (konföderáció) Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz Tagállami jogok: törvényhozás, igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek (valójában ez utóbbiak csorbulnak) Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem ült össze) VH: protektor (a francia császár): feladata a biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek intézése Napóleon bukásával (1813) megszűnik
A Német Szöv. 1815-1866 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wiki pedia/commons/6/6c/deutscher_ Bund.png
A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén államszövetség Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a német államok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése Teljes nemzetközi jogképesség Minden tagállamban kötelező a rendi alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de főrendi felsőházzal) Kilépni tilos!
Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés: Székhely: Frankfurt követek kongresszusa : tagállamukat képviselik, kötött mandátummal Lakosságarányos szavazás a plénumon A szövetségi törvényeket a tagállamok hatóságai hajtják végre Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a tagállamok között
NINCS külön szövetségi VH A külügyi és hadügyi hatáskörök nem kizárólagosak: a tagállamok maguk is köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak önállóan háborút Van azonban szövetségi háború is: ilyenkor a Szövetségi Gyűlés választ közös főparancsnokot
SZÖVETSÉGI BEAVATKOZÁS: a tagállamokban fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására Ha valamely tagállam belső rendjét veszély fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére szövetségi beavatkozásra kerülhet sor: A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab. jogok korlátozásáról, tagállami parlament feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki törvény erejével bíró rendeleteket (Pl.: Luxemburg 1830 24.000 hannoveri katona tesz rendet)
SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS: Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz. vh-t Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre (hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv. beavatkozásnál) (Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is bomlott)
1848 február: a párizsi forradalom hírére Németországban is forradalmi folyamatok: A német tagállamokban polgári kormányok A Német Szövetségbe küldött delegáltakat leváltották vagy új utasításokat adtak nekik Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység Ennek megfelelően: Erősebb német központi hatalom Hatalmi ágak megosztása Polgári szabadságjogok
Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom: Heidelberg: a délnyugat-német régió liberális és demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő, akik elhatározzák egy előparlament összehívását, amely össze is ül Frankfurtban Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról Frankfurtban tehát egyszerre két testület ülésezik: előparlament + Szövetségi Gyűlés
1. kérdés: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen választójog alapján üljön össze? A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az előparlament által meghatározott elveket: általános férfi választójog, cenzus nélkül, egyéni kerületi rendszer, 50.000 lakosonként alkotnak választókerületeket A két alkotmányozó folyamat közös mederbe jut, megválasztják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)
2. kérdés: az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány elfogadására, vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is? Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali vélemény az új konstrukció nem utódja a réginek), Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok jóváhagyása A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti kísérletnek).
Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (központi TH) Kormányzót is választ: János osztrák főherceg (központi VH) A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a kormányzóra és megszünteti működését
Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják az állampolgári jogok deklarálását: 1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény elfogadása, fő témakörei: A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és vélemény szabadsága C) Tanszabadság D) Tulajdon szabadsága E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák
Eldöntendő vitás kérdések: Szövetségi államberendezkedés Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha monarchia, választási vagy örökletes) A birodalmi államfő hatásköre Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen választójog alapján válasszák az alsóházat)
Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy Ausztria vezetésével, laza szerkezetben Végül Ferenc József 1849. március 4-én kibocsátja az Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből kiderül: Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a többi fölé emelni örökletes császárnak)
A) Szövetségi államberendezkedés: A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el A konzervatívok laza államszövetséget akartak A centrum (többség) a szövetségi állam mellett döntött: Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a birodalomé, amelynek meghatározzák kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy) A birodalmi jogalkotás megelőzi a tagállamokét
B) Az államforma kérdése: Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két fordulóban: Először az államformáról döntöttek: monarchia legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni (279:255) Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia legyen (267:263)
C) Az államfő hatásköre: Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon megerősített döntést már nem vethet vissza) Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a Népek Házának feloszlatása Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a miniszteri ellenjegyzés A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem alkotmányos monarchia) Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó kompetenciájában Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van fenntartva
D) A parlament szervezete: Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal: Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer) Államok Háza: Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs rendszerrel (3 évente felük lecserélődik) Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan) A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét a népképviselet választja Nincs utasítási joga a tagállamoknak!
Bírói hatalom gyakorlása: Tagállami bíróságok és Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság): Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok közti vitákban A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri vitákban A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése ügyében ( alkotmánybíróság ) Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető eljárásokban Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1849. március 27-én elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárnak A választást azonban a megválasztott személynek el kéne fogadnia IV. Frigyes Vilmos azonban visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!) Így az alkotmány nem lép hatályba Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják) Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)
Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott Poroszországra egy oktrojált alkotmányt, Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen háromosztályos választójog (1849) Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval szemben (1850) A német egység ügyének megoldására 1849 késő tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú fejedelmeket, s kidolgoztak egy új alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el (Erfurti Alkotmány)
Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója: Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakulnának a német államok, Ausztria nélkül A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák Császársággal államszövetségként együttműködik, közös kül- és gazdaságpolitikával Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10 német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget (Poroszország végül nem bojkottálja) A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848 óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is
Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos monarchia lett volna Alkotmányosan korlátozott császári hatalommal, demokratikus berendezkedéssel Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya, valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény merített belőle, főleg az alapvető jogok terén
Az olasz egység létrejötte (1815-1870) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/i taly_unification_1815_1870.jpg
Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való elszakadás Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek Toszkána: alkotmányt adnak ki Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az osztrákokkal szemben, Velence független köztársaságnak nyilvánítja magát Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország alkotmánya (1922-ig)
Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten kegyelméből és a nép akaratából származik (e tekintetben minta az 1814-es francia Charte Octroyée) Osztott TH: király + a parlament két háza: De költségvetési javaslatot csak az alsóházban lehet benyújtani
Alsóház: Képviselői Kamara: Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész nemzetet képviselik Felsőház: Szenátus: Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan (pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok, tudományos akadémia tagjai közül) Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)
Képviseleti monarchikus kormányzás A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek mindkét parlamenti kamarának is A miniszterek maguk is lehettek képviselők A katolikus vallás államvallás, de a többivel szemben tolerancia érvényesül
Uralkodó által kinevezett bírák A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem lehet elmozdítani A törvények értelmezése nem bírói, hanem törvényhozói hatáskör - francia gondolat, Montesquieu: le juge n est que la bouche qui prononce les paroles de la loi (L Esprit des lois)
Rendes törvényhozási úton, egyszerű törvénnyel is módosítható Gyakran módosítják is Alkotmányos szokások is rárakódtak: A király jóváhagyja a mindkét ház által elfogadott törvényeket A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is legyenek egyben