Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat, amelyben jelen van a keresztapa, a keresztanya, a keresztgyermek (többnyire leány); Profit: mesékben előforduló titokzatos fogalom, amelynek a megszerzéséért jellemzően a legkisebb gyermek indul világkörüli útra napjainkban viszont ez a vágyott tárgy járja be a világot; Profit-transzformáció: a kreatív gondolkodás azon terméke, amelynek alkalmazásával a feltupírozott költség eltünteti a profitot, illetve a költség minimalizása mint a mesékben a királynő csókja a semmiből is profitot varázsol.
A profit keresés időszerűsége A magyar mese a rendszerváltással kezdődik, s a történet több rövidebb-hosszabb időtartamú epizódból áll: a kényszerű átalakulás (1989-1991), a túlélési küzdelem (1992-1993) a stabilizáció (1994-1995), s végül az új növekedési pályára állás (1996- ) A nyereséges vállalkozások számának és a nyereség tömegének növekedése csak az új növekedési pályára állást követően értelmezhető;
A nyereségessé válás folyamatát a profit megjelenését és átváltozását a kettős könyvvezetésű társaságok adatai alapján, a pénzügyi szektor nélkül és a tulajdonosfüggő jellemzők kiemelésével végezzük.
A társaságok száma az adózás előtti eredmény előjele szerint (1997-22) 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Veszteséges 43482 4795 5587 49797 52956 56253 684 7927 Nyereséges 41675 53135 62434 7183 76812 84719 11624 11286 Zéró eredményű Társaságok összesen 57 85664 1943 12173 5137 118158 7561 128441 8647 138415 2219 143263 372 173348 4984 196817 Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentései alapján a szerző számításai
Az adózás előtti eredmény egyenlege (1995-22 25 2 15 1 5-5 -1 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 adózás előtti nyereség adózás előtti veszteség nyereség és veszteség egyenlege
Az összes társas vállalkozás adózás előtti nyeresége és az egy vállalkozásra jutó érték (1995-22) 3 6 25 5 2 4 milliárd Ft 15 3 millió Ft/vállalat 1 2 5 1 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 adózás előtti nyereség összértéke egy hazai vállalkozás nyeresége egy külföldi vállalkozás nyeresége egy vállalkozásra jutó nyereség
milliárd Ft Feldolgozóipar Kereskedelem Ingatlanszolgáltatás Szállítás és távközlés Építőipar Energia- víz- és hő Egyéb ágazatok Mezőgazdaság Idegenforgalom 1 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 3 4 5 6 7 8 9 Az adózás előtti eredmény a főbb nemzetgazdasági ágak szerint (1995-22)
Gazdasági szereplők és az adózás előtti eredmény, 22 Vállalkozások száma Adózás előtti eredmény 2,4% nagyvállalkozás 57,2% 2,% középvállalkozás 1,% 1,2% kisvállalkozás 12,6% 85,4% mikrovállalkozás 2,2% Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 23
Budapest főváro 168,9 Baranya 38,8 Társaságok adózás előtti nyeresége, 22 Bács-Kiskun 54,8 Békés 34,3 Borsod-Abaúj-Z 74,5 Csongrád 51,4 Fejér 141,4 Győr-Moson-So 145,4 Hajdú-Bihar 75,2 Heves 45,4 Komárom-Eszter 76,2 Nógrád 11,6 Pest 138,5 Somogy 26,4 Szabolcs-Szatmá 5,3 Jász-Nagykun-S 5,7 Tolna 23,2 Vas 48,8 Ves zprém 51,5 Zala 31,1 érték, milliárd Ft 8 1 7 (4) 7 8 (3) 4 7 (7) 1 4 (6)
Az adózás előtti nyereség a főbb tulajdonosi csoportok szerint (1995-22) 14 12 1 milliárd Ft 8 6 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 kizárólagos hazai tulajdonú külföldi érdekeltségű társaságok
Közbenső megállapítások (I): Az adózás előtti nyereség a társaságok növekvő számát érinti, ám a nyereségesek még mindig csak 38%-ot képviselnek az összes társaságból, a nyereség- és a veszteségtömeg egyenlege az 1997. évtől mutat érdemleges javulást; A nyereség képződése komoly koncentrációt jelez (nemzetgazdasági ágak, tájegységek, vállalkozási méretek és tulajdonosi jellemzők szerint);
Az adózás előtti eredmény alakulásánál is fontosabb az adózás utáni eredmény sorsa, illetve annak felhasználása Kiemelt figyelmet érdemlő: Vállalkozói vagyon gyarapodása (a jegyzett tőke, illetve a saját tőke értékének változása); Osztalékfizetés (összérték, illetve saját tőke arányában számolt, osztalékadó kötelezettség); Befektetett pénzügyi eszközök állományának változása (ezen belül értékpapírok, társasági tulajdon), Tartalékok változása (eredménytartalék, tőketartalék),
Az adózás utáni nyereség a saját tőke százalékában (1995-22) milliárd Ft 16 14 18 16 százalék 12 1 8 6 4 14 12 1 8 6 4 2 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Adózás utáni nyereség Saját tőke értéke Nyereség a saját tőke %-ában
Adózás utáni nyereség megoszlása tulajdoni jellemzők szerint (1995-22) 14 milliárd Ft 12 1 8 6 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Kizárólagos hazai tulajdonú társaságok Külföldi érdekeltségű társaságok
A társasági saját vagyon előző évhez viszonyított növekménye főbb tulajdonosi csoportok szerint milliárd US $ 18 16 14 12 1 8 6 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 kizárólagos hazai tulajdonú társaságok külföldi érdekeltségű társaságok
Az adott évben érkező külföldi működő tőke és a külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjének növekménye 12 1 8 6 milliárd Ft 4 2 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 Tárgyévi FDI értéke Saját tőke éves növekménye
A saját tőke növekményének főbb nemzetgazdasági ágak és tulajdonoscsoportok szerinti megoszlása (1995-22) 3 25 2 15 1 5-5 Hazai tulajdonú társaságok Külföldi érdekeltségű társaságok Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia- víz- és hő Építőipar Kereskedelem Idegenforgalom Szállítás és távközlés Ingatlanszolgáltatás Egyéb ágazatok milliárd Ft
A társaságok által fizetett osztalék értéke főbb tulajdonosi csoportok szerint (1995-22) 4 3 milliárd Ft 2 1 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 kizárólagos hazai tulajdon külföldi érdekeltségű társaságok
Közbenső megállapítások (II): A saját tőke arányában mért 14-16%-os adózás utáni nyereség ismert infláció mellett megfelel a nemzetközi gyakorlatnak; Örvendetes, hogy kis késéssel, de a hazai tulajdonú vállalkozások adózás utáni nyeresége is növekvő, ám a jövedelmezőség fajlagos mutatói attól elmaradók; A külföldi érdekeltségű vállalkozások vagyona hektikus mozgással, de dinamikusan növekvő, s a növekmény meghatározó forrása a nyereség visszaforgatása; A saját tőke növekménye nemcsak tulajdonjogilag, hanem nemzetgazdasági ágak szerint is differenciálódó, s ennek következményei távlatos hatásúak lehetnek
A társaságok által fizetett osztalék a saját tőke %-ában százalék 8, 6, 4, 2,, 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 kizárólagos hazai tulajdonú külföldi érdekeltségű társaságok
Az adózás utáni nyereség nagysága, a fizetett osztalék értéke és a saját tőke változása nemzetgazdasági ágak szerint (1995-22) 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Adózás utáni nyereség Fizetett osztalék Saját tőke növekménye Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia- víz- és hő Építőipar Kereskedelem Idegenforgalom Szállítás és távközlés Ingatlanszolgáltatás Egyéb ágazatok milliárd Ft
A társaságok által fizetett osztalék és a külföldre utalt osztalék nemzetgazdasági ágak szerint (1995-22) 14 12 1 8 6 4 2 Kifizetett összes osztalék Külföldre fizetett osztalék Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia- víz- és hő Építőipar Kereskedelem Idegenforgalom Szállítás és távközlés Ingatlanszolgáltatás Egyéb ágazatok milliárd Ft
Az adózás utáni eredmény felhasználása és és a profit áramlása nem mutat mást, mint ami a piaci viszonyok között a befektetőtől elvárható. Nem így áll a helyzet a költséggazdálkodásban (lásd: anyagjellegű ráfordítások alakulása) célszerű lesz erre is is figyelnünk!
Költségek és ráfordítások megoszlása főbb tulajdonoscsoportok szerint hazai 2 külföldi hazai 21 külföldi hazai 22 külföldi Anyagjellegű ráfordítások ebből: anyagköltség 72, 23,2 75,9 28,2 71,7 21,3 75,9 27,9 71,6 2,7 75,3 27,3 Személyi jellegű ráfordítások ebből: bérköltség 12,3 8, 9,8 7,5 12,1 7,9 9,6 7,6 12,9 8, 9,7 7,8 Értékcsökkenés 3,4 3,8 3,3 3,7 3,5 3,9 Egyéb költségek és ráfordítások Költségek és ráfordítások mindösszesen 12,3 1, 1,5 1, 12,9 1, 1,8 1, 12, 1, 11,1 1,
Összegzés és következtetések (III.) Az 1995/96. évi stabilizációt követően a hazai gazdaságban is kimutatható az eredeti tőkefelhalmozás jelensége; Az adózás utáni pozitív eredmény 29-31%-ának osztalék formájában történő kifizetése nem tekinthető túlzottnak; A saját tőke arányában számolt osztalékfizetés a hazai vállalkozásoknál 2-3 százalékponttal magasabb, mint a hasonló profilú külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál; Figyelmet érdemlő a jegyzett tőke mérsékelt (cca.*2) és az eredménytartalék jelentős (cca.*1) növekedése; A privatizáció befejeződésével kiemelt fontossága lesz annak, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások a megtermelt nyereség mind nagyobb hányadát fordítsák vissza a hazai gazdaságba;
Összegzés és következtetések (IV.) Működik a 22-es csapdája: amennyiben a külföldi vállalkozások hazautalják a profitot, az a fizetési mérlegnek rossz, amennyiben visszaforgatják, az a tulajdonviszonyok további jelentős módosulásával fog járni; Új jelenség, hogy a hálózatos formában működő vállalkozások a jövedelem meghatározott hányadát nem profit formájában, hanem közvetett módszerek alkalmazásával csoportosítják át (lásd: transzfer árak); Fokozottan kell figyelnünk az csatlakozást követő jogszabályi változásra (az EU-n belül nem alkalmazható az osztalékadó), illetve a nemzetközi adóverseny erősödésére;