A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a 2011-2016 2011.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Bevezetés... 5 2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása... 6 2.1. Földrajzi elhelyezkedés... 6 2.2 Demográfiai helyzet... 7 2.3 Mőködı vállalkozások és összetétele... 9 2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet... 11 2.5 Közlekedés... 12 3. A környezeti állapot általános értékelése... 14 3.1. Levegı... 14 3.2. Vizek... 16 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek)... 16 3.2.2. Felszín alatti vizek... 17 3.2.3 Ivóvízellátás... 17 3.2.4 Nitrátérzékeny területek... 19 3.2.5. Kommunális szennyvízkezelés... 21 3.2.6. Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem... 22 3.2.7. Potenciális szennyezı források... 24 3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok... 25 3.4. Élıvilág... 27 3.4.1. Növényvilág... 27 3.4.2. Állatvilág... 27 3.4.3. Védettség alatt álló területek... 27 3.4.4. Tájsebek... 35 3.5 Épített környezet... 39 3.6 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése... 46 3.7 Zaj és rezgés, sugárzások... 48 4. Megújuló energia a kistérségben... 49 5. Helyzetértékelés... 50 5.1 A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból... 50 5.2 Problémakataszter... 52 6. Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok... 54 7. Környezetvédelmi programok... 57 7.1 A levegı minıségének védelme... 57 7. 1. 1 Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése... 57 7.1.2 Energiatakarékosság ösztönzése... 59 7.1.3 Jogi szabályozás... 60 7.1.4 Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése... 61 7.1 5 Belterületi zöldfelületek fejlesztése... 61 7.1.6 Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása... 62 7.2 A felszíni és felszín alatti vizek védelem... 63 7. 2. 1 Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése... 63 7. 2. 2 Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása... 64 7.2.3 A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése... 65 7.2.4 Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése... 65 7.2.5 Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása... 66 2
7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása... 67 7.3 Föld védelme... 68 7.3.1 A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése... 68 7.3.2 Erdıtelepítések... 68 7.3.3 Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja... 69 7.4 Élıvilág és természetvédelem, épített környezet... 71 7.4.1 Értékkataszter készítése... 71 7.4.2 Tudatformálás... 71 7.4.3 Erdei iskola kialakítása, mőködtetése... 72 7.4.4 Élıhelyek revitalizációja... 72 7.4.5 Genetikai állomány megırzése... 73 8. A környezetvédelmi program összefoglalása településenkénti bontásban... 74 8.1 Bánokszentgyörgy... 74 8.1.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 74 8.1.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 76 8.2 Bázakerettye... 78 8.2.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 78 8.2.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 80 8.3 Becsehely... 82 8.3.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 82 8.3.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 84 8.4 Borsfa... 86 8.4.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 86 8.4.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 88 8.5 Bucsuta... 90 8.5.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 90 8.5.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 92 8.6 Csörnyeföld... 94 8.6.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 94 8.6.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 96 8.7 Kerkaszentkirály... 98 8.7.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 98 8.7.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 100 8.8 Kiscsehi... 102 8.8.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 102 8.8.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 104 8.9 Kistolmács... 106 8.9.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 106 8.9.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 108 8.10 Lasztonya... 109 8.10.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 109 8.10.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 111 8.11 Letenye... 113 8.11.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 113 8.11.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 115 8.12 Lispeszentadorján... 117 8.12.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 117 8.12.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 119 8.13 Maróc... 121 8.13.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 121 3
8.13.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 123 8.14 Molnári... 125 8.14.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 125 8.14.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 127 8.15 Murarátka... 129 8.15.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 129 8.15.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 131 8.16 Muraszemenye... 133 8.16.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 133 8.16.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 135 8.17 Oltárc... 137 8.17.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 137 8.17.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 139 8.18 Petrivente... 141 8.18.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 141 8.18.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 143 8.19 Pusztamagyaród... 145 8.19.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 145 8.19.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 147 8.20 Semjénháza... 149 8.20.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 149 8.20.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 151 8.21 Szentliszló... 153 8.21.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 153 8.21.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 155 8.22 Szentmargitfalva... 157 8.22.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 157 8.22.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 159 8.23 Tótszenmtárton... 160 8.23.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 160 8.23.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 162 8.24 Tótszerdahely... 164 8.24.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 164 8.24.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 166 8.25 Valkonya... 168 8.25.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 168 8.25.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 170 8.26 Várfölde... 172 8.26.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 172 8.26.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 174 8.27 Zajk... 176 8.27.1 A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók... 176 8.27.2 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek... 178 9. Források... 180 10. Mellékletek... 182 4
1. Bevezetés A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erıit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/ A környezetvédelem fontossága napjainkban, nagymértékben felértékelıdött, az élet szinte minden területén találkozunk vele. A XXI. század embere felismerte a Földünk nyújtotta lehetıségek korlátait. A mindennapi tevékenységet, munkát úgy szükséges végezni, hogy a fenntartható fejlıdés 1 elve teljes mértékben érvényesüljön, megvalósuljon. A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulást (továbbiakban: Társulás) alkotó 27 település közül Borsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Tótszenmtárton, Tótszerdahely, Valkonya és Zajk községek rendelkeznek önálló, települési környezetvédelmi programmal. Az önálló programmal nem rendelkezı önkormányzatok és közös, térségi projektek benyújtásának lehetısége valamint az elsı bekezdésben foglaltak miatt döntött a Társulás egy közös, térségi környezetvédelmi program (továbbiakban: Program) elkészítésérıl. A Program összeállításánál elsıdlegesen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezései kerültek figyelembe vételre. Jelen Program a letenyei kistérséget röviden bemutatja, majd a környezeti állapotot értékeli környezeti elemek és az elemeket veszélyeztetı tényezık alapján, kitér a térségben jellemzı megújuló energia használatra, majd a helyzetértékelést követıen meghatározásra kerülnek a környezetvédelmi célok és célállapotok, ezt követıen a környezetvédelmi programok, végül az utolsó pont tartalmazza az egyes településeket érintı, környezetvédelem szempontjából fontos mutatókat és programokat. A Programot döntıen Somogyi Hedvig, a Társulás munkaszervezeténél 6 éve dolgozó kistérségi menedzser - végzettsége okleveles környezetmérnök - készítette, aki kellı tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik a térséget illetıen. A dokumentum 7. pontjának megírásában, valamint a teljes anyag áttekintésében, vizsgálatában dr. Nagy Árpádné a térség kistérségi koordinátora vett részt, aki szintén jártas a vidék múltjában és jelenében, hiszen már több mint 21 éve dolgozik a területfejlesztés területén. Továbbá, de nem utolsó sorban Kollár Gyula is hozzájárult a Program elkészüléséhez, a csaknem 17 éves tapasztalatát felhasználva. Az egyes szakterületeknél a térségben tevékenykedı szakemberek nyújtottak információt, segítséget, itt megemlíthetjük - a teljesség igénye nélkül - Cselényi Attila Polgári Védelmi Iroda irodavezetıjét, Kendli Richárd a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. szolgáltatási igazgatóját, Sánta Zoltánt, a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. üzemvezetıjét, valamint a Lenti Hulladékkezelı Kft., a Zala-Depo Kft. és a Saubermacher-Pannónia Kft. munkatársait. Az Önkormányzatok polgármesterei, jegyzıi és munkatársai szintén rendelkezésre álltak bármilyen, a Programot érintı kér(d)és esetén. 1 A fenntartható harmonikus fejlıdés a fejlıdés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetıségétıl. (Forrás: Brundtland jelentés) 5
2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A letenyei kistérség, a Nyugat-dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. Természetes határa délen a Mura folyó, máshol mindenütt mesterséges határok alkotják. Mintegy 389 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,42 %-át jelenti, a 17.267 fıs (2010-es adat, forrás: TeIR KSH-TSTAR) népességével hazánk lakosságának csupán 0,17 %- át képviseli. A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR 6
2.2 Demográfiai helyzet A térség a 311/2007. (XI. 17.) kormány rendelet alapján hátrányos helyzető. A térséget alkotó települések közül 17 szerepel a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben, mint társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és jelentıs munkanélküliséggel sújtott települések. A terület aprófalvas vidék, jellemzı a magas település sőrőség, a kis lélekszám. A falvakban jelentkezı nagymértékő fogyásnak több oka van, megemlíthetjük a környezı városok elszívó erejét, a fiatalok elvándorlását és az új betelepülık alacsony számát. Lakónépesség számának változása 1999-2009 között (%) Letenyei kistérség Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Magyarország -12-10 -8-6 -4-2 0 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A lakónépesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, melynek mértéke az országos, a régiós és a megyei adatokat nagymértékben meghaladja. Öregségi mutató (60-x/0-14 évesek ) 2004-2009 2 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Magyarország Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Az öregségi mutatókat vizsgálva 2004 óta, megállapítható, hogy a 60 év felettiek folyamatosan nı. A kistérségi mutató itt is az országos átlag alatti, de a megyei és a régiós értékeket is felülmúlja. 7
Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) 2004-2009 10 5 0-5 Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség -10 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A vándorlási egyenleg az elmúlt 5 évben negatív értéket mutat, az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége meghaladja a -8 fıt. A régiós és a megyei adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kistérség itt is rossz mutatókkal rendelkezik. 8
2.3 Mőködı vállalkozások és összetétele A térségben 2009 ben 2.172 jogi személyiség nélküli vállalkozás mőködött, közülük a közkereseti társaságok 4, a betéti társaságok 145, valamint 2.023 egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentıs részben kényszervállalkozások). A jogi személyiségő gazdasági társaságok közül összesen 1 részvénytársaság van, a korlátolt felelısségő társaságok 187, a szövetkezet pedig 6. Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fı között foglalkoztató gazdálkodó szervezetbıl is csak kevés van a térségben. Jelentıs vállalkozásként kell ennek megfelelıen számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet. jogi személyiség nélküli vállalkozások jogi személyiségő vállalkozások egyéni vállalkozás ok betéti társaságok közkereseti társaságok Összesen részvénytár saságok korlátolt felelısségő társaságok szövetkezet ek 2.023 145 4 2.172 1 187 6 194 vállalkozások 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) A társas vállalkozások 31 %-a a kereskedelem és gépjármőjavítás területén mőködik, míg az olajipari múltat és a feldolgozóipar jelenlétét jelzi, hogy ezeken a területeken szintén sok vállalkozás mőködik. Az ingatlanügyletek, az építıipar és a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás és halászat terén szintén arányaiban sok vállalkozás van. Az utóbbi kategóriát elsı sorban az erdıgazdálkodással foglalkozó vállalkozások teszik ki, mivel nagyobb mezıgazdasági vállalkozás kevés van a térségben. Kevés a vállalkozások a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás terén. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén ugyancsak kevés (21 db, összes társas vállalkozás 7 %-a) mőködik. Összesen Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-.. Kereskedelem, gépjármőjavítás 0% 15% 6% 1% 4% 20% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás 3% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 13% 31% Egyéb tevékenység Építıipar Ingatlanügyletek Oktatás Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás: TEIR/ KSH -TSTAR) - 9
Az egyéni vállalkozások tekintetében a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási tevékenység szerepel az elsı helyen, ami nem meglepı, hiszen ezek a tevékenységek jellemzıen egyéni vállalkozásban végezhetıek, sokszor kényszervállalkozásként, illetve jövedelem-kiegészítı tevékenységként. A második helyre kereskedelem, gépjármőjavítás szolgáltatások kerültek, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban mőködı egyéni vállalkozások a harmadik legnagyobb a térségben. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás az egyéni vállalkozók között már elıkelıbb helyen áll, ez is mutatja, hogy a térségben inkább a kisebb turisztikai és vendéglátó-helyek a jellemzıek. Az építıiparban mőködı egyéni vállalkozások 88, a bányászat, kıfejtés feldolgozóiparban 106, a szállítás raktározás szolgáltatásban tevékenykedı vállalkozások 35. Az oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátásban kevés egyéni vállalkozás mőködik, az összes egyéni vállalkozás 1 %-a. 4% 1% 1% 2% 7% 9% 5% 0% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 64% Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- Egyéb tevékenység Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása 2009. (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) 10
2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet A kistérséget az aktív foglalkoztatottak alacsony, a foglalkoztatók kis mérete, a települések aprófalvas mivolta miatt magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A helyi foglalkoztatók alacsony miatt sok esetben csak a települési önkormányzat által biztosított munkalehetıségek érhetıek el. A letenyei statisztikai kistérség Zala megye, de a Nyugat-Dunántúli régió legnagyobb szegénységi kockázatú kistérsége is. Ennek oka többek között a magas munkanélküliségi ráta, a kedvezıtlen képzettségi színvonal, a gazdasági struktúra gyengesége. Az itt élı emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezıtlenek, sok esetben rosszak. A kistérség adófizetıinek a régión belül a második legalacsonyabb értéket mutatta 2007-ben. A 2001.-es népszámlálási adatok alapján a 8 osztállyal nem rendelkezık 23,8 %, a 8 osztállyal rendelkezık 31.5 %, az egyetemi és fıiskolai végzettségő oklevéllel a lakosság csupán 3 %-a rendelkezik. Az iskolázottsági mutatók tekintetében tehát kedvezıtlen értékeket figyelhetünk meg, melynek oka, hogy a kistérség oktatási intézményrendszere csupán alapfokú, s ez is az alacsony osztálylétszámok és a kormányzati politika miatt létében fenyegetett. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsıoktatás végleg kiemeli a térségbıl, közülük szinte senki sem tér már vissza. 11
2.5 Közlekedés 2004-ben az M70-es gyorsforgalmi út valamint 2008-ban az M7-es autópálya építése fejezıdött be. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötı kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. A kistérség a szilárd burkolatú belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a régiós átlagnál (20%) kedvezıbb értékkel bírt 2002-ben, így a 22 kistérség közül a hetedik volt (21%-kal). A külterületi utak tekintetében hasonlón kedvezı a helyzet, a régión belül 2002- ben a negyedik legnagyobb kiépítettségi aránnyal bír a kistérség (46%). Ez az aprófalvas térszerkezet következménye. Fontos azonban, hogy a mellékút hálózat minısége javuljon, mert e tekintetben komoly problémák figyelhetıek meg. A közúti közlekedésen kívül más jelentıs közlekedési ágazat nincs jelen a kistérségben. Csömödér és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsısorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál. A tömegközlekedés autóbusz-közlekedést jelent a térségünkben, amelynek feladatait a Zala Volán Zrt. látja el. A járatok sőrősége a 7-es fıút mentén kielégítı, a perifériális településeken sajnos messze van az ideálistól. A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak. Az autóbuszváró épületek a minıségi közlekedés ellátására nem alkalmasak, sok helyen korszerőtlenek, erısen leromlottak, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni, némely esetben a kialakításuk sem megfelelı, valamint van olyan település, ahol egyáltalán nincs buszváró épület. Az autóbuszmegállók több helyen nem szabványos kiépítésőek, forgalomtechnikai és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelıek. Találhatunk olyan községet is, ahol nincs 12
öböl és fellépısziget, a megállóhelyet csak jelzıtábla jelzi. Több településen a fellépısziget régi, erısen megrongálódott, töredezett, felújításra szorul, vagy nincs megfelelı mértékben kiemelve, valamint a víztelenítése sem megoldott. Azon község, amely zsáktelepülés illetve nem áll rendelkezésre megfelelıen kialakított terület az autóbusz megfordulására. A kistérségben szilárd burkolatú, önálló kerékpárút hossza csupán 8 km hosszú, amely Letenye-Becsehely-Becsehely/Újmajor, Letenye-Julián-hegy között, valamint Tószerdahelyen és Molnáriban húzódik. A kismértékő kiépítettség oka, hogy a kistérség településeinek jelentıs része olyan kisforgalmú közutakon keresztül közelíthetık meg, amelyek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A térség területét az országos és a megyei jelentıségő kerékpárutak is érintik, de igazi kínálati elemként a Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút mőködik. Dunántúli - határmenti kerékpárút Molnári Tótszerdahely Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc Térségi jelentıségő kerékpárút Molnári - Semjénháza Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc A letenyei kistérség területén áthaladó útvonalak által érintett települések (forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A Zala Zöld Szíve helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.) A Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút döntıen egybeesik az országos hálózattal, amely 2003-ban jött létre a Happy Bike Kft. és a Magyar Kerékpáros Klub szakmai felügyeletével, és mögötte komplex szolgáltatói hálózat áll. 13
3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegı Az ország levegıjének minıségét az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat) méri és értékeli. A hálózat automata és manuális (RIV) mérıhálózatból áll. A letenyei kistérség egyik települése sem tartozik a mérıhálózathoz, így a térségrıl konkrét, egzakt mérési eredményekkel nem rendelkezünk. A Letenyétıl 25-30 km-re fekvı, feltehetıen lényegesen szennyezettebb levegıjő Lenti és Nagykanizsa levegıjének minıségérıl viszont állnak rendelkezésünkre adatok. A mérés során 2007- ig 3 komponenst vizsgáltak, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és az ülepedı por mennyiségét, azonban 2008-tól csak a nitrogén-dioxid mérése történik. Nitrogéndioxid (NO 2 ) Szennyeze tt (4) Megfelelı Kéndioxid (SO 2 ) Légszennyezettségi index* 2007 2009 Ülepedı Összesí Nitrogéndioxid Kéndioxid por (ÜP) tett index Lenti Kiváló (1) Szennyeze Szennye tt (4) zett (4) Nagykanizsa Kiváló (1) Jó (2) Megfele (3) lı (3) * 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet és módosításai alapján - : nem mérik az adott komponenst (NO 2 ) Megfelelı (3) Megfelelı (3) Ülepedı por (ÜP) Összesí tett index (SO 2 ) - - Megfele lı (3) - - Megfele lı (3) (Forrás: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi Levegıtisztaság védelmi Referencia Központ: Hazánk levegıminıségének értékelése) A légszennyezettségi index alapján megállapítható a települések környezeti levegıjének nitrogén-dioxid és por terhelése, amely zömmel közlekedési eredető. Az érintett területeken jelentıs légszennyezı-források (nagy ipari üzemek, gyárak) nem találhatók. A térséget kelet-nyugat irányban áthaladó M7-es autópálya és M70-es autóút, amely 120 m szélességben és 24 + 14 km hosszúságban egy magas légszennyezıdéső folyosót jelent, ugyan meglehetısen távol a lakott területektıl, kivéve Murarátka belterületének 1-1,5 km-es szakaszát, ahol helyenként az autópálya tengelyéhez viszonyítva 200 m-en belüli is vannak lakóházak, amerre adott széljárások esetén a belterület levegıje szennyezıdhet. A lakossági energia ellátást sok esetben gázzal oldják meg (a gázzal ellátott lakások aránya 2009-ban: 74%), gyakori energiaforrás még a fa. Széntüzelés és olajtüzelés elhanyagolható mértékő, így annak a levegı minıségére gyakorolt negatív hatása nem mérvadó. A belterületi állattartás esetén, fıleg nyári idıszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bőz okozhat problémát. Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46. (1.) bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). A mezıgazdaság fıleg a tevékenysége során keletkezı porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetésébıl származó anyagokkal, permetezések során kijuttatott kemikáliákkal és a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegıt. 14
Fıként tavasszal és ısszel, az avar és a kerti hulladékok égetésébıl származó füst jelent környezeti terhelést. Az egyes Önkormányzatok rendeleteik útján szabályozzák az ilyen jellegő tevékenységet. Az egyik legjelentısebb lakosságra ható légszennyezı forrás a levegı magas pollentartalma. 3 fı pollenszezont különböztetünk meg: 1. tavaszi fák: mogyoró, éger, szil, tiszafa, nyírfa, nyárfa, tölgy, kıris, gyertyán, juhar, hárs, platán, főz, bükk, vadgesztenye. 2. kora nyári gyomok: pázsitfőfélék, csalánfélék, útifőfélék, vadsóska. 3. nyár végi, ıszi gyomok: libatopfélék, üröm, parlagfő. Parlagfő A parlagfő a legnagyobb kárt okozó allergén növény. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény elıírja, hogy a fölhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfő virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. Számos önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a településeken található pollen szóródásának megelızését, megakadályozását, amelyre több esetben is pályázati forrás igénybevételével került sor. 15
3.2. Vizek 3.2.1.Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) A Zalai-dombság területe alapvetıen két vízgyőjtıre osztható: egyik a Mura, másik pedig a Zala folyóé. Kistérségünk elsısorban a Mura vízgyőjtıterületéhez tartozik, bár Pusztamagyaród község határában található az Alsó- és Felsı-Válicka vízválasztója, mely a Mura és a Zala vízgyőjtıjének határvonala is. A déli csapásirányú völgyek, illetve a Mura árok intenzívebb süllyedése következtében tapasztalható erıteljes É-i irányú völgyhátravágódás eredményeként, a teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel e vidék a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bıséges csapadék következtében igen sőrő völgyhálózat jellemzi. Legjelentısebb folyó a Mura, mely magyarországi szakaszán már kiegyensúlyozott középszakasz jellegővé szelídül. A magyarországi Mura-völgy geológiailag jól elkülöníthetı két szakaszra oszlik: egy felsı szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei -dombság lejtıit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot. Alapkızetét kavicshordalék alkotja, melyet az ıs- Mura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A folyó medrének vándorlását jól mutatja, hogy míg jelenlegi vízszintje Letenyénél 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, addig a tıle 3 km-re lévı Csitári domb tetején - mintegy 300 m magasságban - is fellelhetı kavicshordaléka. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. A kavicshordalékon változó vastagságú, tömött szerkezető öntéstalajok alakultak ki, melyek minden típusa megtalálható. A Mura folyó teljes hossza 454 km, amelybıl csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A hosszantartó közép- és kisvíz kanyarokkal alakítja ki magának azt a mederhosszat, amelynél a sebesség és a talaj ellenállása között az egyensúly megmarad. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdıdik el, amikor a tavaszi esızésekbıl származó ár már levonult. Jellemzı még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idı szükséges, mint amennyi idı alatt ugyanannyit áradt. A kistérség fontosabb vízfolyásai közül meg kell említenünk a Kerkát, mely Muraszemenyénél ömlik a Murába miután magába fogadta a Lendva folyócskát, az Alsó- Válickát, mely a Csertán, majd a Kerkán keresztül juttatja vizét a Murába, illetve a közvetlenül abba torkolló Szentadorjáni-, Borsfai- és Béci-patakokat. Természetes állóvizeket csak a Mura mentén lehet találni, ezek a folyó meandereinek lefőzıdésével alakultak ki, például ilyen Letenye határában a Hosszú-víz. A kistérség többi tava, mind mesterséges módon keletkezett. Ezek közül meg kell említenünk a muraszemenyei, tótszerdahelyi, molnári kavicsbánya tavakat, illetve a kistolmácsi, maróci, várföldei és zajki tavakat. 16
A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntıen a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli, amelyek hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak. 3.2.2. Felszín alatti vizek A rétegvizek elıfordulása domborzati és geológiai tényezık függvénye. Vízadó képességük nem nagy, mert a felszín a sőrő völgyelések miatt erıteljesen szabdalt, ezért a vízzáró rétegeket gyakran metszik völgyek, miáltal nem alakulhattak ki nagy kiterjedéső felszín alatti vízgyőjtık. Talajvizet is csak a nagyobb medencékben, illetve a széles völgytalpakban lehet találni összefüggı területen. A kıolajbányászat során a kutatófúrások több helyen termálvizet tártak fel, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentıs eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Bázakerettyén és Letenyén termálfürdı létesült, pillanatnyilag e két intézmény az, amely ráépül a helyi termálvízkincsre. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolását tartalmazza, amely alapján a Letenyei kistérség települései döntıen érzékenyek, illetve Kistolmács, Letenye, Molnári és Tótszerdahely települések fokozottan érzékeny területeken fekszenek, amelyek kiemelten érzékenyek is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területeken a már minıségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a kármentesítésre kötelezettnek, legkésıbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a felügyelıség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését. 3.2.3 Ivóvízellátás A Letenyei statisztikai kistérségben az ivóvíz-szolgáltatás bázisát döntıen a felszín alatti vízkészletek jelentik. Kémiai összetevıit vizsgálva megállapítható, hogy magas a Na+, a Cl-, valamint esetlegesen a HCO3- aránya. Ezek a vizek hazai viszonylatban is kifejezetten keménynek számítanak: a német keménységi fok szerint többségük a 18 fokot is meghaladja. Ez az egyik oka annak, hogy 1990 után a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása volt, melynek keretében mára a statisztikai kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 222 km, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 96 % a 2009-es adatok alapján (forrás: (TeIR) KSH-TSTAR. Megoldandó feladat a vezetékes ivóvízhálózat és a tisztítási technológiai korszerősítése, illetve több település tekintetében az ivóvíz kivezetése a környezı szılıhegyekre. 17
A 36/1993. (V.28.) OGY határozat alapján Becsehely, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely sérülékeny környezető - regionális jelentıségő - vízbázisokon lévı települések. A térségben a két legfontosabb vízbázis Letenyénél és Molnárinál található. A Letenye Körzeti Vízbázis a Mura - folyótól 2 km-re, Letenye város DK-i részén helyezkedik el, mely Letenye települést látja el A vízbázis típusa talajvíz, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt.. A talajvíz mélysége 1,5-6 m, áramlási iránya DK-i, a Mura folyó irányába mutat. Egy esetleges árhullám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízmőkutakban a nagy távolság miatt már nem érvényesül, tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikai hatása a vízbázis kútjajra. A termelıkutak 2 db, a szőrözési mélység 3-12 m. Az átlagos termelés 174.289 m 3 /év; 478 m 3 /nap. Figyelembe véve a vízbázis 1.600 m 3 /nap védendı víztermelését és a jelenleg jelentkezı vízigényeket, a vízbázis a jövıben esetlegesen jelentkezı nagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján a térségben a talajvíz minısége megfelelı, a környezı területek mezıgazdasági mővelése ellenére sem mértek a vízmintákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül a vas és a mangán mennyisége határérték feletti, de ez a szennyezıdés réteg eredető és egészségügyi kockázata nincs. Ezen elemek a vízbıl megfelelı tisztítási technológiával eltávolításra kerülnek, így ivóvíz célra már hasznosítható. A kiépített vízkezelési technológia a savtalanítás. A szennyezı forrás felmérés nem tárt fel a területen olyan létesítményt, illetve területhasználatot, amely a vízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné. Potenciális szennyezı forrásként azonban megemlíthetı a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelı telep, valamint figyelembe kell venni a környezı mezıgazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település 100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nem teljes. Azokon a településrészeken, ahol még nem kötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztásból eredı szennyezı hatással számolni kell. A Molnári Murai Vízbázis Molnáritól DK-i irányban, a településtıl 1000-1200 m távolságra, a Mura-völgyben található. Típusa partszőréső, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt. A vízbázis összesen 22 települést lát el, amelyek közül Molnári, Becsehely, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely érinti a letenyei térséget. A folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzív hidraulikus kapcsoltban van. A termelıkutak 14 db, a szőrözési mélység 4-16 m. Az átlagos termelés 4.169.205 m 3 /év; 11.423 m 3 /nap. A vízbázis védendı víztermelési kapacitása 27.780 m 3 /nap, amely 18
vízmennyiség csak a kutak felújításával biztosítható. A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbázisról ellátott települések vízellátását hosszú távon is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamint kimutatható az alumínium és helyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azonban a vízbázis termelı kútjaiban jóval határérték alatti. A határérték feletti vas és mangán eltávolítására a vízmőtelepen vastalanító üzemel. Pontszerő szennyezı forrásként meg kell említeni a vízmő telephez közeli illegális hulladéklerakót, benzinkutat, az egykori TSZ területén mőködı üzemeket, az általánosan jellemzı mezıgazdasági területhasználatot valamint a Mura mentén létesült kavicsbányatavat. A 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet érvényre juttatása /védıterületet, védıidomot kell kialakítani a vízbázisok védelmére/ érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mőködési területén a vízbázisvédelmi kormányzati célprogram keretében a Letenye Körzeti Vízbázis és a Molnári Murai Vízbázis vízbázisvédelmi munkái fejezıdtek be 2000-ben. Elıbbinél a vízmőkutak körül a sérülékenységtıl függetlenül kötelezıen kialakítandó belsı védıterület 2 kijelölésén túlmenıen a hidrogeológiai A 3, valamint a hidrogeológiai B 4 védıterületek kerültek kijelölésre. A Molnári Murai vízbázisnál kijelölésre került belsı, külsı 5, valamint hidrogeológiai A illetve hidrogeológiai B védıterülete. További cél a Molnári és a Letenyei vízbázis biztonságba helyezése, ami a vízbázis védıterületét kijelölı határozatban (Környezetvédelmi Hatóság határozata) megjelent elıírások betartásával elérhetı. Ennek megvalósítása érdekében a tervek szerint a jövıben pályázat kerül benyújtására. A vízbázis megóvása érdekében 2010. novemberében Murarátka Muraszemenye - Csörnyeföld Község Önkormányzata valamint Kistolmács Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP-2009-2.2.3/A kódszámú, Üzemelı vízbázisok diagnosztikai vizsgálata címő pályázati felhívásra. Nyertes projekt esetén, 2 éven keresztül monitoring kutak segítségével víz - és talajminıség vizsgálatokat végeznek, majd biztonságba helyezési terv készül, és a védıövezet kijelölése is megtörténik. Az önkormányzatok jövıbeni tervei szerint, a 2 év letelte után a vízbázis biztonságba helyezésének konkrét munkálataira fognak pályázni. 3.2.4 Nitrátérzékeny területek A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) kormány rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny 6 területeket (település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintettek). 2 Védıterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Belső védőterület: 20 nap az elérési idő (az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut) 3 Hidrogeológiai A védıterület: 5 év az elérési idı. 4 Hidrogeológiai B védıterület: 50 év az elérési idı. 5 Külsı védıterület: 6 hónap az elérési idı. (Forrás: 123/1997. (VII. 18.) kormány rendelet) 6 Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz): ha) az a felszíni víz, melyben haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához, hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket, 19
A 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet pedig ezen területek MePAR szerinti blokkok szintjén történı felsorolását foglalja magába. A kistérségben az alábbi települések, illetve blokkok érintettek: Település neve Bánokszentgyörgy Borsfa Kistolmács Letenye Molnári MePAR szerinti blokkok Y067H-7-08, Y0MEH-V-08, Y0VMH-A-08, Y107H-2-08, Y11EH-9-08, Y167H-8-08, Y18MH-Q-08, Y1HUH-6-08, Y1R1H-M-08, Y1T7H-V-08, Y1UEH-4-08, Y251H-2-08, Y2C1H-8-08, Y2EEH-Q-08, Y2HUH-7-08, Y2UEH-5-08, Y2WUH-M-08, Y5UEE-6-08, Y6VME-F-08, Y6WUE-P- 08, Y7R1E-R-08, Y7UEE-8-08, Y867E-E-08, Y89UE-5-08, Y8D7E-M- 08, Y8K1E-L-08, Y8L7E-U-08, Y8NME-A-08, Y907E-8-08, Y91EE-H- 08, Y92ME-Q-08, Y93UE-Y-08, Y97EE-P-08 Y6L7H-U-08, Y6NMH-A-08, YAPUH-P-08, YAUEH-E-08, YE51H-E- 08, YEC1H-M-08, YEEEH-4-08 Y5Y1H-Y-08, Y7WUH-T-08, Y8FMH-6-08, Y8HUH-E-08, Y8NMH-D- 08, Y8T7H-4-08, Y8UEH-C-08, Y93UH-2-08, Y9D7H-Q-08, Y9NMH-E- 08, Y9T7H-5-08, YF8MH-6-08, YF9UH-E-08 Y0197-U-08, Y0198-V-08, Y0798-3-08, Y0E98-9-08, Y0JW8-1-08, Y18H8-C-08, Y1D38-3-08, Y1E98-A-08, Y1FH8-K-08, Y24W8-N-08, Y28H8-D-08, Y2T38-J-08, Y2VH8-1-08, Y5WP8-C-08, Y7XW7-M-08, Y94W7-V-08, Y98H7-L-08, Y9D37-A-08, Y9JW7-9-08, Y9L37-J-08, Y9M97-R-08, Y9PP7-8-08, Y9QW7-H-08, Y9T37-Q-08, Y9U97-Y-08, YA037-X-08, YA2H7-E-08, YA3P7-N-08, YAE97-L-08, YAHP7-3-08, YAJW7-A-08, YAL37-K-08, YAM97-T-08, YC037-Y-08, YC197-7-08, YC2H7-F-08, YC3P7-P-08, YC4W7-X-08, YC797-E-08, YC9P7-W-08, YCE97-M-08, YCNH7-3-08, YCVH7-9-08, YDAW7-6-08, YDE97-N-08, YDL37-M-08, YDQW7-L-08, YDT37-U-08, YDU97-3-08, YE037-2-08, YE2H7-J-08, YE4W7-1-08, YE637-8-08, YE797-H-08, YET37-V-08, YEU97-4-08, YF797-J-08, YF8H7-R-08, YFPP7-E-08, YHJW7-H-08, YJ037-5-08, YJ3P7-V-08, YJ4W7-4-08, YJVH7-F-08, YK037-6-08, YK2H7-N-08, YK8H7-V-08, YKE97-U-08, YKFH7-3-08, YLWP7-R-08, YM4W7-7-08, YM8H7-X-08, YM9P7-6-08, YMAW7-E-08, YMD37-N- 08, YME97-W-08, YMFH7-5-08, YMHP7-D-08, YMJW7-M-08, YML37- V-08, YMM97-4-08, YMPP7-L-08, YMT37-3-08, YMWP7-T-08, YN197-J-08, YN2H7-R-08, YN3P7-1-08, YN4W7-8-08, YN637-H-08, YN8H7-Y-08, YN9P7-7-08, YND37-P-08, YNE97-X-08, YNHP7-E-08, YNL37-W-08, YNPP7-M-08, YNQW7-V-08, YNT37-4-08, YNWP7-U- 08, YNXW7-3-08, YP037-A-08, YP637-J-08, YP797-R-08, YP8H7-1-08, YTT37-8-08, YTVH7-Q-08, YUU97-J-08, YV2H7-Y-08, YV797-X-08, YVAW7-N-08, YVFH7-D-08, YVL37-4-08, YVM97-C-08, YWFH7-E- 08, YWJW7-W-08, YWM97-D-08, YWQW7-4-08, YWXW7-A-08, YX8H7-8-08, YXAW7-Q-08, YXE97-7-08, YXL37-6-08, YXM97-E-08, YXNH7-N-08, YXPP7-W-08, YXT37-D-08, YXU97-M-08, YXVH7-V- 08, YXWP7-4-08, YXXW7-C-08, YY037-L-08 Y3638-X-08, Y39P8-N-08, Y3E98-D-08, Y3JW8-4-08, Y43PC-L-08, Y4638-Y-08, Y463C-3-08, Y4M9C-Q-08, Y59PC-U-08, Y5D3C-A-08, Y5L3C-J-08, Y679C-D-08, Y68HC-M-08, Y69PC-V-08, Y6VH8-5-08, Y6VHC-8-08, Y6WP8-D-08, Y7L3C-L-08, YCU9C-6-08, YE19C-E-08, YE2HC-N-08, YE3PC-W-08, YENHC-9-08, YEPPC-J-08, YF4WC-6-08 hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezıgazdasági tevékenység során nem a helyes mezıgazdasági gyakorlatot folytatják; (Forrás: 27/2006. (II.7.) kormány rendelet) 20