Pedagógiai Program. Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda. Intézményvezető: Pornói Mária 2015.

Pedagógiai Program Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda Intézményvezető: Pornói Mária 2015. 1

I. Pedagógiai Program Bevezető - helyzetelemzés Az intézmény adatai: Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda Az intézmény székhelye: 2764 Tápióbicske, Kossuth Lajos út 55. Tel/Fax: +36 (29)421-559 E-mail cím: tapiobicskeovi@freemail.hu Az intézmény működési területe: Tápióbicske község közigazgatási területe Az intézmény fenntartója: Tápióbicske Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2764 Tápióbicske, Rákóczi út. 93 Tel.: +36 (29)421-001 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Képviselettel kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelősség az intézmény vezetőjéé. Gazdálkodás: Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Tápióbicske Község Önkormányzatát illetik meg. Szakágazat száma 85102 Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás a gyermekek 3 éves korától az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. Sajátos nevelési igényű gyermekek alábbi típusát látja el: különleges bánásmódot igénylő gyermeket, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ép értelmű beszédfogyatékos, valamint magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, részképesség zavarokkal rendelkező gyermek. Intézményi programok komplex támogatása. Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok támogatása. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 2 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 3 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 2

Az alapító okirat kelt: 2015.01.28. 3

Törvényi megfeleltetés Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Rendeletek 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/20012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 4

Az intézmény bemutatása Az óvoda közel 3 évtizeden keresztül munkáltatói és szakmai szempontból az iskolához tartozott. Pontos adatunk nincs arról, hogy mikortól működik óvoda településünkön. 1942-ben a napközi otthon a mai Nagykátai úton, a mostani egészségházban volt. Az 1950-es években, már egyértelműen óvodának nevezett épület a mostani községi könyvtár helyén volt. Ekkor mindössze egy kis létszámú gyermekcsoport működött egy óvónővel és egy dajkával. Az étkezés sajátkezelésű konyháról történt. 1954 után a Kossuth Lajos utcai épületbe költözött az óvoda, ahol már 2 foglalkoztató szoba, valamint szolgálati lakás is volt. Ekkor 2 részben osztott csoport működött 2 óvónővel valamint 2 dajkával. Az óvoda 1980 szeptemberéig 2 csoportos volt, majd 1981-ig 3 csoportos, később 4 csoportosra bővült. 5 csoportos 1997-től lett. Az 5. csoport a tornaszobában kapott helyet. 1983-ban épült hozzá a 2-es számú épület, melyben helyet kapott 3 foglalkoztató és a 300 adagos konyha. Az egyes számú épület teljes felújítása 2004-ben történt meg. 2012-ben egy uniós pályázat révén bővítettük óvodánkat. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy helyet kapjon egy tornaszoba, egy nevelői szoba, egy fejlesztő szoba, valamint a 6. csoportszoba. Az óvoda helységeinek felszereltsége színben, méretben a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelőek. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében. Szociokulturális és infrastrukturális környezet bemutatása A település a Tápió folyó völgyében Budapesttől 60km-re található. Vasútállomása nincs, közlekedése autóbusz járattal megoldott. Infrastruktúrája az elmúlt években sokat fejlődött. Az utóbbi években jelentős demográfiai mozgás tapasztalható községünkben. A beköltözött családok közül többen megélhetési gondokkal küzdenek, családi körülményeik rendezetlenek, életvitelük és lakáskörülményeik erősen kifogásolhatóak. Jelentős részük munkanélküli. A település mezőgazdasági jellegű, de nagyon kevesen élnek mezőgazdasági termelésből. Néhányan egyéb vállalkozói tevékenységet folytatnak, mások a községen kívül próbálnak elhelyezkedni, sajnos egyre kevesebb sikerrel. Szociokulturális háttér Óvodánk férőhelyeinek száma 150 fő. Az óvodai felvételeknél a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el. Az óvodába felvett gyermekeket általában életkoruk alapján soroljuk csoportba, de figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat is. A felvett gyermekek szociokulturális háttere rendkívül heterogén képet mutat. Többségük három - vagy többgyermekes családból jött. Teljes családban él a gyermekek többsége. Kevés azon családok száma, ahol mindkét szülő dolgozik, egyre több, ahol mindkét szülő munkanélküli, jellemző a családokra, hogy az egyik szülő dolgozik. Nagyon sok család él segélyből, alkalmi munkákból. A családok anyagi helyzete lehangoló képet mutat. A 5

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma elég magas, az elmúlt években növekvő tendenciákat mutat. A helybeli családok száma magas, a beköltözötteké alacsony. A családok túlnyomó többsége saját lakásban él, albérletben nem számottevő, nagyszülőkkel is kevesen élnek együtt. Egyedül nevelő szülők száma alacsony. A szülők többsége együttműködő, gondoskodó, normakövető. Vannak azonban olyanok is, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem együttműködők, kevésbé fogadják el a tanácsainkat, kéréseinket. Ezen szülők gyermekeit sok negatív hatás éri. Tárgyi feltételek Az óvoda két épületből áll, valamint emeletből. Az eszközjegyzékkel összehasonlítva az óvoda felszerelési-, berendezési tárgyait elmondható, hogy a minden eszközzel rendelkezünk. Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosít. A nevelő munkát segítő eszközök, játékok száma is folyamatos bővítésre kerül. Technikai eszközellátottságunk megfelelő. Rendelkezünk 3db televízióval, 3 DVD lejátszóval, 1 lemezjátszóval, 1 magnetofonnal, 1 asztali számítógéppel, 1 laptoppal, 1 projektorral. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk felszereltségünket bővíteni. Az óvoda udvarán az öt csoport számára található 5 homokozó, 3 babaház, 2 mókuskerék, 2 komplex csúszda mászókával, 2 asztal padokkal, 5 libikóka, valamint kötél-mászóka és lépegető található. A mászókák és csúszdák alatt ütéscsillapító gumi található. Az udvar napsütötte és árnyékos részei ideális életteret nyújtanak az év nagy részében. Hiányzik viszont egy olyan fedett terület, ahol esős időben is biztosítani tudnánk a szabad levegőn való tartózkodást. A környezet esztétikusabbá tételét virágoskert létesítésével oldottuk meg. Az udvari játékok felújítása és cseréje 2008-ban történt, melyet KMOP pályázat keretében sikerült felújítanunk. Szintén pályázat keretében történt az udvari játékok átfestése. Nagy beruházásként pályázat keretében (KMOP 4.6.1.) az intézmény bővítése is megtörtént. A végeredmény egy hat csoportos óvoda tornateremmel, nevelő- és fejlesztő szobával, új eszközökkel, bútorokkal, megújuló energia-forrásokkal ellátva. A fenntartó megvásárolta a szomszédos ingatlant, mellyel az óvoda udvarát tudjuk bővíteni, ezzel is nagyobb mozgásteret biztosítva a gyermekek számára. Az udvari tartózkodás során lehetővé tesszük a különböző életkorú gyermekek közös tevékenységét, a kommunikációt. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Elsősorban természetes, környezetbarát anyagok felhasználására törekszünk. A gyermekek számára biztosítsunk lehetőséget mobil bútorokkal a kuckósítás kialakítására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon a hozzáférhetőség elveit szem előtt tartva napi szinten kínáljuk az ábrázolási kellékeket, a szabad játékhoz szükséges kiegészítő eszközök barkácsolási lehetőségét, a társasjátékokat, a fejlesztő játékokat (néhány fejlesztő játékot a szervezett tevékenységen belül használunk)- és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. 6

Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvónők saját elképzeléseik szerint alakítják ki a csoportszobák berendezését, színét. Elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Minden csoportszoba így egyedivé vált. Az öltöző és a folyosó díszítése is az óvónők egyedi elképzelését tükrözi. Minden csoportnak található a folyosón faliújsága, melyre a szülőket is érintő információkon túl a gyermekek munkáit helyezik ki az óvodapedagógusok. Humánerőforrás bemutatása Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeit. Engedélyezett, státusz álláshelyek száma: mindenkori költségvetési rendelet szerint Munkánkat pedagógiai asszisztens is segíti. Óvodapedagógus Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, mintát jelent a gyermek számára Alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, melyhez megfelelő szakmai felkészültség társul,s ez a mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik. Vegye figyelembe a lehetőségekhez mérten a családok igényeit. Tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. A gyermek bizonyos értékeket hoz a családból, melyeket tiszteletben kell tartani. Nagy hangsúlyt fektetünk az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködésére. A gyermekek véleményét, ötleteit beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe. A pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzésen és önképzésen vegyenek részt, majd a megszerzett ismereteiket a nevelőtestület számára adják át; csoportra, gyermekre tudatosan, tervszerűen alkalmazzák. Irányítja a dajka munkáját, akikkel messzemenően együttműködik az eredményes nevelés érdekében Meghatározó személyiségjegye kell hogy legyen a demokratikus nevelési stílus Viselkedése, beszédkultúrája, öltözködése, külső megjelenése minta a gyermekek számára. Személyisége, személye méltán képviselje az intézményt. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, tiszteletet. 7

A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan céljainak megfelelően használja. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. A tapasztalatokat írásban rögzíti a csoportnaplóban a témaheteket záró-elemző lapokon. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (projektek, ünnepségek, kirándulások) megvalósításában. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvoda pedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről (folyóiratok, szakkönyvek, publikációk). Nem pedagógus alkalmazottak Dajkai munkakörben 6 fő dolgozik, mindannyian rendelkeznek dajkai szakképesítéssel. Pedagógiai asszisztens munkakörben 2 fő dolgozik, rendelkeznek szakképesítéssel. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka, a pedagógiai asszisztens mint a gyermekekkel együtt élő felnőtt részt vesz az óvodai csoport életében, tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek, végzi a gondozási tevékenységet az óvónővel közösen. Munkájukat a gyermekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. Javaslatot tehet az óvodai élet megszervezésére. Személyiségével, magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével, külső megjelenésével pozitív minta a kisgyermekek számára. Továbbképzés területén a prioritást az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatás Célunk A hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának kialakítása. Feladatunk Egymás munkájának minél teljesebb megismerése Egymástól való tanulás megvalósítása Együttműködés fejlesztése Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos, differenciált fejlesztés) Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése Nevelési értekezlet Esetmegbeszéléseken való részvétel A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal 8

Munkaközösségi megbeszélések Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése Az óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés távlatot jelenthet a gyermek számára. A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek: a közös ünnepek és hagyományok ápolása, a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása, közös programok a szülőkkel A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei. Változatos tevékenységekkel és gazdag eszköztárral segítjük a hagyományok ápolását (például farsangi, karácsonyi, húsvéti, anyák napi csoportszoba díszek). Intézmény és csoport szintű hagyományos ünnepeink HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK MIKULÁS TEVÉKENYSÉG TARTALOM - Dalok, versek közösen, majd csoportonként a Mikulásnak - Mikulás ajándéka a csoportoktól - Közös Mikulásvárás: A dolgozók műsora a gyerekeknek. A Mikulás ajándékot ad a gyerekeknek csoport szinten SZERVEZETI FORMA Közös óvodai rendezvény. (A játékeszközök bővítését erre az időszakra tervezzük, így minden csoport játékot talál a csoportszobában, a csoportja részére. A csoportok ajándékot adnak a Mikulásnak.) 9

HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK KARÁCSONY FARSANG TEVÉKENYSÉG TARTALOM Falu karácsonyán való részvétel, ahol a gyermekek által készített tárgyak kerülnek értékesítésre. Adventi előkészületek: - gyertyagyújtással fokozzuk a várakozás érzelmi hatását. Minden csoport karácsonyfát állít, csoportonként, majd óvodai szinten ünnepelünk - Farsangi mulatság, jelmezben zajló zenés-táncos esemény SZERVEZETI FORMA - Csoportonkénti megemlékezés, majd együtt óvodai szinten megemlékezünk a szeretet ünnepéről! - Csoportonkénti előkészület, a szülők részvételével a tízórai kezdetéig - Óvodai szintű közös mulatság MÁRCIUS 15. - Képek, jelképek készítése, gyűjtése (zászló, kokárda, huszár) Csoportonkénti megemlékezés ÁPRILIS 04. HÚSVÉT ANYÁK NAPJA Műsor a 1848-49-es szabadságharc Tápióbicskei ütközetének emlékére - Népi játékok, hagyományok felelevenítése - Tojásfestés - Locsolóversek - Húsvéti játszóház - Ajándék készítése - Szülőkkel közös ünneplés Nagycsoport műsora az iskolában az egész óvoda részvételével hagyományos buktaosztás Óvodai rendezvény, ahol a dolgozók közös műsorral lepik meg a gyerekeket a nyuszi érkezéséig - Csoportonkénti megemlékezés GYERMEKNAP VENDÉGVÁRÓ NAP ÉVZÁRÓ Vetélkedők, közös játékok, versenyek, műsorok A nagycsoportosok meghívják vendégségbe a Nyugdíjas Klub tagjait, és műsorral köszöntik az időseket Óvoda és a szülők-gyerekek közös programja. Ezen a napon szülői felügyelettel vesznek részt a gyerekek, az óvoda dolgozói a műsort, programokat adják, szervezik. A nagycsoportosok műsora a vendégeknek, majd megvendégelés, az óvoda többi csoportjába való betekintés - Tarisznya átadás - Búcsúznak a középsősök - Középső csoportosokkal 10

HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK KÖRNYEZETVÉDELMI NAPOK FALUNAP / SZÜRETI MULATSÁG SZÜLETÉSNAP / NÉVNAP TEVÉKENYSÉG TARTALOM Azon csoportokban ahol csak 5 gyermek ballag, az anyák napja keretében tartjuk az évzárót Projektekben meghatározott tevékenységek: Állatok-, Víz-, Föld-, Madarak és Fák napjához illetve az Egészséghéthez kötötten Nagycsoportosok műsora Óvoda dolgozóival kézműves foglalkozások Mi így szoktuk a gyerekek és a szülők igényeit figyelembe vevő, egyéni elképzelés alapján megvalósított ünneplés SZERVEZETI FORMA - Nagycsoportosok Közös, egész óvodát megmozgató tevékenységek Fehér István Művelődési Házban az óvoda dolgozói kézműves tevékenységekkel várják az érdeklődőket, a nagycsoport műsora a színpadon csoportos 11

II. NEVELÉSI CÉLJAINK Általános célkitűzés Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig, illetve az iskolai érettség eléréséig. Célunk az óvodás korú gyermekek szeretetteljes, sokoldalú, harmonikus nevelése. Olyan alapvető értékeket kívánunk közvetíteni, mint az egészséges életmódra nevelés, a természeti környezet szeretete és védelme, a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, a különbözőség elfogadása. A 3-7 éves gyermekek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: - o az egészséges sokoldalú személyiség o gyermekek környezettudatos szemlélete o a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális érettség A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek. A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek. A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenőmentesebbé válik. Célunk továbbá az iskolai beilleszkedés közvetett módon történő elősegítése, a teljes személyiség fejlesztése, kibontakoztatása a tevékenységek által, és a tevékenységeken keresztül. A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelőmunkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. Nevelő/fejlesztő tevékenységünk során építünk a gyermekek meglévő élményeire és tapasztalataira. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközeként a szabad játék biztosítása a célunk, ahol a játék pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. 1. Gyermekkép A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését; a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. 12

Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. A Tápióbicskei Gyermeklánc Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermeket kívánunk nevelni: A gyermekek a különbözőségekkel természetes módon tudjanak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben legyenek empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak Befogadóvá legyenek a természeti és társadalmi környezetből feléjük áramló információkra, tudják azokat feldolgozni, és napi életükbe beépíteni. Váljanak képessé az aktív és önálló gondolkodásra, problémamegoldásra. Tudjanak dönteni, vállalják fel tetteiket, cselekedeteiket akár pozitív vagy negatív annak eredménye. Életkoruknak megfelelő erkölcsi értékekkel és magatartással rendelkezzenek. A játék elsődlegességét figyelembe véve az élmények feldolgozását támogató környezetben a gyermek elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljon, mivel a játék a fejlődés és a fejlesztés legfőbb eszköze. 2. ÓVODAKÉP Óvodánk a családi nevelés kiegészítője kíván lenni, ahol biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe szülői értekezletek, fogadóórák nyíltnapok, befogadás, közös programok, ünnepek alkalmával. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyéniségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete (szelektív hulladékgyűjtő eszközök) segítik a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Alapelveink: A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;a pedagógus egyenrangú társa és támasza a gyermeknek. A befogadó 13

közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szükségleteinek kielégítése- Konkrét, reális, a gyermek saját magához mért fejlesztő értékelése, hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem. A gyermek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés és a multikulturális nevelésen alapuló integráció- Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása alapján. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében 14

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermek középpontba helyezése, az óvodai nevelés funkciójának kiteljesítése. Ezen belül: egészséges életmód kialakítása az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása, az anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Pedagógiai céljaink összhangban állnak az Óvodai Nevelés Alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével. Célunk: Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartása, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, optimális életritmus kialakítása; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartásmegalapozása megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együtt működve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 15

Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód alakítása területén: A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása A testi fejlődés elősegítése Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése különösen sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával Felismeri a gyermek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén szakmai lehetőséget kínál számukra (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus) Gondozás Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozásfolyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gondozás megkülönböztetett helyet foglal el nevelő munkánkban, mert addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WCre menni, vizet inni, tisztálkodni, a nap bármely szakában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő gyermek, a dajka gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. 16

A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék. Fontos ezen a területen is a családdal való szoros együttműködés, mert a gyermekek gondozottsága néhány családban kifogásolható. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: egészséges óvodai környezet megteremtése a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása a gyermeket, mint partner felé bizalommal fordulunk; a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése folyamatos mosdóhasználat. A testi nevelés magába foglalja: Testi nevelés elősegítése a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését, valamint a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését. Mozgás A gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük.. Levegőzés, pihenés és alvás A levegő: az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie. Nagy figyelmet fordítunk a szabad levegőn való tartózkodásra. Tevékenységek szabad levegőn történő szervezése. Lehetőség szerint összességében naponta több órát kinn tartózkodnak a gyerekek a levegőn. Szeles időben, sűrű ködben esőben, vagy ha a hőmérséklet -10 C alá esik, a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak. Pihenés és alvás feltételei: tiszta levegő, kényelmes fekvőhely nyugodt légkör, 17

az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének. A gyermekek számára egyéni alvásigényüknek és szokásaiknak figyelembevételével, a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtésével pihenési lehetőséget biztosítunk. A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően a nyugodt pihenés feltételeit biztosítjuk, kiszellőztetjük a termeket, elhelyezzük minél nagyobb távolságban az ágyakat. A gyermekek elalvását segítjük a biztonságot adó szokásrendszerrel A nem alvó gyermekek részére lehetőséget teremtünk arra, hogy csendes zenét hallgassanak. Testápolás, személyi higiéné A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a tisztálkodási teendők egyéni tempó szerinti végzésére.. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC-használat kapcsolatos tevékenységekben a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt. Törekedünk a család és óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására. A védőnővel az együttműködés keretében rendszeres tisztasági szűrővizsgálat történik, a szülők rendszeresen tájékoztatást kapnak a higiénés gondok megoldásáról. Öltözködés Az öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. Elegendő időt, és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a gyermeknek a saját polcán. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben, az óvodában tilos a papucs! Egészséges táplálkozás A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermekegészséges táplálása. Óvodánkban saját főzőkonyha található,melynek eredményeként egyeztetünk az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlását figyelembe vesszük. A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer, valamint a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- és normarendszer, az óvoda dolgozóinak modellértékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére és a biztonságos eszközfogásra gyakorolnak kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a közösségért végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A szülők közreműködésével naponta gondoskodunk gyümölcsről, zöldségféléről. A gyermeket táplálkozási szokásait tiszteletben tartva ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására, és az étrend megismertetésével közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozásának kialakítását. A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő egészségnap/hét, melyre vendég előadókat is meghívunk (védőnő, fogorvos, háziorvos) 18

Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. Így a gyerekek zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségekkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, énekekkel, mesékkel kísérve teszik még vonzóbbá a gyermekek részére az óvó nénik. Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése) a stressz hatások kompenzálása a gyermekektől érkező segítségkérések, megértése és megoldása. szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, pszichológus segítségének kérése A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése. Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, azaz a betegségek megelőzésére. A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi minden nevelési év kezdetén biztosított feltételrendszer: a balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére (a gyermekek testi épségének védelme érdekében minden év szeptember 31-ig elkészítjük a balesetvédelmi jegyzőkönyvet, 19

amelyben a gyermekekkel ismertetjük a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályokat) az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése. Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége, illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük. A testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik. A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A levegő, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodásra, a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (napernyők, árnyas helyek). A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Egészséges környezet biztosítása Helyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezet alakítását, szépítését tudatosan megtervezve (környezetvédelmi napok) igyekszünk olyan optimális tárgyi környezetet, színharmóniát kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Kitűnő adottságú udvarunk alkalmas a természetes mozgás játékos gyakorlására. A természetes anyagból készült, kombinált famászókáink a különböző típusú mozgáselemek kipróbálásához, gyakorlásához nyújtanak lehetőséget. A többfunkciós csoportszobák berendezése, felszerelése, színharmóniája a gyermekek otthonosságát, jó közérzetének biztosítását szolgálja. Környezetvédelmi tapasztalat biztosítása Az élethez szükséges elemek föld, víz, levegő megfigyeltetése, megismerése szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmával (jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő). A környezetvédelmi napjainkat projektek keretében végezzük. (Víz-,Föld-, Madarak és Fák-, Állatok világnapja) 20

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek). Önállóan öltöznek, ruháikat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik az életkori sajátosságoknak megfelelően. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul. A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (például gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.). Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely azt közvetíti a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelentheti az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (például a képességekhez nem igazodó követelmények). 21

Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében: közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a szülőkkel szoros kapcsolattartás során felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása az agresszió minden formájának feloldása, elítélése, befolyásolása (például a TV káros hatásai) közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése (Rendőrségi bemutató ) Viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda minden dolgozójának. Az óvoda dolgozói mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgálóóvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet a gyermek, vagy az óvodapedagógus. A beszélgetésben kisebb gyermekcsoportok vehetnek részt események értékelésével, képek nézegetésével, film vetítésével. A szabad beszélgetések kezdeményezésére alkalmat adnak: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, frisslevegő, madárdal Élmények elmondása dohányfüstös helyekről: saját lakás levegője, gépkocsi füstje Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor-és a szív munkáját, másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt. Beszélgetés arról milyen leszek, ha nagy leszek: segítek másokon, alkotni szeretnék, egészséges, edzett leszek A pedagógus olyan meséket válasszon, amelyek az állatvilághoz, növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nemdohányzó magatartás szépségeit. A mesékben a helyes magatartás pozitív élményei jelennek meg. 22

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés célja Cél: Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör, a családi nevelést kiegészítve. Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, nyugalmat ad. Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság állandó értékrend, derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását.(az óvodai napirend betartása, ünnepek, hagyományok megtartása, együttélés szabályainak betartása- udvarias magatartás, köszönés, kérem-köszönöm, eszközökön való megegyezés stb.). A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: téli időszakban madáretetés, nyári időszakban madár- barát környezet kialakítása, Víz-, Föld-, Madarak és fák napján a gyermekek figyelmének felhívása, tudatosítása környezetünk védelmére, szelektív hulladékgyűjtés, séták alkalmával figyelem felhívás a tiszta környezet megóvására. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 23

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai: Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelet, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. Az iskolai beilleszkedés segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. A gyermekek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az óvodapedagógus feladata: Fontos a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatása. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget biztosítunk személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez, mely a teljes nevelési folyamatot áthatja. Fontos a kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása. Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A kialakított szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyermek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. Környezetének sokoldalú megismerését segítse elő a folyamatos séták, kirándulások szervezésével a környék nevezetességeihez ( Tápiósi iskola, Kincsem park, Kalapos hegy, Agyagásó, Szent István park, Templom, Tájház stb.), valamint év végén minden csoport egy hosszabb buszos kiránduláson is vegyen részt lehetőség szerint. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. 24

Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek gyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása. A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása és rendszeres óvodába járásának segítése. A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában. Az értékelés, jutalmazás formái, elvei Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása Az óvodapedagógus feladata: Az értékelést fontos személyiség és közösség alakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás, és ennek előlegezett formája, a biztatás. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok évente kétszer végzik el. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemeltmegtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma A befogadás rendszere A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából. 25