Nevezze meg a számozott részeket!

Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3) A(z) 2 jelű rész neve: (1.4) A(z) 3 jelű rész neve: (1.5) A(z) 4 jelű rész neve: (1.6) A(z) 5 jelű rész neve: (1.7) A(z) 6 jelű rész neve: 2.

(2.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (2.2) A(z) 1 jelű rész neve: (2.3) A(z) 2 jelű rész neve: (2.4) A(z) 3 jelű rész neve: (2.5) A(z) 4 jelű rész neve: (2.6) A(z) 5 jelű rész neve: 3. (3.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (3.2) A(z) 1 jelű rész neve:

(3.3) A(z) 2 jelű rész neve: (3.4) A(z) 3 jelű rész neve: (3.5) A(z) 4 jelű rész neve: (3.6) A(z) 5 jelű rész neve: (3.7) A(z) 6 jelű rész neve: (3.8) A(z) 7 jelű rész neve: (3.9) A(z) 8 jelű rész neve: (3.10) A(z) 9 jelű rész neve: 4. (4.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (4.2) A(z) 1 jelű rész neve:

(4.3) A(z) 2 jelű rész neve: (4.4) A(z) 3 jelű rész neve: (4.5) A(z) 4 jelű rész neve: (4.6) A(z) 5 jelű rész neve: (4.7) A(z) 6 jelű rész neve: 5. (5.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (5.2) A(z) 1 jelű rész neve: (5.3) A(z) 2 jelű rész neve: (5.4) A(z) 3 jelű rész neve: (5.5) A(z) 4 jelű rész neve: (5.6) A(z) 5 jelű rész neve:

(5.7) A(z) 6 jelű rész neve: 6. (6.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (6.2) A(z) 1 jelű rész neve: (6.3) A(z) 2 jelű rész neve: (6.4) A(z) 3 jelű rész neve: (6.5) A(z) 4 jelű rész neve: (6.6) A(z) 5 jelű rész neve: 7.

(7.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (7.2) A(z) 1 jelű rész neve: (7.3) A(z) 2 jelű rész neve: (7.4) A(z) 3 jelű rész neve: (7.5) A(z) 4 jelű rész neve: (7.6) A(z) 5 jelű rész neve: 8.

(8.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (8.2) A(z) 1 jelű rész neve: (8.3) A(z) 2 jelű rész neve: (8.4) A(z) 3 jelű rész neve: (8.5) A(z) 4 jelű rész neve: (8.6) A(z) 5 jelű rész neve: (8.7) A(z) 6 jelű rész neve: (8.8) A(z) 7 jelű rész neve: (8.9) A(z) 8 jelű rész neve: (8.10) A(z) 9 jelű rész neve: (8.11) A(z) 10 jelű rész neve:

(8.12) A(z) 11 jelű rész neve: 9. Mi jellemző a véráramlás sebességére zárt keringési rendszerben? (9.1) A sebesség fordítottan arányos a teljes keringési keresztmetszettel. A sebesség egyenesen arányos a teljes keringési keresztmetszettel. A sebesség független az ér átmérőjétől. A sebesség mindig a kapillárisokban a legnagyobb. 10. Mi jellemző a véráramlás intenzitására zárt keringési rendszerben? (10.1) Az áramlás intenzitása a kapillárisok felé haladva egyenletesen nő. Az áramlás intenzitása azonos a keringés minden egyes keresztmetszetén. Az áramlás intenzitása a kisvérkörben alacsonyabb mint a nagyvérkörben. A kapillárisokban van mindig a leggyorsabb áramlás. 11. Mi jellemző a véráramlás intenzitására zárt keringési rendszerben? (11.1) Az áramlás intenzitása az aortában a legkisebb. Az áramlás intenzitása az aortától a vénákig folyamatosan csökken. Az áramlás sebessége a kapillárisokban a legkisebb. Az áramlás sebessége minden érben ugyanolyan. 12. Mi a feladata a keringés szabályozás idegi központjának? (12.1) A vérnyomás és szívverés igazítása a szervezet aktuális igényeihez. A szív ritmikus működésének fenntartása. A vérnyomás és szívverés igazítása az érzelmi reakciókhoz. A kapillárisok nyitása és zárása. 13. Mi az áramlási autoreguláció? (13.1)

A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás növekedését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás növekedését eredményezi. A perfúziós nyomás csökkenése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás növekedését eredményezi. A perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. 14. Milyen anyagok szabályozzák az áramlási autoregulációt? (14.1) CO 2, H +, adenozin, K +. NO 2, CO, Na +. Noradrenalin. Vasculáris izomzat intrinsic tulajdonsága. 15. Mi a metabolikus autoreguláció? (15.1) A szöveti anyagcsere intenzitásától függ a véráramlás. A vasculáris izomzat intrinsic tulajdonsága. A noradrenalin hatása az erek simaizmaira béta1 receptorokon keresztül. Perfúziós nyomás növekedése a prekapilláris rezisztencia erek ellenállás csökkenését, csökkenése a prekapilláris ellenállás csökkenését eredményezi. 16. Milyen anyagok szabályozzák a metabolikus autoregulációt? (16.1) CO 2, H +, adenozin, K +. NO 2, CO Adrenalin. Vasculáris izomzat 17. Milyen hatások okoznak ödémát? (17.1) A prekapilláris rezisztanciaerek tágulása.

(17.2) A prekapilláris rezisztanciaerek szűkülése. (17.3) A prekapilláris vénák tágulása. (17.4) A posztkapilláris erek tágulása. (17.5) A posztkapilláris erek simaizmainak összehúzódása. (17.6) A nyirokerek tágulása. (17.7) A plazmafehérje koncentráció növekedése. (17.8) A plazmafehérje koncentráció csökkenése. (17.9) Fehérjevizelés. (17.10) Vér albumintartalmának csökkenése. (17.11) Fokozott Na+ vesztés (17.12) Fokozott Cl- vesztés (17.13) Vashiány 18. Mely erek tartoznak a nagynyomású rendszerhez? (18.1) Nagyvérkör artériái (18.2) Kisvérkör artériái (18.3) Kisvérkör vénái (18.4) Kapillárisok (18.5) Nagyvérkör arteriolái (18.6) Artéria carotis

(18.7) Coronariák (18.8) Aorta (18.9) Arteria pulmonalis (18.10) Nagyvérkör vénái 19. Mely erek tartoznak az alacsony nyomású rendszerhez? (19.1) Nagyvérkör artériái (19.2) Kisvérkör artériái (19.3) Kisvérkör vénái (19.4) Kapillárisok (19.5) Nagyvérkör arteriorái (19.6) Artéria carotis (19.7) Tüdőkapillárisok (19.8) Aorta (19.9) Arteria pulmonaris (19.10) Nagyvérkör vénái 20. Melyek a mikrocirkulációs rendszer feladatai? (20.1) O 2 szállítás (20.2) Vérnyomás szabályozása (20.3) ph szabályozás

(20.4) Tápanyagellátás (20.5) Anyagkicserélés (20.6) CO 2 elszállítás (20.7) A plazmafehérjék koncentrációjának szabályozása (20.8) Hőszabályozás (20.9) Vérraktár (20.10) Ödéma elleni védelem 21. Melyek a kapacitáserek feladatai? (21.1) Vérraktár (21.2) O 2 szállítás (21.3) Vérnyomás szabályozása (21.4) ph szabályozás (21.5) Tápanyagellátás (21.6) Anyagkicserélés (21.7) CO 2 elszállítás (21.8) A plazmafehérjék koncentrációjának szabályozása (21.9) Hőszabályozás 22. Mely szervek ereire jellemző a nagyfokú áramlási autoreguláció (22.1) Tüdő

(22.2) Máj (22.3) Lép (22.4) Vese (22.5) Bőr (22.6) Bél (22.7) Agy (22.8) Szív 23. Mely szervek ereire nem jellemző a nagyfokú áramlási autoreguláció (23.1) Tüdő (23.2) Máj (23.3) Lép (23.4) Vese (23.5) Bőr (23.6) Bél (23.7) Agy (23.8) Szív 24. Milyen anyagok szabályozzák a metabolikus autoregulációt? (24.1) CO 2 (24.2) O 2

(24.3) N 2 (24.4) ATP (24.5) ADP (24.6) AMP (24.7) Adenozin (24.8) K+ (24.9) Na+ (24.10) Cl- 25. Melyek a szív pacemaker aktivitásában résztvevő depolarizáló ionáramok? (25.1) Gyors Na+ (25.2) Inward rectifier K+ (25.3) Késői K+ áram (25.4) h/f áram (25.5) L áram (25.6) M áram (25.7) Cl- áram (25.8) T típusú Ca2+ áram (25.9) Tranziens korai K+ áram 26. Melyek a szív pacemaker aktivitásában résztvevő hiperpolarizáló ionáramok?

(26.1) Gyors Na+ (26.2) Inward rectifier K+ (26.3) Késői K+ áram (26.4) h/f áram (26.5) L áram (26.6) M áram (26.7) Cl- áram (26.8) T típusú Ca2+ áram (26.9) Tranziens korai K+ áram 27. Mely anyagok jutnak át a kapillárisok falán diffúzióval? (27.1) O 2 (27.2) CO 2 (27.3) Na+ (27.4) K+ (27.5) glükóz (27.6) aminosav (27.7) H+ (27.8) kisebb lipid oldékony anyagok (27.9) nikotin

(27.10) heroin (27.11) etanol (27.12) N 2 28. Melyek az artériás vérnyomás összetevői? (28.1) Bal kamra verőtérfogata (28.2) Nagy artériák tágulékonysága (28.3) Vénák tágulékonysága (28.4) Artériákból történő vérkiáramlás (28.5) Tápanyagellátás (28.6) Jobb kamra perctérfogata (28.7) Vénás visszaáramlás 29. Melyek a vénás vérnyomás összetevői? (29.1) Bal kamra verőtérfogata (29.2) Nagy artériák tágulékonysága (29.3) Kapillárisok tágulékonysága (29.4) Artériákból történő vérkiáramlás (29.5) Tápanyagellátás (29.6) Jobb kamra perctérfogata (29.7) Vénás visszaáramlás

30. Melyek az artériás vérnyomás befolyásoló tényezői? (30.1) Perifériás ellenállás (30.2) Arteriolák myogén tónusa (30.3) Artériás félből kapillárisokon keresztül beáramló vér (30.4) A posztkapilláris erek myogén tónusa (30.5) Arteriolák neurogén tónusa (30.6) A posztkapilláris erek neurogén tónusa (30.7) A jobb kamra teljesítménye (30.8) A bal pitvar teljesítménye 31. Melyek a vénás vérnyomást befolyásoló tényezői? (31.1) Aorta neurogén és myogén tónusa (31.2) Arteriolák myogén tónusa (31.3) Artériás félből kapillárisokon keresztül beáramló vér (31.4) A posztkapilláris erek myogén tónusa (31.5) Arteriolák neurogén tónusa (31.6) A posztkapilláris erek neurogén tónusa (31.7) A jobb kamra teljesítménye (31.8) A bal pitvar teljesítménye 32. Mely sejtek alkotják a véragygátat? (32.1)

33. Melyek az érátmérőt szabályozó hormonok? (33.1) 34. Mely receptorokon keresztül szabályozzuk az érátmérőt? (34.1) 35. Melyek a szív ingerületképző központjai? (35.1) 36. Melyek a szívben az ingerület továbbító rendszer részei? (36.1) 37. Hogyan befolyásolja az erek átmérőjét az O 2 szint csökkenése a kisvérkörben? (37.1) 38. Hogyan befolyásolja az erek átmérőjét az O 2 szint csökkenése a nagyvérkörben? (38.1) 39. Hol található a keringés szabályozás idegi központja? (39.1) 40. Mely transzport proteineken keresztül folyik csak aktív transzport? (40.1) 41. Mely transzport proteineken keresztül folyik csak passzív transzport? (41.1) 42. Mely transzport proteineken keresztül folyhat aktív és passzív transzport is? (42.1)

43. Mi a külső légzés fogalma? (43.1) Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználása és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 leadás CO 2 felvétel. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználás a glükolízis során és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. 44. Mi a belső légzés fogalma? (44.1) Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználása és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 leadás CO 2 felvétel. Gázcsere a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. Gázcsere a sejtek és környezetük között, O 2 felhasználás a glükolízis során és CO 2 termelése a terminális oxidáció során. 45. Mi a pleura űr szerepe a légzési térfogat változásokban? (45.1) A tüdő és mellkas elválaszthatatlan egységének kialakítása. A felületi feszültség csökkentése, tüdő összeesésének megakadályozása. Gázcsere biztosítása a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás. O 2 szállítása kötött formában. 46. Mi a surfactant szerepe a tüdőben? (46.1) A tüdő és mellkas elválaszthatatlan egységének kialakítása. A felületi feszültség csökkentése, a tüdő összeesésének megakadályozása. Gázcsere biztosítása a szervezet és a környezet között: O 2 felvétel CO 2 leadás.

O 2 szállítása kötött formában. 47. tags: [ radio ] Mi a szerepük a légzésszabályozás perifériás kemoreceptorainak? (47.1) A metabolizmus és légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hipervolemiara. A kiválasztás és a légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára. 48. tags: [ radio ] Mi a szerepük a légzésszabályozás centrális kemoreceptorainak? (48.1) A metabolizmus és légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hipervolemiara. A kiválasztás és a légzés szinkronizálása. A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára. 49. Mi a Bohr effektus? (49.1) A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph nő, a hőmérséklet csökken, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet csökken, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció csökken. A hemoglobin affinitása O 2 -hez csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet nő, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. A hemoglobin koncentrációja csökken ha a ph csökken, a hőmérséklet nő, vagy a 2,3-bifoszfoglicerát koncentráció nő. 50. Melyek légzőizmok? (50.1) Rekeszizom (50.2) Vázizom (50.3) Külső bordaközi izmok

(50.4) Szívizom (50.5) Hasizom (50.6) Hátizom 51. Mitől függ légcserénél beálló egyensúlyi állapot az egyes gázoknál? (51.1) A véráramlás sebességétől (51.2) A gáz oldékonyságától (51.3) A külső bordaközi izmoktól (51.4) A vérben levő karrierek mennyiségétől (51.5) Diffúziótól (51.6) Karrierekhez kötődés sebességétől (51.7) A tüdő tágulékonyságától (51.8) A vér alakos elemeinek mennyiségétől 52. Hogyan szállítja főleg a vér a CO 2 -ot? (52.1) Oldott állapotban (52.2) Karbamino komponensek formájában (52.3) Hemoglobinhoz kötve (52.4) Vérlemezkékben (52.5) Mioglobinhoz kötve (52.6) Vörösvértestekben

53. Hogyan szállítja főleg a vér az O 2 -t? (53.1) Oldott állapotban (53.2) Karbamino komponensek formájában (53.3) Hemoglobinhoz kötve (53.4) Vérlemezkékben (53.5) Mioglobinhoz kötve (53.6) Vörösvértestekben 54. Mi befolyásolja a hemoglobin O 2 megkötő képességét? (54.1) Hőmérséklet (54.2) ph (54.3) Na+ koncentráció (54.4) Cl- koncentráció (54.5) glükóz-6-foszfát (54.6) 2,3-bifoszfoglicerát 55. Mi a feladatuk a légzőközpontoknak? (55.1) A légzőmozgások fenntartása (55.2) A tüdő tágulékonyságának határt szabnak (55.3) A rekeszizom mozgásainak kialakítása (55.4) A légzés szinkronizálása a metabolizmushoz

(55.5) Akaratlagos légzés visszatartás kialakítása (55.6) A kompenzációs válasz kialakítása hypoxiára 56. Mi a légzés fő ingere? (56.1) 57. Hol találhatók a légzésszabályozás legfontosabb perifériás kemoreceptorai? (57.1) 58. Hol találhatók a légzésszabályozás legfontosabb centrális kemoreceptorai? (58.1) 59. Hol találhatók a légzőközpontok? (59.1) 60. Mit jelent a tubuloglomeruláris visszacsatolás? (60.1) Ha az elővizelet mennyisége nő a Henle kacs felszálló ágában, glomeruláris filtráció ugyanabban a nephronban csökken ill. vica versa. Ha az elővizelet mennyisége csökken a Henle kacs felszálló ágában, glomeruláris filtráció ugyanabban a nephronban csökken ill. vica versa. Az elővizelet mennyisége arányos a vazopresszin és az aldoszteron mennyiségével a Henle kacs felszálló ágában. Az elővizelet mennyisége nő ha a Henle kacs felszálló ágában az aldoszteron mennyisége csökken. 61. Milyen transzportfolyamatok fordulnak elő a vesében? (61.1) Diffúzió (61.2) Aktív transzport (61.3) Passzív transzport (61.4) Facilitált diffúzió

(61.5) Endocitózis (61.6) Na+ kapcsolt transzport (61.7) Cu2+ kapcsolt transzport (61.8) Fe3+ kapcsolt transzport 62. Mi a szerepe a vasa recta ereinek illetve a Henle kacs két ágának a veseműködésben? (62.1) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens fenntartása. (62.2) Ionpumpák működéséhez ATP-t szolgáltat. (62.3) Elősegíti a passzív transzport folyamatokat. (62.4) Elősegíti a diffúziót. (62.5) Elősegíti az endocitózist. (62.6) Elősegíti az exocitózist. 63. Mi a szerepe a húgysavnak veseműködésben? (63.1) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens fenntartása. (63.2) Ionpumpák működéséhez ATP-t szolgáltat. (63.3) A vesepiramisokban az ozmotikus gradiens kialakítása. (63.4) Elősegíti a diffúziót. (63.5) Elősegíti az endocitózist. (63.6) Elősegíti az exocitózist. 64. Mitől függ az ultrafiltrált folyadék mennyisége?

(64.1) A kapilláris és a Bowman tok lumene közötti hidrosztatikai nyomástól. (64.2) A vér kolloid ozmotikus nyomásától. (64.3) A szűrő hidraulikus permeabilitásától. (64.4) A diffúziótól. (64.5) Az aktív és passzív transzportfolyamatok hatékonyságától (64.6) A vazopresszin (ADH) mennyiségétől 65. Mely anyagok visszaszívására van a vesének maximált kapacitása? (65.1) Glükóz (65.2) Aminosavak (65.3) H+ (65.4) O 2 (65.5) CO 2 (65.6) Na+ 66. Mikor romlik a Na + visszaszívás hatékonysága a vesében? (66.1) Magas glükóz koncentráció mellett (66.2) Magas fehérje koncentráció mellett (66.3) Magas aminosav koncentráció mellett (66.4) Magas K+ koncentráció mellett (66.5) Magas urea koncentráció mellett

(66.6) Magas hőmérsékleten (66.7) Magas víz koncentráció mellett 67. Melyek a vese funkciói? (67.1) Kiválasztás (67.2) Vérnyomás szabályozás (67.3) Vazopresszin (ADH) szekréció (67.4) Mineralokortikoidok (aldoszteron) szekréció (67.5) Keringés szabályozás (67.6) ph szabályozás (67.7) Glükortikoidok (kortizol) szekréció (67.8) Glukagon szekréció (67.9) kalcitriol szekréció (67.10) immunoglobulinok szintézise (67.11) eritropoetin szekréció (67.12) kalcitonin szekréció 68. Milyen hormonok szabályozzák a vese vízvisszaszívását? (68.1) 69. Hol hatnak a vízvisszaszívást szabályozó hormonok? (69.1)

70. Milyen hormonok szabályozzák a vese Na + visszaszívását? (70.1) 71. Hol hatnak a vese Na + visszaszívását szabályozó hormonok? (71.1) Végeztem, kérem az űrlap kiértékelését