Tudománytörténet 3. Előadás Középkor és reneszánsz
Középkor I.sz. 476 1492 Sötét középkor Inkvizíció Dante, Boccaccio Gótika Leonardo da Vinci Könyvnyomtatás
Hit vagy tudomány Nem folytatták a tudomány addigi útját Új értékrend: túlvilági boldogság; Isten Patrisztika: A tudást alárendelt a hittel szemben: természeti jelenségek magyarázata Iskolák: teológia + hét szabad művészet
Hit vagy tudomány IX. századtól: skolasztika Már nem ítélték el a tudományos érdeklődést Kolostorok, egyetemek, könyvtárak Mo: Géza fejedelem 996 első kolostor (Pannonhalma) Egyetemek: egyházi iskolákból fejlődtek (Bologna 1119, Párizs, Oxford, Pádua, Cambridge)
Hit vagy tudomány Albertus Magnus (1193-1280): német természet-filozófus, alkimista Görögök eredményeit átülteti Leírta: puskapor, iránytű használata Elnevezte a salétromsavat Jellemezte az arzént Könyvet írt a növényekről és az állatokról A megismerés alapja a tapasztalat
Hit vagy tudomány Roger Bacon (1214-1292): angol természettudós, szerzetes Asztrológia, alkímia, mágia Kísérleti tudományok meghirdetője A tudományt a gyakorlati élet szolgálatába igyekezett állítani
Hit vagy tudomány Leonardo Fibonacci (1170-1250): olasz matematikus Arab számok Fibonacci sor
Hit vagy tudomány Aquinói Tamás (1225-1274): teológus, filozófus Összhangba igyekszik hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással A megismerés végső céljának is magának az Istennek kell lenni.
Alkímia Egyiptomi kultúrában gyökerezik II-XVI. század Cél: arany előállítása más elemekből mindenható életelixír előállítása bölcsek kövének megtalálása Sok kémiai módszer és elem felfedezése
Alkímia Gerber (721-815): az anyagok higanyból és kénből állnak Avicenna (980-1037): ásványvizek gyógyító hatása Albertus Magnus: a fémek higanyból, kénből és vízből állnak
Jatrokémia Paracelsus (1493-1541): svájci tudós Kémia valódi célja a gyógyítás Kemoterápia, gyógyszerkémia atyja Higany-, arzén-, antimonvegyületek, ópium, borszesz
Jatrokémia Libavius (1540-1616) német kémikus: Sók és ásványvizek gyógyító hatása Ásványvizeket analizált Első kémia könyv: Alkímia (1597)
Jatrokémia Kialakul a tudományos kémia Nagy a visszaesés az ókorhoz képest Orvosi iskolák: élettan, diagnosztika, anatómia, Az ókorihoz képest elenyésző volt az orvosok száma csecsemőhalandóság 70%, járványok
Arabok szerepe Az ókori tudományt átvették és átmentették Európába Jelentős szerep a matematikában, természettudományokban, filozófiában Bagdad: Tudomány Háza (IX. sz) görögök műveit fordították arabra, összegyűjtötték Spanyolország: X-XI. század arab kalifátus, tudományos központok, Sevilla: 500 000 kötetes könyvtár
Arabok szerepe Arab fordítások: jól körülhatárolt szókincs, tudományos stílus Az európai középkor tudományos nyelve: latin arab tudósok fordítottak latinra arabról Mohammed Ibd Al-Khwarizmi: algebra elnevezés, tízes számrendszer, arab számok, nulla
A reneszánsz mérnökei Az ókor tudományának újjáéledése: 1300-as évek közepétől A reneszánsz visszahozza a tudományba a matematikát Mérnöki feladatok: fegyverek, gépek, erdők, ágyuk, kastélyok
A reneszánsz mérnökei Leonardo da Vinci Kísérletekkel támasztotta alá következtetéseit Mechanikai, aero- és hidrodinamikai, optikai felfedezések Légnemű közeg ellenállása, felhajtóerő Fénytörés Hullámjelenségek: fény, hang, víz Kapilláris jelenség Hőmérő Tervek: repülőgép, ejtőernyő, robbanómotor
A reneszánsz mérnökei Hajó: iránytű, óra, szél kontrolálása, hullámzás, csillagok ismerete Kopernikusz, Kepler, Newton, Galilei: a földi és az égi törvények nem különböznek
Erdőirtás, legelők feltörése Nagybirtokok kialakulása folytatódik Jobbágyok étkezése gabonatermelés művelt területek növelése erdőirtás, legelők feltörése Nehézeke, szügyhám
Erdőirtás, legelők feltörése Ipar fellendül növekvő energiaigény vízi és szélmalmok XIII-XIV. század: papírmalmok, fűrészmalmok, stb. Malmok építése: rengeteg fa (Anglia XI. sz. 35%-a marad meg a füves és erdő területeknek) Nagy faigény: építkezések, fűtés, faszén, hamulúg, közlekedési eszközök Talaj károsodáása: tápanyagtartalom csökken, erózió, árvizek, belvizek
Levegőszennyezés XIV. század, London: kőszén égetése tilos káros a lovak egészségére Nagymértékű növénypusztulás Por és kosz
Taposómalmok Megújuló energiák
Megújuló energiák Szél: európai szélmalmok XI. századtól ( Egyiptom i.e. 1200!) Vízimalom: fűrész- és olvasztóművek, bányászati szállítóberendezések Korlátozottan álltak rendelkezésre kőszén: mészégetés, kohászat, fűtés
Vízszennyezés és a hulladék Városokban jelentkező problémák Hulladékkezelés: amit nem evett meg a disznó utca eső elmosta (vagy nem ) Fekália: nyitott árkok és vízmosások patakok és folyók Emésztőgödrök (nem szigeteltek) Intézkedések: 1366. Párizs mészárosok hulladékainak elhelyezése a városon kívül Madrid takarítása: utcák mosása
Járványok Hulladékok patkányok elszaporodnak Pestis: baktérium, bolhacsípéssel kerülhet az emberi szervezetbe, köztesgazdája a patkány A lakosság éhezett, legyengült XIV. sz. közepén a lakosság 30 %-a elpusztult