ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK ÉS KŐZETEK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN

Átírás

1 ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK ÉS KŐZETEK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN

2 Tematika: 1/ Ásványok, drágakövek és kőzetek ókori (Theophrastus, idősebb Plinius) és középkori (Sevillai Isadore, Albertus Magnus) szerzők írásaiban. 2/ Ásványok, drágakövek és kőzetek ismeretessége Agricolától a 19. századig (a kémia, az ásványtan és kristálytan kialakulása). 3/ Kőeszközök, kőszerszámok és nyersanyagaik (kovás és üveges kőzetek). 4/ Nemesfémek (arany, ezüst, platina) és ásványaik; nemesfémekből készült tárgyak. 5/ Fémek (réz, vas, ólom, ón, cink, higany) és ásványaik; fémekből készült tárgyak. 6/ Drágakövek I. (gyémánt, rubin, zafír, smaragd, topáz). 7/ Drágakövek II. (kvarc, opál, turmalin, gránát, cirkon, türkiz, lazurit, jade, nefrit, borostyán, gyöngy, korall, csont).

3 8/ Kerámiák és nyersanyagaik (agyagkőzetek, nemesagyagok; cserép, tégla, terrakotta, porcelán). 9/ Üvegek, üvegmázak (kvarc, kvarchomok); cement és beton 10/ Ásványi eredetű színezőanyagok és festék alapanyagok (vas-, mangán-, réz-, ólomtartalmú és szilikátalapú festékanyagok). 11/ Építészetben, szobrokhoz, dísztárgyakhoz használt kemény (bazalt, andezit, gránit, diorit, metamorf kőzetek) és puha (szerpentinit, szappankő, zsírkő, tajték, alabástrom, márvány, mészkő, homokkő, piroklasztit) kőzetek és ásványok. 12/ Építészet I., építő- és díszítőkövek az ókorban (Egyiptom, Babilon, India, Kína, Róma, Mediterráneum). 13/ Építészet II., építő- és díszítőkövek a középkorban és újkorban (gótika, reneszánsz).

4 A görögök előtt Paleolitikum (Kr.e ) Neolitikum (Kr.e ) Rézkor (Kr.e ) Bronzkor (Kr.e ) Vaskor (Kr.e ) Egyiptomi Birodalom (Kr.e ) Hettita Birodalom (Kr.e ) Asszír Birodalom (Kr.e ) Perzsa Birodalom (Kr.e )

5 Az ókori világ

6 Mire használták az ásványokat az ősidőkben? 1. Eszközkészítés, építkezés 2. Festés (falfestés, kerámiák festése) 3. Gyógyítás 4. Mágia, hit (amulettek, talizmánok) 5. Szépítkezés, díszítés 6. Fémek előállítása 7. Kerámia készítése

7 Egyiptomiak bányászata Az egyiptomiak Egyiptomiak ásványai festékekhez: hematit, goethit, cinnabarit, malachit, lazurit, auripigment Egyiptomiak drágakőismerete: gyémánt, rubin, zafir, smaragd, topáz, hegyikristály (első bányák Kr.e körül) Drágakövek vésése Építkezés Szobrászat Festészet Fémművesség

8 A görögök A görögök összegzik az addig megszerzett (egyiptomi, asszír, mezopotámiai, indiai, kínai stb.) ismereteket. Theophrastus (K.e ), filozófus, Aristoteles tanítványa, az ásványtan megalapítója. Fő műve: De Lapidibus. A megfigyelés fontossága (látható fizikai tulajdonságok) felosztása: fémek, földek, drágakövek az információk a Mediterráneum területéről származnak. Dioscorides (K.u ), filozófus. Fő műve: De Materia Medica (összességében több mint 1000 gyógyszert említ; 5. kötete csak kövekkel foglalkozik, benne 90 ásványt említ gyógyításra)

9 Dioscorides főművének egy lapja (kései arab kiadásban)

10 A rómaiak A rómaiak nagy enciklopédiákat hoztak létre, beépítve műveikbe a teljes görög és korábbi ismereteket. Idősebb Plinius (Kr.u ), természetvizsgáló. Fő műve: Historia naturalis, fejezetek: Az ásványok és művészetek címet viselik. Művét kb kötet áttanulmányozásából állította össze. Az első enciklopédiák egyike. Hatása a 18. századig élt. Tematika: nemesfémek, ötvözetek, fémek, földek (agyagok), építőkövek (kemény kőzetek), ásványok, drágakövek. Felhasználási lehetőségek: festékekhez, szobrokhoz használatos kövek, ércek; gyógyászat - mágia - folklór. Fizikai tulajdonságok alapos ismerete Már nemcsak a Mediterrániumból említ lelőhelyeket

11 Kövekről a Bibliában Egy speciális mű kőismerete. Egyiptomi gyökerek. Bányászat (ércek), ércelőkészítés-kohászat, építészet, kerámiaipar, fémek, fémtárgyak, drágakövek Keresztény szimbolika, színszimbolika Helyszínek, Palesztrina, Sinai-félsziget, Kisázsia. Az adatok részben a bibliai tájakon, részben idegen területekről származnak. A keresztény írók, évszázadokon át a Biblia alapján tárgyaltak a kövekről. Ritkák azok a kivételek, akik a görög-római ismereteknek legalább egy részét beépítették munkáikba. Ezért nem fejlődtek a kövekről alkotott ismereteink Plinius és Agricola között (több mint 1000 éven keresztül).

12 Keresztény írók Sevillai Izidor ( ), pap Sevillában (ebben az időben itt van Európa szellemi központja). Fő műve: Etimológiák (ennek a 16. fejezete szól a kövekről). Jelentősége, hogy keresztény szerző az ókori pogány szerzőkre hivatkozik. Közel 1000 másolata maradt fenn munkájának. Kikből merít: Biblia, Plinius, Vergilius, Horatius stb. Hasonló módon osztályozza a köveket, mint ókoriak (kb. 70-et mutat be).

13 Keresztény írók Albertus Magnus ( ), filozófus, pap - Bologna, Padova, Párizs. Aristotelest fordít, munkáit kiegészítésekkel látja el. Fő műve a kövekről: Mineralium. A mű 5 fejezetből áll. Ír a kövek fizikai tulajdonságairól, a nemes kövekről (kövek energiája, formája), faragott kövekről, fémekről, és sókról. A keresztény természettudományi tanítások hosszú évszázadokon keresztül, a skolasztika keretében, tele vannak misztikummal, spekulációval. Hiányzik a megfigyelés és kísérletezés.

14 Az arabok Az arab világban (elsősorban a mai Üzbegisztán és Türkmenisztán területén), komoly természettudományos (pl. matematikai, csillagászati) ismeretek halmozódtak fel. Al-Biruni ( ), természettudós, 18 ásványnak pontosan megmérte a sűrűségét - ezek az első kvantitatív adatok ásványokról. Könyvet írt a drágakövekről. Ibn-Sina (Avicenna) ( ), természettudós, hatása a középkorig kimutatható. Az arabok sokat nem tettek hozzá a görög-római korszak ásványtani eredményeihez, de mivel azok ismereteit beépítették a könyveikbe, segítettek az ókori szerzők tudását továbbadni, Ázsia és Európa felé egyaránt.

15 Paracelsus Az alkimisták

16 A kövek mágiája Hit a kövekben: - valamilyen erő, energia van a kövekben. - bizonyos testrészek gyógyításához bizonyos kövek (pl. drágakövek) alkalmasak. Hildegard von Bingen ( ), a kövekkel gyógyító apáca. Néhány javaslat:. Jáspis alvászavarra, ametiszt kiütésre, rubin fejfájásra, karneol vérzéscsillapításra.

17 Ásványi kincsekről a Magyar Királyságban 1500-ig A krónikákban: Gesta Hungarorum (1200 k.):. Föbenyükből aranyat gyűjtenek, s azon földnek az aranya a legjobb, meg hogy ott sót bányásznak. Chronica Hungarorum (1488): hegyei egyaránt gyönyörűek, aranynak, ezüstnek, egyéb fémeknek, és a legfinomabb sónak termékeny szülőanyja. Az arany szőlőfürt legendája (1070 k.) Alkimisták (XII-XIII. sz.): Esztergom mellett és Barbarica egyéb részein is sókivirágzások találhatók.