Készítette: Károvics László Attila

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Károvics László Attila"

Elvira Budai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Készítette: Károvics László Attila 1

mitológia isteneinek hírvivőjéről kapta a nevét, míg az elem vegyjele a hydrargyrum (latin, folyékony ezüst

2 A higany a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Hg, rendszáma 80. Angolszász elnevezése (mercury) a fém cseppfolyós halmazállapotából adódó mozgékonyságára utalva a római mitológia isteneinek hírvivőjéről kapta a nevét, míg az elem vegyjele a hydrargyrum (latin, folyékony ezüst (Ag)) szóból származik. Elemi állapotban ezüstös, fémszínű, cseppfolyós, vezeti a hőt és az elektromos áramot, könnyen párolog, ezért zárva tárolandó nehézfém. 2

3 Fizikai tulajdonságok Halmazállapot folyékony Sűrűség (szobahőm.) (folyadék) 13,534 g/cm³ Olvadáspont -38,83 C Forráspont 356,73 C Olvadáshő 2,29 kj/mol Párolgáshő 59,11 kj/mol 3

4 Jellemzői Sűrűsége az ezüstnél (Ag) és az ólomnál (Pb) is nagyobb, 13,6 g/cm³. Rokonságot mutat a nemesfémekkel. Levegőn állandó, a levegő oxigénjével nem reagál; sem híg, sem tömény sósavban nem oldódik. Reakcióképessége alacsony, ezért csak híg salétromsav (HNO3), és forró, tömény kénsav (H2SO4) támadja meg. A higany más fémekkel alkotott hideg ötvözete az amalgám. A folyékony higany nagy mennyiségű ammónium-hidroxidot (NH4OH) is képes elnyelni, a keletkező ammónium-amalgám tejszínhabszerű, felpuffadt, habos szürke massza. Hőtágulási együtthatója közel lineáris, így arányos térfogatváltozással reagál a hőmérsékleti különbségekre. Ez, valamint széles folyadéktartománya (közel 400 C) alkalmassá teszi hőmérőkben való használatra. 4

5 Előfordulása, előállítása A higany előfordulása és forrása a cinnabarit (higany-szulfid:hgs), amely a korábbi vulkáni tevékenység vonulatai mentén található. Leggyakoribb és legkiterjedtebb lelőhelyek a spanyolországi Almaden környékén vannak, ahol az ércek higanytartalma a 6 7%-ot is elérheti, és ezek kitermelése már az ókori Római Birodalom idején elkezdődött. Az egyéb lelőhelyek amelyek többnyire kevesebb mint 1% higanyt tartalmaznak a korábbi Szovjetunió, Algéria, Mexikó, Szlovénia és Olaszország területén találhatók. Előállítása pörköléssel történik. A legprimitívebb eljárás szerint a cinnabaritot egyszerűen rőzselángon hevítették. Ez tüzelőanyagként és kondenzátorként egyaránt szolgált, miközben a fémes higany a hamuban gyűlt össze. A modern eljárásoknál az ércet először őrlik, majd flotálással dúsítják, amit a folyamatos levegőáramban való pörkölés (600 C) és a keletkezett gőzök kondenzáltatása követ[3]: Lehetséges különösen a higanyban gazdag ércek esetén, vasforgáccsal (Fe) vagy égetett mésszel (CaO) is pörkölni: A forró, folyékony, nyers fémen levegőt fúvatva át a szennyező fémek (Fe, Cu, Zn éspb) nyomai oxidálódnak és könnyen elválasztható salakot képeznek. Ezt csökkentett nyomáson desztillálva továbbtisztítják. Évente mintegy 4000 tonna higanyt használnak fel, de ennek csak kb. a fele az újonnan bányászott és előállított mennyiség, a többi másodlagos termelésből és tartalékkészletek kiárusításából származik. 5

6 Felhasználása Használatos hőmérőkben, lázmérőkben, barométerekben, vérnyomásmérőkben, higanygőzlámpákban. A higany más fémekkel alkotott hideg ötvözete az amalgám; ezüst-, cink- stb. tartalmú fajtáját még ma is alkalmazzák rágófogak tömésére a fogászatban, mivel igen ellenálló, tartós anyag. A rendkívül lassú, de mégis nyomnyi mennyiségekben kimutatható higany kioldódás miatt e felhasználása ma már fogászati, toxikológiai viták tárgya. Annak ellenére, hogy mai napig sem sikerült tudományos kísérletekkel bebizonyítani, hogy az amalgám káros hatást váltana ki a szervezetben[4] a fejlettebb országokban használatát már felváltották más, korszerűbb anyagok. Legfontosabb ipari alkalmazási területe azonban a higanykatódos NaCl-elektrolízisben van, azonban itt is kezd háttérbe szorulni a modernebb membráneljárások elterjedése következtében. 6

Az álom azonban mégis valóra vált, amikor az 1990-as években a higanyatomok átmeneti protonbefogásával, majd az azt

7 Története Az alkimisták régen fontos anyagnak tartották az arany (Au) előállításához vezető úton, természetesen ennek nincs kémiai értelemben valóságalapja. Az álom azonban mégis valóra vált, amikor az 1990-as években a higanyatomok átmeneti protonbefogásával, majd az azt követő alfa-bomlás során sikerült egy, a természetben nem előforduló aranyizotópot előállítani. E módszer gyakorlati alkalmazása arany előállítására a rendkívüli energiaigény miatt gazdaságtalan. 7

Hasonló dokumentumok

Jele:Ag. Rendszáma: 47

Jele:Ag. Rendszáma: 47 Jele:Ag Rendszáma: 47 Jellemzői: Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben