KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK

Átírás

1 KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK

2 Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtő

3 Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok fazekasáru, mázas kerámiák, keménycserép, kőedény durvakerámia szemcsék, pórusok mérete > 0,1-0,2 mm építési kerámiák, tégla, kőagyag cső

4 Legkorábbi kerámiák Legkorábbi: Dolní Věstonice év Legkorábbi használati edény: Jomon kultúra év Legkorábbi Kárpátmedencei: Körös-, illetve Starčevo-kultúra, 8000 év

5 A kerámiák összetevői kerámia mesterséges metamorf (metaüledékes) kőzet Plasztikus agyag mátrix - részben relikt, részben újonnan képződött Nem plasztikus elegyrészek törmelékszemcsék, soványítóanyag - > 15μm - relikt - ásvány-kőzettörmelék, homok, szerves anyag (növénymaradványok, csont stb.) Pórus Szegély (máz) - égetés során kialakul ( szendvics szerkezet - mesterséges

6 Agyag Agyag tulajdonságai: uralkodóan < 2 μm szemcsenagyság elsősorban agyagásványokból áll szilikátok (földpátok, földpátpótlók) és kőzetüveg lebontásával, szerkezetének átalakulásával képződik. kaolinites illites montmorillonitos meszes - nem meszes kövér - sovány tűzálló (hőálló) - nem tűzálló (olvadáspont > illetve < 1550 o C) hőálló: illites és kaolinites Magyarország: hőálló agyag csak hegységi és hegységperemi területeken található.

7 Nemesagyag Nemesagyag (kaolinit és/vagy illit) felső miocén S magmatitok hidrotermás lebontásával helyben képződött (autochton) hőálló (tűzálló) porcelángyártás Előfordulások: Tokaji-hegység: Szegilong, Mád-Bomboly (kaolin) Füzérradvány (illit) Kelet-Mátra: Felnémet, Recsk, Mátraderecske

8 Tűzálló agyag 1. Tűzálló agyag (kaolinit és/vagy illit + olvadáspont csökkentő szennyezések pl. kvarc, földpát, gipsz, karbonát, szerves anyag stb.) S-N magmatitok lebontásával áthalmozott (allochton) mészmentes vagy nagyon kevés és finomszemcsés mészanyag durvakerámia, kályhacsempe, samott, keramit, főző-sütő edény Előfordulás: Hegységi-hegységperemi területeken Fő fazekasközpontok: Bánk-Felsőpetény-Romhány (K-Börzsöny) (1) Cserszegtomaj (Keszthelyi-hg.) (2) Sárisáp (3) Nemti (saválló agyag) (4)

9 Tűzálló agyag 2. Régészeti kerámiák szempontjából fontosabb lelőhelyek: Gömör Rimaszombat környéke Miskolc környéke Zemplén és Ung Nagyvárad (Sebes-Körös) Lippa (Maros) Csákvár Domokos

10 Nem plasztikus elegyrészek 1. Természetes eredetű törmelékszemcsék Soványítóanyag mesterségesen adagolt homok (- apró kavics) összetört kőzettörmelék tört kerámia (grog) szervesanyag (pl. pelyva) csontőrlemény kagylóhéj Bronzkor, Biatorbágy

11 Gyakori elegyrészek: kvarc Nem plasztikus elegyrészek 2. Ásványtörmelékek kvarcit földpát 500 μm 300 μm csillám Ritka elegyrészek: amfibol turmalin 100 μm 500 μm

12 Nem plasztikus elegyrészek 3. Kőzettörmelékek Előfordulás elsősorban durva kerámiákban Talkpala Fillit 500 μm 500 μm Bazalt Gneisz 500μm 500μm

13 Nem plasztikus elegyrészek 4. Mészkő, agyagkőzetek, ősmaradványok Elsődleges kalcit Kovaszivacstű Agyagpellet 500 μm 100 μm Agyagos kőzettörmelék 500 μm 500 μm

14 Slip vékony agyagbevonat Szegély, máz, festés Engob színes földfesték Formázás után, de a kiégetés előtt (iszapolt) anyagú szegély Ólommáz átlátszó + aláfestés 100 μm Ónmáz átlátszatlan fedőmáz majolika, fajansz (nálunk: habánok XVI-XVII. század) + fedőfestés díszítés Szín, festék: mázzal egybeolvadó, abból kivált fém-oxidok Fe: (hematit, goethit): sárga, barna, (zöld) Mn: (piroluzit): sötétbarna, fekete, ibolya Co: kék Cu: zöld, kék, (bíborvörös) Cr: zöld, sárga

15 Agyagtárgyak, Neolitikum

16 Késő rézkor - bronzkor Mészbetétes kerámia kultúra névadója Mészbetét anyaga: kalcit (tört mészkő) hidroxilapatit (csontőrlemény) Mészbetétes kerámiák

17 Festett kerámiák

18 Füzesabony Tiszaszőlős Tihanyapáti Vörs Szarvas Endrőd Starčevo Körös

19 Agyagszobrok, Neolitikum

20 ékírásos agyagtábla, Mezopotámia írásos agyagtábla, Egyiptom

21 terrakotta szobrok, Mezopotámia

22 kínai agyaghadsereg részlete (egy harcos lovával)

23 Görög vázák

24 Népvándorláskori kerámiák avar, Zalavár magyar, Edelény-Borsod

25 Honfoglalás kor ÉK-Magyarország: Uralkodóan savanyú-neutrális összetételű kőzet- és ásványtörmelékek [kvarc, muszkovit, (földpát)], alárendelten savanyú-neutrális összetételű magmás (mélységi és vulkáni) és üledékes kőzet- és ásványtörmelékek, esetenként karbonátos soványítóanyag Felsőzsolca Mezőkeresztes

26 Porcelán

27 A porcelán nyersanyagai kaolin földpát

28 A porcelán előállítása Magas hőmérsékleten ( C között) kaolinit (esetenként plusz földpát, kvarc stb.) égetésével előállított kerámiai anyag. Porcella (olasz) - Vénusz-kagyló neve (hasonló porcelánszerű megjelenése miatt). Üvegszerű, kemény, impermeábilis, fehér (vagy mesterségesen színezett), áttetsző, és kémiailag és hőnek ellenálló, elektromosan szigetelő anyag. Az első porcelánok Kínából ismertek (Hang dinasztia, Kr.u). Európában (Meissen városában) Johann Friedrich Böttger állított elő porcelánt kaolin, alabástrom és kvarc keverékének magas hőmérsékletű hevítésével. Az első meisseni manufakturát 1710-ben alapították.

29 Kínai porcelánok

30 Európai porcelánok Medici porcelán Meisseni porcelán