ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK ÉS KİZETEK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN

Átírás

1 ÁSVÁNYOK, DRÁGAKÖVEK ÉS KİZETEK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN Tematika: 1/ Ásványok, drágakövek és kızetek ókori (Theophrastus, idısebb Plinius) és középkori (Sevillai Isadore, Albertus Magnus) szerzık írásaiban. 2/ Ásványok, drágakövek és kızetek ismeretessége Agricolától a 19. századig (a kémia, az ásványtan és kristálytan kialakulása). 3/ Kıeszközök, kıszerszámok és nyersanyagaik (kovás és üveges kızetek). 4/ Nemesfémek (arany, ezüst, platina) és ásványaik; nemesfémekbıl készült tárgyak. 5/ Fémek (réz, vas, ólom, ón, cink, higany) és ásványaik; fémekbıl készült tárgyak. 6/ Drágakövek I. (gyémánt, rubin, zafír, smaragd, topáz). 7/ Drágakövek II. (kvarc, opál, turmalin, gránát, cirkon, türkiz, lazurit, jade, nefrit, borostyán, gyöngy, korall, csont). 1

2 8/ Kerámiák és nyersanyagaik (agyagkızetek, nemesagyagok; cserép, tégla, terrakotta, porcelán). 9/ Üvegek és üvegmázak (kvarc, kvarchomok); cement- és vakolatanyagok 10/ Ásványi színezıanyagok és festék alapanyagok (vas-, mangán-, réz-, ólomtartalmú, illetve szilikátalapú festékanyagok). 11/ Építészetben, szobrokhoz, dísztárgyakhoz használt kemény (bazalt, andezit, gránit, diorit, metamorf kızetek) és puha (szerpentinit, szappankı, zsírkı, tajték, alabástrom, márvány, mészkı, homokkı, piroklasztit) kızetek. 12/ Építészet I., építı- és díszítıkövek az ókorban (Egyiptom, Babilon, India, Kína, Róma, Mediterráneum). 13/ Építészet II., építı- és díszítıkövek a középkorban és újkorban (gótika, reneszánsz). A görögök elıtt Paleolitikum (K.e ) Neolitikum (K.e ) Rézkor (K.e ) Bronzkor (K.e ) Vaskor (K.e ) Egyiptomi Birodalom (K.e ) Hettita Birodalom (K.e ) Asszír Birodalom (K.e ) Perzsa Birodalom (K.e ) 2

3 Az ókori világ Mire használták az ásványokat az ısidıkben? 1. Eszközkészítés, építkezés 2. Festés (falfestés, kerámiák festése) 3. Gyógyítás 4. Mágia, hit (amulettek, talizmánok) 5. Szépítkezés, díszítés 6. Fémek elıállítása 7. Kerámia készítése 3

4 Az egyiptomiak Egyiptomiak bányászata Egyiptomiak ásványai festékekhez: hematit, goethit, cinnabarit, malachit, lazurit, auripigment Egyiptomiak drágakıismerete: gyémánt, rubin, zafir, smaragd, topáz hegyikristály, stb. (elsı bányák K.e körül) Drágakövek vésése Építkezés Szobrászat Festészet Fémmővesség A görögök A görögök összegzik az addig megszerzett (egyiptomi, asszír, mezopotámiai, indiai, kínai stb.) ismereteket. Theophrastus (K.e ), filozófus, Aristoteles tanítványa, az ásványtan megalapítója. Fı mőve: De Lapidibus. A megfigyelés fontossága (látható fizikai tulajdonságok) felosztása: fémek, földek, drágakövek az információk a Mediterráneum területérıl származnak. Dioscorides (K.u ), filozófus. Fı mőve: De Materia Medica (összességében több mint 1000 gyógyszert említ; 5. kötete csak kövekkel foglalkozik, benne 90 ásványt említ gyógyításra) 4

5 Dioscorides fımővének egy lapja (kései arab kiadásban) A rómaiak A rómaiak nagy enciklopédiákat hoztak létre, beépítve mőveikbe a teljes görög és korábbi ismereteket. Idısebb Plinius (K.u ), a természetvizsgáló. Fı mőve: Historia naturalis, fejezetek: Az ásványok és mővészetek címet viselik. Mővét kb kötet áttanulmányozásából állította össze. Az elsı enciklopédiák egyike. Hatása a 18. századig élt. Tematika: nemesfémek, ötvözetek, fémek, földek (agyagok), építıkövek (kemény kızetek), ásványok, drágakövek. Felhasználási lehetıségek: festékekhez, szobrokhoz használatos kövek, ércek; gyógyászat - mágia - folklór. Fizikai tulajdonságok kitőnı ismerete Már nemcsak a Mediterrániumból említ lelıhelyeket 5

6 Kövek a Bibliában Egy speciális mő kıismerete. Egyiptomi gyökerek. Bányászat (ércek), ércelıkészítés-kohászat, építészet, kerámiaipar, fémek, fémtárgyak, drágakövek Keresztény szimbolika, színszimbolika Helyszínek, Palesztrina, Sinai-félsziget, Kisázsia. Az adatok részben a bibliai tájakon, részben idegen területekrıl származnak. A keresztény írók, évszázadokon át, általában a Biblia alapján tárgyaltak a kövekrıl. Ritkák azok a kivételek, akik a görög-római ismereteknek legalább egy részét beépítették munkáikba. Ezért nem fejlıdtek a kövekrıl alkotott ismereteink Plinius és Agricola között (több mint 1000 éven keresztül). Keresztény írók Sevillai Izidor ( ), pap Sevillában (ebben az idıben itt van Európa szellemi központja). Fı mőve: Etimológiák (ennek a 16. fejezete szól a kövekrıl). Jelentısége, hogy keresztény szerzı az ókori pogány szerzıkre hivatkozik. Közel 1000 másolata maradt fenn munkájának. Kikbıl merít: Biblia, Plinius, Vergilius, Horatius stb. Hasonló módon osztályozza a köveket, mint ókoriak (kb. 70-et mutat be). 6

7 Keresztény írók Albertus Magnus ( ), filozófus, pap - Bologna, Padova, Párizs. Aristotelest fordít, munkáit kiegészítésekkel látja el. Fı mőve a kövekrıl: Mineralium. A mő 5 fejezetbıl áll. Ír a kövek fizikai tulajdonságairól, a nemes kövekrıl (kövek energiája, formája), a faragott kövekrıl, a fémekrıl, és a sókról. A keresztény természettudományi tanítások hosszú évszázadokon keresztül, a skolasztika keretében, tele vannak misztikummal, spekulációval. Hiányzik a megfigyelés, és a kísérletezés. Az arabok Az arab világban (elsısorban a mai Üzbegisztán és Türkmenisztán területén), komoly természettudományos (pl. matematikai, csillagászati) ismeretek halmozódtak fel. Al-Biruni ( ), természettudós, 18 ásványnak pontosan megmérte a sőrőségét - ezek az elsı kvantitatív adatok ásványokról. Könyvet írt a drágakövekrıl. Ibn-Sina (Avicenna) ( ), természettudós, hatása a középkorig kimutatható. Az arabok sokat nem tettek hozzá a görögrómai korszak ásványtani eredményeihez, de mivel azok ismereteit beépítették a könyveikbe, segítettek az ókori szerzık tudását továbbadni, Ázsia és Európa felé egyaránt. 7

8 Az alkimisták Paracelsus Hit a kövekben: - valamilyen erı, energia van a kövekben. - bizonyos testrészek gyógyításához bizonyos kövek (pl. drágakövek) alkalmasak. A kövek mágiája Hildegard von Bingen ( ), a kövekkel gyógyító apáca. Néhány javaslat:. Jáspis alvászavarra, ametiszt kiütésre, rubin fejfájásra, karneol vérzéscsillapításra. 8