AZ ÁSVÁNYOK ISMERETE AGRICOLA ÓTA (XVI. századtól)

Átírás

1 AZ ÁSVÁNYOK ISMERETE AGRICOLA ÓTA (XVI. századtól) Közvetlenül Agricola elıtt (XV. század) Plinius szintő ásványtani ismeretek Csak a bibliai és arisztotelészi ismereteket ismerik el Majdnem paleolitszintő bányászkodás Misztikummal teli kémiai ismeretek (aranycsinálás, bölcsek köve) Kevés megfigyelés, közvetlen vizsgálódás Alig vannak egyetemek Éppen megindul a könyvnyomtatás (Gutenberg) aranyvesszı alkimista laboratórium 1

2 Georgius Agricola (Georg Bauer) ( ) A Szász-érchegység szülötte Itáliában és Németországban tanult Gondos adat- és anyaggyőjtés A terepi és anyag megfigyelés fontossága Tapasztalatokon nyugvó természetszemlélet Reneszánsz gondolkodás: nemcsak Ég és Pokol van Fı mővei: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (1530) Dialógus, melyben az ásványokról, bányászatról, kohászatról esik szó. Az ókori szerzıkkel vitázik. Tapasztalatokkal magyaráz meg jelenségeket. De natura fossilium (1546) A kövek osztályozása: fosszíliák, földek, kövek, drágakövek, fémek. Sok lelıhely, már nemcsak a Mediterrániumból. Elsı kárpáti példák. De re metallica libri XII (1556) A földtan, bányászat, bányagépek, kohászat korabeli ismertetése. A bányászat-kohászat-földtan atyja. fémöntés ércválogatás 2

3 Conrad Gesner ( ): zürichi származás, bázeli szellemi bázis De omni rerum fossilium (1565), az elsı könyv ásvány illusztrációkkal az alkimisták és az ásványok Lapidáriumok Ásványritkaságok felhalmozása 3

4 Az ásványok tudományos rendszerezése Carl von Linné ( ): Systema Naturae (1735), a kövek felosztása: Petras, Mineras, Fossilia. Nem tud jelentısen elırelépni, mert a kristálytan és kémia még gyerekcipıben jár. Giovanni Antonio Scopoli ( ): selmeci professzor. Principia Mineralogiae Systematicae et Practice (1772) Species Mineralium; Mineralium Classes Jöns Jakob Berzelius ( ): uppsalai professzor. Kémiai rendszerezés anionok alapján: szulfidok, oxidok, halogenidek, karbonátok, szulfátok, foszfátok, szilikátok. 4

5 Abraham Gottlob Werner ( ): freibergi professzor Ásványok kémiai rendszerezése. Benkı Ferenc ( ): Magyar Minerologia, avagy a kövek s értzek tudománya. Kolozsvár (1786). Nagyenyedi profeszor. Felosztása: kövek, földek, sók, enyves és égı matériák, fél és egész ércek, kıvé vált dolgok. 5

6 Erdélyi ásványok a XVIII. századból termésréz malachit cinnabarit akantit James Dwight Dana ( ): The System of Mineralogy (1837) mőve 352 fajt tárgyal (2002-es kiadásban 3700 faj van) harvardi professzor. 6

7 Kristálytan kialakulása Nicolaus Steno ( ): szögállandóság kimondása (1669), non mutatis angulis (= meg nem változott szögek ); kristályok geometriai szabályszerősége Romé de Ľisle ( ): Essai de Cristallographie. (1772) A kristályok csoportosítása: sókristályok, kıkristályok, kénes és arzénes kristályok, fémes kristályok. Szögek állandóságának körüljárása. Ikerkristályok. Pszeudomorfózák. A kristályformák csoportosítása, 110 kristályformát ír le. René Just Haüy ( ): Traité de Cristallographie (1822), Traité de Minéralogie (1801). A kristályok belsı szerkezetének elmélete. Elemi formák (poliéderek). A kristálytani tengely. A racionalitás törvénye - paraméter-törvény. Kristályok geometriai ábrázolása. A kristálylapok jelzésének gondolata. 7

8 A kristálylapok Miller-indexe Vetületi technikák (sztereografikus projekció) Rácstípusok, elemi cella (Bravais) Tércsoport szimmetriák (Fedorov, Schoenflies) A geometriai kristálytan legnagyobb adattára: Goldschmidt 19 kötetes kristályforma atlasza ( ) Az ásványtan fejlıdésének vázlata Kialakulása a XVI-XVII. században 3 irányból indult: bányászat-kohászat (gyakorlati tapasztalatok) orvosok-természetvizsgálók (terepi vizsgálatok) alkímiából kifejlıdı kémia (laboratóriumi kísérleti eredmények) XVIII. sz.: természetrajzi szemlélet (Linné, Scopoli) kémia és fizika fejlıdése - tudományos ásványtan (kvantitatív adatok) analitikai kémia - ásványkémia, elemzések (Berzelius, Wehrle) XIX. sz.: kristályok belsı szerkezete (Haüy); kristálykémia (Mitscherlich, 1822); polarizációs mikroszkóp (Amici, 1844). A heterogén rendszerektıl (kızetek) való elszakadás. Az ásványfaj fogalom letisztulása mai formájának elérése (kémiai képlet, kristályszerkezet). 8

9 XX. sz. eleje: kristályfizika - kristálykémia - szerkezetvizsgálatok röntgensugárral: Max von Laue, William Lawrence Bragg. A kristályszerkezet maihoz hasonló fogalma. Az ásványok (közöttük fıképpen a szilikátok) korszerő rendszerezése (W. L. Bragg, H. Strunz) 9