NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások magyarázata Eszköz: modellek Nemzetközi kereskedelem: szinte minden korban Haszon uralkodók, politikai vezetık részt akarnak belıle: beavatkozás Bacsi Nemz gazdtan 4 2 1
MIÉRT KERESKEDÜNK? A KERESKEDELEM OKAI A termelési tényezık egyenlıtlen eloszlása: nem lehet mindent termelni otthon Ízlésbeli és kulturális különbségek Fejlettségbeli különbségek eltérı technikai képességek és hatékonyság Olcsó munkaerı Skálahozadék, méretgazdaságosság Bacsi Nemz gazdtan 4 3 A KERESKEDELEMBİL SZÁRMAZÓ HASZON FORRÁSA? Merkantilisták: kereskedelembıl, ennek révén arany, ezüst felhalmozása (17.szd.) Tehát: export gazdagít, import szegényít aktív kereskedelempolitika; a kereskedelem termelési elıfeltételeinek fontossága (1.szd.) (pl. Colbert, Franciaország, XIV. Lajos) Fiziokraták: cél a minél több felhalmozható jószág, a természet javainak szaporítása; prioritás a mezıgazdaság, ipar és kereskedelem nem növeli a gazdagságot; zárt gazdaság, külkereskedelem értelme az otthon nem termelhetı cikkek megszerzése és ellentételezése (1. szd.) (Quesnay, Turgot) A 1. szd. dilemmája: nyitott vagy zárt gazdaság, azaz exportorientált vagy importhelyettesítı gazdaságpolitika? Tapasztalat: nyitott gazdaság mellett nemcsak az exporttöbblettel rendelkezık gazdagodnak! A. Smith (1. szd. második fele): az érték forrása a munka; hatékonyság alapján történı munkamegosztás; szabadverseny és szabadkereskedelem. Oka: abszolút elınyök - Egy ország szakosodjon arra, amiben abszolút elınye van (amit olcsóbban termel, mint mások) Bacsi Nemz gazdtan 4 4 2
Példa: Eltérı ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében 1 óra alatt termelhetı mennyiség (Kanada) (Honduras) X termék (Búza, t) 1 Y termék (Banán, t) 2 3 Abszolút elıny: amit olcsóbban (kisebb ráfordítással) tud elıállítani. Kanada: búza, Honduras: banán Kanada búzára, Honduras banánra szakosodik! Azaz: szakosodás: : X termék és : Y termék Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül ( 2 ó munkaóra esetén) A = X + 2Y és B = 1X + 3 Y azaz A+B együtt = 9 X + 5 Y Szakosodás után, cserével: Cserearány X/ Y = 2 (A számára 2 X ér 1 Y-t) Bacsi Nemz gazdtan 4 5 Szakosodás után, cserével: Cserearány X/ Y = 2 (A számára 2 X ér 1 Y-t) termelése 16 X + Y Saját fogy.: X A fogyasztási igénye X + 2 Y Felesleg: X B fogyasztási igénye 1 X + 3 Y Felesleg: 3 Y termelése X + 6 Y Saját fogy.: 3 Y X Összes fogyasztás: 4 X + 2 Y = 12 X + 2 Y Beszerzendı: 2 Y Cserébe adni: 4 X Megmarad: 4X Beszerzendı: 1 X Beszerzés: 4X Cserébe adni: 2Y Megmarad: 1 Y 4 X + 1 Y A + B együtt = 16 X + 6 Y Az összkibocsátás nıtt, mindkét ország fogyasztása is nıtt! Összes fogyasztás: 3Y = 4 X + 4 Y ( Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül A = X + 2Y és B = 1X + 3 Y azaz A+B együtt = 9 X + 5 Y) Bacsi Nemz gazdtan 4 6 3
D. Ricardo (1. szd vége, 19. szd. eleje), komparatív elınyök elve: Eltérı ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében Egy óra alatt elıállított termékmennyiség () (Franciaország) X (Számítógép) 2 Y () 6 3 Termelékenység aránya (T X / T Y ) /6 =1,3333 2 / 3 =,6667 Term.arány: T A /2 = 4 6/3 = 2 Abszolút elıny nál: T A >1 valamely termékre. Itt: T A >1 az X termékre is és Y termékre is, azaz nak mindkét termékre abszolút elınye van. Komparatív elıny: ha abszolút hátrány, de ennek mértéke kisebb, mint a másik termékre Tehát: Y-ban komparatív elıny, ha T A (X) >1 és T A (Y) >1, de T A (X) > T A (Y) Példánkban: T A (X)= 4 >1 és T A (Y)= 2 >1 de T A (X)= 4 > T A (Y) = 2 B-nek mindenben abszolút hátránya, de Y-ban komparatív elınye van. Bacsi Nemz gazdtan 4 7 Több termék esete: (1 munkaóra alatti termelés) X Y Z Összesen 4 4++=27 9 1 9++1 = 42 Term.arány: T A 4/9=,44 /=,53 /1=,3 T A (össz) = 27/42 =,64 Term.arány: T B /T A 9/4=2,25 /=1,75 1/=1,2 T B /T A (össz) = 42/27 =1,556 T A <1 az összes termékre, tehát B-nek abszolút elınye van. Komparatív elıny A nál: Minden olyan termék,melyre T A > T A (össz) Példánkban: nak mindenben abszolút hátránya van, de komparatív elınye van a Z termékben! Bacsi Nemz gazdtan 4 4
További példa: cserearányok Ország () X () 1 Y () 1/5 =2 (Franciao.) 5 5 / =,333 Term.aránya: T A 1/5=2 5/ =,3333 5 Termelékenység aránya (T X / T Y ) Franciaország Az -nak húsban, Franciaországnak borban van abszolút elınye! 1 1 5 A (hús= 45, bor =27,5) B (hús= 25, bor =75) 5 1 5 1 Az erıforrások megosztása a két termék közt: (a termelési lehetıségek határgörbéjén) az A pontot, Franciao. A B pontot választja Bacsi Nemz gazdtan 4 9 A kereskedelembıl származó többlet Kereskedelem nélkül termelés fogyasztás Kereskedelembıl származó többlet Franciao. Együtt 45 25 7 termelés 27,5 75 12,5 Kereskedelem (csere) mellett (1:1 cserearány esetén) 45 25 7 27,5 75 12,5 fogyasztás (csere után) Kereskedelembıl származó többlet 1 6 4 12,5 Franciao. 4 11 35 Együtt 1 1 3 47,5 Ha az húsra, Franciaország borra specializálódik, mindketten jobban járnak! Bacsi Nemz gazdtan 4 1 5
A kereskedelembıl származó többlet /2 1 1 5 Franciaország B 5 A 5 1 5 1 Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Cserearány - a csere mellett megszerezhetı jószágkosarak egyenese meredekségét határozza meg (nemzetközi cserearány, mindkét partner eszerint kereskedik egymással!) Az termelési lehetıségek határ-egyenese meredeksége az ún. belsı cserearány, azaz a termelékenységi arány a két termék közt az - ban (Franciaországra ugyanígy) Bacsi Nemz gazdtan 4 11 Egy óra alatt elıállított termékmennyiség () Példa - az egyik országnak mindenbıl abszolút elınye van: X (Számítógép) Y () /6 =1,3333 (Franciaország) 2 3 2 / 3 =,6667 Term.aránya: T A /2 = 4 6/3 = 2 6 Belsı cserearány (T X / T Y ) Kereskedelem nélkül 1 óra alatt Franciao. Együtt termelés 6 1 7 3 Fogyasztás (igények) 6 1 7 3 Kereskedelembıl származó többlet belsı cserearánya: 6 sajt = szgép, azaz 1 szgépet 6/ =,75 sajtért cserél Franciao. belsı cserearánya: 3 sajt = 2 szgép, azaz 1 szgép = 3/2 (= 1,5) sajt Mindkettıjük számára kedvezı: bármely,,75-1,5 közti cserearány Bacsi Nemz gazdtan 4 12 6
Kedvezı: (,75-1,5) közti (sajt/számítógép) cserearány Kereskedelem (csere) mellett (1 szgép = 1 sajt cserearány esetén) Termelés Fogyasztás (csere után) Kereskedelembıl származó többlet 1 óra alatt 65 5 Franciao. 3 Együtt 3 3 2 Bacsi Nemz gazdtan 4 13 6 3 1 2 Franciaország szgép szgép 2 4 6 Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Bacsi Nemz gazdtan 4 14 7
A komparatív elınyök elvének hiányosságai: 1. Egy termelési tényezı, két ország, két termék 2. Tökéletes verseny és teljesen szabad csere 3. Teljes szuverenitást tételez fel 4. Technikai fejlıdést és méretgazdaságosságot nem nézi 5. Statikus, és lineáris transzformációs kapcsolatot tételez fel Bacsi Nemz gazdtan 4 A Heckscher Ohlin elmélet Két termelési tényezı szerinti ellátottságot vizsgál A munka (szellemi tıke) és tıke (technológia) ellátottság mint komparatív elıny Szakosodás alapja: a munkaintenzív termékre a munkaerıvel jobban ellátott, a tıkeintenzív termékre a tıkével jobban ellátott ország szakosodik Természeti adottságok, technika és termelékenység azonos a két országban Bacsi Nemz gazdtan 4 16
Példa a Heckscher-Ohlin elméletre: Tényezıellátottság Tıke (K) 4 Munkaerı (L) 6 Relatív tényezıellátottság (K/L) 4/6=66,6 2 2 2/2=1 A/B 4/2=2 6/2=3 Az viszonylag gazdag munkaerıben, tıkében Eszerint az ban a tıke, a ban a munkaerı lesz drágább! A modell nem a tényezıigény, hanem a tényezı árak szerinti szakosodást ajánlja! Az a munkaintenzív termékre, a tıkeintenzív termékre szakosodjon. Az ilyen szakosodás megnöveli: Az ban a munkaerı A ban a tıke iránti keresletet Következmény: Az ban a munkaerı A ban a tıke drágább lesz Bacsi Nemz gazdtan 4 17 Termékek erıforrásigénye: Eredeti állapot: Tényezı igény X termék Y termék Relatív tényezıigény (K/L) X Y Tényezı árak Arány 12 4 3 12/ =1,5 3 / 4 =,75 4 4 1 5 4 6 9 4/5 =, 9/6 =1,5 6 133,33 A / B arány 1,6 3,666,333,5,666 Szakosodás: Y termékre, X termékre Következmény: ban megnı a munkaerı kereslete és ára ban megnı a tıke kereslete és ára Tényezı igény A / B arány X termék 12 5 4 1,6 3 Y termék L K 4 3 6 9,666,333 Relatív tényezıigény (K/L) X Y 12/ =1,5 4/5 =, 3 / 4 =,75 9/6 =1,5 Tényezı árak 6 4 5,75, Arány (L/K) 16 Leontieff-paradoxon: A jó tıkeellátottságú ipari exportja munkaigényesebb, Bacsi Nemz gazdtan mint ipari 4 importja! (194-es évek) 1 9